Bécsi Napló, 1980 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1980-05-01 / 3-4. szám
Milyen erős a keleti tömb ? 2. JUGOSZLÁVIA Jugoszlávia ereje ma eltökéltségében rejlik, mellyel minden körülmények között meg akarja védeni az ország függetlenségét, Tito örökségét. Belgrád katonailag is felkészült. A költségvetést ennek megfelelően alakították már az utóbbi években. A haderők felszerelését modernizálták és új egységeket állítottak fel. A jugoszláv védelmi politika is átállt, amennyiben Belgrád elhatározta, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól vásárol fegyvereket — többek közt 155 mm-es tábori tarackokat, muníciót, elektronikus- és radarberendezéseket, lökhajtásos motorokat, páncélos elhárító fegyvereket, torpedókat a tengeralattjárók elleni küzdelemhez - és Kínával is katonai kapcsolatot vesz fel. Nyilvánvaló, hogy Jugoszlávia ezzel a Szovjetuniótól való függőségét szeretné lazítani, amely függőség nem utolsósorban abból látszik, hogy az ország előrejelző radarrendszere a Varsói Szerződés hálózatához tartozik. A milícia A jugoszláv haderő ui. a Moszkvával való kibékülés óta nehéz fegyverzetét és repülőgépeit főként a Szovjetunióból szerzi be. Igaz ugyan, hogy az oroszok kezdettől fogva nem adták el Jugoszláviának a legmodernebb fegyvertípusokat, hogy csapataik fegyverzettechnikai fölényét a jugoszláv haderővel szemben megőrizzék. Csak mintegy négy évvel ezelőtt kapott Belgrád néhány SA-6-os elhárító rakétát és tíz legújabb, javított kiadású MiG 21- es harcigépet. A könnyű fegyverek ezzel szemben, beleértve ágyúkat,tengerészeti őrhajókat is, általában jugoszláv gyártmányok. Két évvel ezelőtt kezdték meg koprodukciós alapon Romániával az ORAO nevű, hangsebességnél gyorsabban repülő vadászgép gyártását. A jugoszláv honvédelem leggyöngébb pontja jelenleg a páncélos- és a légelhárítás. Ezen a területen nagy hézagok vannak. Az is kérdéses, hogy a jugoszláv haderő egy erőteljes páncélos támadást fel tudna-e tartóztatni, melyre pedig számítania kellene a Szovjetunióval való katonai konfliktus esetében. Ezzel a belgrádi katonai szakértők is tisztában vannak. A vezérkar arra számít a keletről jövő támadás esetén, hogy az első védelmi vonalakat csak rövid ideig tudják tartani. Ezért építik ki évek óta igen gondosan a milíciaszerűen szervezett, ún. territoriális honvédelmet, amelyben gyakorlatilag az egész lakosság részt vesz és központi magva a partizánháborús hadviselés. Szovjet támadás esetén... Feltételezik, hogy a szovjet támadás a magyar alföldről történne, ahol az oroszok két nagyobb páncélos egysége álomásozik. Az egyik ék Belgrád, a másik Zágráb felé hatolna. Az első hullám elhárítására jugoszláv oldalon a bevetésre kész (operatív) hadsereg két gyalogos hadosztálya áll, melyet megerősít két páncélos brigád és egy gépesített gyalogos brigád. Belgrádi felfogás szerint ezek az erők elegendőek ahhoz, hogy a támadást 48 órán át feltartóztassák, amíg a territoriális honvédelmet mozgósítják és a határról megérkezik a csapattámogatás. A Bulgária felől Nis felé hatoló benyomulás első hullámának elhárítására, a Duna-völgy védelmére egy gyalogos hadosztály áll rendelkezésre, melyet egy páncélos brigád és a hegyi hágók biztosítására a Vardar-völgy irányában a bevetésre kész hadsereg két gyalogos brigádja egészít ki. Az albán határnál, ahol azonban aligha várható támadás, egy gyalogos hadosztályt és egy gyalogos brigádot vontak össze. Feltűnik, hogy a bevetésre kész haderő zöme, mely két páncélos hadosztályra, kilenc gyalogos hadosztályra és 29 különböző brigádra oszlik, az olasz határ közelében, a nyugati országrészekben állomásozik. Ennek oka az lehet, hogy a vezérkar ezeket a csapatokat készenléti tartaléknak tekinti és a háború második szakaszára érintetlenül hagyja, amikor az évekre tervezett általános védelmi háború az ország belsejében megkezdődik. Jugoszlávia partvédelme meglehetősen gyenge. A tengerészet három rombolóval, hét tengeralattjáróval és néhány Jugoszláviában