Bécsi Napló, 2012 (33. évfolyam, 1-6. szám)

2012-11-01 / 6. szám

10 BECSI NAPLÓ 2012. november-december Ködöböcz Gábor A költői lakozás változatai Laudáció helyett a hatvanéves Cseh Károlynak „Kedves, halk szavú vidéki Orfeusz”, „magányos, monogám Casanova”, „Matyó­földön újjászületett Szindbád” - mondják az ötvenéves Cseh Károlyt kö­szöntő írások. Ezek a telitalálatos gyorsfényképek a művészi-emberi karakter esszenciális ismérveit, az esztétikai létmód lényegi vonatkozásait ragadják meg. Az életszépségnek és életszentségnek elkötele­zett költő-műfordító recepciójában meghatározó sú­lyú értékelések (Cs. Varga István, Bertha Zoltán) utóbb is a léleklángra figyelő, a legeszményibb vágy­as célképzetek csengőszavát követő költőként láttat­ják Cseh Károlyt. A lélektelen antilíra, a posztmodern amnézia ko­rában „valamiféle éteri, kozmikus töltetet hordoz ma­gában a költő, és azt teszi, amit a szíve diktál. Számá­ra a létezésre adható egyetlen lehetséges válasz a versírás és versfordítás”. S miként önnön transzcen­denciájára, saját növéstervére figyelő verseiben, vers­­fordításaiban is az eszményi minőséget célozza meg. Elsősorban azokra a versekre koncentrál, amelyek­nek „atmoszférája, hangulata, aurája van, és a hold­udvara is szép”. A bükkaljai költő létszerelmes lírájá­ban „belső és felső fényekkel töltekeznek az eleve szakrális holdudvarú színhelyek és térségek, a temp­lom vagy a temető és környéke, de a táj többi része is valamiképpen megszentelődik, transzcendentális dimenziókba emelkedik. Hely- és szívközelségben fénylenek Cseh Károly szavai”. Az immáron negyven éve publikáló Cseh Károly minden ízében modern, de csöppet sem posztmodern költészete a hagyományos élménylírának újszerű ér­zékenységgel, látomásos, mitizáló technikával való meghaladását jelenti. A verseiben tárgyiasuló eszté­tikai magatartás az artisztikus, zenei formákat ked­velő létköltészeten belül jelöli ki a helyét. A mezőkö­vesdi költő létérzékelésében a dionüszoszi és apollói vonások egyensúlyra törekvő kettőssége adja a lét­teljesség igézetét. Miként egyik vallomásában mond­ja: „A vers mindig élni tanít, az ősi szép és igaz har­móniája felé sarkall, és egyúttal kivattázza meghitt­ségével az érdes világot”. Cseh Károly kilencvenes évekbeli kötetei (Aranyháló, 1992; Ketten a kertben, 1995) kiváltképpen sikeresen, maradandó művészi érvénnyel valósítják meg a fenti hitvallást. Az Aranyháló című kötet verseinek (például Lefelé a hegyről, Ketten a kertben­, Ausonius délutánja­, Szep­tember tilosa) képzetköreiben az antikus és biblikus jellegű metaforizáltság a lírai alaphangulat betájolásán túl a kötetbeli versek belső és külső idejét is kitágítja. Más jellegadó darabokban (Arany orsó, Nyári merény­let, Áll egy asszony, Nyílik a pillanat­, Hellén igézet) a hellenikus költői magatartásba ágyazottan dajkálódik föl egy hihetetlenül masszív magánmitológia, ami időt­len derűjével és idilli tisztaságával a kötet egyik leg­alapvetőbb értéke. Emellett az aranyban-ezüstben vil­­lódzó színszimbolika, valamint a kompozíciós