Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1996 (129. évfolyam, 1-6. szám)

1996-05-01 / 3. szám

énekelte el. Tamaga Ferenc a komoly pohár keretében rövid beszámolót adott a bakonyi szervezet megalakulása, 1994. június 15. óta végzett munkáról, és megemlékezett a 130 éves ajkai szénbányászatról, valamint a 30 éves ajkai bányászati múzeumról. A komoly poha­rat a szakestély a Tisztelet a bányász szaknak c. dallal köszöntötte. Zakály Ottó vidám poharából viccparádét varázsolt elő, és fergeteges sikert arattak az el­nök 25 pontból álló törvénykönyvének „pri­mőr privatizációs passzusai”. Boda Sándorné fülbemászó hanglejtésekkel előadott bányász­­szakszó­ értelmezésével, Kovács László a bá­nyamunka és az erőművek korszerűsítésére tett ötleteivel táplálta a szakestély hangulatát. Gaz­dag György az idősebb kollégák nevében kí­vánt sok szerencsét a szervezet további munká­jához. A szakestély alanti krónikása az Energia c. újságunkból a múlt évben kimaradt és csak szűk körben publikálható, apró híreket gyűjtöt­te egy csokorba. Az est csúcspontja volt, amikor Hermann György balekcsősz fülüknél fogva, botjával te­relgetve a porondra állította segítőtársával, Kiss Lászlóval a megkeresztelendő balekokat. Takács János és Tóth Csaba a balekokhoz illő remegéssel válaszolgattak a keresztkérdésekre (3. ábra), majd a keresztapák, dr. Buzási István és Farkas Kálmán által jóindulatúan megbillentve,­sre bocsátást nyertek a dicső filmák táborába Bal­láb, illetve Karbantáncos alias­ névvel. Külön elismerést kapott a firmáktól Bognár László krampampulimester és Bolyky Zoltán remekműve, a mellbevágóan torokcsiszoló ke­verék felettébb kívánatos népi gyógyszerként is használható lehetne. Elővigyázatosságra val­lott, hogy csak néhány gyűszűnyi mennyiség jutott mindenkinek. Az est zárásaként a nótabí­ró intonálására felhangzott az erdész-, kohász- és bányászhimnusz. Jó érzés volt együtt látni az ajkai erőművet és bányákat képviselő kollé­gákat közös asztalnál a balinkaiakkal, dudari­­akkal, tapolcaiakkal és a veszprémiekkel. Kozma Károly A borsodi sz­ervezet életéből Bányászbál Lillafü­reden Bár a hőmérő -10°-ot mutatott, hófúvás és jégbordás utak akadályozták a közlekedést, 1996. febuár 3-án mégis nagy sikerrel rendezte meg a helyi szervezet a hagyományos borsodi bányászbált a csodálatos környezetű lillafüredi Palota Szállóban. Nagy várakozás előzte meg a bált, melyen nemcsak a borsodi szervezet tagjai, hanem budapesti és oroszlányi kollégák is részt vettek. Nyolc órakor - dr. Reményi Gá­bor, a borsodi szervezet elnöke megnyitó sza­vai után - hagyományosan a Kék Duna keringő dallamára kezdetét vette a hajnalig tartó, jó hangulatú mulatság. Bánya már nincs, de mu­latni azért még tudunk, hallatszott több asztal­tól. A zenét László András és zenekara szolgál­tatta, ételben, italban sem volt hiány, erről az étterem személyzete Mátyás Rudolf mestersza­kács vezetésével gondoskodott. Éjfélkor rövid időre szünetet rendelt el a ren­dezőség, hogy a szintén hagyományos tombo­lát lebonyolítsák. Az ekkor felszolgált pohár pezsgő tovább fokozta a hangulatot. A kitűnő hangulatú bált szeretnénk jövőre is megismételni, tehát máris lefoglaltuk a szállo­da termeit, hogy 1997 februárjának első szom­batján ismét találkozhassunk. Joráb­i Miklós Közös szakmai napon tanácskozás Edelény lánya, a BBVH Rt., a Minerál 21 Kft. és a Rudolf Kft. helyzetéről A borsodi szervezet 1996. évi munkatervét úgy állította össze, hogy annak gerincét az egyes új gazdasági egységek által vállalt szak­mai napok adják. Ennek szellemében rendezte az év első szakmai délutánját is, melynek 1996. február 15-én a kazincbarcikai bányászklub adott otthont. Érdekessége az volt, hogy rögtön 3. ábra. Takács János balek (középen) keresztelési vizsgáztatása 312 Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 129. évfolyam, 3. szám

Next