Baranyai Művelődés, 1972 (1-4. szám)
1972-09-01 / 3. szám
Itáliában általában magyarnak tekintették Janust. Raffaello Volateriano, Gabrielis Naudaeus az „Ungaretus" (magyar) jelzővel illetik.29 Mindez azt igazolja, hogy Janus magát Itáliában magyarnak mondta annak ellenére, hogy atyai részről minden bizonnyal szláv eredetű családból származik. Az a körülmény ugyanis, hogy Janus neve után a szülőhelyet nem Kese, hanem Kesince, tehát horvátos névvel említi II. Pius oklevele, nemkülönben a délszláv kortárs történetírók Kesinac elnevezése atyja horvát származását valószínűsítik. Hallgassuk meg e kérdésben Janust is! Magát következetesen „Pannonius”-nak, azaz Magyarországi-nak nevezi. In Sclavoniam című epigrammájában azt hirdeti, hogy Szlavónia egyik része Pannóniának: Pannóniának része az, hol Szlavónia nyugszik. Van néhány falva, nincsenek városai.30 A Mesteréhez írt dicsőítő énekben jövő terveiről írva hitet tesz a Hunyadi-család mellett: Eljön majd az idő, mikor, érett férfi, merészen Gyilkos harcokat énekelek, nagy, hős Hunyadiaknak Hadviseléseit. . .31 Ö, aki számos verset ír távoli rokonáról, Mátyás királyról, két epigrammát Hunyadi János haláláról, akit a magyar király „kiváló képzettségénél és erényeinél fogva mindenkor udvara fényének és ragyogásainak" tartott,32 és aki eposzt akar írni a Hunyadiak dicsőségére, vitathatatlanul az akkori magyar állami élet kiemelkedő képviselője volt. Legmeggyőzőbb mégis az a verse, amelyben magát nyíltan a hunokkal azonosítja: Sőt, ha magunk, hunnok vezekelhetnénk a világért. Lennénk megváltód, bűn fia, Emberiség-33 Ezek után - úgy véljük - nem lehet kétséges, hogy Janus Pannonius, bár ez idő szerinti tudomásunk alapján magyarul nem írt le egyetlen verssort sem, milyen nemzethez tartozónak vélte magát. Meggyőző költői öntudattal hirdette: „Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám. Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld.34 1 FRAKNÓI VILMOS: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879. 1. 2 TÓTH ISTVÁN: Janus Pannonius származása. ItK. 1965. 603-613. 3 KARDOS TIBOR: Janus Pannonius versei. Bp. 1972. 254. V. KOVÁCS SÁNDOR: Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. Bp. 1972. 487. 4 KAPRINAI, STEPHANUS: Hungária diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad, regis Hungáriáé. I—II. Vindobona, 1797. XXXIV. Idézi TELEKI Sámuel. Opuscula II. 152-155. 5 KARÁCSON IMRE: Janus Pannonius élete és művei. Kath. Szemle, VII. 1883. 7. e COLOCCI, ANGELO: Excerpta de Jano Pannonio ex libro. A. Colotii de R. p. Itaria. (Idézi: Huszti József: J. P. Pécs, 1931. 300. 5 Baranyai Művelődés 65