eljárás­ként és világképi rendezőelvként alkalmazott szám­­misztika ragadja meg a figyelmünket. A negyvenöt verset számláló kötet világképi-poéti­­kai szempontból legsúlyosabb költeményei a verses­könyv archimédeszi pontjait is kijelölik. Közülük is ki­emelendő a különösen virtuóz nyitódarab (Ausonius délutánja), amely a szépség és az időtlen derű apoló­giája. A verszárlat a magasabb lelki szférák mágikus ere­jével sugározza az örök költői vigaszt: „Higgyétek el/ megőriz a szépség lávája mindent:/ megőrzi a vers a múlandót/ S talán engem is ez a táj/ mint vert biroda­lom vert aranypénze/ a császár alakját”. Az Aranyháló nagy műgonddal megformált szere­lemképe (szelíd erotika, szenvedélyes érzékiség, köl­csönös egymásra utaltság) a kortárs művek reláció­jában is igen figyelemreméltó érték. A lobogó belső tüzekben is öröklétre figyelő szerelmi tematika Cseh Károly költészetének egyik legerőteljesebb szólama. (Lásd Nyílik a pillanat­, Fehér igézet, Csillaghullás­, Teremtés; Véletlenek.) Műfajilag, formailag is rop­pant széles skálán mozogva (haiku, helyzetdal, pró­zavers, látomástöredék, trapézvers, életkép, idill, bib­liai parafrázis) tárgyiasul a férfi-nő viszony az első pár felvillantásától (Ketten a kertben) Philemon és Bauchis legendáján át (­Hellén igézet) a beteljesülés rebbenékeny boldogságáig (Fény­tisztás), a minden­kori páros magányig (Aranyorsó) és a fenyegetettsé­gig (Fehér nesz). Végső soron a szerelem misztériu­mában megélhető EGY-séget és KÉT-séget, az örök nőt és örök férfit ismerhetjük meg az olvasott művekből. Cseh Károly Ketten a kertben című kötetében „át­mentett Éden­ ragyogásait” adja közre azzal a törek­véssel, hogy „a Szerelmet átvigye a túlsó partra”. A harminchárom saját alkotást és tizenhét műfordítást tartalmazó verseskönyv a szerelem misztériumáról nyújt élményszerűen gazdag keresztmetszetet. A két­ségektől persze a költő sem érintetlen, de neki leg­alább megvan az a kiváltsága, hogy a versek oltárába szökve dacolhat a feledéssel. Mert a jó vers oltalom, a szépség hatalom, mely öröklétet adhat a költőnek. Egy régebbi beszélgetésből idézem Cseh Károly ide vágó észrevételét: „Egy-egy jól sikerült vers megírá­sa után zenél bennem a lét öröme”. A Ketten a kertben legmaradandóbb esztétikai ér­vénnyel megformált költeményei átgondolt rend sze­rint sorjáznak, s a verseskönyv tartópilléreit is kije­lölik: Advent; Virradat felé; Asszony a kertben; Zsol­­táros ragyogás; Lefelé a hegyről; Kapu; Aranyorsó; Lepke és őspáfrány; továbbá a műfordítások: A hó; Két part; Éji dal; Perzsa misztikus nő imája; Szerelmesversek. A felsorolt művek közül virtuozi­tása miatt külön is kiemelendő az Asszony a kertben című vers, amely valóban érzéki csoda, hiszen - a kö­tet egészét leképező módon - a tiszta artisztikumkép­­zés jegyében született. Az enthuziazmus áhítata, az egzaltáció kegyelemteljes személytelensége révén vá­lik ez a mű a véges dolgok végtelen visszfényét meg­ragadó szépség és éteriség apológiájává. Íme, a Maria Pawlikowska emlékének ajánlott vers teljes egészé­ben: „Léda