Bécsi Napló, 2012 (33. évfolyam, 1-6. szám)
2012-11-01 / 6. szám
10 BECSI NAPLÓ 2012. november-december Ködöböcz Gábor A költői lakozás változatai Laudáció helyett a hatvanéves Cseh Károlynak „Kedves, halk szavú vidéki Orfeusz”, „magányos, monogám Casanova”, „Matyóföldön újjászületett Szindbád” - mondják az ötvenéves Cseh Károlyt köszöntő írások. Ezek a telitalálatos gyorsfényképek a művészi-emberi karakter esszenciális ismérveit, az esztétikai létmód lényegi vonatkozásait ragadják meg. Az életszépségnek és életszentségnek elkötelezett költő-műfordító recepciójában meghatározó súlyú értékelések (Cs. Varga István, Bertha Zoltán) utóbb is a léleklángra figyelő, a legeszményibb vágyas célképzetek csengőszavát követő költőként láttatják Cseh Károlyt. A lélektelen antilíra, a posztmodern amnézia korában „valamiféle éteri, kozmikus töltetet hordoz magában a költő, és azt teszi, amit a szíve diktál. Számára a létezésre adható egyetlen lehetséges válasz a versírás és versfordítás”. S miként önnön transzcendenciájára, saját növéstervére figyelő verseiben, versfordításaiban is az eszményi minőséget célozza meg. Elsősorban azokra a versekre koncentrál, amelyeknek „atmoszférája, hangulata, aurája van, és a holdudvara is szép”. A bükkaljai költő létszerelmes lírájában „belső és felső fényekkel töltekeznek az eleve szakrális holdudvarú színhelyek és térségek, a templom vagy a temető és környéke, de a táj többi része is valamiképpen megszentelődik, transzcendentális dimenziókba emelkedik. Hely- és szívközelségben fénylenek Cseh Károly szavai”. Az immáron negyven éve publikáló Cseh Károly minden ízében modern, de csöppet sem posztmodern költészete a hagyományos élménylírának újszerű érzékenységgel, látomásos, mitizáló technikával való meghaladását jelenti. A verseiben tárgyiasuló esztétikai magatartás az artisztikus, zenei formákat kedvelő létköltészeten belül jelöli ki a helyét. A mezőkövesdi költő létérzékelésében a dionüszoszi és apollói vonások egyensúlyra törekvő kettőssége adja a létteljesség igézetét. Miként egyik vallomásában mondja: „A vers mindig élni tanít, az ősi szép és igaz harmóniája felé sarkall, és egyúttal kivattázza meghittségével az érdes világot”. Cseh Károly kilencvenes évekbeli kötetei (Aranyháló, 1992; Ketten a kertben, 1995) kiváltképpen sikeresen, maradandó művészi érvénnyel valósítják meg a fenti hitvallást. Az Aranyháló című kötet verseinek (például Lefelé a hegyről, Ketten a kertben, Ausonius délutánja, Szeptember tilosa) képzetköreiben az antikus és biblikus jellegű metaforizáltság a lírai alaphangulat betájolásán túl a kötetbeli versek belső és külső idejét is kitágítja. Más jellegadó darabokban (Arany orsó, Nyári merénylet, Áll egy asszony, Nyílik a pillanat, Hellén igézet) a hellenikus költői magatartásba ágyazottan dajkálódik föl egy hihetetlenül masszív magánmitológia, ami időtlen derűjével és idilli tisztaságával a kötet egyik legalapvetőbb értéke. Emellett az aranyban-ezüstben villódzó színszimbolika, valamint a kompozíciós eljárásként és világképi rendezőelvként alkalmazott számmisztika ragadja meg a figyelmünket. A negyvenöt verset számláló kötet világképi-poétikai szempontból legsúlyosabb költeményei a verseskönyv archimédeszi pontjait is kijelölik. Közülük is kiemelendő a különösen virtuóz nyitódarab (Ausonius délutánja), amely a szépség és az időtlen derű apológiája. A verszárlat a magasabb lelki szférák mágikus erejével sugározza az örök költői vigaszt: „Higgyétek el/ megőriz a szépség lávája mindent:/ megőrzi a vers a múlandót/ S talán engem is ez a táj/ mint vert birodalom vert aranypénze/ a császár alakját”. Az Aranyháló nagy