Barátság, 2006 (13. évfolyam, 1-6. szám)
2006 / 5. szám - Hősök emlékezete
Steine, nichts als Steine, Kein einziger Stern - Weine Volk, o weine, Gott ist sehr fern. Steine, nichts als Steine - Was blitzte da? Weine Volk, o weine, Gott ist sehr nah. Hősök emlékezete A „Gloria victis 1956" című versantológia eredetileg a Nemzetőr gondozásában jelent meg Münchenben, 1966-ban. Az 1956-os magyar szabadságharc költői visszhangja a nagyvilágban az ötvenedik évforduló tiszteletére most Hágában, a Mikes International jóvoltából jelent meg újra. A kiadó nagyvonalúan hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár révén a kötet digitalizált változata az interneten is olvasható hegyen. Mi magunk is innen válogattunk... GERTRUD VON LE FORT (Németország) ABSCHIED DER AUSGETRIEBENEN HONTALANOK BÚCSÚJA Dem ungarischen Volk herzlich zugeeignet. Szívből ajánlom a magyar népnek. Kő kövön itt, sivár, Csillag se gyúl. Sírj népem, ó sírjál, Messze az Úr, Kő kövön itt s immár Villámlik túl!?... Sírj népem, ó sírjál, Közel az Úr. JOZO ZVONÁR TIEN (Csehszlovákia) Tollas Tibor fordítása 5140 DEJSTVO: BUDAPEST PROZRETELNOST tok chcela iste Budapest’ zblízit’ s Bratislavou osudom rovankého pokorenia: obom im vzala since cisté - ziariace dávnovekou slávou - násilím prísier bezbozného mena. Z brvien bolestí, triesok sklamania a nádeje iskry vatrisko vzblklo v Podunajsku mojom: Budapest’ stará sliapaná rabom viac MZ nevládala pod srácom nosit' revolucny plod svoj - zmietaná v krcoch, na dlazbe ulíc porodila diet’a, nad ktorym zjasal porobenych chotár. A MZ sa chystal zotrocenych rod, posmeleny ziarou, aj svoj vzdor spálit' v plamenoch tej vatry... SZÍNHELY: BUDAPEST A GONDVISELÉS ezt úgy akarta, rátaláljon Budapest s Pozsony a közös balsors által is egymásra: eltűnt mindkettő tiszta napja - mely fénylett dicső századokon - s kísértetnek most istentagadásra. Kín gerendáiból, csalódás forgácsából s remény szikrájából tűz lobogott föl a Duna mentén: a raboktól tiport ősi Budapest nem bírta tovább már szíve alatt hordani gyümölcsét - kínokban forogva az utca kövén megszülte gyermekét, s fölfénylett tőle az elnyomott táj. S új bátorsággal a rab nemzedékek már fölkészültek, hogy tűzbe vessék bánatukat...