vagyok. Hanyatt fekszem a kertben./ Sörénylő hajam, sugárzó szél lebben./ Hattyú-felhők ringnak a messzibe el,/ tengerzik köröttem kéken az idő,/ smaragdlik a fű, mint lelkes drágakő,/ s lepke­vitorlás leng. Csak Ő nem jön el,/ aki szárnyával fe­héren átölel”. A mágikus, mitikus és empirikus létélmények között közvetítő költői világban a szerelem egyszerre ősi és modern teljessége jelenik meg. A domináns poétikai elvként érvényesülő szimultaneizmus egymástól távoli képzetkörök összekapcsolásával a versek horizontját, időszerkezetét és konnotációs tartományát hallatlanul kitágítja. Mitikus élmények, antik mozzanatok, bibliai allúziók, ősi kozmológiai-kozmogóniai törvények ke­verednek jellegzetesen huszadik századi világképi ele­mekkel, s egymás közegében feldúsulva válnak mind komplexebb jelentések hordozóivá. A teremtő csodának és mágiának lehetünk tanúi eb­ben a kötetben is. A szerelem rituális jellegét, szakrális természetét varázsolják elénk a versek, hiszen a szere­lem nemcsak szexus, de a megváltás és megszentelés alkalma is. A szerelem végső soron a létezés mélységei­nek megértése. A szerelem annak a megértése, hogy a világ nem eseményekből, hanem összefü­ggésekből áll. A legtündöklőbb összefüggés pedig a kölcsönösség kell hogy legyen. Cseh Károly - amint azt utóbb megjelent kötetei (Bibliás föld; Toronyiránt; Gesztenyék ideje) is tanúsítják - túl van ezen a felismerésen. Az őszikékhez közeledve mire is vágyhat, mit is remélhet az aranyló-ezüstlő fény-tisztások, a külső­belső ragyogások igézetében élő, az Éden romlatlan idilljét újraálmodó hatvanéves költő? Legfőképpen talán vénasszonyok nyarával áldott, szép őszi napo­kat, napfordulókat, szíve szerint való, jó fényeket hozó éveket, évfordulókat, s mindeközben töretlen alkotókedvet, verseire fogékony olvasókat és jól meg­érdemelt sikereket. Szívem minden szeretetével kí­vánom hát Cseh Károlynak, hogy összes dédelgetett vágya úgy teljesüljön, ahogyan azt Ő szeretné! Karcsi, kedves, Isten éltessen sokáig, és csináld úgy, mint a napóra: csak a derűs órákat számold! A San Francisco-i magyarok büszkesége: Tárczy-Kovács Erzsébet Tárczy-Kovács Erzsébet Eszéken született 1928- ban, a háborút a Balaton mellett élte át szüleivel, majd első férje révén Marosvásárhelyre került. Ott végezte iskoláit, rendszeresen fellépett a Kultúrpalotában, s ott vált ismert, első vonalbeli énekművésszé. Mindenek­előtt az operett és a népdalok világában nyújtott ki­emelkedőt, négy nyelven adott elő. Egyik legismertebb szerepe a Csárdáskirálynő Stázi grófnője volt. 1961-ben szülei után jött az Egyesült Államokba, ahol rögtön bekapcsolódott a magyar életbe. Két éven át saját magyar rádióadást vezetett. Több hang­lemezt készített, így népdalgyűjteményt, 1956-os em­léklemezt, karácsonyi énekeket. Erzsébet jó barátsá­got tartott fenn hazai kollégáival is, pl. Honthy Han­nával vagy Rátonyi Róberttel. Kapcsolatot tartott Szö­rényi Évával, Habsburg Ottóval, Stirling Györggyel, Mindszenty hercegprímással, Tollas Tiborral, Teller Edével és másokkal. Kiemelkedő teljesítménye az 1974-ben a San Fran­­cisco-i War Memorial Opera House-ban rendezett “Hungarian Melodies” emlékműsor. Szerepelt Washing­tonban a Capitoliumban, s Ausztrália magyarságát is elbűvölte a 90-es évek elején. Munkássága révén beke­rült a “World Who’s Who of Women” lexikonba is. Önkéntesen 25 éven át kórházban is vállalt fizet­ség nélküli munkát. Három gyermek édesanyja. 