műgonddal megformált szerelemképe (szelíd erotika, szenvedélyes érzékiség, kölcsönös egymásra utaltság) a kortárs művek relációjában is igen figyelemreméltó érték. A lobogó belső tüzekben is öröklétre figyelő szerelmi tematika Cseh Károly költészetének egyik legerőteljesebb szólama. (Lásd Nyílik a pillanat, Fehér igézet, Csillaghullás, Teremtés; Véletlenek.) Műfajilag, formailag is roppant széles skálán mozogva (haiku, helyzetdal, prózavers, látomástöredék, trapézvers, életkép, idill, bibliai parafrázis) tárgyiasul a férfi-nő viszony az első pár felvillantásától (Ketten a kertben) Philemon és Bauchis legendáján át (Hellén igézet) a beteljesülés rebbenékeny boldogságáig (Fénytisztás), a mindenkori páros magányig (Aranyorsó) és a fenyegetettségig (Fehér nesz). Végső soron a szerelem misztériumában megélhető EGY-séget és KÉT-séget, az örök nőt és örök férfit ismerhetjük meg az olvasott művekből. Cseh Károly Ketten a kertben című kötetében „átmentett Éden ragyogásait” adja közre azzal a törekvéssel, hogy „a Szerelmet átvigye a túlsó partra”. A harminchárom saját alkotást és tizenhét műfordítást tartalmazó verseskönyv a szerelem misztériumáról nyújt élményszerűen gazdag keresztmetszetet. A kétségektől persze a költő sem érintetlen, de neki legalább megvan az a kiváltsága, hogy a versek oltárába szökve dacolhat a feledéssel. Mert a jó vers oltalom, a szépség hatalom, mely öröklétet adhat a költőnek. Egy régebbi beszélgetésből idézem Cseh Károly ide vágó észrevételét: „Egy-egy jól sikerült vers megírása után zenél bennem a lét öröme”. A Ketten a kertben legmaradandóbb esztétikai érvénnyel megformált költeményei átgondolt rend szerint sorjáznak, s a verseskönyv tartópilléreit is kijelölik: Advent; Virradat felé; Asszony a kertben; Zsoltáros ragyogás; Lefelé a hegyről; Kapu; Aranyorsó; Lepke és őspáfrány; továbbá a műfordítások: A hó; Két part; Éji dal; Perzsa misztikus nő imája; Szerelmesversek. A felsorolt művek közül virtuozitása miatt külön is kiemelendő az Asszony a kertben című vers, amely valóban érzéki csoda, hiszen - a kötet egészét leképező módon - a tiszta artisztikumképzés jegyében született. Az enthuziazmus áhítata, az egzaltáció kegyelemteljes személytelensége révén válik ez a mű a véges dolgok végtelen visszfényét megragadó szépség és éteriség apológiájává. Íme, a Maria Pawlikowska emlékének ajánlott vers teljes egészében: „Léda vagyok. Hanyatt fekszem a kertben./ Sörénylő hajam, sugárzó szél lebben./ Hattyú-felhők ringnak a messzibe el,/ tengerzik köröttem kéken az idő,/ smaragdlik a fű, mint lelkes drágakő,/ s lepkevitorlás leng. Csak Ő nem jön el,/ aki szárnyával fehéren átölel”. A mágikus, mitikus és empirikus létélmények között közvetítő költői világban a szerelem egyszerre ősi és modern teljessége jelenik meg. A domináns poétikai elvként érvényesülő szimultaneizmus egymástól távoli képzetkörök összekapcsolásával a versek horizontját, időszerkezetét és konnotációs tartományát hallatlanul kitágítja. Mitikus élmények, antik mozzanatok, bibliai allúziók, ősi kozmológiai-kozmogóniai törvények keverednek jellegzetesen huszadik századi világképi elemekkel, s egymás közegében feldúsulva válnak mind komplexebb jelentések hordozóivá. A teremtő csodának és mágiának lehetünk tanúi ebben a kötetben is. A szerelem rituális jellegét, szakrális természetét varázsolják elénk a versek, hiszen a szerelem nemcsak szexus, de a megváltás és megszentelés alkalma is. A szerelem végső soron a létezés mélységeinek megértése. A szerelem annak a megértése, hogy a világ nem eseményekből, hanem összefüggésekből áll. A legtündöklőbb összefüggés pedig a kölcsönösség kell