Baranyai Művelődés, 1972 (1-4. szám)

1972-09-01 / 3. szám

Itáliában általában magyarnak tekintették Janust. Raffaello Volateriano, Gabrie­lis Naudaeus az „Ungaretus" (magyar) jelzővel illetik.29 Mindez azt igazolja, hogy Janus magát Itáliában magyarnak mondta annak ellenére, hogy atyai részről minden bizonnyal szláv eredetű családból származik. Az a körülmény ugyanis, hogy Janus neve után a szülőhelyet nem Kese, hanem Kesince, tehát horvátos névvel említi II. Pius oklevele, nemkülönben a délszláv kortárs­ történetírók Kesinac elnevezése atyja horvát származását valószínűsítik. Hallgassuk meg e kérdésben Janust is! Magát következetesen „Pannonius”-nak, azaz Magyarországi-nak nevezi. In Scla­­voniam című epigrammájában azt hirdeti, hogy Szlavónia egyik része Pannóniának: Pannóniának része az, hol Szlavónia nyugszik. Van néhány falva, nincsenek városai.30 A Mesteréhez írt dicsőítő énekben jövő terveiről írva hitet tesz a Hunyadi-család mellett: Eljön majd az idő, mikor, érett férfi, merészen Gyilkos harcokat énekelek, nagy, hős Hunyadiaknak Hadviseléseit. . .31 Ö, aki számos verset ír távoli rokonáról, Mátyás királyról, két epigrammát Hu­nyadi János haláláról, akit a magyar király „kiváló képzettségénél és erényeinél fog­va mindenkor udvara fényének és ragyogásainak" tartott,32 és aki eposzt akar írni a Hunyadiak dicsőségére, vitathatatlanul az akkori magyar állami élet kiemelkedő kép­viselője volt. Legmeggyőzőbb mégis az a verse, amelyben magát nyíltan a hunokkal azonosítja: Sőt, ha magunk, hunnok vezekelhetnénk a világért. Lennénk megváltód, bűn fia, Emberiség-33 Ezek után - úgy véljük - nem lehet kétséges, hogy Janus Pannonius, bár ez idő szerinti tudomásunk alapján magyarul nem írt le egyetlen verssort sem, milyen nem­zethez tartozónak vélte magát. Meggyőző költői öntudattal hirdette: „Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám. Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld.­34 1 FRAKNÓI VILMOS: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879. 1. 2 TÓTH ISTVÁN: Janus Pannonius származása. ItK. 1965. 603-613. 3 KARDOS TIBOR: Janus Pannonius versei. Bp. 1972. 254. V. KOVÁCS SÁNDOR: Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. Bp. 1972. 487. 4 KAPRINAI, STEPHANUS: Hungária diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad, regis Hungáriáé. I—II. Vindobona, 1797. XXXIV. Idézi TELEKI Sámuel. Opuscula II. 152-155. 5 KARÁCSON IMRE: Janus Pannonius élete és művei. Kath. Szemle, VII. 1883.­­ 7. e COLOCCI, ANGELO: Excerpta de Jano Pannonio ex libro. A. Colotii de R. p. Itaria. (Idézi: Huszti József: J. P. Pécs, 1931. 300.­ 5 Baranyai Művelődés 65

Next