Bécsi Napló, 1980 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1980-05-01 / 3-4. szám

Milyen erős a keleti tömb ? 2. JUGOSZLÁVIA Jugoszlávia ereje ma eltökéltségében rejlik, mellyel minden körülmények között meg akarja védeni az ország függetlenségét, Tito örökségét. Belgrád katonailag is felkészült. A költségvetést ennek megfelelően alakítot­ták már az utóbbi években. A haderők fel­szerelését modernizálták és új egységeket állítottak fel. A jugoszláv védelmi politika is átállt, amen­­­nyiben Belgrád elhatározta, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól vásárol fegyvereket — többek közt 155 mm-es tábori tarackokat, muníciót, elektronikus- és radarberendezése­ket, lökhajtásos motorokat, páncélos elhá­rító fegyvereket, torpedókat a tengeralatt­járók elleni küzdelemhez - és Kínával is ka­tonai kapcsolatot vesz fel. Nyilvánvaló, hogy Jugoszlávia ezzel a Szovjetuniótól való függő­­ségét szeretné lazítani, amely függő­ség nem utolsósorban abból látszik, hogy az ország előrejelző­ radarrendszere a Varsói Szerződés hálózatához tartozik. A milícia A jugoszláv haderő ui. a Moszkvával való ki­békülés óta nehéz fegyverzetét és repülőgé­peit főként a Szovjetunióból szerzi be. Igaz ugyan, hogy az oroszok kezdettől fogva nem adták el Jugoszláviának a legmodernebb fegy­­vertípusokat, hogy csapataik fegyverzettechni­kai fölényét a jugoszláv haderővel szemben megőrizzék. Csak mintegy négy évvel ezelőtt kapott Belgrád néhány SA-6-os elhárító ra­kétát és tíz legújabb, javított kiadású MiG 21- es harcigépet. A könnyű fegyverek ezzel szem­ben, beleértve ágyúkat,tengerészeti őrhajókat is, általában jugoszláv gyártmányok. Két év­vel ezelőtt kezdték meg koprodukciós alapon Romániával az ORAO nevű, hangsebességnél gyorsabban repülő vadászgép gyártását. A jugoszláv honvédelem leggyöngébb pontja jelenleg a páncélos- és a légelhárítás. Ezen a területen nagy hézagok vannak. Az is kérdé­ses, hogy a jugoszláv haderő egy erőteljes páncélos támadást fel tudna-e tartóztatni, melyre pedig számítania kellene a Szovjet­unióval való katonai konfliktus­ esetében. Ez­zel a belgrádi katonai szakértők is tisztában vannak. A vezérkar arra számít a keletről jö­vő támadás esetén, hogy az első védelmi vo­nalakat csak rövid ideig tudják tartani. Ezért építik ki évek óta igen gondosan a milícia­­szerűen szervezett, ún. territoriális honvédel­met, amelyben gyakorlatilag az egész lakosság részt vesz és központi magva a partizánháborús hadviselés. Szovjet támadás esetén... Feltételezik, hogy a szovjet támadás a ma­gyar alföldről történne, ahol az oroszok két nagyobb páncélos egysége álomásozik. Az egyik ék Belgrád, a másik Zágráb felé hatol­na. Az első hullám elhárítására jugoszláv ol­dalon a bevetésre kész (operatív) hadsereg két gyalogos hadosztálya áll, melyet megerő­sít két páncélos brigád és egy gépesített gya­logos brigád. Belgrádi felfogás szerint ezek az erők elegendőek ahhoz, hogy a támadást 48 órán át feltartóztassák, amíg a territoriális honvédelmet mozgósítják és a határról megér­kezik a csapattámogatás. A Bulgária felől Nis felé hatoló benyomulás első hullámának el­hárítására, a Duna-völgy védelmére egy gya­logos hadosztály áll rendelkezésre, melyet egy