hogy legyen. Cseh Károly - amint azt utóbb megjelent kötetei (Bibliás föld; Toronyiránt; Gesztenyék ideje) is tanúsítják - túl van ezen a felismerésen. Az őszikékhez közeledve mire is vágyhat, mit is remélhet az aranyló-ezüstlő fény-tisztások, a külsőbelső ragyogások igézetében élő, az Éden romlatlan idilljét újraálmodó hatvanéves költő? Legfőképpen talán vénasszonyok nyarával áldott, szép őszi napokat, napfordulókat, szíve szerint való, jó fényeket hozó éveket, évfordulókat, s mindeközben töretlen alkotókedvet, verseire fogékony olvasókat és jól megérdemelt sikereket. Szívem minden szeretetével kívánom hát Cseh Károlynak, hogy összes dédelgetett vágya úgy teljesüljön, ahogyan azt Ő szeretné! Karcsi, kedves, Isten éltessen sokáig, és csináld úgy, mint a napóra: csak a derűs órákat számold! A San Francisco-i magyarok büszkesége: Tárczy-Kovács Erzsébet Tárczy-Kovács Erzsébet Eszéken született 1928- ban, a háborút a Balaton mellett élte át szüleivel, majd első férje révén Marosvásárhelyre került. Ott végezte iskoláit, rendszeresen fellépett a Kultúrpalotában, s ott vált ismert, első vonalbeli énekművésszé. Mindenekelőtt az operett és a népdalok világában nyújtott kiemelkedőt, négy nyelven adott elő. Egyik legismertebb szerepe a Csárdáskirálynő Stázi grófnője volt. 1961-ben szülei után jött az Egyesült Államokba, ahol rögtön bekapcsolódott a magyar életbe. Két éven át saját magyar rádióadást vezetett. Több hanglemezt készített, így népdalgyűjteményt, 1956-os emléklemezt, karácsonyi énekeket. Erzsébet jó barátságot tartott fenn hazai kollégáival is, pl. Honthy Hannával vagy Rátonyi Róberttel. Kapcsolatot tartott Szörényi Évával, Habsburg Ottóval, Stirling Györggyel, Mindszenty hercegprímással, Tollas Tiborral, Teller Edével és másokkal. Kiemelkedő teljesítménye az 1974-ben a San Francisco-i War Memorial Opera House-ban rendezett “Hungarian Melodies” emlékműsor. Szerepelt Washingtonban a Capitoliumban, s Ausztrália magyarságát is elbűvölte a 90-es évek elején. Munkássága révén bekerült a “World Who’s Who of Women” lexikonba is. Önkéntesen 25 éven át kórházban is vállalt fizetség nélküli munkát. Három gyermek édesanyja. 2008-ban a Szent István-nap, 2012. november 3-án pedig a San Francisco-i Magyar Katolikus Misszió díszvendége volt. Dr. Tóth Gergely MI - HOL - MIKOR? Kulturális kaleidoszkóp Alsó-Ausztria Újévi Koncert-St.Pölten, Festspielhaus; 2013. jan. 1. Grafeneggi advent: vegyes zeneprogram és művészpiac - Grafenegg, Schloss, Park; dec. 6-9. Adventi piac - Gaming, Kartause; dec.1-9. Szilveszteri Bál - Biedermannsdorf, Jubiläumshalle; dec. 31. Alsó-Ausztriai Népviseleti Bál - Grafenegg, Auditorium, Reitschule; 2013. jan. 25. Borosgazdák bálja - Retz, Stadtsaal, Hotel Althof; 2013. febr. 2. Bécs P.J. Csajkovszkij: A diótörő, Rudolf Nurejev koreográfiája, balett - Staatsoper; dec. 23., 25., 27., 28. K. Hacsaturján: Cippolino, gyermekbalett - Staatsoper; dec. 8- 9. W.A. Mozart: Varázsfuvola, bábszínház - Marionettentheater Schloss Schönbrunn; dec. 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22., 23. I. Miksa, az utolsó lovag, vezetés gyermekeknek - Albertina; dec.2,15:30-18:00 Művész- és adventi piac - Karlsplatz; dec. 23-ig Hagyományos Bécsi Karácsonyi piac - Freyung; dec. 23-ig Karácsonyi falu - Schloß Belvedere; dec. 23.-ig, Maria Theresien-Platz; dec. 26-ig, Altes AKH Universitätscampus; dec. 23-ig Bécsi Karácsonyi piac - Spittelberg; dec. 23-ig Karácsonyi piac - Mahlerstrasse, bei der Oper; dec. 31-ig Karácsonyi piac, Latin-Amerikai kiállítókkal - Österr. lateinamerikanischen Institut, Europa-Saal; dec.14-16. Első Bécsi Karácsonyi Bál - Arcotel Wimberger; dec. 22. Le Grand Bal - Wiener Hofburg; dec. 31. Szilveszteri Gála - Palais Ferstel; dec. 31. Szilveszteri Bál - Vienna Merriott Hotel; dec. 31. Stájer Bál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 11. 