Bécsi Napló, 1982 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1982-05-01 / 3. szám

SKULTÉTY CSABAHÍREK KÁRPÁTALJÁRÓL Az ungvári egyetem, ha nyilván igen szűkre sza­­bott költségvetési keretek között is, régészeinek lehetőséget nyújt egyes ásatások elvégzésére, tizek súlypontja Ugocsa megye kárpátaljai déli részében, a román határ tőszomszédságában van. Itt folynak, immár másfél évtizede, őskori települések és teme­tők feltárási munkálatai. Az elmúlt esztendőkben a legjelentősebb eredmény egy kőbányában felfede­zett paleolit- vagyis pattintott kőkori hármas tele­pülésréteg feltárása. Tiszapéterfalva, Tivadarfalva, Nagypalád, Batár - ezeknek a községeknek a kis térségében végzik munkájukat az Ungvárról kiküldött régészek. Töb­bek között nagy mennyiségű vastag és vékony falú, félgömb alakú edényre bukkantak, a vékonyakon festett ábrák és vonalas ornamentumok láthatók. Az egyik kunyhómaradványban nő alakú bálvány­szoborra (idolra) bukkantak, amely a Magyarország­hoz tartozó Méhtelep márvány szobrocskáihoz ha­sonlít. Az Ungváron megjelenő magyar nyelvű szovjet lap, a Kárpáti Igaz Szó a közelmúltban további, viszonylag újabb kori ásatási eredményekről adott hírt, zömmel ugyanerről a vidékről. A Krisztus utáni első évezred egy-egy korszakáról van szó. Mint az ungvári egyetem történeti tanszékének a fő­munkatársa, Vjacseszláv Kotigorosko a lapban megírja, Alsóveresmart közelében a Krisztus utáni első két század dák kultúrájára jellemző csészék, vázák, korsók­­ és gabonatárolásra használt edények kerültek elő, továbbá, hat kőépület maradványaiból, kések, fejszemaradványok és bronzüstök részei. Az ungvári lap régészeti cikkírója két további, Ugocsán kívüli feltárásról ad hírt. Az egyiknek a Szolyva környéki Pereháza a színhelye. Itt az első, valamint a hetedik-nyolcadik századból, tehát száz­kétszáz évvel a honfoglalást megelőző korszakból származó egy-egy épület törmelékeire bukkantak. A másik, a Krisztus utáni első évezred nyomait ke­reső ásatás Ungvártól nyugatra, a már szlovákiai Nagykapos felé eső­­ iálocs falu határában folyik.­­Az itt felszínre került agyagedények és más hasz­nálati tárgyak egy harmadik-negyedik századra viszonyuló településre engednek következtetni. A Szolyva- és Ungvár-környéki ásatási munkák újabb eredménye - mint a történész cikkírótól megtudjuk - az ungvári egyetem korai középkorral foglalkozó régészeti csoportja és a kárpátaljai műemlékvédelmi társaság együttműködésének köszönhető. Hoksay József az egyik legismertebb festőművész Ungvár művészettörténetében. Születésének 90. évfordulója alkalmából neki és az ugyancsak ung­­megyei Erdélyi Bélának szenteltek egy közös kiál­lítást a kárpátaljai Területi Szépművészeti Múzeum­ban. Ungvár városának, életének, gyümölcsös kert­jeinek, valamint a közeli hegyvidéki tájaknak, az Erdős Kárpátoknak a festője volt. Az 1975-ben meghalt Boksay József számos fiatal festőnek volt tanítója, mestere, útmutatója. Életében körülbelül kétezer olajfestményt, akvarellt, pasztellt és rajzot készített. Ennek csak egy töredéke volt az­ ungvári kiállításon látható, a legtöbb művét moszkvai, lenin­­grádi, kijevi,­ odesszai és lembergi múzeumokba vitték. +++ Kárpátaljára ebben az esztendőben másfél millió turistát várnak. Ezt írta a terület turistatanácsának egyik osztályvezetője az Ungváron megjelenő Kár­páti Igaz Szó nevű magyar nyelvű szovjet lapban. Kárpátalja - mint tudjuk - a Szovjetunió egyik legnyugatibb, legeurópaibb­ vidékének számít, óriási tehát a vonzereje a szovjet