páncélos brigád és a hegyi hágók bizto­sítására a Vardar-völgy irányában a bevetésre kész hadsereg két gyalogos brigádja egészít ki. Az albán határnál, ahol azonban aligha várható támadás, egy gyalogos hadosztályt és egy gyalogos brigádot vontak össze. Fel­tűnik, hogy a bevetésre kész haderő zöme, mely két páncélos hadosztályra, kilenc gyalo­gos hadosztályra és 29 különböző brigádra oszlik, az olasz határ közelében, a nyugati országrészekben állomásozik. Ennek oka az lehet, hogy a vezérkar ezeket a csapatokat készenléti tartaléknak tekinti és a háború második szakaszára érintetlenül hagyja, ami­kor az évekre tervezett általános védelmi háború az ország belsejében megkezdődik. Jugoszlávia partvédelme meglehetősen gyen­ge. A tengerészet három rombolóval, hét ten­geralattjáróval és néhány Jugoszláviában gyár­tott, bár kitűnő és gyors partvédelmi hajóval rendelkezik. Összesen 17 ezer főből, köztük 2000 tisztből áll a tengerészet. A főparancs­nokság Splitben van, a kirendeltségek szék­helyei pedig: Pula, Sibenic és Boka. Néhány egységet most építenek ki, mint a rakéta hajóbrigádot, a „Mala” típusú törpe-tenger­alattjárókat és állítólag két, partraszálláshoz szükséges („601” típusú) hajót. A légierők jobbára régebbi típusú szovjet gépekből áll­nak; négy hadosztályra, ill. 26 rajra tagolód­nak; szervezettsége és infrastruktúrája a leg­jobb Európában. A hangárok nagy részét és több légierő támaszpontot a föld alá rejtették és ezért nehezen sebezhetők. Szilárd belpolitika A haderő a jugoszláv belpolitikában is fontos hatalmi tényező. A Központi Bizottság 166 tagjából 23 tábornok, iU. magasrangú tiszt Nürnbergtől délre, az alapköveiben Rőtsza­­kállú Frigyes császár korára visszatekintő Hirschberg várában mintegy százötvenen gyűl­tek össze Nyugat-Európa különböző részei­ből a magyar katolikus egyetemi hallgatók és értelmiségiek szervezetének idei egyhetes találkozójára, a Pax Romana 22. kongresszu­sára. Az előadássorozat minden esztendőben egy-egy vezértéma jegyében áll. Ez az idén így hangzott: ,„Ember és világa — felelőssé­günk a természetért”. Elvont tárgykör? Cseppet sem az: elég körülnéznünk közelebbi — vagy szerencsésebb esetben távolabbi — környezetünkben, hogy érezzük a ma már nemcsak az iparilag fejlett országokban és társadalmakban nyomasztóvá vált probléma­körnek az időszerűségét. A kongresszus, sokesztendős hagyomány­nak megfelelően, húsvéthétfő este a jelenlévő papok koncelebrációs miséjével kezdődött. A megnyitó ülésen a párizsi Crouy-Chanel Imre, a magyar Pax Romana elnöke hivat­kozott René Raymond francia publicistára, aki a két évvel ezelőtti hasonló találkozó ven­dégelőadójaként így fogalmazta meg a keresz­tény értelmiség feladatát: „Megérteni az evan­géliumot korunk kérdésein keresztül”. Hor­váth Árpád luzerni egyetemi tanár a teremtés könyvéből vett bibliai idézettel adta meg a sorra kerülő munka alapgondolatát: „Töltsé­tek be a földet és vonjátok uralmatok alá”. Isten megteremtette a világot és azt nekünk embereknek adta, hogy jól sáfárkodjunk vele: ne zsarnokai, hanem gondos, szerető gazdái legyünk. Vajon jó gazdák vagy — Assziszi Szent Ferenc szavaival — jó testvérek vol­­tunk-e? Elég folyóink vízébe néznünk, hogy megrettenjünk: Teremtő Atyám, mit csi­náltunk! A tárgyi részletekbe bocsátkozó előadások sorát Szabó László, a libanoni Bejrút jezsuita egyetemének professzora nyitotta meg. Múlt ószövetségi szentíráskutató, az ember és környező világa kapcsolatának keresztény em­ber számára mindent eldöntő irányelveit fej­tette ki. Az Élet Fájának bibliai jelképe a modern ökológiában is mindig etikai mérle­gelést jelent: a szűkkeblű önzésből embertár­saim letaposására is kész beállítottságot, avagy az isteni értékrend tiszteletben tartását aka­rom-e követni? A gátlást nem ismerő gazda­sági érdek szolgálatának végzetes példája a mai Irán, ahol a technika óriási lépéseket tett, mialatt az ember középkori maradt.­­ Az em­ber földi megjelenésének a kezdete és a ra­cionális tudományos kutatás eddigi eredmé­nyéről a belgiumi Löwen egyetemén tanító Thoma Andor számolt be, aki a vértesszőlősi ősemberleletek feltárása óta a paleontológia nemzetközi tekintélyei közé számít. — „A teremtett és a teremtő ember” bölcseleti viszonyát, az emberi továbbteremtés állandó folyamatát taglalta a jezsuita Szabó Ferenc, a vatikáni rádió magyar műsorának a szer­kesztője. — Bogárdi János karlsruhei vízépítő mérnök vetítettképes példákon mutatta be: „mit rontottunk el, mit tehetünk jóvá?” Az ember és a természet kapcsolatának, az ember természetképének a történelmi képviseli a hadsereget. Herljevic belügymi­niszter is a hadsereg tagja­i kezében a rendőr­ség. A parancsnoki hatalommal felruházott tisztek 98 %-a párttag. A tisztikar 60 %-a és a tábornokok fele szerb. A horvát lakosság országos aránya 22 %, a tábornokok közt azonban csak 19, a tisztek közt csak 14 %. A legfelső vezetésben azonban a horvátok fölényben vannak a szerbekkel szemben. Bár Tito halálával a legfelsőbb parancsnokság is az államelnökség kezébe került, az alkot­mány szerint a parancsnokságot bármikor át lehet ruházni Ljubicic honvédelmi miniszterre. Szükség esetén a haderő ily módon átveheti a jugoszláv egység védelmét. Jelenleg azonban nincs veszélyben az egység. Jugoszlávia ma teljesen szilárdnak tekinthető. TAUBINGER LÁSZLÓ fejlődését a nyugat-berlini Mustó István professzor fejtette ki. Ez a viszony a meg­hitt közelségből messzemenően racionális semlegességgé változott: a természet nem barát vagy ellenség többé, hanem eszköz, kiaknázandó zsákmány. Ez a kiaknázási lehetőség azonban ma már néhány évtizeden belül kiapad. Közben az elektronika nyug­talanító távlatokat nyitott meg: a fejlődés legközelebbi szakaszában az ember mester­ségesen reprodukálhatja a természet és saját öntudata minden fontosabb funkcióját, en­nek a folyamatnak társadalmi és az emberi lélekre gyakorolt minden hatásával. Az em­ber, valaha „a dolgok mércéje” az egyre tö­kéletesebb technológia világmodelljében ön­magát a kiszolgáltatottság, a tökéletlenség jelképévé tette: amennyit a tudás terén nyert, annyit vesztett az értelem síkján. Az ered­mény: általános tanácstalanság. Hegyi Márton, a new yorki katolikus Ford­­ham egyetem biológia- és környezettudomá­nyi professzora végül a mai tudományos vív­mányok legveszedelmesebbjével, az élővilág manipulálásával foglalkozott, ismertetve a ku­tatás mai állását. Az ember — mutatott rá — ma már nemcsak meggyorsíthatja