Bányászati és Kohászati Lapok, 1874 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1874-07-01 / 13. szám

1874. Julius 1-én. VII. évi folyam. 13. szám. A M. K. BÁNYÁSZAKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) Cserpely Álb­ol, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. T M -n 3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Kivonatokért................. . . . 15 „ Fordításokért ....................... . 10 „ mely tetszés szerint nyomatás után, vagy féléven­ként fizettetik. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer­kesztőhöz czimzendők. Tartalom : Iparbeli munka berendezésének elvei. — Próbavétel technikai analysis céljából. — A kőszén értékének csökkentése. — Vaspiacz. — Különfélék. — Műszavak. Az ipar­i munka berendezésének elvei. (Folytatás a bányászati lapok 78. lapján közölt czikkhez). Minden ipartermény, a­­mint fokozatosan ha­lad mig végre elkészül, bizonyos munkálatokat vesz igénybe, melyek egymás után következnek s jól megkülönböztethetők egymástól. Szükséges is e megkülönböztetés, mert csak ezen az alapon lehet a munkát célszerűen berendezni s áttekintvén az egészet, felfedezni azt, hogy hol lehetne még vala­mit megtakarítani. Az egyes stádiumok: I. A nyers-anyag megvizsgálása. II. A nyers-anyag osztályozása, tisztítása és aprítása. III. A termény egyes részeinek összeillesztése IV. Idomitás V. Csinosítás. II. Burkolás. Meg lehet e részeket különböztetni, a termény­nek állapota szerint úgymint a munkás erők mennyisége és iránya, az e­l­j­á­r­á­s nehézsége, ideje szerint, és így tovább. I. A nyersanyag megvizsgálása. Meg kell a nyers­anyagot már a vétel előtt vizsgálni. E vizsgálat a következőkre terjed ki: 1. Az anyag különlegességére. Közön­ségesen már az első tekintetre felismerhető. 2. Az anyag egyformaságára, az­az nincs-e keverve, egynemű-e mindenütt. Természetes, hogy e pontra nézve nagy óvatosságot igényelnek a fo­lyadékok s a szilárd anyagok közül azok, melyek sok darabból vagy részből állanak. Ilyen például a gyapjú, mely sok hamisított az­az kevésbé finom részt foglalhat magában. 3. A nyersanyag egyes részeinek nagy­ságára, így például a gyapjúnál arra, hogy mily hosszúak a gyapjúszálak; a deszkáknál, a lemezeknél, gerendáknál, vasrudaknál, mind a három kiterjedés veendő tekintetbe és vizsgálat alá. 4. A megkivántató mechanikai tulajdon­ságokra; ilyenek: a szilárdság, a képlékenység, rugalmasság, keménység, sűrűség, finomság és u. t. 5. A megkivántató chemiai tulajdonsá­gokra. 6. Bizonyos külsőségekre; ilyen a szín és a fény­lés. Némely nyerstermények minősége már a szín­árnyalat szerint is megítélhető. 7. Különleges hiányokra és előnyökre. II. A nyers­anyag aprítása, osztályozása és tisztítása. E munkálatok, habár néha egészen különböző célokra szolgálnak, még­is összefoglalhatók. Az aprítás, illetőleg szétosztásnak részint az a célja, hogy a nyersanyag egyes részeinek meg­le­gyenek a kellő méretei, részint az, hogy a külön­nemű alkatrészekből álló nyers­anyagokat osztályozni lehessen és tisztítani. Legkönnyebb e munkálat ott, a­hol az anyag magában véve is már sok kisebb részből áll, melyek vagy csak lazán vagy éppen nem függenek egymással össze, s a­hol tulajdon­képpen csak az a feladat, hogy a nagyobb részek a kisebbektől, a súlyosabbak a könnyebbektől, a szi­lárdabbak a kevésbé szilárdaktól, a keményebbek a puhábbaktól, a tisztábbak a kevésbé tisztáktól el­választassanak. E mellett sokféle módon alkalmazhatók a gé-

Next