Bécsi Napló, 2009 (30. évfolyam, 1-6. szám)

2009-01-01 / 1. szám

2 BÉCSI NAPLÓ 2009. január-február Matávok­ né kk­­ül Kicsi Jézus, ugye A 40. betlehemes játékokon, az Oberwart/felső­­őri Kontaktzentrumban tette fel ezt a kérdést Dr. Radicsné, Éva néni december 8-án, hozzáté­ve: „Bennünk a magyar szó elhalkult, fakult, de azért igyekszünk nagyapáink nyelvét szépen ejteni“. Bárki elégedett lehet negyven év eredményé­vel, hiszen nem halt ki a magyar szó, legfel­jebb egyesek kidőltek a sorból, vagy megfárad­tak, mint Csoknyai Péter özvegye, Mimi, aki bejelentette ezúttal, hogy búcsút mond, mások­ra hagyva a Szentkarácsony Éccakájának to­vábbi megszervezését. A tavalyi műsor feltétlen többrétegűnek, szí­nesnek mondható, talán a szereplők száma is megnőtt, így aztán az adott kereteken belül bíz­tató, amit láthatott, hallhatott a valamennyi ülő­helyet elfoglaló közönség. Látszatra tehát min­den rendben van, mert legalábbis az érdeklődés nem csökkent, fontos, hogy legyenek továbbra is szervezők, akik tudják, miért kell, hogy minél több gyermeket, fiatalt léptethessenek fel, szó­laltathassanak meg, tudsz magyarul? A jelek szerint akadnak vállalkozók, tehát nem lenne okvetlen helyénvaló az aggódás. Biz­tató pl. ahogyan az Unterwart/alsóőri kétnyel­vű iskola igazgatója Rácz András nem csupán betlehemesnek csapott fel, hanem gitárja kí­séretével jól begyakorolt énekekkel léptette fel diákjait. Kitettek magukért az óvodások, a Két­nyelvű Szövetségi Gimnázium tanulóival, de ugyanúgy a felnőttek betlehemes játékukkal, az alsóőri és felsőőri énekkar. A rendezvényt köszöntötte Keresztfalvi Péter OSB, alsóőri plébános és Rácz Mihály volt polgármester. Szereplőként lépett fel Guthy László felsőőri református lelkész. Valamennyi - itt külön meg nem nevezett - szervezőnek és szereplőnek csakis elismerés jár, hiszen nagy izgalommal készülődtek és buzga­lommal léptek fel bizonyságul: a kicsi Jézus negyven év elteltével is magyarul üzen, biztatja az érte összegyűlteket. Mindennek igazolására Dr. Pöschl János színes képekkel emlékköny­vet készített 40 év betlehemes játékairól. TÁMOGATÁSI KÉRELEM Támogatási akciónk beindítása óta - ide értve az Őrség naptárunk révén átutalt adományokat, a Bécsi Napló 2008/6. számában közzétett 39­ 987,81 Euro összeg 2009. január 21-ig az alábbi hozzájárulásokkal növekedett: A támogatások eddig befolyt teljes összege 43.157,81 Euro. Hálás köszönet mindazoknak, akik támogatásukkal lehetővé teszik a Bécsi Magyar Otthon fenntartását, amely a legkülönbözőbb rendezvények, társas összejövetelek mellett egyben a „Bécsi Magyar Iskolának” is otthonul szolgál. Deák Ernő elnök, Radda István főtitkár, Rántás János pénztáros További támogatások az alábbi bankfolyószámlára utalhatók át: P.S.K., A1010 Wien, Georg Coch-Paltz 1., Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich, kontószám 7255731- Bankleitzahl/ Bankirányítószám 60000, IBAN: AT 556 000000007255731 BIG: OPSKAT WW LÁSZLÓ Géza 50,— LAURINGER Vilmos 25,— LIETZ Magdalena 10,— Dr. LOMOSCHITZ Karl Horst 10,— Dosm. MAJLÁTH-POKORNY 20,— Dr. MARTINY Josef 10,— Dr. MARTON Georgeta-Maria 30,— Dr. MIHOCZY László 20 — MILETITS György 20,— MILLER-RICHHOLZ Isabella 30,— MUSZKA László 10,— DJ NAGY Albert 10,— NAGY Tibor 15,— DJ NAGY-KISZELY György 10 — Dr. NÉMETH Balázs 10,— DV­. NÉMETH Kari & Jolanthe 30 — Dr. NÉMETH Nándor 20,— PÁLL Alexander 15,— Dr. PALOTAI Tamás 20 — Dr. PATHY Lajos 29,— PATKA Etele 50,— PERLAKY Mária 10,— Dr. PETR... 50,— PIROSKA Ferenc 20,— PRICE Ilona Katalin 12,— POGÁNY Eugen