birodalom távoli pontjain is. A másfélmilliós szám nagy ugrást jelentene, mi­vel tavaly még csak valamivel egymillió fölött tar­tottak. Ezeknek az odalátogatóknak az elsöprő többsége szovjet állampolgár. Társasutazással, illet­ve a beutalási rendszer szerint érkeznek. Tizenegy turistatelep, illetve menedékház várja őket,­­ per­sze a szovjet idegenforgalmi berendezések színvo­nalán. Az említett cikk azt is kiemelte, hogy­­ „hozzá tudjanak járulni a dolgozók neveléséhez is azzal, hogy megismertetik őket Kárpátalja neveze­tességeivel, a partizánok hőstetteivel és igyekeznek fejleszteni az emberekben a szovjet hazaszeretetet és az internacionalizmust.” Z­ v. Nagy Lajos CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖLTŐ FOHÁSZA AZ ÚRHOZ Uram, világítsd meg a mi elménk, teremts nekünk minisztereket, hóhányókat és zongorahangolókat, szabadíts meg bennünket a fül­csengés­től, a fülcimparángatástól és nyelvátültetéstől, mert tüskés a mi sorsunk, mint a kaktusz, és kemény is, mint a kosok szarva, tekints parasztjaidra, Uram, nyakig a földbe dugva, mint a hagyma, nem teremnek csak száraz szitkokat, valamit tégy velünk, Mindenható, ne fogdossunk galóca módra legyeket mindörökké, ültess le fényes küszöbödre, dugd szivarzsebünkbe névjegyed, s avass be titkaidba! Továbbá: szívesen fogadnánk Tőled néhány hatalmas harsonát, szamárállkapcsot, kénköves esőt, miegymást. Légy jó szívvel hozzánk. Uram, kerítünk néked égő csipkebokrot, amelyből tündöklő kegyelmed minket is verhet most és örökkön-örökké Ámen. 1971 (Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia. Madách Szép­­irodalmi Kiadó. (Bratislava-Budapest 1981 kötetből.) BIBÓ-PRESS MAGYAR DOKUMENTÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT Az­ 1956-os magyar forradalom és szabad­ságharc leverése után Bibó István állammi­niszter a törvényes kormány és az egész nemzet nevében üzenetet intézett fogságából a világ közvéleményéhez, amely 1957. szep­tember 8-án Bécsben került először nyilvá­nosságra. Ez az a tradíció, amelyet Bécsben a BIBÓ— PRESS vállani és folytatni szándé­kozik. Ez az a példa, amely megmutatja, milyen feladatok ellátására szerveződött. Célja, hogy gyűjtőhelye és közvetítő állo­mása legyen minden hírnek, információnak, dokumentumnak, nyilatkozatnak és állás­­foglalásnak, származzék az bárhonnan és bár­kitől, aki a demokrácia és a sajtószabadság híve, s ezért igényt tart arra, hogy közlemé­nye eljusson a legszélesebb nyilvánossághoz, hogy forrása és tájékoztató szolgálata legyen mindazoknak, akik fontosnak tartják, hogy a világ a nyilvánosság elől elzárt Magyarország eseményeiről, lakói életéről és véleményéről is képet kaphasson. A BIBÓ -PRESS nem ismer az információk között semmiféle fontossági sorrendet, fel­adata az informátortól és a közlés tartalmától függetlenül mindig azonos: pontosan, megbíz­hatóan, gyorsan, s az­ érintettek biztonságát a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva tájé­koztassa a közvéleményt. Megkülönböztetést csak rendkívüli esetben tesz, ha emberek sza­badságát és életét közvetlen veszély fenyegeti. Kérünk mindenkit, információival támogassa munkánkat! BIBÓ-PRESS A-1010 Wien, Postfach 875. Magyar mozaik Vajon ki írta a Nemzeti dalt? Mindenesetre a Kon­cert című hanglemez kiadói nem a legjobban tud­hatják, mert különben nem nyomtatták volna ki a következő szöveget: „Kedves Lemezgyűjtő! Fájda­lom, hibát igazítunk. A lemezcímkén Ön meggyő­ződhet róla, tudjuk, hogy a Nemzeti dalt nem Bródy János írta, sőt mindnyájan kívülről