Bécsi Napló, 1997 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1997-01-01 / 1. szám

BÉCSI NAPLÓ „EUROPA”-CLUB EGYESÜLETI BESZÁMOLÓ AZ 1996-OS ÉVRŐL Egyesületünk vezetősége 1996-ban is követke­zetesen, kitartóan és szívósan végezte felvállalt kul­turális munkáját. Lehetőségeket és kereteket te­remtve a magyar művelődés széles skálájának. Vál­laltuk és egyengettük a magyarság közös dolgait, keresve a kapcsolatot a történelem forgószele által szétszaggatott magyar közösségekkel. Ezáltal ren­dezvényeink, művelődéstörténeti kirándulásaink és kiadványaink (évkönyvünk) — tájékoztató szere­pükön túl — vallomások is a nemzeti nyelv és kul­túra iránti ragaszkodásunkról. Az „Europa”-Club 1996-ban — eltekintve a közös március 15-i, a millecentenáriumi (Felső­őr), illetve az 1956-os magyar forradalom 40. év­fordulójára (Mosonmagyaróvár, Andau, Bécs) rendezett emlékünnepségektől — 19 alkalom­mal rendezett meg kulturális összejövetelt. Kisebbségi gondokról referáltak kárpátaljai vendégeink (Dalmay Árpád, Füzesi Magda, Gortvay Erzsébet, Szőllősy Tibor), kassai baráta­ink (Gál Sándor, Balassa Zoltán), erdélyi isme­rősünk (Király Károly) és bukaresti, illetve csán­góföldi tisztelőink (Molnár Szabolcs, Reinhardt Erzsébet, Nyisztor Ilonka és Nyisztor Mihály). 1996-ban két kiváló magyar folyóiratot, a maros­vásárhelyi Látót (Gálfalvi György, Káli Király István, Kovács András Ferenc) és a budapesti Európai utast (Módos Péter, Módos Márton, Pomogáts Bé­la, Farkas János László) mutattuk be a bécsieknek. Méltató referátum után hangverseny kereté­ben emlékeztünk meg a nagy magyar zeneszer­zőről és népdalkutatóról Lajtha Lászlóról (Soly­­mosi Tari Emőke, Lajtha vonósnégyes). Pódiumot biztosítottunk az őrihodosi (Mura­vidéki) Művelődési Egyesület énekkarának, va­lamint a mosonmagyaróvári Kátai Zoltánnak (historiás énekek és énekelt versek). A honfoglalásról a budapesti régész és egyete­mi tanár Bóna István tartott emlékelőadást. Az 1956-os magyar forradalom 40. évfordulójáról Litván György (Budapest) és Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) emlékezett meg. Újabb kutatási eredmények tükrében került bemutatásra a Bécsi Magyar Nagyövetség ba­rokk palotája (Gecsényi Lajos), illetve a Pazma­neum (Fazekas István) épülete. Az egyesület közgyűlése után fellépett Thir­­ring Viola (Budapest) színésznő finnugor roko­naink népköltészetéből összeállított műsorával, a karácsonyi vendégségünket pedig Lőrincz Ág­nes (Szatmárnémeti) művésznő énekei és versei színezték, karöltve fiataljainkkal: Paksánszky Tündével és Árpáddal. Egy autóbusznyi csopor­tunk Pozsonyba látogatott át, a La Manche lo­vagja című vígjáték megtekintésére, a komáromi Jókai Színház előadásában. Egyhetes művelődési és kultúrtörténeti kör­utat szerveztünk a Barcaságba és a Csángóföld­­re, majd négynapos kirándulást a Hegyaljai bor­vidékre (Tokaj, Sárospatak) és a Hortobágyra. E körutak iránti érdeklődés 6 év után is töretlenül nagy. A kirándulásoknak „honismereti” és „test­vérkereső” szándéka is van. Egyesületünk 1996-ban is kiadta évkönyvét, amelyben az elhangzott előadások szövegét gyűj­töttük össze. Az itt olvasható tanulmányok, em­lékezések és irodalmi alkotások — úgy