Bécsi Napló, 1985 (6. évfolyam, 3-6. szám)
1985-05-01 / 3. szám
BÉCSI NAPLÓ Töretlen élniakarás A BURGENLANDI HORVÁTOK BÉCSI KULTÚREGYESÜLETE - Hrvatsko GradiScansko Kulturno Drustvo u Becu szimpóziummal és folklorisztikus ünnepi műsorral emlékezett meg a bécsi régi városháza nagytermében 50 éves fennállásáról. Annak ellenére, hogy a Bécsben élő burgenlandi horvátokat — a magyarokhoz hasonlóan — a területi elvre való hivatkozással nem ismerik el mint népcsoportot, éppenséggel a magyaroktól eltérően töretlen élniakarásnak lehettek tanúi a jelenlévők: a telt házban feltűnt az ifjúság felzárkózása, vagyis a horvátoknak minden jel szerint sikerült biztosítaniuk a folytonosságot. Az utóbbi években a népi hovatartozásukat öntudattal megvalló értelmiségi fiatalok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy befelé elmélyítsék kultúrájuk ápolását, kifelé pedig megfelelő kapcsolatokkal és tudományos-kulturális tevékenységgel elismerést vívjanak ki maguknak. A szimpóziumra sikerült jeles személyiségeket, köztük Dr. Theodor Veiter professzor kisebbségi szakértőt, előadóként meghívniuk. Ugyancsak előadóként szerepelt Dr. Heinz Tichy, a kancellári hivatal nemzetiségi referense. A burgenlandi horvátok mellett kifejtett állásfoglalásában többek közt kitért arra, hogy nem előnyös, amennyiben egy-egy csoport kizárólag a saját, elszigetelt problémáin keresztül ítéli meg helyzetét. Külön felhívta a figyelmet a bécsi magyarokra, akik hasonló nehézségekkel küzdenek. Hasznos lenne tehát, ha kisebbségi jogaik biztosítására a burgenlandi horvátok bécsi csoportja esetleg a magyarokkal karöltve tenne megfelelő lépéseket. A horvátok keresztülvitték a gyermekek anyanyelvi oktatását. Bécs különböző óvodáiban kétnyelvű oktatás folyik, ezentúl külön horvát órák bevezetését sikerült elérniük az általános iskolás gyermekek részére több városi népfőiskola keretében. Önmagáért beszélt, hogy a horvátok jubiláns ünnepélyén számos városi vezető személyiség vett részt. Rudolf Buczolich, a bécsi Burgtheater színésze horvát mivoltát megvallva anyanyelvén szavalt. Johann Karall, a burgenlandi tartományi kormány oktatásügyi referense a körülötte állókat túlharsogva büszkén énekelte a burgenlandi horvátok néphimnuszát. VIZSGÁLAT A SZLOVÉN NÉPCSOPORT ISKOLAÜGYÉBEN Az ausztriai népcsoportok helyzetét ismerők közül bárki nyugodtan állíthatja, hogy jelenleg a különböző szlovén csoportok jelentik a felhajtóerőt. Kívülállók számára többször szinte a demokratikus alapelvek határán mozgó megfogalmazásban adják elő sérelmeiket. Eltekintve az anyaország számára az osztrák államszerződésben biztosított védnöki szereptől, a szlovén népcsoport határozott fellépése nem utolsósorban az Ausztria felszabadításáért Tito oldalán vállalt fegyveres küzdelem érdemeire is visszavezethető. Ebből persze a német nemzeti (deutschnational) szervezetek Karintia integritásának veszélyét igyekeznek levezetni, pontosabban a leplezett asszimilációt a szlovének kérdéses lojalitásával indokolják. Az asszimiláció sarkköve általában az iskolakérdés. Látszólagosan demokratikus jogokra hivatkozva és a szlovén kisebbség előnyére Jörg Haider, a nacionalista szabadelvű párt politikusa meghirdette a kétnyelvű iskolák szétválasztását, azaz tanuljanak a német anyanyelvű gyermekek német, a szlovének szlovén nyelvű iskolában. Ugyanakkor a szlovének messzemenőleg a kétnyelvű oktatás hívei, hiszen a német nyelv kellő elsajátítása nélkül feltörekvő értelmiségi tagjai aligha tudnának érvényesülni. Egyúttal a tanulók szétválasztását az elszigetelődés jeleként fogják fel. Ezzel szembeállítható viszont a klagenfurti szlovén gimnázium, ahol ugyan két nyelven folyik az oktatás, ellenben majdnem kizárólag szlovén tanulói vannak. A Haider-féle kihívásra, amely népszavazás tárgyává akarta tenni elképzelését, a szlovének egy tíz tagú nemzetközi küldöttséget bíztak meg a tényleges iskolahelyzet kivizsgálásával, amely a múlt év szept. 