és módosít­hatja az állatok tenyésztését, növények ter­mesztését, hanem eljutott saját utódai élet­tani manipulálásának a lehetőségéhez. A gén­sebészet a genetikai tudomány félredobásával magához az öröklési kódhoz nyúl hozzá: nem csupán növényeket, állatokat akar „készí­teni”, ,gyártani”, hanem bele akar szólni a jövendő emberi nemzedékek összetételébe is. Még nem képes, de hamarosan képes lehet: elég a számítógép-technikának az utolsó években elért, még nemrégiben elképzelhe­tetlennek tartott teljesítményeire gondolni. Az emberi manipuláció technikája megvan már: tőlünk függ, hogy kifejlesztése során mire használjuk. Mert az embernek ma már arra is módja van, hogy önmaga létét elma­nipulálja. Ezekre a kérdésekre kell a keresz­tény embernek a mindenkori keresztény választ megadnia.­­ Hegyi Mártonnak ez a figyelmeztetése egyben a találkozó alapszel­lemét is kifejezte. A magyar Pax Romana idei kongresszusához is hozzátartozott, hogy megjelentek a két protestáns testvérszervezet képviselői: Kneffel Magda az Európai Magyar Protestáns Szabad­­egyetem, Cseri Katalin az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia üdvözletét tolmácsolta. A rendezők ezúttal is kihasz­nálták a „genius loci”-t, a találkozó vidéké­nek a magyar vonatkozásait: a résztvevőknek a Münchenben élő történész, Bogyay Tamás tartott előadást „A bajor Duna-völgye és a magyarság” címmel. SKULTÉTY CSABA * * * MUTATVÁNYSZÁMOT SZÍVESEN KÜL­DÜNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐNEK. KÖ­ZÖLJE ISMERŐSEI CÍMÉT! SZEREZZEN ÚJ ELŐFIZETŐKET! HOGYAN JUT A SZOVJET GIBRALTÁRHOZ? A megfigyelőknek feltűnt, hogy a kom­munista államok propagandaszervei fokoz­zák a Nyugat-Szaharában tevékenykedő felke­lők, a POLISARIO támogatását, ami arra vallhat, hogy a harcok rövidesen kiszélesed­nek. A Polisario-mozgalom eredetileg Algé­riában jött létre azzal a céllal, hogy megsze­rezze Marokkó foszfát-telepeit és önálló államot alapítson. A Szovjetunió 1974-től harminc évre kötött szerződés értelmében Marokkót támogatta. 2 milliárd dollár értékű befektetéssel járul hozzá a foszfát kiaknázásához, melyért foszfátot kap. Mintegy három év óta azon­ban kettős játékot folytat: ápolja kapcsola­tát Rabattal, de a keletnémetek és a kubaiak közvetítésével katonai támogatást nyújt a Polisarionak. Az algériai Tindoufban támasz­pontot létesítettek, amelyet modern szovjet fegyverekkel — SAM 7 rakétákkal, tarackok­kal, 26 mm-es légelhárító rakétákkal és so­rozatvezetőkkel (Sztálin-orgonákkal) — sze­reltek fel. Jelenleg 1200 keletnémet katonai tanácsadó működik Algériában; a guerillák kiképzése kubai tisztek kezében van és egy csoportot Magyarországon képeztek ki, mely most a Polisariot támogatja. Feltehető, hogy Moszkva hosszútávú stra­tégiai terve van a háttérben. Kezdi támogatni azt az erősödő mozgalmat, mely Hasszán ki­rály uralmát akarja megdönteni. Erre az esetre Moszkvának a „haladók” oldalán kell állnia. Ha ez a számítása beválik, megvet­heti lábát a 12 km-es tengerszorosnál, Gib­raltárnál és ellenőrizheti a Földközi tenger nyugati bejáróját. Ezzel Nyugat tengeri erejét, vele a 6. amerikai flottát elvágja a kül­világtól, Európát és Közel-Keletet új pozí­cióból foghatja