véljük — a szorongató gondok ellenére kedvcsiholó és hasznos olvasmányok. Összegezve a 32 éves magyar kultúregyesület 1996-os évi tevékenységét, nyugodtan megálla­píthatjuk, hogy a múlt év ismét bizonyítéka volt a császárvárosban élő magyarok közösségben való élniakarásának. Megkezdett munkánkat 1997- ben is hasonló intenzitással kívánjuk folytatni a bécsi magyarság érdekében. Bécs, 1996. december 31. SMUK ANDRÁS, titkár 1997-ES TÉL/TAVASZI MŰSORTERVEZET 1. Január 23., csütörtök, Pazmaneum, 18.30. Az „Europa”­Club évi rendes közgyűlése, ezt követően 19.30 órakor Boráros Imre (Komá­rom) a Jókai Színház művészének „Felvidéki barangolás versben és dalban” című műsora. 2. Február 6., csütörtök, Pazmaneum, 19.30. Dr. Richard Prazák a budapesti cseh nagykövet, a brünni Hungarológiai Intézet volt tanárának előadása „Párhuzamok és ellenté­tek a magyar és cseh társadalomban az 1989- es rendszerváltás óta” címen. 3. Február 20., csütörtök, Pazmaneum, 19.30. Dr. Szekeres László (Szabadka) ré­gész, vetítettképes előadása „A Délvidék ár­pádkori műemlékeiről". 4. Március 6., csütörtök, Pazmaneum, 19­ 30. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári ér­sek „Nemzetiségek és vallások Erdélyben” cí­mű előadása. 5. Március 15., szombat, Palais Trautson. ?. A bécsi magyarok március 15-i ünnepsége. Ünnepi előadó: Lezsák Sándor. Közreműkö­dik: Illyés Kinga (Marosvásárhely). Az ünnep­ség előtt Bessenyei György szoboravatás a Trautsgn palota előtti Weghuber Parkban, 6. Április 10, csütörtök, Pazmaneum, 19.30. A Magyarok Világszövetsége és az „Europa”-Club közös rendezésében Fekete Gyula (Budapest) író „Sorvadó nemzet a sta­­tisztika tükrében" című előadása. 7. Árpilis 24., csütörtök, Pazmaneum, 19.30. Dr. Görömbei András (Debrecen) egyetemi tanár, irodalomtörténész előadása: A magyar kisebbségi irodalom helye és jelen­tősége az egyetemes magyar irodalomban. 8. Május 15., csütörtök, Pazmaneum, 19.30. Szokolay Sándor (Sopron) Kossuth-dí­­jas zeneszerző előadása „Magyarságunk és hitünk megőrzése a zenén keresztül” címmel. 9. Május 26—június 1., hétfő—vasárnap. Kulturális kirándulása Krakkóba. Téma: Krak­kó magyar emlékei. Polgármesteri fogadás mellett találkozó a krakkói magyarokkal. Ve­zeti: Kovács István és Jerzy Kochanowski. A NÉPCSOPORTOK TÁMOGATÁSA A Kancellária múlt év novemberi jelentése sze­rint az ausztriai népcsoportok az 1995-ös évben 52,36 millió támogatásban részesültek. Az ösz­­szeg felosztása az egyes népcsoportok szerint a következő volt: horvátok 18,3 mill. öS, szlovénok 17,4 mill. öS, csehek 4,9 mill. öS, magyarok 4,7 mill öS, s a roma és szinti népcsoport 3,525 mill. ös, valamint a szlovákok 1,1 mill. Schilling. A támogatás az egy évvel korábbihoz képest 8 %-os emelkedést mutat, 1994-ben ugyanis 48,5 millió öS volt a teljes összeg. A szerény ke­ret ellenére megállapítható, hogy az 1976. évi népcsoport törvényben megadott „megfelelő­ támogatás” 1989-hez viszonyítva is tizenhárom­szor többet tett ki, akkor ugyanis 4,4 millió Schil­ling volt a Kancellárián keresztül jóváhagyott és átutalt támogatás összege. Az Ausztriában elis­mert népcsoportok ezen túlmenően helyi (köz­ségi, városi), tartományi és szövetségi (minisz­tériumok) szinten