Bécsi Napló, 1985 (6. évfolyam, 3-6. szám)

1985-05-01 / 3. szám

BÉCSI NAPLÓ Töretlen élniakarás A BURGENLANDI HORVÁTOK BÉCSI KULTÚREGYESÜLETE - Hrvatsko Gra­­diScansko Kulturno Drustvo u Becu szim­póziummal és folklorisztikus ünnepi műsor­ral emlékezett meg a bécsi régi városháza nagytermében 50 éves fennállásáról. Annak ellenére, hogy a Bécsben élő burgenlandi horvátokat — a magyarokhoz hasonlóan — a területi elvre való hivatkozással nem is­merik el mint népcsoportot, éppenséggel a magyaroktól eltérően töretlen élniakarásnak lehettek tanúi a jelenlévők: a telt házban fel­tűnt az ifjúság felzárkózása, vagyis a horvá­­toknak minden jel szerint sikerült biztosí­taniuk a folytonosságot. Az utóbbi években a népi hovatartozásukat öntudattal megvalló értelmiségi fiatalok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy befelé elmélyítsék kultúrájuk ápolását, kifelé pedig megfelelő kapcsolatok­kal és tudományos-kulturális tevékenységgel elismerést vívjanak ki maguknak. A szimpó­ziumra sikerült jeles személyiségeket, köztük Dr. Theodor Veiter professzor kisebbségi szakértőt, előadóként meghívniuk. Ugyancsak előadóként szerepelt Dr. Heinz Tichy, a kan­cellári hivatal nemzetiségi referense. A bur­genlandi horvátok mellett kifejtett állásfogla­lásában többek közt kitért arra, hogy nem előnyös, amennyiben egy-egy csoport kizá­rólag a saját, elszigetelt problémáin keresztül ítéli meg helyzetét. Külön felhívta a figyelmet a bécsi magyarokra, akik hasonló nehézsé­gekkel küzdenek. Hasznos lenne tehát, ha kisebbségi jogaik biztosítására a burgenlandi horvátok bécsi csoportja esetleg a magyarok­kal karöltve tenne megfelelő lépéseket. A horvátok keresztülvitték a gyermekek anyanyelvi oktatását. Bécs különböző óvodá­iban kétnyelvű oktatás folyik, ezentúl külön horvát órák bevezetését sikerült elérniük az általános iskolás gyermekek részére több vá­rosi népfőiskola keretében. Önmagáért beszélt, hogy a horvátok jubi­láns ünnepélyén számos városi vezető szemé­lyiség vett részt. Rudolf Buczolich, a bécsi Burgtheater színésze horvát­­ mivoltát meg­vallva anyanyelvén szavalt. Johann Karall, a burgenlandi tartományi kormány oktatásügyi referense a körülötte állókat túlharsogva büsz­kén énekelte a burgenlandi horvátok néphim­nuszát. VIZSGÁLAT A SZLOVÉN NÉPCSOPORT ISKOLA­ÜGYÉBEN Az ausztriai népcsoportok helyzetét ismerők közül bárki nyugodtan állíthatja, hogy jelen­leg a különböző szlovén csoportok jelentik a felhajtóerőt. Kívülállók számára többször szinte a demokratikus alapelvek határán moz­gó megfogalmazásban adják elő sérelmeiket. Eltekintve az anyaország számára az osztrák államszerződésben biztosított védnöki szerep­től, a szlovén népcsoport határozott fellépése nem utolsósorban az Ausztria felszabadításá­ért Tito oldalán vállalt fegyveres küzdelem érdemeire is visszavezethető. Ebből persze a német­ nemzeti (deutschnational) szervezetek Karintia integritásának veszélyét igyekeznek levezetni, pontosabban a leplezett asszimilá­ciót a szlovének kérdéses lojalitásával indokol­ják. Az asszimiláció sarkköve általában az isko­lakérdés. Látszólagosan demokratikus jogokra hivatkozva és a szlovén kisebbség előnyére Jörg Haider, a nacionalista szabadelvű párt politikusa meghirdette a kétnyelvű isko­lák szétválasztását, azaz tanuljanak a német anyanyelvű gyermekek német, a szlovének szlovén nyelvű iskolában. Ugyanakkor a szlo­vének messzemenőleg a kétnyelvű oktatás hívei, hiszen a német nyelv kellő elsajátítása nélkül feltörekvő értelmiségi tagjai aligha tud­nának érvényesülni. Egyúttal a tanulók szét­választását az elszigetelődés jeleként fogják fel. Ezzel szembeállítható viszont a klagen­furti szlovén gimnázium, ahol ugyan két nyel­ven folyik az oktatás, ellenben majdnem ki­zárólag szlovén tanulói vannak. A Haider-féle kihívásra, amely népszavazás tárgyává akarta tenni elképzelését, a szlové­nek egy tíz tagú nemzetközi küldöttséget bíztak meg a tényleges iskolahelyzet kivizs­gálásával, amely a múlt év szept. 