Bécsi Napló, 2001 (22. évfolyam, 1-6. szám)

2001-01-01 / 1. szám

12_____________________________________________BÉCSI NAPLÓ 2001 január-február FERDINANDY GYÖRGY: MÁGNESES ERŐVONALAK A nyugati magyar irodalomnak nagyon széles a földrajzi határa, hiszen magyar írók élnek Londontól Ausztráliáig. Ez a sajátos helyzet olyan kis „szigeteket” fedez fel a magyar irodalom számára, mely eddig ismeretlen volt. A szétszórt­ság, a diaszpóra részben komoly­ komor valóság, részben örvendetes tény, gazdagodás, felfedezés. Ferdinandy György 1935-ben született Bu­dapesten, az 1956-os forradalom viharában került nyugatra, a szabadságot kereste nemzedéktár­saival együtt Párizsban. Innen még távolabbra ke­rült, a Puerto Rico-i egyetem tanára lett. Egy szo­katlan távoli világot térképezett itt fel, tengerrel, más növényekkel és emberekkel. De itt is meg­találta egyik írásában a Puerto Ricoban lévő öreg magyart, aztán egy hajdani pesti munkásasszonyt. Nemcsak a nagyvilágban elszórtan élő magyarok sorsa érdekli, hanem közben mindig saját bu­dapesti ifjúságának emlékeit is megörökíti. Az iro­dalom másfajta vonzásában is élt: a magyar nyelv mellett belekóstolt az idegen nyelven való írói megszólalásba, franciául adták ki regényeit és elbeszéléseit. Sorsdöntő fordulat Ferdinandy György életében a hazatérés. A távoli Puerto Ricoban sem felejt­hette az itthoniakat, magyar barátait, a budapesti utcákat, a hazai emlékeket. Az Egy régi placc című elbeszéléseiben hazatérő Odüsszeuszként rendezi régi világát, kalandjait, elhunyt barátait­­ fájdalmas hangon. A kötet kettősséget őriz: a ha­zatérés örömét és a veszteségek fájdalmát. Hiszen a „legsilányabb sikerért is aránytalanul magas árat fizet minden idegen”. Legújabb kötete, a Mág­neses erővonalak válogatott kisregényeit tartal­mazza. Munkáját jól jellemzi a kötet elé helyezett mottó: „Az egyes szám első személy a versben... nem a nyelvtan egyes szám első személye, hanem a közvetlen és halálos kockázaté.” (Orbán Ottó) Ferdinandy kisregényeiben is egyszerre vibrál az első személyesség, a közvetlen megszólalás, a szereplők mögé rejtező író. A Mosoly Albuma című kisregénye hajdan Londonban jelent meg, a régi magyar fotósvilágot emlegetve, a régi idők fényét sugározva, balatoni emlékeket idézve. De a fényekbe bevágott a kor sötétje, háborúval, zavarórepüléssel, katonasággal, bombázással. Az íróra jellemző az, hogy még ekkor is észreveszi a színeket: a villamos sárga, a ceruza piros színét. De a légitámadások komor emléke az erősebb. És az ostrom az ágyúzás, az oroszok megjelenése. A régi slágerrel vitatkozik: nem egy nap a világ. Az elbeszélő hangját korabeli „dokumentumok” sza­kítják meg (pl. „Munkára, harcra kész” MHK- mozgalom). Máskor a labdarúgó-bajnokság érdek­li, pl. az Egyfordulós bajnokság című kis­regényében. A Senkiföldje cselekményében is hazai élmények olvashatók: katonasággal, moz­galmi dalokkal, csasztuskákkal, pingpongozással, büntetőszázaddal, gyengélkedőkkel, a néphadse­reg mindennapjaival. De a kisregény végén már eljut 1956 őszéig, a katonaság idején tapasztalt barátság érzésének kifejezéséig. Amikor világosan megfogalmazza 1956 őszén az itthon­ maradás és a nyugatra menés vonzását és taszítását a Tanulmányúton című kisregényének bevezető soraiban: ott érezzük a pesti egyetemhez való