tudjuk magát a verset is. A lemezborító hátoldalán mégis Bródy János neve szerepel Petőfi Sándor helyett. Sajtóhiba! Kérjük, fogadja el a címkét hitelesnek és mindazt, amit erről hajdani tanárjától hallott és az olvasókönyvből megtudott. A Talpra magyar költője Petőfi Sándor! MHV.” ooo Kádár János, a párt első titkára taxiba ül. Az egyik elágazásnál a sofőr megkérdi: Most merre? Kádár: Tegye ki az indexet balra és hajtson jobbra! ooo Budapesten 86 éves korában 1982. március 14-én elhunyt Kádár Gyula volt mjdir. ezredes, aki a má­sodik világháború alatt a VKF-2 (kémelhárító osz­tályt) vezette. A magyar vezérkar angol orientációs csoportjához tartozott és tevékenyen kivette részét Horthy kormányzó és Kállay miniszterelnök ki­ugrási kísérleteiből. 1944 őszén a nyilasok Kádárt letartóztatták. 1945-ben német fogságból tért vis­­­sza Budapestre, ahol politikailag azonnal igazolták. Ennek ellenére a szovjet hatóságok 1945 őszén le­fogták és egy szibériai munkatáborba száműzték. Csak 1956 nyarán került vissza családjához. 1978­ /­­ .. ban a budapesti Magvető kiadó A Ludovikátó Sopronkőhidáig címmel tette közzé Kádár Gyuli feltűnést keltő visszaemlékezéseit. Hogy mi tör­tént vele 1945 után, miként élte át a szovjet Gulag világot, nem írta meg. ooo Még jó, hogy egy újság nem tud elpirulni. A Nép­szabadság április 4-én a következőket írta: „Tud­juk, hogy a Szovjetunió nélkül, a szocialista orszá­gok nélkül szörnyű arca lenne a világnak. Hogy­­ haladó, békeszerető erők nélkül reménytelen sorsa volna az emberiségnek.” oop KASSA BOMBÁZÁSA továbbra is rejtély. Mint ez évi első számunkban közöltük, hazai lapok szerint Ion Cernaianu román ezredes orosz fogságban el­mondta, hogy 1941-ben Suceavából felszálló román gépek bombázták Kassát. Ezzel úgy látszott, hogy a kérdés végleg megoldódott. A História című lap 1981/1. száma azonban újabb jogos kérdéseket vet fel. Szerinte a korabeli román katonai sematizmus­ban az említett román ezredes neve nem szerepel. Azonkívül Suceavának nem volt megfelelő repülő­tere, ahonnét a gépek felszállhattak volna. Sem a német titkos jelentések nem tudnak a város repü­lőteréről, sem pedig az etrosz légierő, mely bombáz­ta a jelentősebb román repülőtereket. Azt jelen­tené ez, hogy vissza kell térni az eredeti feltevéshez, mely szerint szovjet jelzésű gépek bombázták Kas­sát? CŰO LEVÉL A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ Budapestről kaptuk az alábbi beadvány má­solatát: Pénzügyminisztérium, Budapest. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Nemzeti Bank 429/1981. MNB számú közleménye (Magyar Közlöny, 1981. november 21., 71. szám) további szigorítást hozott a postaforgalomban, illetve utasfor­galomban ajándékként, devizahatósági enge­dély nélkül küldhető, illetve vihető cikkek körében. E rendelkezés érvényt kívánt szerez­ni egyes indokolt magyar gazdasági érdekek­nek, ugyanakkor azonban nagyon nehéz helyzetbe hozta mindazon magyar állampol­gárokat, akiknek szülei, testvérei, egyéb ro­konai vagy barátai élnek a környező orszá­gok magyar lakta területein. Nagymértékben megnehezíti a napjainkban különösen rászo­ruló lengyel nép iránti hagyományos segítő­készség kifejezését is. A magyar vámrendel­kezések jelenlegi gyakorlata a családi, rokoni, baráti — általában emberi-kapcsolatok ápolá­sa elé gátat emel. A látogatások anyagi terhét a közismerten gazdasági nehézségekkel is küzdő szomszéd országbeli lakosokra hárítja, csaknem lehetetlenné teszi a családok között természetes, legelemibb segítségnyújtást. Kérjük az említett közlönyben foglaltak olyan módosítását, hogy azok a családi, ro­koni érintkezés során megszokott ajándéko­zást, egészségügyi vagy anyagi segítségnyúj­tást lehetővé tegyék. (Például nyújtsanak módot 1.500-2.000 forint értékű, arányosan elosztott élelmiszer, gyógyszer és háztartási cikk kivitelére vagy kiküldésére!) Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a leh­e­tőség a szomszédos baráti országokban élő lakosság számára nem csak anyagi, hanem jelentős erkölcsi segítséget is jelentene. Budapest, 1982. március 6ta A levelet 107 magyar állampolgár írta alá. Feladóként Vásárhelyi Judit neve szerepelt. Neki küldte el válaszát Dr. Hetényi Iván pénz­ügyminiszter, ki szerint a magyar államigaz­gatás ugyanúgy foglalkozik a beérkező pana­szokkal, „akár egy ember, akár száz ember is írja alá azokat". Szerinte az intézkedéseket objektív körülmények tették szükségessé, pl. az, hogy a határmenti községekben a külföldi állampolgárok felvásárolták az élelmiszereket. A csomagküldésről pedig azt írja, hogy nem lehet nemzetiségek szerint differenciálni. „Annál is inkább így értékelhető ez, mert a környező országokban élő magyar nemzeti­ségek részére, mint postai küldeményt nem is adnák ki.” A pénzügyminiszter válaszának lényege: „Mindezek figyelembevételével ja­vaslatának megvalósítása nem időszerű." SMIKK - VERLAND Magyar könyvek, szótárak Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre SMIKK, Postfach 87., CH-8037 Zürich, Postkonto: 80-26850 SMIKK KIADVÁNYOK KI­RÉNYI KÁROLY ÉS A HUMANIZMUS - Tanulmányok a világhírű magyar ókortudós hír és mitológiakutató munkásságáról és szellemi jelentőségéről. Árkay László, Cs. Szabó László, Dénes Tibor, S­­áj Attila, Ferdinandy Mihály, Hanák Tibor és Kerényi Magda írásait tartalmazó kötet. A SMIKK és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (l­.PMSZ) közös kiadása. Zürich 1978. 120 old. Ára: fűzve 20,~. kötve 25,~ MAGYAR MÉRLEG I. A magyarországi szellemi élet 30 éve. 1­948-1978. A kötet szerzői: Hanák, Tibor, Határ Győző, Dénes Tibor, Gosztonyi Péter, Bogyay Tamás, Piazza Péter. Zürich 1979. 1 36 old., fűzve lo.~ MAGYAR MÉRLEG II. A nyugati magyarság kulturális élete a II. világháború után. 1945-1979. A kötet szerzői: Borb­ándi Gyula, Csernohorsz­ky Vilmos, Dénes Tibor, Ferdinandy Mihály, Gosztonyi Péter, Kabdebó Tamás, Novák Mária és Saáry Éva. Zürich­­ 1980. 202 old., fűzve 26.­MAGYAR MÉRLEG III. A magyar kisebbségek kulturális élete a II. világháború után, 1945-1980. A kötet szerzői: Révész László, Illyés Elemér, Veress Dániel, Hanák Tibor, Bogyay Tamás, Ölvedi János, Skultéty Csaba és Juhász László. Zürich­­ 1982. kb. 220 old., fűzve 30,­­EMIGRATION -INTEGRATION. Hét, Svájcban élő magyar író (Dénes Tibor, Hajnos László, Lökkös Antal, Magyari Sándor, Mirtse Ágnes, Saáry Éva és Vadnay Zsuzsa) német nyelvű antológiája. Zürich 1980. 60 old., fűzve 10.­SAÁRY ÉVA VADNAY ZSUZSA: Érdekes emberek. Ismert és ismeretlen magyarok portré­gyűjteménye, igazolva a Nyugaton élő magyarok sokszínűségét. A kötet tartalmazza többek között Kovács Imre, Kerényi Károly, Határ Győző, Tollas Tibor, Gábor Áron, Ignotus Pál, Vajda Albert, Alter Pál stb. egy-egy irodalmi és fénykép portréját. 1 39 old., fűzve 24,­ELŐKÉSZÜLETBEN 1982-ben A BEKE­JEZETLEN FORRADALOM - 1956. Tanulmányok az 1956-os magyar forradalom történelmi jelentőségéről. Megjelenik 1982 őszén. A haz­ai írók külföldön megjelent írásai miatt sen­kinek nem történt bántódása, a legtöbben tovább­ra is publikálhatnak Magyarországon. A kiadvá­nyok a következő címen rendelhetők meg: MA­GYAR FÜZETEK. 