Bécsi Napló, 1986 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1986-03-01 / 2. szám

Dü'i'Oi marLU ügy közgyűlés margójára Nem tudom, máshol mi a szokás, de itt Ausztriában az egyesületek az év első három hónapjának egyikén kötelesek megtartani köz­gyűlésüket. Az egyesületek ilyenkor adnak számot előző évi munkájukról, határozzák meg ter­veiket, és nem utolsósorban ilyenkor válasz­tanak vezetőséget is. Ez alól a szabály alól az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége sem kivétel. Folyó év február 22-én, az Internationales Kultur­zentrum nagytermében gyűltek egybe a tag­­szervezetek képviselői. Bár nem ez volt az első közgyűlés amin részt vettem, meglepett a küldöttek és érdek­lődők magas létszáma, amit gondolom, a rendező — a Központi Szövetség vezetősé­ge — is megelégedéssel vett tudomásul. A másik pozitívum az volt, hogy a küldöttek nem érték be puszta megjelenésükkel, hanem hasznos hozzászólásokkal és vitákkal járultak hozzá a közgyűlés sikeréhez. Mindezt megelőzte az elnöki megnyitó; P. Dr. Radnai Tibor közvetlen szavakkal üd­vözölte a jelenlevőket, majd röviden ismer­tette a tagegyesületek tavalyi munkáját. Őt a Központi Szövetség főtitkárának, Dr. Deák Ernőnek beszámolója követte. Refe­rátumában részletesen szólt a Bécsi Naplót érintő problémákról és eredményekről. Külön kiemelte az osztrák vezető politikusoktól ér­kezett jókívánságokat, melyeket az eddigi tevékenység elismeréseként könyvelhetünk el. A pénztárosi jelentés arról győzhette meg a jelenlevőket, hogy a Központi Szövetség nem rendelkezik ugyan óriási összegekkel, de ren­dezett anyagi körülmények között fejtheti ki tevékenységét. A továbbiakban a pénztári ellenőrök jelen­tését követően a közgyűlés felmentette a régi vezetőséget és újat választott. Azt hiszem velem együtt valamennyi jelen­levő megkönnyebbült, hogy a tavaly felmerült problémák, egy akkor kinevezett Vizsgáló Bizottság jelentésének ismertetése után megol­dódtak. Az e tárgyban felszólalók egyönte­tűen síkra szálltak a magyarság egysége mel­lett. Ezzel azonban még nem ért véget a köz­gyűlés, mert mintegy záróaktusként Dr. Smuk András ismertette az 1956-os Emlékbizottság megalakulásának körülményeit, terveit és ed­dig végzett munkáját. Felkért mindenkit, hogy aki részt kíván venni a 30. évforduló megünneplésének előkészületeiben, jelenkez­­zen nála, mint az Emlékbizottság ügyvezető elnökénél. Befejezésül P. Dr. Radnai Tibor megkö­szönve a küldöttek megjelenését és aktív fel­zárkózását, a közgyűlést befejezettnek nyilvá­nította. Mindent egybevetve, látható volt, hogy az ausztriai magyarok képviselői nem végeztek hiábavaló munkát, midőn Bécsben összejöt­tek. Megpezsdült a vér, mozgásba jöttek a tagok, s ez bizonyára jótékony kihatással lesz az egész testre is. KOVÁCS SÁNDOR EGYESÜLETI NAPLÓ A Központi Szövetségnek beküldött jelentésekből Névsorban is, de jelentőségében is első a Bécsi R.k. Magyar Egyházközség, amely fő feladatának a hitélet, a magyar nyelv és kul­túra ápolását tekinti. Az istentiszteletek mel­lett nagy hangsúlyt fektet a hitoktatásra, ami különösen az új menekültek között játszik jelentős szerepet, valamint a családlátogatá­sokra. A Bécsi Magyarok