gyártott, bár kitűnő és gyors partvédelmi hajóval rendelkezik. Összesen 17 ezer főből, köztük 2000 tisztből áll a tengerészet. A főparancsnokság Splitben van, a kirendeltségek székhelyei pedig: Pula, Sibenic és Boka. Néhány egységet most építenek ki, mint a rakéta hajóbrigádot, a „Mala” típusú törpe-tengeralattjárókat és állítólag két, partraszálláshoz szükséges („601” típusú) hajót. A légierők jobbára régebbi típusú szovjet gépekből állnak; négy hadosztályra, ill. 26 rajra tagolódnak; szervezettsége és infrastruktúrája a legjobb Európában. A hangárok nagy részét és több légierő támaszpontot a föld alá rejtették és ezért nehezen sebezhetők. Szilárd belpolitika A haderő a jugoszláv belpolitikában is fontos hatalmi tényező. A Központi Bizottság 166 tagjából 23 tábornok, iU. magasrangú tiszt Nürnbergtől délre, az alapköveiben Rőtszakállú Frigyes császár korára visszatekintő Hirschberg várában mintegy százötvenen gyűltek össze Nyugat-Európa különböző részeiből a magyar katolikus egyetemi hallgatók és értelmiségiek szervezetének idei egyhetes találkozójára, a Pax Romana 22. kongresszusára. Az előadássorozat minden esztendőben egy-egy vezértéma jegyében áll. Ez az idén így hangzott: ,„Ember és világa — felelősségünk a természetért”. Elvont tárgykör? Cseppet sem az: elég körülnéznünk közelebbi — vagy szerencsésebb esetben távolabbi — környezetünkben, hogy érezzük a ma már nemcsak az iparilag fejlett országokban és társadalmakban nyomasztóvá vált problémakörnek az időszerűségét. A kongresszus, sokesztendős hagyománynak megfelelően, húsvéthétfő este a jelenlévő papok koncelebrációs miséjével kezdődött. A megnyitó ülésen a párizsi Crouy-Chanel Imre, a magyar Pax Romana elnöke hivatkozott René Raymond francia publicistára, aki a két évvel ezelőtti hasonló találkozó vendégelőadójaként így fogalmazta meg a keresztény értelmiség feladatát: „Megérteni az evangéliumot korunk kérdésein keresztül”. Horváth Árpád luzerni egyetemi tanár a teremtés könyvéből vett bibliai idézettel adta meg a sorra kerülő munka alapgondolatát: „Töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá”. Isten megteremtette a világot és azt nekünk embereknek adta, hogy jól sáfárkodjunk vele: ne zsarnokai, hanem gondos, szerető gazdái legyünk. Vajon jó gazdák vagy — Assziszi Szent Ferenc szavaival — jó testvérek voltunk-e? Elég folyóink vízébe néznünk, hogy megrettenjünk: Teremtő Atyám, mit csináltunk! A tárgyi részletekbe bocsátkozó előadások sorát Szabó László, a libanoni Bejrút jezsuita egyetemének professzora nyitotta meg. Múlt ószövetségi szentíráskutató, az ember és környező világa kapcsolatának keresztény ember számára mindent eldöntő irányelveit fejtette ki. Az Élet Fájának bibliai jelképe a modern ökológiában is mindig etikai mérlegelést jelent: a szűkkeblű önzésből embertársaim letaposására is kész beállítottságot, avagy az isteni értékrend tiszteletben tartását akarom-e követni? A gátlást nem ismerő gazdasági érdek szolgálatának végzetes példája a mai Irán, ahol a technika óriási lépéseket tett, mialatt az ember középkori maradt. Az ember földi megjelenésének a kezdete és a racionális tudományos kutatás eddigi eredményéről a belgiumi Löwen egyetemén tanító Thoma Andor számolt be, aki a vértesszőlősi ősemberleletek feltárása óta a paleontológia nemzetközi tekintélyei közé számít. — „A teremtett és a teremtő ember” bölcseleti viszonyát, az emberi továbbteremtés állandó folyamatát taglalta a jezsuita Szabó Ferenc, a vatikáni rádió magyar műsorának a szerkesztője. — Bogárdi János karlsruhei vízépítő mérnök vetítettképes példákon mutatta be: „mit rontottunk el, mit tehetünk jóvá?” Az ember és a természet kapcsolatának, az ember természetképének a történelmi képviseli a hadsereget. Herljevic belügyminiszter is a hadsereg tagjai kezében a rendőrség. A parancsnoki hatalommal felruházott tisztek 98 %-a párttag. A tisztikar 60 %-a és a tábornokok fele szerb. A horvát lakosság országos aránya 22 %, a tábornokok közt