2008-ban a Szent István-nap, 2012. november 3-án pedig a San Francisco-i Magyar Katolikus Misszió dísz­vendége volt. Dr. Tóth Gergely MI - HOL - MIKOR? Kulturális kaleidoszkóp Alsó-Ausztria Újévi Koncert-St.Pölten, Festspielhaus; 2013. jan. 1. Grafeneggi advent: vegyes zeneprogram és művészpiac - Grafenegg, Schloss, Park; dec. 6-9. Adventi piac - Gaming, Kartause; dec.1-9. Szilveszteri Bál - Biedermannsdorf, Jubiläumshalle; dec. 31. Alsó-Ausztriai Népviseleti Bál - Grafenegg, Auditorium, Reitschule; 2013. jan. 25. Borosgazdák bálja - Retz, Stadtsaal, Hotel Althof; 2013. febr. 2. Bécs P.J. Csajkovszkij: A diótörő, Rudolf Nurejev koreográfiája, balett - Staatsoper; dec. 23., 25., 27., 28. K. Hacsaturján: Cippolino, gyermekbalett - Staatsoper; dec. 8- 9. W.A. Mozart: Varázsfuvola, bábszínház - Marionettentheater Schloss Schönbrunn; dec. 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22., 23. I. Miksa, az utolsó lovag, vezetés gyermekeknek - Albertina; dec.2,15:30-18:00 Művész- és adventi piac - Karlsplatz; dec. 23-ig Hagyományos Bécsi Karácsonyi piac - Freyung; dec. 23-ig Karácsonyi falu - Schloß Belvedere; dec. 23.-ig, Maria Theresien-Platz; dec. 26-ig, Altes AKH Universitätscampus; dec. 23-ig Bécsi Karácsonyi piac - Spittelberg; dec. 23-ig Karácsonyi piac - Mahlerstrasse, bei der Oper; dec. 31-ig Karácsonyi piac, Latin-Amerikai kiállítókkal - Österr. lateinamerikanischen Institut, Europa-Saal; dec.14-16. Első Bécsi Karácsonyi Bál - Arcotel Wimberger; dec. 22. Le Grand Bal - Wiener Hofburg; dec. 31. Szilveszteri Gála - Palais Ferstel; dec. 31. Szilveszteri Bál - Vienna Merriott Hotel; dec. 31. Stájer Bál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 11. 112. Cukrászbál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 17. 91. Virágbál, Motto: mesebeli báli éjszaka - Wiener Rathaus; 2013. jan. 18. Hrvatski bál, Bécsi Horvát Bál - Parkhotel Schönbrunn; 2013. jan.19. Bál a Louis Braille házban - Louis Braille Haus; 2013. jan. 19. 15. Bécsi Szlovák Bál - Radisson Blu Palais Hotel; 2013. jan.19. Patikusbál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 19. Bécsi Rendőrbál - Wiener Rathaus; 2013. jan. 25. 67. Pannonbál - Parkhotel Schönbrunn; 2013. jan. 26. 11. Lengyel Tavaszi Bál - Palais Ferstel; 2013. jan. 26. 63. Bécsi Orvosbál - Wiener Hofburg; 2013. jan. 26. Vadászbál-Wiener Hofburg, Spanische Hofreitschule; 2013. jan. 28. Bécsi Szivárványbál - Parkhotel Schönbrunn; 2013. febr. 2. Bécsi Gazdasági Bál - Wiener Hofburg; 2013. febr. 2. Operabál - Wiener Staatsoper; 2013. febr. 7. Rózsabál - Palais Auersperg; 2013. febr. 7. 16. Bécsi Kávémérő Bál - Wiener Hofburg; 2013. febr. 8. 