Bányászati és Kohászati Lapok, 1874 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1874-07-01 / 13. szám
1874. Julius 1-én. VII. évi folyam. 13. szám. A M. K. BÁNYÁSZAKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) Cserpely Álbol, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. T M -n 3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Kivonatokért................. . . . 15 „ Fordításokért ....................... . 10 „ mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhöz czimzendők. Tartalom : Iparbeli munka berendezésének elvei. — Próbavétel technikai analysis céljából. — A kőszén értékének csökkentése. — Vaspiacz. — Különfélék. — Műszavak. Az ipari munka berendezésének elvei. (Folytatás a bányászati lapok 78. lapján közölt czikkhez). Minden ipartermény, amint fokozatosan halad mig végre elkészül, bizonyos munkálatokat vesz igénybe, melyek egymás után következnek s jól megkülönböztethetők egymástól. Szükséges is e megkülönböztetés, mert csak ezen az alapon lehet a munkát célszerűen berendezni s áttekintvén az egészet, felfedezni azt, hogy hol lehetne még valamit megtakarítani. Az egyes stádiumok: I. A nyers-anyag megvizsgálása. II. A nyers-anyag osztályozása, tisztítása és aprítása. III. A termény egyes részeinek összeillesztése IV. Idomitás V. Csinosítás. II. Burkolás. Meg lehet e részeket különböztetni, a terménynek állapota szerint úgymint a munkás erők mennyisége és iránya, az eljárás nehézsége, ideje szerint, és így tovább. I. A nyersanyag megvizsgálása. Meg kell a nyersanyagot már a vétel előtt vizsgálni. E vizsgálat a következőkre terjed ki: 1. Az anyag különlegességére. Közönségesen már az első tekintetre felismerhető. 2. Az anyag egyformaságára, azaz nincs-e keverve, egynemű-e mindenütt. Természetes, hogy e pontra nézve nagy óvatosságot igényelnek a folyadékok s a szilárd anyagok közül azok, melyek sok darabból vagy részből állanak. Ilyen például a gyapjú, mely sok hamisított azaz kevésbé finom részt foglalhat magában. 3. A nyersanyag egyes részeinek nagyságára, így például a gyapjúnál arra, hogy mily hosszúak a gyapjúszálak; a deszkáknál, a lemezeknél, gerendáknál, vasrudaknál, mind a három kiterjedés veendő tekintetbe és vizsgálat alá. 4. A megkivántató mechanikai tulajdonságokra; ilyenek: a szilárdság, a képlékenység, rugalmasság, keménység, sűrűség, finomság és u. t. 5. A megkivántató chemiai tulajdonságokra. 6. Bizonyos külsőségekre; ilyen a szín és a fénylés. Némely nyerstermények minősége már a színárnyalat szerint is megítélhető. 7. Különleges hiányokra és előnyökre. II. A nyersanyag aprítása, osztályozása és tisztítása. E munkálatok, habár néha egészen különböző célokra szolgálnak, mégis összefoglalhatók. Az aprítás, illetőleg szétosztásnak részint az a célja, hogy a nyersanyag egyes részeinek meglegyenek a kellő méretei, részint az, hogy a különnemű alkatrészekből álló nyersanyagokat osztályozni lehessen és tisztítani. Legkönnyebb e munkálat ott, ahol az anyag magában véve is már sok kisebb részből áll, melyek vagy csak lazán vagy éppen nem függenek egymással össze, s ahol tulajdonképpen csak az a feladat, hogy a nagyobb részek a kisebbektől, a súlyosabbak a könnyebbektől, a szilárdabbak a kevésbé szilárdaktól, a keményebbek a puhábbaktól, a tisztábbak a kevésbé tisztáktól elválasztassanak. E mellett sokféle módon alkalmazhatók a gé-