szorít­óba. P. W. Amit elrontottunk A Napló postája A SZERKESZTŐSÉG ez­úton is hálásan köszöni a lap megindítása által kiváltott jókívánság-özönt, a számos jóleső biztatást és a támogatás kilátásba he­lyezését. Megható volt észlelni, ahogy a külföldi magyarság segítő­készsége felvillanyozódott, ahogy néha teljesen ismeretlenek felajánlkoztak a terjesz­tésre, hirdetések gyűjtésére, a csomagoláshoz, cím­zéshez. Támogató előfizetések és adományok is szép szerével tűntek fel a lap kontóján, úgyhogy a megje­lenés egy időre biztosítottnak látszik. Olvasóink és támogatóink szíves elnézését kérjük, hogy köszöne­­tünket nem tudjuk mindenkinek levélben kifejezni. OLVASHATATLAN címek és aláírások következté­ben néhány előfizető kilétét nem tudtuk megállapí­tani, így keletkezik a fölösleges mérgelődés és meg­­sértődés, amiről pedig a szerkesztőség és kiadóhivatal nem tehet. Sajnáljuk. Kérjük a megrendeléseket és a befizetési űrlapokat OLVASHATÓAN kitölteni. P. GÁBOR (1120 Wien) kifogásolja, hogy a Bécsi Napló a demokratikus pluralizmus elvére hivatkozik, hogy „a többség felfogását és ízlését sértő radikaliz­must” el akarja kerülni, ami szerinte azt jelenti — mint írja­­, hogy „a többség felfogásán akar igazod­ni, nem pedig az isteni és erkölcsi törvény elvein. Biztosan megértik, hogy ez okból a Bécsi Napló számomra mint katolikus keresztény hivő nem el­fogadható.”­­ Nem, nem értjük meg. Egész logikája érthetetlen. Eltekintve attól, hogy leszokhatnánk az olvasásról, ha csak azt vennénk kezünkbe, amivel mindenestől egyetértünk, a demokratikus pluraliz­mus azt jelenti, hogy rajtunk - jelen esetben a szer­kesztőségen - kívül más ember is van a világon és hogy a másik embert, a másik véleményét tudomásul vesszük, tiszteletben tartjuk. Ezt még akkor is meg kellene tennünk, ha a többség nem igazodna bizo­nyos, általunk fontosnak tartott elvekhez és néze­tekhez. De miért kellene feltételeznünk, hogy a kül­földi magyarság nagyobb része elveti „az isteni és erkölcsi törvényt”? Vagy talán a felforgatók, a ter­roristák, anarchisták és a radikalizmus más változata, tehát a féktelenkedő kisebbség képviselné „az isteni és erkölcsi törvényt”? Ha levélírónk elutasítja szer­kesztői felfogásunkat, ha nem olvassa a Bécsi Nap­lót, ez az ő dolga. De aligha hisszük, hogy jól képvi­seli „az isteni és erkölcsi törvényt”, ha ebből a másik ember megvetését, a többség és a demokratikus együttélés elveinek elutasítását vonja le. H. KORNÉL (1140 Wien): „Indokoltnak látnám kihagyni azt, hogy­­ Névtelenül beküldött írásokat nem közlünk’. Itt nagyon sok kivételes eset is adó­dik, melynek szereplője sehova nem adja le szíve­sen a nevét, címét... Ezért, ha érdemes dolgot ír, vagy kérdez, vállalja érte a felelősséget a Szerkesz­tőség. Ellenkező esetben úgysem közlik, még ha alá is írta nevét...”­­ Igaza van. A kifogásolt mondatot elhagytuk. P. GYULA (1110 Wien): Az ausztriai magyar nyugdí­jasok ügyével és a nyugdíjkérelmek problémáival kö­vetkező számaink egyikében szeretnénk foglalkozni. TELJESEN ELFOGYOTT a Bécsi Napló első száma. Aki nem őrzi meg a lapot, ne dobja el. Kérjük, küldje vissza a szerkesztőségnek. Minden példányra szüksé­günk van. Cím: Bécsi Napló, A-1020 Wien, Post­fach 69.

Next