12—15. között zajlott le. Ennek eredményét írásban is kiadták és az ápr. 26-án a bécsi Concordia sajtóklubba az Emberi Jogok Osztrák Ligája és a Menekültek és a Vendégmunkások Védelmét Szolgáló Európai Bizottság által egybehívott sajtókonferencián mutatták be. A légkör ugyan nyugodt volt, ellenben a küldöttség jelen lévő négy tagja egyöntetűen negatív ítélte meg Karintiában a szlovén kisebbség helyzetét. Különösen a legaktívabb németnemzeti színezetű Kaerntner Heimatdienst (Karintiai Szülőföldszolgálat) nevű szervezet ellen akadt kifogásolnivaló, mivel emez az állandó Jugoszláviából jövő veszélyre hivatkozva mindent elkövet annak érdekében, hogy a szlovén kisebbséget belső ellenségként tüntesse fel. Ez a beállítottság nem mondható viszont jó szolgálatnak, hiszen nemcsak a belső feszültséget növeli, de rontja Ausztria jó hírnevét is külföldön. Legalábbis erre vallott a tíz tagú küldöttség jelentése. Szomorú jelenség, hogy a demokratikus Ausztriában ennyire elidegenedhetnek egymástól különböző csoportok. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o A MAGYAR FÜZETEK legújabb könyvkiadványai Jászi Oszkár: Marxizmus vagy liberális szocializmus Konrád György: Az autonómia kísértése (2. kiadás) Zsille Zoltán: Egy önhit életrajza Molnár Miklós—Nagy László: Reformátor vagy forradalmár volt-e Nagy Imre? Nagy Imre: Vitairatok és beszédek 1955-1956 Karády Viktor et alii: Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon Az egyes kötetek ára: 40 francia frank (az utolsónak említett két kötete: 80-80 frank) Valamennyi könyv megtalálható a nyugati magyar könyvesboltokban. A vételár előzetes beküldése ellenében megrendelhető az alábbi címen: Dialogues Européens B. P. 23 F—92240 Malakoff France 0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0 KETTŐS JÁROM ALATT A cseh-szlovákiai magyarok Nemzeti Bizottmányának időszaki kiadványa Under Double Yoice Communication of the National Committee of the Hungarians of Czechoslovakia ÉVFOLYAM-VOLUME XIII. SZÁM-NO. 1. Szerkesztőség: Rev. Christopher Hites 302 Portola Rd., Portola Valley CA 94025 U.S.A. Tel.: (415) 851-8220 Kiadóhivatal: Mr. Kálmán Elek 9654 Chamberlin Rd., Twinsburg, Ohio 44087, U.S.A. Tagsági jelentkezés, pénzügyi küldemény a pénztáros címére: Mrs. Henrietta Sirchich 2092 West 95th Street, Cleveland, Ohio 44102, U.S.A. Printed by Classic Printing Corporation, 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102 BÉCSI MAGYAR KÖNYVESBOLT A-1010 WIEN. DOMGASSE 8 Tel. 0222 / 52 73 15 SZÁLLÍTÁSOKAT A VILÁG MINDEN TÁJÁRA VÁLLALUNK KÉRJE LEGÚJABB DÍJTALAN KATALÓGUSUNKAT! Üzletünk hétfőtől néntekig 10—1R óráig szombaton 10—13 óráig nyitva tart. DDQ 3DSGIHKI] * A Napló postája MÉG EGYSZER A MAGYAR AZONOSSÁGTUDATRÓL (Bécsi Napló, 1985/1) Feltételezem, hogy a Bécsi Napló nem tartja magát kommunista sajtóterméknek. Ennek viszont ellentmond a Dénes hangoztatta „magyar történelmi bűnök" bolsevista szólama. Vigyázzunk, ne terjesszük ezt a Mindszenty által is megrótt hamis önvádat! A hazai