12—15. között zajlott le. Ennek eredményét írásban is kiadták és az ápr. 26-án a bécsi Concordia sajtóklubba az Emberi Jogok Osztrák Ligája és a Menekültek és a Vendégmunkások Védelmét Szolgáló Európai Bizottság által egybehívott sajtókonferencián mutatták be. A légkör­­ ugyan nyugodt volt, ellenben a küldöttség jelen lévő négy tagja egyöntetűen negatív ítélte meg Karintiában a szlovén kisebbség helyzetét. Különösen a legaktívabb német­nemzeti színezetű Kaerntner Hei­mat­d­i­e­n­s­t (Karintiai Szülőföldszolgá­lat) nevű szervezet ellen akadt kifogásolni­való, mivel emez az állandó Jugoszláviából jövő veszélyre hivatkozva mindent elkövet annak érdekében, hogy a szlovén kisebbséget belső ellenségként tüntesse fel. Ez a beállítottság nem mondható viszont jó szolgálatnak, hiszen nemcsak a belső fe­szültséget növeli, de rontja Ausztria jó hír­nevét is külföldön. Legalábbis erre vallott a tíz tagú küldöttség jelentése. Szomorú jelen­ség, hogy a demokratikus Ausztriában en­­­nyire elidegenedhetnek egymástól különböző csoportok. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo­ o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o—o A MAGYAR FÜZETEK legújabb könyvkiadványai Jászi Oszkár: Marxizmus vagy liberális szocializmus Konrád György: Az autonómia kísértése (2. kiadás) Zsille Zoltán: Egy önhit életrajza Molnár Miklós—Nagy László: Reformátor vagy for­radalmár volt-e Nagy Imre? Nagy Imre: Vitairatok és beszédek 1955-1956 Karády Viktor et alii: Zsidóság az 1945 utáni Ma­gyarországon Az egyes kötetek ára: 40 francia frank (az utolsónak említett két kötete: 80-80 frank) Valamennyi könyv megtalálható a nyugati magyar könyvesboltokban. A vételár előzetes beküldése ellenében megrendelhető az alábbi címen: Dialogues Européens B. P. 23 F—92240 Malakoff France 0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0 KETTŐS JÁROM ALATT A cseh-szlovákiai magyarok Nemzeti Bizottmányának időszaki kiadványa Under Double Yoice Communication of the National Committee of the Hungarians of Czechoslovakia ÉVFOLYAM-VOLUME XIII. SZÁM-NO. 1. Szerkesztőség: Rev. Christopher Hites 302 Portola Rd., Portola Valley CA 94025 U.S.A. Tel.: (415) 851-8220 Kiadóhivatal: Mr. Kálmán Elek 9654 Chamberlin Rd., Twinsburg, Ohio 44087, U.S.A. Tagsági jelentkezés, pénzügyi küldemény a pénztáros címére: Mrs. Henrietta Sirchich 2092 West 95th Street, Cleveland, Ohio 44102, U.S.A. Printed by Classic Printing Corporation, 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102 BÉCSI MAGYAR KÖNYVESBOLT A-1010 WIEN. DOMGASSE 8 Tel. 0222 / 52 73 15 SZÁLLÍTÁSOKAT A VILÁG MINDEN TÁJÁRA VÁLLALUNK KÉRJE LEGÚJABB DÍJTALAN KATALÓGUSUNKAT! Üzletünk hétfőtől n­én­te­kig 10—1R óráig szombaton 10—13 óráig nyitva tart. DDQ 3DSGIHKI] * A Napló postája MÉG EGYSZER A MAGYAR AZONOSSÁGTU­DATRÓL (Bécsi Napló, 1985/1) Feltételezem, hogy a Bécsi Napló nem tartja magát kommunista sajtóterméknek. Ennek viszont ellent­mond a Dénes hangoztatta „magyar történelmi bű­nök" bolsevista szólama. Vigyázzunk, ne terjesszük ezt a Mindszenty által is megrótt hamis önvádat! A hazai