Géza 20,— Dr. PÖSCHEK Mária 10,— DI PRIKLER Pál 25 — PUSZTAY Csaba 15,— STIPKOVICH Walter 20,— STIPSICZ Katharina 25,— RODRIGUEZ KOCSIS Susanne 20,— RUDÁN Péter 30,— Dr. SCHINDLER Tibor 50,— SÓSKÚTI Ede 20,— SIMONFFY Erika 15,— Dr. SZENTKERESZTY György 40 — SZABÓ Margit 10 — SZOKODY Tibor 5,— TARCSAY József 50,— THURNER Evelyn 10,— Univ.Prof. Dr. TONCZÁR László 100,­­Dr. TÖRZSÖK Anna 30,— TSCHOHEY Tamás 10,— DI TURANITZ Károly 20,— UDVARI Katalin 30,— UGRI Mihály 15,— ULLRICH Nikolaus 3,— VADÁSZ Gabriel 15 — Dr. VADON Mária 25 — VALENTINY Géza 200,— VARGHA Tamás 10,— Dr. VASS Kari 30,— Dr. ZIMICS Béla 30,— ZACHAR István 15,— ZINGRABER Aladár 50,— Névtelen 15,— N.N. 20,— ABAFFY Judit 20,— ADORJÁN István 30,— ÁGOSTON József 30,— Dr. ALBERT Ludwig 25,— Dr. ANDRÁS Imre 20,— ANDREEWICH Edith 10,— ARANY Gertrude 7,— ARÁNYI-ASCHNER György 15,— Dr. AUMÜLLER Peter 9,— Dr. ÁVED Levente 40,— Mag. BÁRKI Éva Gabriella 15,— BEDE Sándor 15,— BEHRING Beatrix 10,— DI BEZZEGH Ferenc 15,— Prof. Dr. BIRTALAN Iván 50,— Dr. BOHUS Márton 30,— CATOMIC István 15,— CZIFRA János 20,— CSEBITS Ignaz 30,— CSIKY Csaba 10,— CSOBRSZ Lajosné 10,— DÉNES Alexander 20,— Dr. DERÉKY Pál & Melinda 15,— Prof. Dr. DÉZSY József 10,— DOMBI Csaba 20,— ENDRÉDI Barnabás 15,— FERENCZ János­ Róbert 15,— FERENCZY Béla 30,— FÖLDES György 5,— Dksm. FORGÓ László 100,— FÖRDÖS Flórian 20,— Mag. GALAMBOS Zsuzsanna 5,— Prof. GERGELY Hugó 100,— GUZI Ludwig 10,— Mag. SCHUSTER GYENGE Judit 15,— Dr GYÖRGY Béla 25,— Dr. GYŐRI Vilmos 50,— Fám. Dr. HENICS 20,— HORVÁTH Béla 30,— HORVÁTH Gábor 50,— Dr. HUNYADY Péter 30,— ILONA-STÜBERL 15,— JUHÁSZ László 20,— Dr. KAISER József 30,— KALTENEGGER Éva 25,— KÁNTÁS Susanne 20,— KECSKÉS Illés 10 — KEMENESI Ferenc 50,— Dr. KERESZTES Árpád 100,— Dr. KILYÉN Adalbert 30,— Dr. KIPROV-HAJMÁSY Hajnal 20,— Dr. KIRÁLY László 5,— KOCSIS Béla 50,— Dr. KOLLER Manfred & Ildikó 10,— KOSZMOVESZY Mária 20,— Mag. KOTSIS Péter 50,— Dr. KOKUTI Etelka 20,— Dipl.Geol. KÖVES Zsuzsanna 50,— KÖVI László 5,— KRISTON Ferenc 50,— KULMANN Ernst 20,— N.N. 10,— N.N. 20 — összesen: 3.170,— A Napló postája Félreértések elkerülése végett: A Bécsi Napló 2008/6. sz. 12. oldalán megje­lent könyvismertetésemben szótorlódás miatt félreérthető mondat fogalmazódott meg, ami helyesen így hangzik: Tehát a magyar Biblia hasonló körülmények között jött létre mint az úgynevezett Zürichi Biblia, melynek németre fordítását egy lelké­szekből és teológiai tanárokból álló közösség végezte el Zwingli vezetésével. A Bibliát cseh nyelvre is többen fordították, és így készült el 1594-ben az úgynevezett Kralici Biblia. Németh Balázs PÓTLÁS Bármiféle vállalkozásnak annál nagyobb az utóhatása, minél nagyobb a visszhangja, így va­gyunk a bécsi magyarok októberi megemléke­zésével is. A róla megjelent beszámolóból (2008/ 6. sz.) figyelmetlenségből, de eleve nem szán­dékosan kimaradt a Simon Márta vezényleté­ben fellépett Liszt Ferenc kórus (Bécs), és B. Szabó András (Budapest). Előbbi zenés műsor­ral, utóbbi szavalatokkal nagyban járult hozzá az ünnepély színvonalának emeléséhez. Ezt kü­lön érdemként pótlólag hozzuk olvasóink tudo­mására. (Szerk.) Tisztelt szerkesztőség! Az objektivitás helyreállítása céljából kérem „Ausztriai egyenetlenségek“ című cikkre írt válaszom közlését. Amennyiben erre a következő számban nem kerül sor, fenntartom magamnak a jogot, hogy mellékelt vála­szomat részleteiben, teljes terjedelemben vagy kiegészítve, interneten vagy/és más média bekapcsolásával nyil­vánosságra hozzam. Tisztelettel Szemerédi Tibor Az „Ausztriai egyenetlenség“ valós okai. A Bécsi Napló úgy is mint az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének (KSZ) hivatalos lapja, 2008 nov.