112. Cukrászbál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 17. 91. Virágbál, Motto: mesebeli báli éjszaka - Wiener Rathaus; 2013. jan. 18. Hrvatski bál, Bécsi Horvát Bál - Parkhotel Schönbrunn; 2013. jan.19. Bál a Louis Braille házban - Louis Braille Haus; 2013. jan. 19. 15. Bécsi Szlovák Bál - Radisson Blu Palais Hotel; 2013. jan.19. Patikusbál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 19. Bécsi Rendőrbál - Wiener Rathaus; 2013. jan. 25. 67. Pannonbál - Parkhotel Schönbrunn; 2013. jan. 26. 11. Lengyel Tavaszi Bál - Palais Ferstel; 2013. jan. 26. 63. Bécsi Orvosbál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 26. Vadászbál-Wiener Hofburg, Spanische Hofreitschule; 2013. jan. 28. Bécsi Szivárványbál - Parkhotel Schönbrunn; 2013. febr. 2. Bécsi Gazdasági Bál - Wiener Hofburg; 2013. febr. 2. Operabál - Wiener Staatsoper; 2013. febr. 7. Rózsabál - Palais Auersperg; 2013. febr. 7. 16. Bécsi Kávémérő Bál - Wiener Hofburg; 2013. febr. 8. 19. Menekültbál - Wiener Rathaus; 2013. febr. 8. Bonbonbál - Wiener Konzerthaus; 2013. febr. 8. Johann Strauß Bál - Kursalon; 2013. febr. 9. Ausztriai Romák bálja - Haus der Begegnung Döbling; 2013. febr. 9. Jogászbál - Wiener Hofburg; 2013. febr. 9. Rudolfina-Redoute - Wiener Hofburg; 2013. febr. 11. Valentinbál - Louis Braille Haus; 2013. febr. 15. 63. Bécsi Tűzoltóbál - Wiener Rathaus; 2013. márc. 26. Diversity Bál - Kursalon; 2013. ápr. 27. Burgenland Újévi Koncert - Eisenstadt, Kulturzentrum; 2013. jan.16. Újévi Koncert - Mattersburg, Kulturzentrum; 2013. jan. 11. Zongora hangverseny - Raiding; 2013. jan. 25. Nicole Beutler, sanzon-est- Eisenstadt, Kulturzentrum; 2013. jan. 24. Adventi piac - Eisenstadt, Schloss Esterháza; dec.14-16. Adventi piac - Eisenstadt, Fußgängerzone; dec. 24-ig Adventi piac - Bad Sauerbrunn, Kurpark; dec.1-23. Europa ajánlat Design Gallery 12, Järvi & Ruoho: Light Treatment, fény installáció, a kiállítás része a World Design Capital Helsinki 2012 programnak - Helsinki, Design Museum, Korkeavuorenkatu 23, Finnország, dec. 7. - 2013. jan. 13. Öt kontinens egy ajánlat Opera Gala on New Year's Eve, gálaműsor - Sydney, Opera House, Concert Hall, Ausztrália; dec. 31. Válogatta Homonnay Lea In memóriám Domokos Pál Péter (1901-1992) Aki a magyar népköltészet ismereteinek és járatosságának birtokában van, s azt hallja, hogy moldvai csángó vagy bukovinai székely, egészen bizonyos, hogy azonnal Domokos Pál Péterre is gondol. Neve szimbólum Magyarországon, Erdélyben és Moldvában, de a világon szétszóródott magyarság körében is. Két évtizede hunyt el a neves zenetörténész, s a moldvai (csángó) magyarság elismert kutatója. Egyes irodalomtörténészek által fémjelzett születési helyét a Csíksomlyóhoz közeli Csobotfalvát jelölték meg. Saját szavaival ezt a téves megnevezést emígy helyesbíti: “Én nem Csobotfalván, hanem Csíksomlyón születtem 1901. június 28-án Péter és Pál napján - innen a keresztnevem.” (Hajdú D. Dénesnek adott interjún 1981) A szorgalmas székely kőműves apa és az egykoron a brassói szászoknál szolgáló édesanya hat gyermekáldással ajándékozta meg a Domokos családot, s akik közül Pál Pétert is Csíksomlyón írták be az anyakönyvbe. Gyermekéveit így beszéli el: “Szegénységünk ellenére gondtalanul boldogító emlékkel teltek el. Szegénység? Nem éreztük. Akkor még nem volt ilyen anyagias az emberek gondolkozása. A Szent Péter és Pál templomunk kántora hamar