Kultúregyesülete 1985-ben tizennyolc különböző előadást rendezett. Ezenkívül klubnapok keretében is a szórakoz­ni vágyók rendelkezésére áll. Évente négyszer megjelenteti az egyesület folyóiratát, a „Dia­­lóg"-ot. (Az egyesület címe: 1130 Wien, Hietzinger Kai 7-9. Tel. 82 44 952) A Christiana Hungária, Grác, 1949-ben ala­kult. Minden hónapban tart összejöveteleket, és mint máskor, tavaly is megemlékeztek a Hősök Napjáról, de Szent István napját is megünnepelték. Az ausztriai cserkészet egyik képviselője a gráci 83. sz. Nagy Lajos király cserkészcsapat. Tavalyi nehéz évüket — több fiatal vezető kiesése, halálesetek és végleges elköltözés Grácból — mégis az aktív munka jellemezte. A rendszeres összejöveteleken kí­vül különböző kulturális rendezvényeket és kirándulásokat szerveztek. A bécsi „Europa-Club”-nak huszonhárom rendezvénye volt az 1985-ös esztendőben. A Darányi Ferenc vezette klub olyan szemé­lyiségeket látott vendégül, mint például: Dr. Borbándi Gyula, Dr. Cser—Palkovits István, Dr. Juhász László, Kővágó József vagy Tollas Tibor. Előadásai mellett félévenként megjelenteti a klub tájékoztatóját, a „Hír­mondó"-t. A Gráci R.K. Magyar Egyházközség az isten­tiszteleteken kívül lakásszentelések és nyug­díjas-találkozók lebonyolításával vállalt ma­gára nemes és elhivatott missziót. A Kaláka-Club, az Ausztriai Magyarok Gaz­dasági Érdekközösségeként több ismerkedési estet, valamint előadást szervezett. Kiadta a „Kaláka-Club naptárát", ami hasznos infor­mációkat, közleményeket és címtárat tartal­maz. A Linzben működő Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesülete és a Linzi R.K. Magyar Lel­készség karöltve végzett értékes munkát Dr. Kerny Géza lelkész vezetésével. Az ő tá­mogatásával működnek az „Árpád" csapatban a linzi cserkészek is. A Magyar Egyházszociológiai Intézet tevé­kenysége elsősorban kiadványaiban és igazga­tójának — András Imre SJ — meghívásra tar­tott előadásaiban, továbbá a magyarsággal foglalkozók számára dokumentációs szolgá­latban jelentkezik. Legfontosabb kiadványa a több nyelven megjelenő „Sajtótájékoztató". A Magyar Főiskolások és Akadémikusok Klubja, Grác. Célkitűzésének és hagyományai­nak megfelelően a Nyugaton élő és működő neves magyarok résztvéte­lével megtartott klubestek rendezésével végzett jelentős mun­kát. A Magyar Gazdaszövetség 1957 márciusában történt alapítása óta kiadja a „Magyar Gazda Híradó"-t. Tavaly havi rendszeres találkozók­kal, azok keretében pedig tizenegy rendez­vénnyel szerepelt. Az egyik legrégebbi ausztriai magyar szerve­zet, a Szent István Egylet igen értékes karita­tív munkát végzett. Erkölcsileg és anyagilag támogatta a cserkészet nyári táborozását, és nyugdíjas üdültetést is szervezett. Ádventi lel­kinapot tartott és megrendezte nagy múlttal rendelkező Szent István Bálját. oooooooooooooooooooooooooooooooooooo 61 éves korában elhunyt Oberwart/Felsőőrön MOÓR JÁNOS, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület el­nöke. Alakulása (1968) óta vezette a burgenlandi magyarok ezen hivatalosan elismert szervezetét; tagja volt az 1979-ben létrehozott Magyar Nemze­tiségi Tanácsnak. BÉCSI MAGYAR KÖNYVESBOLT amsEnsDooBi A-1010 WIEN. DOMGASSE 8 Tel. 02221 52 