12, rue Drouet-I­apion, F-92240 MalakolT. (Az egyes kötetek ára postai rendelés esetén 25,­ TE) +++ A VEVŐ KOCKÁZATÁRA Mint a bécsi Bibó-Press közli, új kiadó je­lentkezett Budapesten, a magyar kultúra ha­zai szabadpiacán: az AB független kiadó. ..Az AB új sort nyít, az AB a nemkívánt mű­vek kiadója,,­­ olvashatjuk a könyvek borí­tóján. Névválasztását így magyarázza meg: „ab" kereskedelmi szállításoknál azt a helyet jelöli,ahonnan kezdve az dlm szállítása a vevő költségére és kockázatára történik. Az AB ki­adó szerkesztője Demszky Gábor szociológus. Neve a Szegényeket Támogató Alap, a SzETA akcióiból vált ismertté, amelyekben kezdettől fogva jelentős szerepet játszott. Egyik kezde­ményezője és fő szervezője volt a SzETA 1981. nyári vállalkozásának, amelynek során közadakozásból 24 szegénysorsú lengyel gye­reket láttak két hétre vendégül a Balaton mellett és Budapesten. A kiadó gondozásában eddig a következő, szitanyomással készült könyvek jelentek meg: Konrád György: Az állami ember és a cenzúra; Haraszti Miklós: Kései bevezetés a kádáriz­musba; A magyar felkelés rövid története (részlet az ENSZ különbizottságának jelenté­séből); Lázár György: Erdélyi jelentés; Marc Rakovski: Emberi jogok Magyarországon; Fehér Ferenc—Heller Ágnes: Egy tiszta poli­tikai forradalom; Németh László: Magyarok Romániában; A Csehszlovákiai Magyar Ki­sebbség Jogvédő Bizottságának Munkaközös­sége: A magyar kisebbség Csehszlovákiában; Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. A kiadó fülszövegében kéréssel fordul ol­vasóihoz: „Ha kiadatlan kézirattal, gép- és A MAGYAR FÜZETEK KÖNYVEI sorozatában Konrád­ György és Haraszti Miklós könyve után megjelent Kenedi János budapesti író-szociológus ..Tiéd az ország, magadnak építed... című szati­rikus elbeszélése, melyet lefordítottak angolra és franciára. A Magyar Tüzetek kiadványai igen nép­szerűek Budapesten is, pedig csak a nyugateurópai olvasótábor segítségével jutnak el Magyarországra, stencilpapírral, nyomdafestékkel, szabad nyomdai kapacitással vagy bármi mással se­gíteni kívánja munkánkat. Rajk László sza­­mizdat-butikját keresse fel. A butik minden kedden este nyolctól tízig tart nyitva. Cím: Budapest V., Galamb u. 3. Az AB legújabb könyve igazi szenzáció: Petri György Örökhétje című verseskötete. A költő, akit nemcsak a második nyilvános­ság tart a kortársi magyar költészet legna­gyobb tehetségének, hanem elsősorban el­hallgatásával, a hivatalos irodalompolitika is kénytelen elismerni, az állami könyvkiadás által visszautasított, legújabb, harmadik kö­tetét jelentette meg az AB kiadónál. Petri György 38 éves. Nemcsak költői te­hetsége, de politikai bátorsága és életkörül­ményei is József Attilával rokonítják. A Fia­­tal Írók József Attila Körének nem tagja, mert onnan Haraszti Miklós kizárása elleni tiltakozásul 1973-ban kilépett. Aláírója volt mindkét, a Chartisták prágai perében elítéltek és bebörtönzöttek szabadon bocsátását köve­telő petíciónak. „Jutalmul" a „liberális" kulturális kormányzat visszavonta korábban megítélt Móricz Zsigmond ösztöndíját. Ala­pító tagja a SzETÁ-nak, szerzője a Bibó-em­­lékkönyvnek, szerkesztője a Budapesten meg­jelenő Beszélő című szamizdat folyóiratnak. A Petri- kötet 940 példányban jelent meg és 1­50.­­ Et-os áron egy magánlakáson megren­dezett költői esten került forgalomba, ahol a költő felolvasást tartott és dedikálta könyvét. Még azon az estén a könyv az utolsó példányig elfogyott.

Next