felismerte, szépen csengő fiúgyermek szoprán hangom, s kedveltté váltam az orgona mellett. Mikor tanítóképzős bátyám hegedűt hozott a házhoz, ekkor érlelődött bennem, hogy megtanulok hegedülni is.” Talán e korszak tekinthető a zene iránti kibontakozás gyökérhajtásainak, alig hatéves korában, amikor elkezdi az elemi iskola első osztályát. Szeretett tanítónőjére és a zeneoktatójára így emlékezett: “Családom mellett ők fogták a kezemet, és indítottak útnak.” Az elemi osztályokat és a középiskolai tanulmányait a Csíksomlyói Tanítóképző Főiskolán végezte, és a Budapesti Polgáriskola Tanárképző Főiskoláján (1926-ban) fejezte be. Még abban az évben (1926) a Hunyad megyei Vulkánban nyert tanítói állást. Az oktatás terén szerzett kiváló pedagógiai munkájának elismerésével 1933-ban egyházmegyei tanfelügyelői kinevezést kapott. Észak-Erdély visszacsatolása után (1940-44) között a Kolozsvári Állami Tanítóképző igazgatójaként végzi felsőoktatási pedagógiai munkáját. Bartók és Kodály munkásságának lelkes híve, és tevékenységük folytatójaként ők serkentették a Magyar zenei emlékek felkutatására, s közzétételére. 1929-ben állás nélkül maradt, s elindult Moldvába, hogy ott a Bartók Béla által ismeretlennek minősített csángó népzenét felderíthesse. Az útja során szerzett tapasztalatok azonban rádöbbentettek arra a megállapításra, hogy nem elégedhet meg a moldvai magyarok élő népi kultúrájának feltérképezésével, hanem meg kell ismertetni a csángó magyarságot történelmükkel és sorsukkal is. “Vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat, és gyűjtötte az ottan élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot.” (írta róla Szabó T. Attila) Megírja irodalmi alkotásainak egyik legrangosabb művét, “A moldvai magyarság” című könyvét, amelyben az évszázadokon át kialakult csángó magyarság társadalmi és történelmi viszonyait számos hiteles, kordokumentációs írások alapján tárta fel. A könyv 1931-ben került nyomtatás alá. Csíkszeredában tíz év alatt négy kiadást ért meg. Az újabb kiadások megjelentetését nem csupán az indokolta, hogy szinte hozzáférhetetlenné vált a nagyszámú olvasók számára, hanem a feltárt újabb dokumentumok alapján jelentősen átdolgozta a művét. Ezt példázza a negyedik bővített kiadása, amelyben újabb 120 csángó balladát és 89 népdalt közölt e kötetben. Könyvének kiadása élénk visszhangra talált, úgy Budapesten, mint Erdélyben. Több mint ötven méltató újságcikk közül legnagyobb hatású volt Herczeg Ferenc vezércikke a Pesti Hírlapban. Közvetlen baráti kapcsolatokat ápolt Márton Áronnal (1896-1980), az erdélyi magyarságot védelmező püspökkel, akiről megírja a „RENDÜLETLENÜL” című könyvét. Részletes, hiteles adatok, írások, levelek összegyűjtésével emlékeztet a kivételesen nehéz időkre eső püspökség megpróbáltatásaira, s a püspök tizenhat esztendőt töltött börtön és házi őrizeti korszakára. A könyv tartalmi értékéhez szorosan kapcsolódik Márton Áron püspök, mint a romániai jogfosztott magyarságának védelmezője, reményt nyújtó szavai: “A magyarság egy és oszthatatlan, éljenek tagjai a világ bármelyik pontján is.“ „Domokos Pál Péter annak az érzelmi kultúrájának volt a megőrzője, amelyet az erdélyi magyarság évszázados érzékenysége teremtett meg. Ezért aggályoskodásaival éppen a legidőszerűbb gondok őrzője maradhatott mindvégig.“ (Balogh Júlia - 1981) A magyar népköltészet és azon belül a moldvai csángó magyarság felbecsülhetetlen folklórkincseinek gyűjtésével Domokos Pál Péter egy kerek, egész kulturális hagyatékot rögzített a magyar folklorisztikának, s amellyel beírta nevét a magyar irodalom huszadik századainak korszakalkotó történelmébe. Raduly Ferenc