erős ragaszkodását, Gyergyai Albert és Füst Milán egyetemi előadásainak felejthetetlenségét. És utá­na az első nyugati élményekről ír, a lányokról, az egyetemről, Cloról, a hét szűk esztendőről stb. A francia egyetem­­ Ferdinandy és nemze­dékének álma, valósága volt. Az itthoni szűk világból kitörni, megízlelni a nyugati szabadság ízeit, gondtalanul vagy látszólag gond nélkül sétálni a Szajna partján, beülni a Sorbonne padjai­ba, tiltott könyveket olvasni, habzslni az eddig, otthon tőlük elzárt irodalmat. Majd felnőni, csalá­dot alapítani, gyakran hazagondolni. És Odüsszeuszként Ferdinandy György is hazatér Budapestre, „elidegenedett idegenként”, mint kor­társa, Thinsz Géza írta, „mondod: Hazánknak rendületlenül”... (Kortárs Kiadó, 2000) SZEKÉR ENDRE EMLÉKEZÉS TOLLAS TIBORRA A költő születésének 80. évfordulója alkal­mából 2001. január 21-én, 17.00 órakor em­lékestet rendeztek Münchenben a Völker­­kundemuseumban. Műsoron volt: Megemlé­kezés Tollas Tiborról, a költőről és emberről (Nagy Alajos). Tollas Tibor verseiből Stief Magda olvasott fel, versek énekhangú kíséret­tel (Gál Csaba). Szünet után Prof. Dr. Walter Raunig, a múzeum igazgatója üdvözölte a megjelent ven­dégeket. Majd következett a „Varázskor” című videofim bemutatója, melyet Tollas Tiborral foglalkozó dokumentumfilmekből Juhász László állított össze. • ALAPÍTVÁNY TOLLAS TIBOR EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSÁRA A Bükk hegység lábainál a Vadna-Szil­­vásvárad-Eger útvonalon fekszik Nagybarca. A község neve „Borcha” a 13. század elejéről írásos feljegyzésekből ismert. A református egyház­­község 1789-ben lett anyaegyházzá. Első lel­kipásztora Balog Mózes, akinek fia az a Dr. Al­­mási Balog Pál, aki később Kossuthnak és Szé­chenyinek háziorvosa, és kiváló tudós és politikus volt. Emlékét a templom falán egy dombormű őrzi. A község másik híres szülöttje Kecskési Tollas Tibor költő, aki végakaratának megfelelően a har­cai temetőben talált örök nyugalomra. Kecskési Tollas Tiborban egyesül a lírikus költő, a lapkiadó és hazája szabadságáért küzdő tehetséges szónok, aki katonatársainak és börtöntársainak igaz, segítő barátja volt. Leghíresebb verse a „Bebádogoztak minden ablakot...” 1953-ban a váci börtön falai közt született. Kecskési Tollas Tibor emlékének ápolására és a szülői ház felújítására az özvegy dr. Kecskési Mária alapítványt hozott létre. Az alapítvány erő­forrásait a költő nővérétől, családjától, a külföldön és Magyarországon élő barátaitól és tisztelőitől, valamint Nagybarca önkormányzatától és lako­saitól merítette. Az emlékház céljai között szerepel a község két híres szülöttjének dr. Almási Balog Pálnak és Kecskési Tollas Tibor emlékének és munkásságá­nak bemutatása egy kiállítás keretén belül. (Mindkét kiállítást a váratlanul elhunyt ózdi helytörténész Nagy Károly készítette.) Ebben az épületben kerül a közeljövőben a községi könyvtár elhelyezése és korszerű számítógépekkel való ellátása, valamint a község múltját bemutató helytörténeti kiállítás is. A közeljövő feladata az emlékház folyamatos fejlesztése és befejezése, kulturális programok szervezése, valamint a községben élő, főiskolákon és egyetemeken tanuló fiatalok részére külföldi tanulmányút szervezése és ösztöndíj alapítása. Nagybarca művelődési kultúrközponttal