is támogatásra jogosultak. GRÁCI HÍREK A gráci dóm harangjainak zúgása hívta október 19-én este a város és Stájerország magyarjait az 1956-os forradalom 40. évfordulójának megün­neplésére. A szentmisét Dr. Léber Mihály teológi­atanár, keszthelyi plébános mutatta be. A Schola Cantoma Budapestiensis (Budapesti Énekiskola) gregorián éneke, Dr. Mezei János és Bubnó Ta­más vezetésével nem maradt el a dóm megszokott zenei nívója mögött. Szabóki Tünde, aki a népéne­ket kísérte orgonán, mesterien improvizált a Bol­dogasszony anyánk témájára. A három gráci ma­gyar egyesület vezetői vitték a koszorút „in memó­riam 1956”. Az emlékműnél több mint százan imádkoztak, mikor kigyúltak a koszorút övező mé­csesek. Kodály Esti dala, a budapesti együttes előa­dásában még sokáig visszhangzott lelkünkben. A 40. évforduló megünneplését október 12-én a volt gráci diák, D­r. Németh Nándor (Bécs) nagyér­tékű előadása vezette be. Aktuális témája: Hova megy a magyar gazdaság élénk vitára adott alkalmat. Halottaink: Rövid, de nehéz betegség után, életének 58. évé­ben elhunyt Szombath László. Fizikoterápiás tevé­kenységén túl is nagy segítségére volt betegeinek, a tobelbachi kórházban. Szeptember 4-én nagyszámú gyászoló közösség kísérte utolsó útjára. Szeptember 30-án, 85 éves korában hívta ma­gához a Teremtő P. Neuberger Bonaventúra domonkos atyát, aki Szombathelyen lépett a rendbe. Tanulmányait Grácban végezte, itt szen­telték pappá. Szombathelyen novicius mester, majd a magyar tartományfőnök, Badalik Bertalan titkára. Vasváron plébános, ahonnan 1949-ben me­nekülni kénytelen. Előbb Németországban a Ma­gyarországról kitelepítettek lelkésze, majd Karintiá­­ban hitoktató. Nagy tiszteletnek örvendett rendtár­sai, hívei és a magyarság körében. Utolsó éveiben többször volt kórházban. Ott érte a halál. Volt plé­bániatemploma alig tudta befogadni a gyászolókat. Október 25-én vettünk búcsút D­r. Soós Je­nőtől, aki 87 évével boldog öregkort ért meg négy gyermeke és hat unokája körében. LINZI MAGYAR ÉLETÜNK 1996-BAN Munkaévünk az előző év karácsonyán kezdő­dött, amikor köszönthettük új magyar lelkészün­ket, Ft. Bolla Jenő atyát. Lelkipásztori teendői mellett vállalta a Kultúregyesület jegyzői és az „Árpád” cserkészcsapat lelkivezetői feladatait, így továbbra is biztosított az együttműködés ma­gyarságunk összetartása, a magyar nyelv és kul­túra ápolása, a nemzeti tudat erősítése érdeké­ben. Első rendezvényünk a februári farsangi mulat­ság volt; az orosházi zenészek meghívása Tör­köly József alelnökünk érdeme. Remekül szóra­kozott 200 főnyi felső-ausztriai magyar. Az elmúlt évben főleg jubileumi évfordulókat ünnepeltünk. Áldozatos szervező munkával ren­dezett ünnepségek, irodalmi, történelmi előadá­sok, kirándulások, mulatságok mind a magyar közösség összetartását szolgálják. Rendezvénye­inkre 30—50—100 km-es távolságból jönnek Linzbe a magyarok, jelentős szabadidő és anyagi áldozat árán. Az országos szintű, közös bécsi vagy burgenlandi ünnepségeken a közel 200 km távolság és kb. 5 órás oda-vissza utazás miatt csak képviselőként tudunk résztvenni. Ez nem jelent elkülönülést, vagy elszigetelődést, inkább bizonyítja önállóságunkat, életképességünket