-dec.-i számában szerkesztőségi állásfoglalást közöl „Ausztriai egyenetlenségek“ címen. A nehézkes cím mögött személyi és nézetellentét húzódik meg a KSZ vezetői egyrészt, másrészt több ausztriai magyar egyesületi vezető közt, melynek valódi okaira a cikk sajnos nem tér ki. Az ausztriai magyarság létszáma jelentősen megnőtt, és összetétele megváltozott. Az őslakos Várvidék / Bur­­genland-i magyarság mellett a többi tartományban, főként azonban Bécsben és Bécs környékén megtelepedett kivándorlók és a több hullámban érkező menekültek (és leszármazottaik) alkották a múlt század 90-es éveiben az itteni magyarságot. Túlnyomó részük ugyan osztrák állampolgár volt, ám az akkori magyar államhoz fűződő viszony kérdésében (politikailag) megosztott. A 80-as évek erdélyi menekültjei, a 90-es évek délszláv háborúi elől menekülők, már nem csatlakoztak fenntartás nélkül ehhez a megosztott világhoz, a pártállamok átalakulá­sa után érkező vendégmunkások és az uniós csatlakozás után - a moratórium dacára - itt először csak munkát vállalók, azután megkedvelve az itteni viszonyokat, letelepedők - migránsok számára a „kollaboránsok“ és „56- osok“ viszálya idejétmúlt dolog. Legtöbbjük, mint EU-polgár, egyáltalán nem érez indíttatást osztrák állampol­gárrá válni, európai öntudatuk szerint hazájukban, az EU-ban élnek itt is, és már sok területen választójoggal is rendelkeznek. A KSZ alapszabálya értelmében, és vezetőinek szemlélete szerint a Várvidék­­ Burgenlandon kívül élő osztrák állampolgárságú magyarok egyesületeit akarta egybe fogni. Közismert az a törekvés, hogy az osztrák kormány által kinevezett népcsoporttanács Bécs­­ bécs környéki magyarságát képviselő tagjainak jelölésére a KSZ-nek legyen kizárólagos joga. Az akkori / mostani elnök saját pénzén pereskedett a legfelső bíróságig e „jog“ megszűnése miatt. A KSZ jelenlegi dilemmája kétrétű: Egyrészt a régi reflexek miatt vezetője bizalmatlan, ami új tagegyesületek felvételét illeti. Ezáltal lehetetlenné vált az az elvárás, hogy minden magyar egyesület legyen a KSZ tagja, vagyis hogy a KSZ legyen - a Várvidék / Burgenland-iakon kívüli - osztrák állampolgárságú magyarok egyedüli - mint azt neve sugallotta: Központi - képviselete. (Az új tagok által megváltoznának a vezetőségen belüli erőviszonyok is!) Másrészt görcsösen ragaszkodik az osztrák népcsoporttörvény betűjéhez, miszerint csak a Várvidék / Burgen­­land-i és Bécs / bécskörnyéki osztrák állampolgárok tekinthetők a magyar népcsoport (az ausztriai magyar kisebbség) tagjainak, tehát ausztriai magyarnak. (Mellékesen: A KSZ tagegyesületei között valószínűleg már nincsen egyetlen sem, mely ennek a feltételnek megfelelne!) Tehát a javarészt fatalabb korosztályhoz tartozó migránsok képviselőit sem tudja befogadni, így menthetetlenül halad az elöregedés útján. Nyilvánvaló tehát, hogy emiatt a KSZ alkalmatlan az ausztriai magyarok kizárólagos képviseletére. Ennek ellenére - és mint a népcsoport tanácstagi kizárólagos jelölési jogigény reflexe - a KSZ vezetői habozás nélkül elvállalták a belpolitikailag súlyos nyomás alatt álló, és a Bush elnökével vetekvő szimpátiákat élvező Gyurcsány-adminisztráció felkérését az ausztriai magyarság képviseletére a magyar állam határon túli magyar­sággal foglalkozó szerveinél - a többi ausztriai magyar szervezet konzultálása nélkül. A szoros határidőre utaló szemforgató