kommunistákra emlékeztet a cikk azzal is, hogy több teret szentel a csekély 24 évig tartó Horthy korszak felnagyított hibáinak mint a jelen­legi, immár negyven éve tartó bolsevista rémura­lomnak. Dénes kádárista szellemiségére vall a jaltai és helsinki egyezmény ill. legfőbb szervezőjüknek, a Kremlnek elsőszámú tételét támogató vélekedése a határrevízióról. A magyarságnak igenis létérdeke a határrevízió, csak ilyen egyesítés által menthető meg a magyarság a teljes pusztulástól. De úgy lát­szik, a Bécsi Napló és munkatársai ortodoxabbak akarnak lenni a pesti pártvonalnál is, mert nem ha­ladnak a korral... Az utóbbi 5-6 év folyamán nem­csak hivatásos történészek, hanem számos otthoni élvonalbeli kommunista szóvivő tört pálcát Trianon felett, sőt a magyar népi többség természetes egye­sülési vágyát juttatták kifejezésre félreérthetetlenül Illyéstől Győrffy Györgyig. Söjtöri Gábor, Deux-Montagnes (Kanada) • A sok korrigálandó közül csak azt nem hagyom szó nélkül, hogy nem létérdek és nem tragikus hazánk földjének szétdarabolása. A második számban jött erre válasz, de nem tarthatja azt egy magyar se meg­nyugtatónak. Hideg Kornél, Bécs • Károlyi Mihály volt az a hitvány defaitista, aki szentistváni hazánk végalkonyán és az akkori or­szággyűlés egyik utolsó ülésén szemérmetlenül még fitogtatta is bűnös szereplését: „ Vegye tudomásul a Ház, hogy entente-párti vagyok!” Akkor mondotta ezt, amikor az első világháború imperialista győzte­sei, lábbal tiporva a nemzet önrendelkezési jogát, végromlásba taszították Hungáriát, Károlyi Mihály nevezte ki ,,honvédelmi" (!) miniszternek a baljós­latú kiáltványával ugyancsak hírhedtté vált Linder Bélát, ,N Nem akarok többé katonát látni!” - midőn hullarabló szomszédaink hadai köröskörül előrön­­lőtték védtelen határainkat. Ugyancsak Károlyi Mihály átkos nevéhez fűződik a kommunista utak egyengetése, ő segítette nyeregbe Kun Béláék bol­sevista tanácsköztársaságát 1919 tavaszán. Pálffy Károly, Innsbruck • Kedves honfitársunk, Dénes Gyula írja: ,,A 133 na­pos kommün bukását jobboldali terror, vérengzés, konzervatív feudális restauráció követte." Csak kedves Dénes honfitársunk „elfelejtette" a mon­datból, hogy a jobboldali terrort és vérengzést egy szélsőbaloldali kommunista vörös terror és még sok­kal hatványozottabb méretű vérengzés előzte meg illetőleg váltotta ki. Ezek után egyáltalán nem ért­hetetlen, ha kedves Dénes Gyula honfitársunk, ugyancsak „elfelejtette" a kommunisták vérgőzös uralmát 1956-ig, valamint a forradalom utáni idők borzalmait megemlíteni, habár ezek a tények úgy­szólván a legfontosabbak a magyar azonosságtudat kérdésével kapcsolatban. Revasz Norbert, Bad Driburg (Nyugat-Németország) 75 ÉVES A MAGYAR CSERKÉSZET (Bécsi Napló 1985/2) 75 éves cserkészetünk több időt töltött külföldön, mint otthon. E gondolat jegyében ült össze a Magyar Cserkészszövetség közgyűlése ápr. 20-án a wood­­bridge-i Polgári Kör nagytermében.­­ A magyar cser­készetet Megyercsy Béla és Sík Sándor hívta létre 1910-ben, 35 évig élt, fejlődött a szülőhazában. Leg­kiemelkedőbb tette a gödöllői Világjamboree volt, melyet a rendezés tökélyének neveztek a résztvevő sok-sok ország fiai. És a 35 év után jött 40 olyan esztendő, melynek során legyűrhetetlennek látszó akadályok meredtek elénk. A nyugat-európai DP-tá­­borokból a világ négy sarkába szóródtak szét a cser­készek, akiket kilöktek az események a szülőhazá­ból. Ebben a szétszórtságban, nincstelenségben újra szervezni a magyar cserkészetet lehetetlennek lát­szott. Mostoha körülmények közt is a magyar cser­készet gyökeret eresztett.