kommunistákra emlékeztet a cikk azzal is, hogy több teret szentel a csekély 24 évig tartó Horthy korszak felnagyított hibáinak mint a jelenlegi, immár negyven éve tartó bolsevista rémuralomnak. Dénes kádárista szellemiségére vall a jaltai és helsinki egyezmény ill. legfőbb szervezőjüknek, a Kremlnek elsőszámú tételét támogató vélekedése a határrevízióról. A magyarságnak igenis létérdeke a határrevízió, csak ilyen egyesítés által menthető meg a magyarság a teljes pusztulástól. De úgy látszik, a Bécsi Napló és munkatársai ortodoxabbak akarnak lenni a pesti pártvonalnál is, mert nem haladnak a korral... Az utóbbi 5-6 év folyamán nemcsak hivatásos történészek, hanem számos otthoni élvonalbeli kommunista szóvivő tört pálcát Trianon felett, sőt a magyar népi többség természetes egyesülési vágyát juttatták kifejezésre félreérthetetlenül Illyéstől Győrffy Györgyig. Söjtöri Gábor, Deux-Montagnes (Kanada) • A sok korrigálandó közül csak azt nem hagyom szó nélkül, hogy nem létérdek és nem tragikus hazánk földjének szétdarabolása. A második számban jött erre válasz, de nem tarthatja azt egy magyar se megnyugtatónak. Hideg Kornél, Bécs • Károlyi Mihály volt az a hitvány defaitista, aki szentistváni hazánk végalkonyán és az akkori országgyűlés egyik utolsó ülésén szemérmetlenül még fitogtatta is bűnös szereplését: „ Vegye tudomásul a Ház, hogy entente-párti vagyok!” Akkor mondotta ezt, amikor az első világháború imperialista győztesei, lábbal tiporva a nemzet önrendelkezési jogát, végromlásba taszították Hungáriát, Károlyi Mihály nevezte ki ,,honvédelmi" (!) miniszternek a baljóslatú kiáltványával ugyancsak hírhedtté vált Linder Bélát, ,N Nem akarok többé katonát látni!” - midőn hullarabló szomszédaink hadai köröskörül előrönlőtték védtelen határainkat. Ugyancsak Károlyi Mihály átkos nevéhez fűződik a kommunista utak egyengetése, ő segítette nyeregbe Kun Béláék bolsevista tanácsköztársaságát 1919 tavaszán. Pálffy Károly, Innsbruck • Kedves honfitársunk, Dénes Gyula írja: ,,A 133 napos kommün bukását jobboldali terror, vérengzés, konzervatív feudális restauráció követte." Csak kedves Dénes honfitársunk „elfelejtette" a mondatból, hogy a jobboldali terrort és vérengzést egy szélsőbaloldali kommunista vörös terror és még sokkal hatványozottabb méretű vérengzés előzte meg illetőleg váltotta ki. Ezek után egyáltalán nem érthetetlen, ha kedves Dénes Gyula honfitársunk, ugyancsak „elfelejtette" a kommunisták vérgőzös uralmát 1956-ig, valamint a forradalom utáni idők borzalmait megemlíteni, habár ezek a tények úgyszólván a legfontosabbak a magyar azonosságtudat kérdésével kapcsolatban. Revasz Norbert, Bad Driburg (Nyugat-Németország) 75 ÉVES A MAGYAR CSERKÉSZET (Bécsi Napló 1985/2) 75 éves cserkészetünk több időt töltött külföldön, mint otthon. E gondolat jegyében ült össze a Magyar Cserkészszövetség közgyűlése ápr. 20-án a woodbridge-i Polgári Kör nagytermében. A magyar cserkészetet Megyercsy Béla és Sík Sándor hívta létre 1910-ben, 35 évig élt, fejlődött a szülőhazában. Legkiemelkedőbb tette a gödöllői Világjamboree volt, melyet a rendezés tökélyének neveztek a résztvevő sok-sok ország fiai. És a 35 év után jött 40 olyan esztendő, melynek során legyűrhetetlennek látszó akadályok meredtek elénk. A nyugat-európai DP-táborokból a világ négy sarkába szóródtak szét a cserkészek, akiket kilöktek az események a szülőhazából. Ebben a szétszórtságban, nincstelenségben újra szervezni a magyar cserkészetet lehetetlennek