71 15 SZÁLLÍTÁSOKAT A VILÁG MINDEN TÁJÁRA VÁLLALUNK KÉRJE LEGÚJABB DÍJTALAN KATALÓGUSUNKAT! Üzletünk hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig nyitva tart. 30 ÉVES A BÉCSI MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG Tárogató hangjai mellett ünnepelte Bécs­ben a Magyar Gazdaszövetség 30 éves fenn­állását, dr. I­k­l­ó­d­y—S­zabó Ervin el­nöklete alatt. Nem gyújtunk örömtüzeket — mondotta az elnök — a tagok joga és fela­data elbírálni, érdemes volt-e fenntartani a Gazdaszövetséget három évtizeden át. F­a­­­bér György főtitkár beszámolt az évi munkáról, 14 rendezvényt tartott a múlt év­ben a Gazdaszövetség, előadásokat és mező­­gazdasági szemléket Svájcban, Burgenlandban. Magyarországra alacsony nyugdíjjal rendel­kező személyeknek pénzsegélyt juttatott egy nemzetközi szerv útján. A Szövetség köz­lönye, a Gazda Híradó szintén 30. évfolya­mába lépett, változatos tartalmával népszerű a tagok között. A jubiláns ülés végül foglal­kozott a zilált közgazdasági viszonyokkal Ausztriában; a borhamisítás miatt az export 50%-al csökkent, a túltermelés egyik oka, hogy 62 000 hektár helyett 75 000 ha-on termelnek bort. Egymillió tonna gabonát exportálnak, nagy ráfizetéssel; a parasztok tüntettek Bécsben, Salzburgban, Vorarlberg­­ben és Innsbruckban főleg a tejárak miatt. Az államosított vállalatok milliárdos veszte­séggel zárták az 1985-ös évet a helytelen ár­spekuláció miatt. * • FRANZ ROSENBERGER. Az Ausztriai ma­gyarokat érzékenyen érintette a hír: 58 éves korában elhunyt Franz Rosenberger, bécsi város- és tartománygyűlési képviselő. Ő volt az Osztrák Szocialista Párt megbízottja a magyar nemzetiségi tanácsban. Az egyszerű kijelentés mögött sokkal több tartalom rejlik. Franz Rosenberger ugyanis egészen magától értetődő módon sohasem hivatkozott érvelé­sében pártérdekekre, sokkal inkább a magyar népcsoport összetartását, egészséges fejlődését tartotta szem előtt. Folyton azt hangsúlyozta, mennyire fontos egy kisebbség számára a fennmaradás akarása, az ehhez kapcsolódó tevékenység. Látva az egyes csoportosulások közti torzsalkodásokat, nem tört pálcát senki fölött, de annál inkább békességre, együttmű­ködésre intett. Mindig szakított magának időt kérdéseink meghallgatására, s ha a támogatás ügyében fordultunk hozzá, számíthattunk közreműködésére. Rendezetlen helyzetünk­ben űrt és kérdőjelet hagyott maga után. Embersége és megnyerő modora hiányozni fog. Az ausztriai magyarok barátjukat és jó­akarójukat gyászolják halálával. A Nap­ló postája (Szerkesztői üzenetek) Válasz egy névtelennek Feladó és aláírás nélküli levelet hozott a posta. Számunkra ez kissé meglepő, hiszen manapság gyakran még a magyarországi olvasók is névvel és címmel ellátott borítékban válaszolnak. Az ismeretlen olvasó nem kevesebbet kér tőlünk behízelgő elismeréssel lapunk iránt, mint hogy - fel­híva a figyelmet egyik Nyugaton megjelenő magyar nyelvű lap „végzetes baklövésére" -, lépjünk fel a „minősíthetetlen dolgok ellen". Úgy látszik, még mindig nem veszett ki közü­lünk a sokszor emlegetett magyar jellemet meg­csúfoló magatartás, mely személyes kiállás helyett névtelenül uszít egymás ellen. Felfogásunkkal és magyarságunkkal ellenkeznek az ilyen módszerek. Minden hasonló kísérlettől el­zárkózunk, csupán azért tesszük szóvá ezt az esetet, hogy a jövőben is felesleges így jelentkezni a szer­kesztőségnél.