azonban csak 19, a tisztek közt csak 14 %. A legfelső vezetésben azonban a horvátok fölényben vannak a szerbekkel szemben. Bár Tito halálával a legfelsőbb parancsnokság is az államelnökség kezébe került, az alkotmány szerint a parancsnokságot bármikor át lehet ruházni Ljubicic honvédelmi miniszterre. Szükség esetén a haderő ily módon átveheti a jugoszláv egység védelmét. Jelenleg azonban nincs veszélyben az egység. Jugoszlávia ma teljesen szilárdnak tekinthető. TAUBINGER LÁSZLÓ fejlődését a nyugat-berlini Mustó István professzor fejtette ki. Ez a viszony a meghitt közelségből messzemenően racionális semlegességgé változott: a természet nem barát vagy ellenség többé, hanem eszköz, kiaknázandó zsákmány. Ez a kiaknázási lehetőség azonban ma már néhány évtizeden belül kiapad. Közben az elektronika nyugtalanító távlatokat nyitott meg: a fejlődés legközelebbi szakaszában az ember mesterségesen reprodukálhatja a természet és saját öntudata minden fontosabb funkcióját, ennek a folyamatnak társadalmi és az emberi lélekre gyakorolt minden hatásával. Az ember, valaha „a dolgok mércéje” az egyre tökéletesebb technológia világmodelljében önmagát a kiszolgáltatottság, a tökéletlenség jelképévé tette: amennyit a tudás terén nyert, annyit vesztett az értelem síkján. Az eredmény: általános tanácstalanság. Hegyi Márton, a new yorki katolikus Fordham egyetem biológia- és környezettudományi professzora végül a mai tudományos vívmányok legveszedelmesebbjével, az élővilág manipulálásával foglalkozott, ismertetve a kutatás mai állását. Az ember — mutatott rá — ma már nemcsak meggyorsíthatja és módosíthatja az állatok tenyésztését, növények termesztését, hanem eljutott saját utódai élettani manipulálásának a lehetőségéhez. A génsebészet a genetikai tudomány félredobásával magához az öröklési kódhoz nyúl hozzá: nem csupán növényeket, állatokat akar „készíteni”, ,gyártani”, hanem bele akar szólni a jövendő emberi nemzedékek összetételébe is. Még nem képes, de hamarosan képes lehet: elég a számítógép-technikának az utolsó években elért, még nemrégiben elképzelhetetlennek tartott teljesítményeire gondolni. Az emberi manipuláció technikája megvan már: tőlünk függ, hogy kifejlesztése során mire használjuk. Mert az embernek ma már arra is módja van, hogy önmaga létét elmanipulálja. Ezekre a kérdésekre kell a keresztény embernek a mindenkori keresztény választ megadnia. Hegyi Mártonnak ez a figyelmeztetése egyben a találkozó alapszellemét is kifejezte. A magyar Pax Romana idei kongresszusához is hozzátartozott, hogy megjelentek a két protestáns testvérszervezet képviselői: Kneffel Magda az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem, Cseri Katalin az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia üdvözletét tolmácsolta. A rendezők ezúttal is kihasználták a „genius loci”-t, a találkozó vidékének a magyar vonatkozásait: a résztvevőknek a Münchenben élő történész, Bogyay Tamás tartott előadást „A bajor Duna-völgye és a magyarság” címmel. SKULTÉTY CSABA * * * MUTATVÁNYSZÁMOT SZÍVESEN KÜLDÜNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐNEK. KÖZÖLJE ISMERŐSEI CÍMÉT! SZEREZZEN ÚJ ELŐFIZETŐKET! HOGYAN JUT A SZOVJET GIBRALTÁRHOZ? A megfigyelőknek feltűnt, hogy a kommunista államok propagandaszervei fokozzák a Nyugat-Szaharában tevékenykedő felkelők, a POLISARIO támogatását, ami arra vallhat, hogy a harcok rövidesen kiszélesednek. A Polisario-mozgalom eredetileg Algériában jött létre azzal a céllal, hogy megszerezze Marokkó foszfát-telepeit és önálló államot alapítson. A Szovjetunió 1974-től harminc évre kötött szerződés értelmében Marokkót támogatta. 