magyarságunk összetartása érdekében. A március 15-i nemzeti ünnepünkön Ráduly Ferenc történelmi előadása és fiának, Dr. Rá­duly Elődnek „Talpra magyar” szavalata méltó emléket állított az 1848-as szabadságharcnak. A honfoglalás 1100-ik évfordulója alkalmából március 30-án Dr. Zellinger Erzsébet egyetemi do­cens (Budapest) „A honfoglaló magyarok művelt­sége és hitvilága” címmel tartott előadást a magyar otthonban, amelyet nagy érdeklődéssel hallgatott 80 fő feletti fiatal és idős magyar egyaránt. Ausztria 1000 éves jubileumi évfordulójáról Balogh Ádám emlékezett meg. Májusban az „Árpád” cserkészcsapat 25 éves jubileuma, cserkészavatás és anyák napi ünne­pély volt Linzben. Az ünnepi szentmisét Valen­­tiny Géza prelátus, ausztriai magyar főlelkész, Dr. Vencser László püspöki referens és Fr. Bolla Jenő magyar lelkész koncelebrálták és áldásban részesítették az édesanyákat. A 25 éves jubileumi ünnepségen részt vett a Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. ker. (Eu­rópa) parancsnoka, Gémes Réka Münchenből és helyettese Szemerédi Tibor cserkésztiszt Bécsből, Elek I­­ászló körzeti parancsnok Innsb­ruckból, továbbá bécsi, budapesti, kőszegi és szlovákiai cserkésztisztek és képviselő cserké­szek. Az elmúlt 25 év munkájáról részletes be­számoló hangzott el, majd cserkészavatás és kul­túrműsor következett. A kisebbségi magyarság­ból 40 fős szlovák cserkészcsapat magyar tánco­kat adott elő. Kultúregyesületünk erdélyi tánc­­­csoportja a Márton család vezetésével nagy si­kert aratott. Júliusban Baloghy János, kultúregyesületünk titkára kétnapos autóbuszkirándulást szervezett Pusztaszerre. Megcsodálhattuk a Feszty-körké­­pet, amellyel megélénkült a múlt, a magyar haza megszületésének emléke. Útközben Ráduly Fe­renc a gyermekek történelmi tudását gazdagítot­ta a honfoglaló magyarokról tartott előadásával. A Szent István-napi ünnep Pöstlingbergen kb. 250 résztvevővel. Ft. Tabódy István kanonok tá­bornok ünnepi szentbeszédében ismertette, ho­gyan jött a gondolata — mint egykori huszár­tisztnek — a papi hivatásra, és a Kereszt és a Kard szövetségének jegyében hogyan szolgálja Istent és a Llazát egyaránt. Október 5-én Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznőt hívták meg, aki Márai Sándor „San Gennaro vére” című monológját adta elő. Október 12-én sikeres szüreti mulatság volt kb. 200 fő részvételével. Az 1956 októberi szabadságharc 40-ik évfordu­lóját Kultúregyesületünk október 19-én ünnepelte. Balogh Ádám másfélórás előadásban idézte fel az eseményeket a rádiójelentések tükrében és saját él­ményei alapján. Az előadás szemléletes részét egy kereken 100 fotóból álló képkiállítás jelentette. Magyar Otthonunkban ismét „telt ház” volt. November 23-án Mag. Szépfalusi István evang. lelkész „Murteri kövek” című könyvének bemutatóestje is sikeres volt. Ezután tartottuk évi rendes közgyűlésünket. December 7-én Balogh Ádám tanár „A világ­ és a magyar cserkészet története az alapítástól napjainkig” címmel tartott előadást. Igen értékes és tanulságos volt, a nagyobb cserkészek is figye­lemmel hallgatták. Vidám volt a Mikulás-est, a gyerekek örültek a csomagoknak. December 21-én tartottuk karácsonyi ünnep­ségünket. A cserkészek betlehemes