• Ki szerkeszti a Bécsi Naplót? Hanák Tibor dr. 1984. december 31-el történt ki­válása súlyosan vetette fel­ a Bécsi Napló tovább­vitelének kérdését. Hosszas megfontolás után a Központi Szövetség vezetősége engem bízott meg a lap szerkesztésével. A felmerült nehézségek köze­pette egyik fontos célomnak tekintettem az újság zökkenésmentes megjelentetését, nem tulajdonítva különösebb fontosságot nevem feltüntetésének az impresszumban. Ellenben mind az olvasók, mind pedig a Központi Szövetség részéről felmerült a szerkesztő megnevezésének igénye. A legutóbbi vezetőségi ülést követő közgyűlés is egyhangúlag nevem megadása mellett határozott. Ezzel kapcsolatban legyen elégséges két észre­vétel: A Bécsi Naplónak egyedül Bécsben tizenöt munkatársa van, közülük heten közvetlen vesznek részt a lap előállításában. Egyetlen személy meg­nevezése nem fedné a valóságot. Bármely lap színvonala a legkisebb mértékben sem múlik a szerkesztő nevének állandó kidombo­rításán, különösen itt Ausztriában, ahol az 1982. évi sajtótörvény értelmében amúgyis a laptulajdonos felel a kiadásért. Olvasóink érdeklődésére közlöm: a jelzett összetételben 1985. január 1-től szerkesz­tem a Bécsi Naplót. Külön nyilatkozat helyett ma­gának a lapnak kell tanúskodnia a vallott elvekről. Az eddigi bizalmat köszöni és további támoga­tást kér szerkesztői minőségében Dr. Deák Ernő Az AUSZTRIAI MAGYAR EGYESÜLETEK ÉS SZERVEZETEK KÖZPONTI SZÖVETSÉGE ren­dezésében, Dr. Magyar Imre Erdély magyar iro­dalma címmel előadást tartott az Internationales Kulturzentrum-ban, február 22-én. • Az OSZTRÁK NEMZETISÉGI ÜGYEK BÉCSI MUNKAKÖZÖSSÉGE március 19-én az Interna­tionales Kulturzentrum-ban könyvismertetőt tartott. A megjelenteket Dr. Heinz Tichy üdvözölte, a bevezető előadást Dr. Katja Sturm-Schnabl tartotta. A műsorban fellépett a Liszt Ferenc-kórus, Simon Márta vezetésével. BURGENLAND Ausztria 1985. évi bortermése 1 126 000 hl-rel 55%­­kal maradt az előző évi mennyiség alatt. A visszaesés a hosszú kemény télre és az ezzel kapcsolatos súlyos fagyási károkra vezethető vissza. Az időjárási viszo­nyok a szőlő virágzásának sem kedveztek. Ennek megfelelően a 4 285 000 hí borállomány 28%-kal kevesebb az előző évinél. • Egy február 28-án az Eisenstadt­ kismartoni kulturális központban megrendezett ankéton Dr. Franz Sauer­zopf, az Osztrák Néppárt újból megválasztott tarto­mányi elnöke Burgenland népessége alakulása fölötti aggodalmának adott kifejezést. Becslések szerint a következő népszámlálásig (1891) a tartomány lakos­sága 8%-kal csökken. Ugyancsak aggasztó a községek (60%) eladósodása. Ellenhatásként egyelőre fokozott takarékosság figyelhető meg. • A Liszt Ferenc-év első koncertjét Burgenlandban március 9-én a Lockenhaus/lékai vár dísztermében rendezték meg. A burgenlandi tartományi kiállítás ez évi tárgya Hans Makart és a hisztorizmus Budapesten, Prágában és Bécsben. A kiállítás április 29. és október 26. között az erre a célra berendezett Halbturn­ féltoronyi kas­télyban tekinthető meg. • A Mörbisch/fertőmeggyesi