látszott. Mostoha körülmények közt is a magyar cserkészet gyökeret eresztett. Most már 85 magyar cserkészcsapat működik szerte a világon. Ezek tagjai régente mind Magyarországon születtek. A jelenlegi csapatok tagjai - beleértve a vezetőket is - már 90 százalékban külföldön születtek. Létszámunk az utóbbi tíz évben nem csökkent. A nyugati magyar társadalom a cserkészek mellé állt, adományokból telt arra is, hogy ingatlanokat vásároljunk. Jelenleg fél millió amerikai dollár a Szövetség vagyona. Ingatlanban legértékesebb az erdős, ligetes, 100 holdas Sík Sándor Cserkészpark, ahol az idén - ezer cserkész részvételével - megrendezzük a központi jubileumi tábort. (Magyar Cserkészszövetség, P. O. Box 68, Garfield, N. J. 07026, U. S. A.) • SZEGÉNY ÉS BECSÜLETES (Bécsi Napló, 1985/1) Sisa István a Bécsi Napló 1985/1. számában Varga László könyvéről szólva azt írja a szerzőről, hogy „szegény, becsületes szülők gyermeke volt". Régebben gyakran találkozhattunk a közbeszédben és a sajtóban a „szegény, de becsületes" kifejezéssel. Viszont még sohasem tapasztaltam, hogy valaki ezt mondta vagy írta volna: „előkelő, gazdag, jómódú, tehetős, de becsületes”. — Remélem, Sisa István nem akarja a külföldi magyarok szóhasználatából kipusztultnak vélt fordulatot feltámasztani és feleleveníteni azt a látszatot, mintha a szegénységhez a becstelenség párosulna és ha egy szegény mégis becsületes, akkor azt érdemes elismerően külön megemlíteni. Borbándi Gyula, München • Hibaigazítás: Előző számunkban A nyugat-európai Kosztolányi c. cikkünkben sajnálatos módon több hiba csúszott a Hajnali részegség c. vers idézett versszakába. A szöveg helyesen így hangzik: „Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, / s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, / de pattanó szivem feszítve húrnak / dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, / annak, kiről nem tudja senki, hol van, / annak, kit nem lelek se most, se holtan. / Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, / úgy érzem én, barátom, hogy a porban, / hogy lelkek és göröngyök közt botoltam, / mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam.” (Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1980) • Kérjük címváltozás esetén adja meg új címét. A posta nem továbbit, csak ha erre külön megbízatást kap. • Lapzárta minden páratlan hónap 5-én! BURGENLAND SEPER KÁROLY DR. KITÜNTETÉSE Az alsóőri Unterwart Múzeum egyesület és az ottani falumúzeum vezetője Seper Károly dr. a műemlékvédelem terén végzett értékes munkásságáért miniszteri elismerésben részesült. A Für Verdienste um den Denkmalschutz érmet Dr. Heinz Fischer tudományügyi miniszter ápr. 22-én ünnepélyes keretek között Kismartonban nyújtotta át a kitüntetettnek.• Ez év november közepétől Burgenlandot bekötik az osztrák autópálya-hálózatba. Előreláthatólag november 15-én fogják megnyitni a déli autópálya Grimmensteintől a stájer St. Johann-ig terjedő részét, melyből 14,4 km Burgenland területén fekszik. Ehhez az útszakaszhoz 18 hidat építettek, köztük a leghosszabb az 564 m hosszú Stögersbach-i völgyáthidalás, összesen 2 millió kubikméter földet mozgattak meg. Az összköltség 800 millió schilling. Míg a Seebenstein-Grimmenstein-i 10 km-es szakasz építési ideje - igaz más terepviszonyok közt - 10 év volt, a 14,4 km hosszú burgenlandié csak 2,5 év.