gyara­podik, melynek költségei ez ideig 5,5 millió forin­tot tesznek ki. A község lakosai az anyagi támo­gatáson kívül társadalmi munkával is elősegítették az emlékház felújítását, az önkormányzat pedig közhasznú munkásokat biztosított. A Kecskési Tollas Tibor emlékházzal szemben elkészült a Millenniumi Park és ugyanott egy Emlékmű őrzi a két világháború áldozatainak em­lékét. Felállításra kerül egy kopjafa Tollas Tibor életútjának fontosabb állomásainak feljegyzésé­vel, a Lakitelek­i Népfőiskola ajándéka, melynek a párja Lakitelken a parkban áll. További adományokat a könyvtár beren­dezésére és egy helytörténeti kiállítás szervezésére örömmel fogad a „Kecskési Tollas Tibor Emlékére” Alapítvány, 3641 Nagybarca, Kossuth út 32. sz. Kazincbarcika­i OTP Rt fiókjánál vezetett 11734152-24013501 számú számlájára. DRÁVASZÖGI JEGYZET Folytatás a 4. oldalról A háborút kirobbantó szerbek közül még senki ellen nem emeltek vádat Hangában, és maguk a szerbek sem kezdeményeztek felelősség­re vonást. Az új jugoszláv elnök Kostunica nem is rejti véka alá véleményét, hanem kimondja, hogy Slobodan Milosevicet nem adják ki Haagának. Álláspontja nem meglepő, hiszen mindenki látta, hogy 1998-ban, géppisztollyal a kezében járta be Koszovót. Tavaly novemberben aztán betelt a pohár. Graham Blecht, a hangai bíróság legfőbb ügyészének helyettese úgy nyilatkozott, hogy­ a csetnikek által egykor megszállva tartott horvát területek felszabadítása közben emberiség ellenes bűnöket is elkövettek. Decemberben aztán, kará­csonyi csomagként megérkezett Carla Del Ponte főügyész levele, amely a Horvát Honvédő Háború három legnagyobb katonai akcióját igyekszik át­minősíteni. Az 1993 szeptemberében végrehajtott és Medáki-zseb néven ismert katonai-rendőri ak­ció a tengerparti Zadar fölötti Lika területén folyt. Az akció során a megszállt területről kiszorították a szerb-jugoszláv erőket, akik állandóan lőtték az adriai autópályát és magát Zadart is. Két évvel később, 1995 júniusában a horvát erők felszabadították a Száva folyó bal partját Okucani és Nova Gradiska környékén. A 36 óráig tartó, Villám elnevezésű akciót követően megnyithatták azt a nemzetközi autópályát, amely Zágrábot és az ország Eszék vonzerejében lévő területeit köti össze. Még azon év augusztusában Vihar elnevezésű akciójuk során a horvát erők felszabadították a tengerparti Sibenik fölötti, Knin környéki területeket is, ahonnét a Jugoszláv Néphadsereg és a csetnik egységek zöme Boszniába húzódott vissza. A Horvát Honvédő Háború e három, eddig szentnek nyilvánított felszabadító akciója kapcsán emelt karácsony előtt vádat a Hangai Bíróság. A vádat tartalmazó másfél oldalas írás szerint a horvát hadsereg akciójában ezerhatszáz szerb civil halt meg és majdnem kétszázezer szerb elmenekült. A hangai bírák korábbi munkája és jelen­tései is kimondottan a horvát akciókkal foglalkoztak, és csak az 1995. és azt követő évek eseményeit firtatták. Ez a tény is nagyon bosszantotta a közvéleményt, de a mostani vá­dat már országos döbbenet és hatalmas fel­háborodás követte. Az ellenzéki pártok azt követelik, hogy a kor­mány szakítsa meg a kapcsolatot a Hangai Bírósággal és azt addig ne is újítsa föl, amíg nem kezdik el vizsgálni az 1991-95 közötti ese­ményeket is. Követelik, hogy minden jelenséget annak összefüggésében