­­ Most már 85 magyar cserkészcsapat működik szerte a világon. Ezek tag­jai régente mind Magyarországon születtek. A jelen­legi csapatok tagjai - beleértve a vezetőket is - már 90 százalékban külföldön születtek. Létszámunk az utóbbi tíz évben nem csökkent. A nyugati magyar társadalom a cserkészek mellé állt, adományokból telt arra is, hogy ingatlanokat vásároljunk. Jelenleg fél millió amerikai dollár a­ Szövetség vagyona. Ingat­lanban legértékesebb az erdős, ligetes, 100 holdas Sík Sándor Cserkészpark, ahol az idén - ezer cserkész részvételével - megrendezzük a központi jubileumi tábort. (Magyar Cserkészszövetség, P. O. Box 68, Garfield, N. J. 07026, U. S. A.) • SZEGÉNY ÉS BECSÜLETES (Bécsi Napló, 1985/1) Sisa István a Bécsi Napló 1985/1. számában Varga László könyvéről szólva azt írja a szerzőről, hogy „szegény, becsületes szülők gyermeke volt".­­ Ré­gebben gyakran találkozhattunk a közbeszédben és a sajtóban a „szegény, de becsületes" kifejezéssel. Viszont még sohasem tapasztaltam, hogy valaki ezt mondta vagy írta volna: „előkelő, gazdag, jómódú, tehetős, de becsületes”. — Remélem, Sisa István nem akarja a külföldi magyarok szóhasználatából kipusztultnak vélt fordulatot feltámasztani és fel­eleveníteni azt a látszatot, mintha a szegénységhez a becstelenség párosulna és ha egy szegény mégis becsületes, akkor azt érdemes elismerően külön megemlíteni. Borbándi Gyula, München • Hibaigazítás: Előző számunkban A nyugat-európai Kosztolányi c. cikkünkben sajnálatos módon több hiba csúszott a Hajnali részegség c. vers idézett versszakába. A szöveg helyesen így hangzik: „Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, / s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, / de pattanó szivem feszítve húrnak / dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, / annak, kiről nem tudja senki, hol van, / annak, kit nem lelek se most, se holtan. / Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, / úgy érzem én, barátom, hogy a porban, / hogy lelkek és göröngyök közt botoltam, / mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak­­ vendége voltam.” (Kosztolányi Dezső ös­­­szegyűjtött versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Buda­pest 1980) • Kérjük címváltozás esetén adja meg új címét. A pos­ta nem továbbit, csak ha erre külön megbízatást kap. • Lapzárta minden páratlan hónap 5-én! BURGENLAND SEPER KÁROLY DR. KITÜNTETÉSE Az alsóőri­ Unterwart Múzeum egyesület és az ot­tani falumúzeum vezetője Seper Károly dr. a mű­emlékvédelem terén végzett értékes munkásságá­ért miniszteri elismerésben részesült. A Für Ver­dienste um den Denkmalschutz érmet Dr. Heinz Fischer tudományügyi miniszter ápr. 22-én ünnepé­lyes keretek között Kismartonban nyújtotta át a kitüntetettnek.• Ez év november közepétől Burgenlandot bekötik az osztrák autópálya-hálózatba. Előreláthatólag novem­ber 15-én fogják megnyitni a déli autópálya Grim­­mensteintől a stájer St. Johann-ig terjedő részét, melyből 14,4 km Burgenland területén fekszik. Ehhez az útszakaszhoz 18 hidat építettek, köztük a leghosszabb az 564 m hosszú Stögersbach-i völgy­áthidalás, összesen 2 millió kubikméter földet moz­gattak meg. Az összköltség 800 millió schilling. Míg a Seebenstein-Grimmenstein-i 10 km-es sza­kasz építési ideje - igaz más terepviszonyok közt - 10 év volt, a 14,4 km hosszú burgenlandié csak 2,5 év.