játékával, karácsonyi versekkel, énekekkel, bensőséges, szép, mondhatni családi ünnep volt. A gyerme­keknek kiosztották a kultúregyesület karácsonyi csomagjait. Ft. Bolla Jenő nem csak pénzado­mánnyal járult a csomagok költségéhez, hanem számos tombola­ tárggyal is megörvendeztette a jelenlévő kb. 70 gyermeket. Említésre méltó, hogy Seichéné Kiss Erzsébet est. csapatparancsnok 1993 óta édesapja szellemé­ben és tanítása alapján igen eredményesen vezeti a több mint 60 főből álló linzi magyar cserkészcsapa­tot. Kenyérkereső munkája és 5-tagú családjának ellátása mellett anyai szeretettel és türelemmel fog­lalkozik a reá bízott gyermekekkel. Jelentős segít­ség munkájában Ft. Bolla Jenő lelki vezető, Kilyén Katalin és Ráduly Ferenc, a cserkész segédtisztek és őrsvezetők, valamint a cserkész szülők. SIMONFFY ERIKA a Felső-ausztriai Magyarok Kultúregyesülete elnöke ELSZÁMOLÁS a közadakozásról A magyar forradalom 40. évfordulójáról az ausztriai magyarok 1996. október 26-án, illetve november 4-én emlékeztek meg nagyszabású ünnepségek keretében. Az ün­nepségek kapcsán Andauban (Mosontar­­csán) felállított kopjafa és márványtábla, illetve a hontalanokat befogadó államok nagyköveteinek, valamint a menekülteket megsegítő segélyszerveknek hálánk jeléül átadott emlékérem költségei előteremtésé­re a Bécsi Napló 1996. október—novemberi számában közadakozásra szólítottuk fel tá­mogatóinkat. Az időközben megtörtént elszámolás sze­rint 85 személy 22 820,- Schillinget fizetett be. Ez az összeg kis híján fedezte az összki­adást. A felfekvő számlák után az 50 darab emlékérem 17 400,­ a márványtábla pedig 5 700,- Schillingbe került. A szervező bizottság nevében ezúttal mondok köszönetet minden egyes adomá­nyért. Bécs, 1997. január 15. Smuk András Meghívó a bécsi magyarok március 15-i ünnepségére Az ausztriai magyar egyesületek és szerve­zetek közös márciusi ünnepségüket ezúttal a felvilágosodás és a magyar nyelvújítás nagy alakja, Bessenyei György (1747—1811) mell­szobrának felavatásával egybekötve rendezik meg. Az ünnepség 1997. március 15-én, szombaton, 16.00 órakor kezdődik a VII. kerü­leti Weghuber Parkban (Volkstheater közelé­ben), ami a volt magyar testőrpalota (Traut­son palota) előterében van. A testőrségnek Bessenyei is tagja volt. A mellszobrot osztrák és magyar miniszter, va­lamint a Központi Szövetség képviselője leplezi le. A szoboravatás után a Trautson palota dísztermében kiállítás nyílik Bessenyei élete- ­ Az 1956-os magyar forradalom 40. évfordulójá­ra bronzból készült emlékérem (9,8 x 8,4 cm) az 1964-ben született Serbakov-Varga Tibor pécsi öt­vös- és formaművész munkája. A Karl von Vogelsang Intézet kezdeményezésé­re emlékmű készült az 1956-os forradalom és az Ausztrián keresztül Nyugatra érkező 180 000 me­nekült emlékére. Az acélszobrot, mely Matthias Lidy burgenlandi művész alkotása, Kismartonban, a Szabadság téren, a tartományi gyűlés székháza mellett állították fel. A szobor leleplezésére novem­ber 6-án megjelent a tartomány kormány elnökhe­lyettese Gerhard Jellasitz, a szövetségi kormány el­nökhelyettese, dr. Wolfgang Schüssel és Iezsák Sándor, az MDF elnöke. Lapzárta minden páratlan hónap 5-én TELEFAX: 505 36 78

Next