vizsgáljanak, hogy a Jugoszláv Hadsereg és a szerb­ félkatonai egy­ségek megtámadták Horvátországot, és minden katonai akció Horvátország területén folyt. Az országos felháborodást tetézi az a tény is, hogy a horvát felszabadító akciókkal kapcsolatos vádak egy része a mostani köztársasági elnök, Stjepan Mesic egy korábbi nyilatkozatán is alap­szik, amelyet még 1998-ban, ellenzéki politi­kusként önkéntes hangai tanúskodása alkalmával tett. Ma már mind többen vetik az ország első em­berének fejére a hazaárulás vádját is, mert a hozzá közel álló Nacionál nevű hetilapban folyama­tosan köztiki azokat a feljegyzéseket, tele­fonbeszélgetéseket, amelyeket a volt elnök, Franjo Tudjman végzett, és amelyeket az elnöki reziden­cia levéltárában őriznek. A mostani hatalom elmúlt tíz év politikai vezetése és országalapítása iránti viszonyulása ko­moly belső konfliktust jelent az országban, amely kormányválságot is okozhat CS. J. ÚJ KÖNYVEK MAGYARORSZÁG 2(­(X). Szakmai Tanácskozás. Magyarság a médiában magyar médiastratégia. Határon túli és hazai médiaszakértők tanácskozása. Budapest, 2(XX), április 12-13. Custos Kiadó, Bu­dapest, 2(XX), 229 old. MAGYARORSZÁG 2(XX). A magyarság lehe­tőségei a világban az ezredfordulón. Külhoni és hazai magyarok negyedik tanácskozása. Budapest, 2000. Május 19-20. Custos Kiadó, Budapest 2000, 422 old. SZAKÁLY Sándor: A magyar tábori csendőrség története 1938-1945. 1 2. Kiadási, Ister, Budapest 2000, 173 old. KISS József Mihály: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1715-1789. Szögi László (szerk.): Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest 2000, 143 old. FARKAS Árpád: Erdélyi asszonyok. Versek (1980—2(XX)), Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csík­szereda 2000, 49 old. BEZERÉDJ Zoltán: Elmúlt. Pillanatfelvételek a XX. századról. Zé Bethlen-Könyvek, [h. n.] 2001, 237 old. BUJDOSÓ Alpár: avantgárd (és) irodalomelmélet, a magyar műhely párizsi, bécsi és magyarországi OFFENLEGUNG Az 1982-ben életbe lépett osztrák sajtótör­vény értelmében az alábbi nyilatkozatot tesszük közzé: Offenlegung gemäß § 25 des Medienge­setzes: Medieninhaber: Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich, A-1010 Wien, Swedenplatz 2/I/8. Unternehmensgegenstand: Interessenvertre­tung der Österreicher ungarischer Sprach­­und Kulturzugehörigkeit. Vorstand: Dr. Ernő Deák (Präsident), Dr. András Smuk (Generalsekräter), Dr. Martin Bohus (Kassier). Beteiligung: 100 %. Grundlegende Richtung: Pluralistisch de­mokratische Meinungsbildung der Ungarn, Wahrung einer mit Österreich verbundenen Indentität des Volkstums. találkozóinak elméleti hozadéka. magyar műhely 39. évfolyam, 113-114. Szám, 2(XX)/2-3. SZELESTEY László (összeállította, a képeket válogatta): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Ethno­graphical treasures of the Carpathian Basin. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2(XX), 223 old. KUGLER József: Lakosságcsere a Délkelet- Alföldön 1944-1948. Szarka László (szerk.): Kisebbségek Kelet-Közép-Európában III. Osiris - MTA Kisebbségkutató Műhely, Budapest 2(XX), 260 old. ESTERHÁZY János: A kisebbségi kérdés. Válo­gatott írások, beszédek, interjúk. Ister, Budapest 2000, 299 old. Gerhard SEEWANN: Ungarndeutsche und Ethno­­politik. A magyarországi németek és az etnopolitika. Ausgewählte Aufsätze. Válogatott tanulmányok. Szarka László (szerk): Kisebbségek Kelet-Közép- Európában. Osiris - MTA Kisebbségkutató Műhely - Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest 2000, 264 old. FÜR GLÜCKLICHERE FAMILIEN! Rund­schreiben der Ungarischen Katholischen Bischofs­konferenz an die Gläubigen und an alle Menschen guten Willens über die Ehe und Familie in Ungarn. [Boldogabb családokért! A Magyar Katolikus Püspöki Kar a hívőkhöz és minden jóakaratú ember­hez intézett körlevele a házasságról és családról Magyarországon.], Német nyelvű kiadás: Ungari­sches Kirchensoziologisches Institut, Wien 2(XX), 130 old. BAYERN - UNGARN TAUSEND JAHRE Bajorország és Magyarország­­(XX) éve. 2001. Két­nyelvű képes naptár a 2001-es Bajor Tartományi Ki­állításra. Passau, Oberhausmuseum 2001. május 8-október 28. • CD-LEMEZ Barsi Ernő: „Bodrog partján nevel­kedett tulipán...“ Sárospataki diákdalok a 18. század­ból. A dalokat előadja: Melodiárium Kamarakórus. A hangfelvételeket készítette a Harmónia Hangstú­dió. BÉCSI NAPLÓ AZ AUSZTRIAI MAGYAROK LAPJA Kiadja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Levelezési cím: A-1011 Wien, Postfach 358. Zweimonatsblatt der Ungarn in Österreich. Eigentümer, Herausgeber, Hersteller und Verleger: Zentralverband Ungarischer Vereine u. Organisationen in Österreich. A-1010 Wien, Schwedenplatz 2/1/8. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Borbándi Gyula (München), Gömöri György (Cambridge), K. Lengyel Zsolt (München), Mo­­noszlóy Dezső (Bécs), Sárközi Mátyás (London), Sulyok Vince (Oslo), Szabó A. Ferenc (Budapest), Szakály Sándor (Budapest). SZERKESZTŐSÉG: Benyák Mária, Böröndi Lajos, S. Csorna János, Deák Ernő (főszerkesztő), Kántás János, Szeme­­rédi Tibor, Székely Szabó Zoltán, Varga Sándor. BANKKONTO: 004-46793 Die Erste Öster­reichische Spar-Casse-Bank, Wien 1., Graben. ELŐFIZETÉS egy évre: Ausztriában 120,- OS, Magyarországon 600,- Ft, Németországban 25,­­DM, Svájcban 22,- Sír. Más európai országokban 25,- DM vagy annak megfelelő összeg. Ameri­kában, Kanadában (légipostával) 22,- US dollár, Dél-Amerikában és Ausztráliában 22,- US dollár. TERJESZTŐINK: Amerikában: Szakács Ervin, 1041 Capri Isles Bus. #228, Venice, FL 34292. Tel.: 941 483 4465 - FRAMO Et LYRA Books, 561, W. Driversey Parkway Room 219, Chicago, IL 60614. Angliában: Hungarian Book Agency, 87 Seward­­stone Road, London E2 9HN. Hollandiában: Ács Zoltán, Drakestein 14., NL- 2352 JV Leiderdorp. Kanadában: Pannónia Books Ltd., 472 Bloor St. W. 2nd­floor, Toronto, Ontario M5S 1X8. Magyarországon: Librotrade Kft., H-1656, P. O. B. 126, H-1173, Budapest, Pesti út 237. Bank folyószámla: OTP 219-98007 760-315 640. Németországban: ANTON-Verlag, Szutrély Beatrix, Grünewalder Str. 55, D-42657 Solingen, Stadtsparkasse Solingen, BLZ 342 50000, Kt 515 8886. Svájcban: Laczkó Zsuzsanna Éva, Höglerstr. 53, CH-8600 Dübendorf. Bank folyószámla: Zürcher Kantonalbank 8600 Dübendorf, Konto: 1140- 0043.177 Svédországban: Szöllősi Antal, S-127 24 Skar­­holmen, Box 176. Névvel vagy betűjellel megjelent cikkekért szerző­ik felelnek és nem feltétlenül fejezik ki a szerkesz­tőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Druck: ALWA & DEIL Druckerei Ges. m. b. H. A-l 140 Wien, Sturzgasse la

Next