• Az Eisenstadt-i (Kismarton) tartományi múzeum­ban fényképkiállítás nyitt meg „Eisenstadt szabad­város - 60 éve Burgenland tartományi fővárosa” címmel. A kiállítás a régi és új képek szembeállítá­sával a város rohamos fejlődését mutatja be, a szá­zadfordulótól napjainkig. A kiállítás május 27-ig tekinthető meg.• A bécsi Zeneművészeti Főiskolán felállított Nép­zenekutatási Intézet Güssing/Németújvár—Jenners­­dorf/Gyanafalva területén népzenei kutatást végzett, ahol többek között a zene és a népszokások viszo­nyát, a vallásos énekek szóbeli áthagyományozását, a világi népdalkincset, táncot, tánczenét és a cigá­nyok zenéjét tanulmányozták. • Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal most adta közre 1981. évi népszámlálás eredményét, a lakosság használati nyelve alapján. Eszerint a 269.800 burgenlandi lakosból a lakosság 91 %-a használja kizárólagosan a német nyelvet. 18.700 (6,9 %) vagy csak horvát, vagy horvát és német nyelvet beszél (10 évvel ezelőtt még 24.600 ilyen személy volt). A magyar kultúrkörhöz 4.100 sze­mély (1,5 %) tartozik, ezek legnagyobb része egy­aránt használja a magyar és a német nyelvet. A fel­mérés szerint a magyar nyelvet használók 3/4 része Felsőőrön, Alsóőrön, Őriszigeten és Felsőpulyán IqHF Az 1978-ban felállított Oberpullendorf/felsőpulyai városi könyvtár jelenlegi állománya összesen 3.315 kötet, ebből 2.099 német, 1.216 magyar nyelvű. Hivatalos jelentés szerint a burgenlandi könyvtárak közt a felsőpulyai látogatottsága a legnagyobb. • Fejlődik Burgenland kapcsolata Győr-Sopron me­gyével. Lombos Ferenc, megyei tanácselnök vezeté­sével ápr. 23-24-én hivatalos delegáció járt Eisen­­stadt/Kismartonban, melyet Theodor Kéry tarto­mányi elnök fogadott. Mindkét részről kihangsú­lyozták az együttműködés eredményességét, többek között a Deutschkreuz-Kopháza-i határátkelőhely megnyitását. Még 1985-ben megkezdődnek a Fertő tavon létesítendő hajóforgalom előkészítő munkála­tai. Minden valószínűség szerint 1986-ban indítják az első kirándulóhajó-járatokat Ausztria és Magyar­­ország között.­­ Az árucsereforgalom azonban Győr-Sopron megye és Burgenland között még csekély - állapította meg Lombos Ferenc.­­ Kéry tartományi elnök tolmácsolta Burgenland kívánsá­gát, miszerint a környezetvédelem terén is együtt akarnak működni a szomszéd megyével. A Mattersburg-i (Nagymarton) kultúrközpontban „Hortobágy-puszta-emberek-állatok" címmel fo­tókiállítást rendeztek, melyet a celldömölki kultúr­­ház vezetője, Dr. Kuti Márta nyitott meg. A fényké­pek Hans Gustav Edöcs művei. Május 8-tól a képek az Oberschützen/Felsőlövői Kulturzentrumban, végül a Güssing/Németújvári Kulturzentrumban láthatók. Burgenlandban 1985-ben is lesznek ünnepi játé­kok. Mörbisch-ben (Fertőmeggyes) Dagmar Koller és Rudolf Buczolich főszereplésével R. Benatzky „Im Weissen Rössl” című operettje kerül színre, jú­lius 12-től. A Kobersdorf-i (Kabold) kastélyban július 5-augusztus 3 között 8 előadás lesz, melyből hatra már elkeltek a jegyek. Idén Magyarországról jön az előadók nagy része, egy budapesti balett­együttes is. Színre kerül Weöres Sándor Egy hold­béli csónakos című műve is. - A fraknói várjátéko­kat látogatóhiány és a nagy ráfizetés miatt megszün­tették. - 1986-ban Burgenland Liszt-évet tervez, 1987-ben megkezdődnek az Eisenstadt-i Haydn ünnepi játékok. • Az idei „Nemzetközi Mogersdorfi Kultúrtörténeti Szimpoziont” július 1 és 5 között rendezik meg Kőszegen, melynek főtémája „Állam és társadalom a két háború között a pannoniai térségben . A ren­dezvényre 70 tudóst hívtak meg; Burgenlandot Doz. Dr. Arnold Suppan (Wien) és Dr. Roland Wid­/4m­ /’­< icon cf o/4 Konuicolí• • •

Next