mentegetőzés a mobiltelefon és az internet korában eléggé nevetséges. A kialakult helyzetben a hangnem egyre élesebb lett, kritikát sértés követett, burkolt és nyílt személyeskedé­sek az „Adjon Isten - Fogadj Isten“-logika szerint követték egymást. Az Ausztriai Magyar Fórum Munkaközösséget, és annak kezdeményezőit a cikk a „béketárgyaláson“ elért mi­nimális közeledés dacára lekezelő és egyoldalú beállításban említi. Lehetséges hogy írójának a további párbeszéd ellehetetlenítése volt valódi célja? (Eredeti szövegközlés) Szemerédi Tibor Szög a zsákból Három írás fekszik előttem: a Bécsi Napló legutób­bi számában megjelent/D/.vz/m/ egyenetlenségek című tudósítás, az erre reflektáló Szemerédi cikk, s a megjelenés előtt álló Kaláka-Club évkönyvéből egy közvéleménykutatást ismertető Cserján Károly tol­lából. A Bécsi Napló tudósítása némi sajnálkozással „ma­gyar átokként” számol be arról a széthúzásról, a Köz­ponti Szövetséget immár hosszabb ideje érő támadá­sokról, amelyeknek mélyén az a kérdés áll, hogy ki képviselje az ausztriai magyarságot. Az világos, hogy a KSZ a többség hangja, a Cserján dolgozat leszögezi: „A válaszolók 84 %-a - közöttük 15 % fenntartással - alkalmasnak tartja a Ausztri­ai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szö­vetségét a közös ausztriai magyar érdekképviselet betöltésére”. (Lásd ehhez még Bécsi Napló 2008/3. száma) Az is kiolvasható a Naplóban megjelent cikk­ből, hogy ezt néhány szervezet megkérdőjelezi, sőt, új egyesület létrehozására törekszik. Eddig még akár normális is lehetne a dolog, hisz a publikált írás párbeszédet sürget, s éppen a problé­mák nyilvános megvitatását tartja üdvözítőnek. Bár e levél írója - mint a Bécsi Napló egyik szerkesztője - tudja, az ellentétek mögött személyes sértettségek és bántódások húzódnak meg, amire végül kellő türe­lem híján rámehet az egész érdekképviselet. Ismert ez ideát, idehaza Magyarországon. Rendben volna az is, hogy egy írásra - amely nem állásfoglalás - válasz érkezik. De itt nem válaszról van szó, elég csak egymás mellé tenni a két dolgozatot. Vádaskodásról, személyeskedésről, a KV vezetőinek sértegetéséről, hogy kimondódhasson a konklúzió: „ a KSZ alkalmatlan az ausztriai magyarok kizáró­lagos képviseletére. ” Hogy ez mi alapján van így, arra objektív magyarázatot e kissé szélsőséges írás nem ad a kívülről figyelőnek, így kapaszkodóul az a Cserján statisztikához fordul! A „válasznak” egyetlen gondolata érdemes még említésre. A megfogalmazás azt sugallja, hogy a Gyurcsány-adminisztrációnál az ausztriai magyarság képviseletére talán nincs is szükség, hisz a jelenlegi magyar kormány vállalhatatlan, talán kapcsolatot sem kell vele tartani. Illetve ott van a mondatok mö­gött az, hogy miért ők, miért nem mi? Tekintsünk el attól, hogy a magyar miniszterelnö­köt és adminisztrációját mindenkinek szabad szeret­ni vagy utálni, de attól nem lehet, hogy az érvényes európai szisztéma szerint került hatalomra, s épeszű, nemzetben gondolkodó szervezet nem mondhat le a kapcsolatról. Ami a Bécsi Napló cikkére írt „választ” illeti, közlé­sétől azért sem ódzkodunk, bár minden sajtóorgánum maga dönti el, milyen olvasói reagálásoknak ad teret és a provokáció nyilvánvaló, mert látnia kell az auszt­riai magyarság tagjainak, hogy veszély fenyegeti szer­vezeteit, a bomlás és bomlasztás veszélye. S ha e választ kísérő, fenyegetőző levelet is közli a Bécsi Napló, akkor jár el helyesen. Ennek stílusa, ag­resszivitása leleplező. Szépen fogalmazott Babits: „A stílus maga az ember. ” Böröndi Lajos

Next