• Az Eisenstadt-i (Kismarton) tartományi múzeumban fényképkiállítás nyitt meg „Eisenstadt szabadváros - 60 éve Burgenland tartományi fővárosa” címmel. A kiállítás a régi és új képek szembeállításával a város rohamos fejlődését mutatja be, a századfordulótól napjainkig. A kiállítás május 27-ig tekinthető meg.• A bécsi Zeneművészeti Főiskolán felállított Népzenekutatási Intézet Güssing/Németújvár—Jennersdorf/Gyanafalva területén népzenei kutatást végzett, ahol többek között a zene és a népszokások viszonyát, a vallásos énekek szóbeli áthagyományozását, a világi népdalkincset, táncot, tánczenét és a cigányok zenéjét tanulmányozták. • Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal most adta közre 1981. évi népszámlálás eredményét, a lakosság használati nyelve alapján. Eszerint a 269.800 burgenlandi lakosból a lakosság 91 %-a használja kizárólagosan a német nyelvet. 18.700 (6,9 %) vagy csak horvát, vagy horvát és német nyelvet beszél (10 évvel ezelőtt még 24.600 ilyen személy volt). A magyar kultúrkörhöz 4.100 személy (1,5 %) tartozik, ezek legnagyobb része egyaránt használja a magyar és a német nyelvet. A felmérés szerint a magyar nyelvet használók 3/4 része Felsőőrön, Alsóőrön, Őriszigeten és Felsőpulyán IqHF Az 1978-ban felállított Oberpullendorf/felsőpulyai városi könyvtár jelenlegi állománya összesen 3.315 kötet, ebből 2.099 német, 1.216 magyar nyelvű. Hivatalos jelentés szerint a burgenlandi könyvtárak közt a felsőpulyai látogatottsága a legnagyobb. • Fejlődik Burgenland kapcsolata Győr-Sopron megyével. Lombos Ferenc, megyei tanácselnök vezetésével ápr. 23-24-én hivatalos delegáció járt Eisenstadt/Kismartonban, melyet Theodor Kéry tartományi elnök fogadott. Mindkét részről kihangsúlyozták az együttműködés eredményességét, többek között a Deutschkreuz-Kopháza-i határátkelőhely megnyitását. Még 1985-ben megkezdődnek a Fertő tavon létesítendő hajóforgalom előkészítő munkálatai. Minden valószínűség szerint 1986-ban indítják az első kirándulóhajó-járatokat Ausztria és Magyarország között. Az árucsereforgalom azonban Győr-Sopron megye és Burgenland között még csekély - állapította meg Lombos Ferenc. Kéry tartományi elnök tolmácsolta Burgenland kívánságát, miszerint a környezetvédelem terén is együtt akarnak működni a szomszéd megyével. A Mattersburg-i (Nagymarton) kultúrközpontban „Hortobágy-puszta-emberek-állatok" címmel fotókiállítást rendeztek, melyet a celldömölki kultúrház vezetője, Dr. Kuti Márta nyitott meg. A fényképek Hans Gustav Edöcs művei. Május 8-tól a képek az Oberschützen/Felsőlövői Kulturzentrumban, végül a Güssing/Németújvári Kulturzentrumban láthatók. Burgenlandban 1985-ben is lesznek ünnepi játékok. Mörbisch-ben (Fertőmeggyes) Dagmar Koller és Rudolf Buczolich főszereplésével R. Benatzky „Im Weissen Rössl” című operettje kerül színre, július 12-től. A Kobersdorf-i (Kabold) kastélyban július 5-augusztus 3 között 8 előadás lesz, melyből hatra már elkeltek a jegyek. Idén Magyarországról jön az előadók nagy része, egy budapesti balettegyüttes is. Színre kerül Weöres Sándor Egy holdbéli csónakos című műve is. - A fraknói várjátékokat látogatóhiány és a nagy ráfizetés miatt megszüntették. - 1986-ban Burgenland Liszt-évet tervez, 1987-ben megkezdődnek az Eisenstadt-i Haydn ünnepi játékok. • Az idei „Nemzetközi Mogersdorfi Kultúrtörténeti Szimpoziont” július 1 és 5 között rendezik meg Kőszegen, melynek főtémája „Állam és társadalom a két háború között a pannoniai térségben . A rendezvényre 70 tudóst hívtak meg; Burgenlandot Doz. Dr. Arnold Suppan (Wien) és Dr. Roland Wid/4m /’< icon cf o/4 Konuicolí• • •