19. Menekültbál - Wiener Rathaus; 2013. febr. 8. Bonbonbál - Wiener Konzerthaus; 2013. febr. 8. Johann Strauß Bál - Kursalon; 2013. febr. 9. Ausztriai Romák bálja - Haus der Begegnung Döbling; 2013. febr. 9. Jogászbál - Wiener Hofburg; 2013. febr. 9. Rudolfina-Redoute - Wiener Hofburg; 2013. febr. 11. Valentinbál - Louis Braille Haus; 2013. febr. 15. 63. Bécsi Tűzoltóbál - Wiener Rathaus; 2013. márc. 2­­6. Diversity Bál - Kursalon; 2013. ápr. 27. Burgenland Újévi Koncert - Eisenstadt, Kulturzentrum; 2013. jan.16. Újévi Koncert - Mattersburg, Kulturzentrum; 2013. jan. 11. Zongora hangverseny - Raiding; 2013. jan. 25. Nicole Beutler, sanzon-est- Eisenstadt, Kulturzentrum; 2013. jan. 24. Adventi piac - Eisenstadt, Schloss Esterháza; dec.14-16. Adventi piac - Eisenstadt, Fußgängerzone; dec. 24-ig Adventi piac - Bad Sauerbrunn, Kurpark; dec.1-23. Europa ajánlat Design Gallery 12, Järvi & Ruoho: Light Treatment, fény­ installáció, a kiállítás része a World Design Capital Helsinki 2012 programnak - Helsinki, Design Museum, Korkeavuorenkatu 23, Finnország, dec. 7. - 2013. jan. 13. Öt kontinens egy ajánlat Opera Gala on New Year's Eve, gálaműsor - Sydney, Opera House, Concert Hall, Ausztrália; dec. 31. Válogatta Homonnay Lea In memóriám Domokos Pál Péter (1901-1992) Aki a magyar népköltészet ismereteinek és já­ratosságának birtokában van, s azt hallja, hogy moldvai csángó vagy bukovinai székely, egészen bizonyos, hogy azonnal Domokos Pál Péterre is gondol. Neve szimbólum Magyarországon, Erdélyben és Moldvában, de a világon szétszóródott magyarság körében is. Két évtizede hunyt el a neves zenetörténész, s a moldvai (csángó) magyarság elismert kutatója. Egyes irodalomtörténészek által fémjelzett szüle­tési helyét a Csíksomlyóhoz közeli Csobotfalvát je­lölték meg. Saját szavaival ezt a téves megnevezést emígy helyesbíti: “Én nem Csobotfalván, hanem Csíksomlyón születtem 1901. június 28-án Péter és Pál napján - innen a keresztnevem.” (Hajdú D. Dénesnek adott interjún 1981) A szorgalmas székely kőműves apa és az egyko­ron a brassói szászoknál szolgáló édesanya hat gyermekáldással ajándékozta meg a Domokos csa­ládot, s akik közül Pál Pétert is Csíksomlyón írták be az anyakönyvbe. Gyermekéveit így beszéli el: “Szegénységünk el­lenére gondtalanul boldogító emlékkel teltek el. Szegénység? Nem éreztük. Akkor még nem volt ilyen anyagias az emberek gondolkozása. A Szent Péter és Pál templomunk kántora hamar felismer­te, szépen csengő fiúgyermek szoprán hangom, s kedveltté váltam az orgona mellett. Mikor tanító­­képzős bátyám hegedűt hozott a házhoz, ekkor ér­lelődött bennem, hogy megtanulok hegedülni is.” Talán e korszak tekinthető a zene iránti kibon­takozás gyökérhajtásainak, alig hatéves korában, amikor elkezdi az elemi iskola első osztályát. Szeretett tanítónőjére és a zeneoktatójára így emlékezett: “Családom mellett ők fogták a kezemet, és indítottak útnak.” Az elemi osztályokat és a középiskolai tanulmá­nyait a Csíksomlyói Tanítóképző Főiskolán végez­te, és a Budapesti Polgáriskola Tanárképző Főisko­láján (1926-ban) fejezte be. Még abban az évben (1926) a Hunyad megyei Vulkánban nyert tanítói állást. Az oktatás terén szerzett kiváló pedagógiai munkájának elismeré­sével 1933-ban egyházmegyei tanfelügyelői kine­vezést kapott. Észak-Erdély visszacsatolása után (1940-44) között a Kolozsvári Állami Tanítókép­ző igazgatójaként végzi felsőoktatási pedagógiai munkáját. Bartók és Kodály munkásságának lelkes híve, és tevékenységük folytatójaként ők serkentették a Ma­gyar zenei emlékek felkutatására, s közzétételére. 1929-ben állás nélkül maradt, s elindult Mold­vába, hogy ott a Bartók Béla által ismeretlennek minősített csángó népzenét felderíthesse. Az útja során szerzett tapasztalatok azonban rádöbbentet­tek arra a megállapításra, hogy nem elégedhet meg a moldvai magyarok élő népi kultúrájának feltér­képezésével, hanem meg kell ismertetni a csángó magyarságot történelmükkel és sorsukkal is. “Vándorapostol módjára járta be a moldvai fal­vakat, és gyűjtötte az ottan élő magyarságra vonat­kozó társadalmi és néprajzi anyagot.” (írta róla Sza­bó T. Attila) Megírja irodalmi alkotásainak egyik legrango­sabb művét, “A moldvai magyarság” című könyvét, amelyben az évszázadokon át kialakult csángó ma­gyarság társadalmi és történelmi viszonyait számos hiteles, kordokumentációs írások alapján tárta fel. A könyv 1931-ben került nyomtatás alá. Csíksze­redában tíz év alatt négy kiadást ért meg. Az újabb kiadások megjelentetését nem csupán az indokol­ta, hogy szinte hozzáférhetetlenné vált a nagyszá­mú olvasók számára, hanem a feltárt újabb doku­mentumok alapján jelentősen átdolgozta a művét. Ezt példázza a negyedik bővített kiadása, amelyben újabb 120 csángó balladát és 89 népdalt közölt e kötetben. Könyvének kiadása élénk visszhangra talált, úgy Budapesten, mint Erdélyben. Több mint ötven méltató újságcikk közül legnagyobb hatású volt Herczeg Ferenc vezércikke a Pesti Hírlapban. Közvetlen baráti kapcsolatokat ápolt Márton Áronnal (1896-1980), az erdélyi magyarságot vé­delmező püspökkel, akiről megírja a „RENDÜLET­LENÜL” című könyvét. Részletes, hiteles adatok, írá­sok, levelek összegyűjtésével emlékeztet a kivéte­lesen nehéz időkre eső püspökség megpróbáltatá­saira, s a püspök tizenhat esztendőt töltött börtön és házi őrizeti korszakára. A könyv tartalmi értékéhez szorosan kapcsoló­dik Márton Áron püspök, mint a romániai jogfosz­tott magyarságának védelmezője, reményt nyújtó szavai: “A magyarság egy és oszthatatlan, éljenek tagjai a világ bármelyik pontján is.“ „Domokos Pál Péter annak az érzelmi kultúrá­jának volt a megőrzője, amelyet az erdélyi ma­gyarság évszázados érzékenysége teremtett meg. Ezért aggályoskodásaival éppen a legidőszerűbb gondok őrzője maradhatott mindvégig.“ (Balogh Júlia - 1981) A magyar népköltészet és azon belül a moldvai csángó magyarság felbecsülhetetlen folklórkin­cseinek gyűjtésével Domokos Pál Péter egy kerek, egész kulturális hagyatékot rögzített a magyar folklorisztikának, s amellyel beírta nevét a ma­gyar irodalom huszadik századainak korszakalko­tó történelmébe. Raduly Ferenc

Next