Bárka, 2002 (10. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - MŰHELY - Szilágyi Márton: Petőfi Zoltán konfliktusos élete és halála

Gyermek a történelemben* Szilágyi Márton Petőfi Zoltán konfliktusos élete és halála Petőfi Zoltán megítélését — már életében is — a számára gyakorlatilag ismeretlen apa, Petőfi Sándor visszfénye befolyásolta. Ez a szemlélet erősen fogva tartotta aztán a Petőfi Zoltánról kialakított és továbbörökített irodalomtörténeti narratívát is; ha például a róla szóló önálló monográfiákat­ értékelő szakrecenziókat megnézzük, ilyen megállapításokra bukkanunk. „.. .bízvást mondhatjuk: Petőfi Zoltán egyetlen nevezetessége az, hogy Pető­fi Sándornak volt a fia. Végzete is az volt, hogy ezt nagyon jól tudta. Mivel ez a vér folyt benne, a történelemnek vele is foglalkoznia kell. De hozzátehetjük, hogy Déri jelen derék munkájával ki is merítette azt, amit Petőfi Zoltánról tudnunk érdemes.”2 „Irányi István Petőfi Zoltánról szóló kötetében is elsődleges érdeklődéssel azokat a részeket keressük, olvassuk, melyek közvetlenül — ha csak villanásnyira is — magára Petőfire vonatkoznak.”­ A mindössze huszonkét évre terjedő, rövid élet az apa — egyébként nem sokkal hosszabb — pályájához mérve csak méltatlan utójátékként került elő, az irodalmi működés erőteljes leminősítése pedig látens módon mindig az atyai életmű értékéhez viszonyítva, s nem az egykorú - azaz az 1860-as évekre jellemző — irodalmi nyilvánosság igényeihez mérve mondatott ki. Az apa-fiú viszonylat azonban aligha ragadható meg termékenyen az „ideál” és a „méltatlan örökös” dichotomikus sémájában: ha Petőfi Zoltán rövid életének jellegzetes konfliktusait próbáljuk meg újragondolni, akkor mó­dosítanunk kell az alapkérdést is. Egy társadalomtörténeti értelmezés fókuszába inkább Petőfi Sándor családalapítását érdemes állítani, hiszen Petőfi Sándor házasságának és életformájának sajátosságaiból sok minden következett a családfenntartó nélkül maradt családra nézvést is. A család történetének tanulságai talán új fénybe vonhatják Petőfi Zoltán életének ismert tényeit is, s fordítva: Petőfi Zoltán rövid, a hivatalos nagykorúsí­­tás előtt megszakadt pályafutása utólag is sok mindent érthetővé tehet apja életének kudarcaiból. Petőfi Sándor családalapításának anyagi háttere jórészt bizonytalan volt, ezt jól érzé­kelte a majdani após, Szendrey Ignác. Az uradalmi magánszolgálatban álló Szendrey nemessége — bármennyire is büszke volt rá - nem volt minden kétely nélküli, birtokkal sem rendelkezett, ráadásul felesége is polgárlány volt csupán. Ilyenformán társadalmi presztízsének növelését egyedül leányai sikeres kiházasításától remélhette, számára tehát a kívánatos vő-jelölt a Júlia mellett valóban felbukkanó Uray Endre alszolgabíró lett volna. Nem csodálható tehát, hogy Szendrey Ignác komolyan ellenezte lányának és Pető­ . A társadalomtörténészeket tömörítő Hajnal István Kör elmúlt évi konferenciáját 2001. augusztus 24-25-én tartotta Gyulán „Gyermek a történelemben” címen. A rendezvény szervezője és házigazdája a Békés Megyei Levéltár volt. Összeállításunkban a konferencia anyagából adunk ízelítőt. (A szerk.) ** A tanulmány végleges változatának kialakításakor nagyban támaszkodtam Kerényi Ferenc szíves szóbeli megjegyzéseire; ezúton is köszönöm a seg­ítségét.­­ Déri Gyula, Petőfi Zoltán, Bp., 1909, Petőfi-Könyvtár 15.; Irányi István, Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire, Szarvas. 2 Gálos Rezső recenziója Déri könyvéről: Századok 1910, 837—838. 3 H. Törő Györgyi recenziója Irányi könyvéről: ItK 1965, 528—529.; az idézet: 529. Szilágyi Márton 71

Next