2 milliárd dollár értékű befektetéssel járul hozzá a foszfát kiaknázásához, melyért foszfátot kap. Mintegy három év óta azonban kettős játékot folytat: ápolja kapcsolatát Rabattal, de a keletnémetek és a kubaiak közvetítésével katonai támogatást nyújt a Polisarionak. Az algériai Tindoufban támaszpontot létesítettek, amelyet modern szovjet fegyverekkel — SAM 7 rakétákkal, tarackokkal, 26 mm-es légelhárító rakétákkal és sorozatvezetőkkel (Sztálin-orgonákkal) — szereltek fel. Jelenleg 1200 keletnémet katonai tanácsadó működik Algériában; a guerillák kiképzése kubai tisztek kezében van és egy csoportot Magyarországon képeztek ki, mely most a Polisariot támogatja. Feltehető, hogy Moszkva hosszútávú stratégiai terve van a háttérben. Kezdi támogatni azt az erősödő mozgalmat, mely Hasszán király uralmát akarja megdönteni. Erre az esetre Moszkvának a „haladók” oldalán kell állnia. Ha ez a számítása beválik, megvetheti lábát a 12 km-es tengerszorosnál, Gibraltárnál és ellenőrizheti a Földközi tenger nyugati bejáróját. Ezzel Nyugat tengeri erejét, vele a 6. amerikai flottát elvágja a külvilágtól, Európát és Közel-Keletet új pozícióból foghatja szorítóba. P. W. Amit elrontottunk A Napló postája A SZERKESZTŐSÉG ezúton is hálásan köszöni a lap megindítása által kiváltott jókívánság-özönt, a számos jóleső biztatást és a támogatás kilátásba helyezését. Megható volt észlelni, ahogy a külföldi magyarság segítőkészsége felvillanyozódott, ahogy néha teljesen ismeretlenek felajánlkoztak a terjesztésre, hirdetések gyűjtésére, a csomagoláshoz, címzéshez. Támogató előfizetések és adományok is szép szerével tűntek fel a lap kontóján, úgyhogy a megjelenés egy időre biztosítottnak látszik. Olvasóink és támogatóink szíves elnézését kérjük, hogy köszönetünket nem tudjuk mindenkinek levélben kifejezni. OLVASHATATLAN címek és aláírások következtében néhány előfizető kilétét nem tudtuk megállapítani, így keletkezik a fölösleges mérgelődés és megsértődés, amiről pedig a szerkesztőség és kiadóhivatal nem tehet. Sajnáljuk. Kérjük a megrendeléseket és a befizetési űrlapokat OLVASHATÓAN kitölteni. P. GÁBOR (1120 Wien) kifogásolja, hogy a Bécsi Napló a demokratikus pluralizmus elvére hivatkozik, hogy „a többség felfogását és ízlését sértő radikalizmust” el akarja kerülni, ami szerinte azt jelenti — mint írja, hogy „a többség felfogásán akar igazodni, nem pedig az isteni és erkölcsi törvény elvein. Biztosan megértik, hogy ez okból a Bécsi Napló számomra mint katolikus keresztény hivő nem elfogadható.” Nem, nem értjük meg. Egész logikája érthetetlen. Eltekintve attól, hogy leszokhatnánk az olvasásról, ha csak azt vennénk kezünkbe, amivel mindenestől egyetértünk, a demokratikus pluralizmus azt jelenti, hogy rajtunk - jelen esetben a szerkesztőségen - kívül más ember is van a világon és hogy a másik embert, a másik véleményét tudomásul vesszük, tiszteletben tartjuk. Ezt még akkor is meg kellene tennünk, ha a többség nem igazodna bizonyos, általunk fontosnak tartott elvekhez és nézetekhez. De miért kellene feltételeznünk, hogy a külföldi magyarság nagyobb része elveti „az isteni és erkölcsi törvényt”? Vagy talán a felforgatók, a terroristák, anarchisták és a radikalizmus más változata, tehát a féktelenkedő kisebbség képviselné „az isteni és erkölcsi törvényt”? Ha levélírónk elutasítja szerkesztői felfogásunkat, ha nem olvassa a Bécsi Naplót, ez az ő dolga. De aligha hisszük, hogy jól képviseli „az isteni és erkölcsi törvényt”, ha ebből a másik ember megvetését, a többség és a demokratikus együttélés elveinek elutasítását vonja le. H. KORNÉL (1140 Wien): „Indokoltnak látnám kihagyni azt, hogy Névtelenül beküldött írásokat nem közlünk’. Itt nagyon sok kivételes eset is adódik, melynek szereplője sehova nem adja le szívesen a nevét, címét... Ezért, ha érdemes dolgot ír, vagy kérdez, vállalja érte a felelősséget a Szerkesztőség. Ellenkező esetben úgysem közlik, még ha alá is írta nevét...” Igaza van. A kifogásolt mondatot elhagytuk. P. GYULA (1110 Wien): Az ausztriai magyar nyugdíjasok ügyével és a nyugdíjkérelmek problémáival következő számaink egyikében szeretnénk foglalkozni. TELJESEN ELFOGYOTT a Bécsi Napló első száma. Aki nem őrzi meg a lapot, ne dobja el. Kérjük, küldje vissza a szerkesztőségnek. Minden példányra szükségünk van. Cím: Bécsi Napló, A-1020 Wien, Postfach 69.