tavi játékok idei évre szóló mottója: „30 éve tavi játékok - 100 éve Ci­gánybáró”. A tavi játékok tradicionális kapcsolatát a magyar művészekkel idén Pitti Katalin és Mészöly Katalin, a budapesti Operaház tagjai, továbbá a buda­pesti Operettszínház művésze, Zsádon Andrea tartja fenn. Az ősbemutatóra július 11-én kerül sor, az elő­adások mindig szombaton és vasárnap vannak, az utolsó 1986. augusztus 24-én. • A „Burgenlandi horvát népfőiskola” 1985-ben 25 horvát nyelvkurzust rendezett 308 személy részvé­telével, részben kezdőknek, részben haladóknak. Voltak látogatott hobbykurzusaik is horvát nyelven. Ezenkívül 20 különböző előadást tartottak a bur­genlandi horvát népcsoporthoz tartozó akadémiku­sok. A leglátogatottabbak az egészségügyi vetített­képes előadások voltak. A népfőiskola 12 000 pél­dányban egy horvát-német nyelvű ismertető füzetet és egy kis horvát-német szótárt is kiadott a legfon­tosabb jogi és közigazgatási kifejezésekkel. A nép­főiskolának 500 aktív tagja van. Az Építésügyi Minisztérium államtitkárának, Brigitte Eypeltauer-nak jelentéséből kitűnik, hogy Ausztriá­ban Burgenlandban a legolcsóbb a lakásépítés: 8940 schilling/négyzetméter (országos átlag 10 800 S). A legtöbb építkezési támogatást Burgenland tartomány adja. Ezt bizonyítja az is, hogy itt a legnagyobbak a lakások. Az 1984-ben elkészült lakások átlagmérete 108 négyzetméter, míg Bécsben 80 négyzetméter. • Raiding­ Doborjánban, Liszt Ferenc szülőfalujában a Liszt-évben fényképkiállítást rendeznek, melyen Burgenland, Sopron, Bécs és Pozsony fotóklubjai vesznek részt. A téma: Liszt-motívumok a művész egykori szűkebb hazájában, a Bécs-Sopron—Po­­zsony-Doborján háromszögben.­­ Megjelent az 1985/86-os burgenlandi iskolaügyi statisztika. E szerint a 272 kötelező iskolát 25 147 tanuló látogatta, 1362 osztályban. Tíz év előtt még 34 874 gyerek járt ezekbe az iskolákba. A csökke­nést a születések számának kedvezőtlen alakulása okozza. Míg országszerte a legmagasabb tanulólét­szám osztályonként 30, Burgenlandban 18 — ami emeli a tanítás színvonalát, bár anyagilag erősen megterheli a tartományt. — 172 óvodában 8369 gyermeket gondoztak ez évben, ami az előző évhez viszonyítva 1,3%-os emelkedést jelent. 00000000000000000000000000000000000000000 X. LUGANÓI TANULMÁNYI NAPOK Lugano-Paradiso, Calipso szálloda, 1986. október 22-26. Téma: HARMINC ÉV­­ határokon innen és túl. Előadók: Borbándi Gyula (Nyugat-Német­­ország), Chászár Ede (USA), Fejtő Ferenc (Fran­ciaország), Gulyás Sándor (Nyugat-Németország), Hajnalné Kesserű Zsuzsa (Argentína), Püski Sándor (USA), Töttösy Ernő (Belgium), Zsille Zoltán (Ausztria). Kerekasztal-beszélgetések: 1) A hazai és nyugati magyar ifjúság problémái 2) A mai hazai helyzet és a jövő várható alakulása. Színházi est: Basilides Barna, színművész, 1956-os emlékműsora. Kiállítások: Képzőművészeti és könyvkiállítás. Rész­vételi díj: A kongresszus teljes idejére 150 svájci frank személyenként + szállodai költségek. Pároknak a részvétel 250 svájci frank, nyugdíjasoknak felár, diákoknak díjtalan. Jelentkezés a SMIKK címén: SMIKK (Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre) Postfach 87, CH-8037 Zürich, Schweiz •

Next