Bécsi Napló, 2018 (39. évfolyam, 1-6. szám)

2018-11-01 / 6. szám

2018. november-december BÉCSI NAPLÓ Lerántjuk az egészségügyről a lepedőt Orvosi működésből adódó komplikációk Az elmúlt 50 év alatt, amit az egészségügyben töltöttem, ha nem is mindennel, de igen­csak sok problémával, nehézséggel találkoztam. Mint gyakor­ló klinikai szakorvos, orvosvezető, kórházi főigazga­tó-főorvos, érdekképviselő, ordinációt vezető, verti­kálisan és horizontálisan megismertem a betegel­látás, az intézmények működésének csínját-bínját. Az egyén felelősségét az öngondoskodást most nem tárgyalva, nézzük meg, hogy a beteg, vagy a betegség megelőzése érdekében az egészségügyi intézeteket fel­kereső egyén milyen problémákkal találkozhat. A betegeimtől és ismerőseimtől, szinte naponta hallom a panaszokat: - termint kaptam, mégis 2 órát kellett várni, majd 10 perc múlva az orvos kidobott. - hiába telefonálok, nem veszik fel. - termint kérek, de csak 3 hónap múlva kapok. - sokba kerül a privát ellátás, a biztosító nem fizet mindent. - 20 éve fizetem a betegbiztosítást, de amikor szük­ségem van rá, privát kell orvoshoz mennem. - a kórházi ambulancián órákat várok és nagyon barátságtalanok. - nincs szabad ágy, a folyosóra tettek, - hónapokat kell várni egy műtétre, - rosszul operált meg az orvos, továbbra is fennáll a problémám. Ezek létező, naponta elmondott panaszok, ame­lyekkel felkeresik a betegek a rendelőket. Természe­tesen mindenre van és lehet találni magyarázatot. Elégedetlen, csalódott betegek keresnek fel azzal a rövid szentenciával, hogy „a kórházban eltoltak.” Most foglalkozzunk tágabban és konkrétan is az or­vosi „hibákkal”. Mindenki volt már, vagy lesz még beteg. Tudjuk, hogy az élet igazságtalan, a katalógus szerint kb. 17.000 különböző betegség van, de egészség csak 1. Adódik a kérdés: Hogyan vigyázzunk erre az egy egészségre? A probléma nagyon összetett. Ha valaki felteszi a kezét és azt várja, hogy az állam, a kormány, az egész­ségügyi hálózat, azon belül is a kórházak, az orvosok megoldják az akut, vagy krónikus betegségeit, meg­őrizzék az egészségét, hát csalódni fog. Az egyén is felelős és aktív közreműködése nélkül az ellátó hálózat, még ha tökéletesen is működne, te­hetetlen. Az egészség megőrzése, visszaszerzése csa­patmunka, mindenkinek tudása, lehetősége szerint ebben aktívan kell közreműködni. Az egészség-betegség kérdését vizsgálva először is szét kell szofisztikáltan szálazni a problémát. Egyben az egészségügyet felkereső betegek biztosak lehetnek abban, hogy az orvosok hivatástudattal és sok­sok tanulással felvértezve igyekeznek a lehetőségeik ha­tárain belül maximális teljesítményt nyújtani. A gyógyítás, a betegellátás folyamatában vannak emberek, akik ugyanolyan nehézségekkel küzdhet­­nek, mint az őket felkereső betegeik. Betegek lehet­nek a hozzátartozóik, a gyermekükért rohanni kell az óvodába, iskolába, leégett otthon a tűzhely, cső­repedés van, stb. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, az orvosok, szakdolgozók néha erejük feletti teljesítményt nyújt­va akarnak megfelelni a kórházakban, rendelőinté­zetekben jelenlévő kihívásoknak. Természetesen, azt senki sem hiszi, még kevésbé állítja, hogy az egészségügyben, a munka során nem történnek emberi, technikai hibák. A legnagyobb gon­dossággal elvégzett műtéti beavatkozásnál is léphet fel komplikáció, nem várt sérülés, műtét utáni, ké­sőbbi szövődmény. Aki, akár orvosként, akár egészségügyi dolgozóként nem észlelt munkája során fellépő komplikációt, az vagy nem dolgozott, vagy nem eleget. A műtétek szá­mának szaporodásával, a gyakorlat megszerzésével az orvosok munkája egyre biztosabb lesz és statisztikailag egyre kevesebb komplikáció léphet fel. Ennek ellenére ismerjük a nagy statisztikai elem­zéseket. A világ a globalizációnak köszönhetően kitágult, lehetőség van az USA, Japán, fejlett európai országok adatainak összehasonlítására. Ausztria na­gyon jól áll, Magyarország, elsősorban objektív ne­hézségek miatt, elég hátul kullog. Az okok elemzése helyett, a tényekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy elégedetten hátradőlni még Ausztriában sem szabad. Magyarországon pedig ko­moly erőfeszítésekre van szükség, ha javítani akarnak a morbiditási, mortalitási, demográfiai adatokon és az ellátással elégedett betegeket szeretnének. A kiábrándult, csalódott betegek többnyire az egészségügy tárgyi, anyagi és szakember hiánya miatt szenvednek. Gyakran az ellátó személyzet hibásnak tartják a gyógyulásuk lassú voltát, a fájdalmuk csil­lapíthatatlan fennállását, a műtétek sikertelenségeit. Sok esetben igazuk van, de ezt a kérdést sem lehet leegyszerűsíteni. Élelmes ügyvédek hada biztatja a kiábrándult betegeket, az elesetteket, a szerencsétlenül járt pá­cienseket, hogy „műhiba” miatt vegyenek elégtételt és kérjenek anyagi kompenzációt. Amerikában erre már egy óriási üzletág épült fel. Mi a statisztikailag várható és előforduló kompli­káció és a műhiba közötti különbség? Ha a nemzetközileg elfogadott szabályok szerinti ellátás, műtét történt és ennek következményekép­pen komplikáció lép fel, úgy hogy az orvos betar­totta a szakma szabályait, akkor bármennyire is jo­gosan érez csalódást a beteg, az orvos nem hibás. A biológia, nem matematika, valószínűségekkel lehet csak számolni. A biológiában a 2 , 2 ritkán 4, gyak­ran lehet 3,9 vagy 4,1. Az anatómia könyvben meg­rajzolt erek, idegek és egyéb képletek lefutása az élő emberekben eltérő. Mindenki egyetlen individuum, nem csak társadalmi, hanem biológiai értelemben is. Az orvos, vagy a szakszemélyzet feladata, hogy a komplikációkat felismerje. Ezt követően köteles a leggyorsabban és a legmagasabb fokon orvosolni, a specialistákat értesíteni, őket bevonni a gyógyítás folyamatába. A Wikipédia a műhiba meghatározására a követ­kezőket mondja: „Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés”, ez jogi tényállás, amit a bíróság állapít meg. Tehát ha az egészségügyi személy­zet, orvos, szakdolgozó eltér a szakma írott, íratlan szabályától és ebből a betegnek kára származik, akkor hibát követ el. Példák hosszú sorát lehet a médiákban olvasni. Here, vese, láb, mell műtéteknél összekeverik a bal­oldalt a jobb­oldallal. Jó állapotban lévő szervet téve­désből megoperálnak és a betegrészt nem távolítják el. Ezek súlyos hibák. Szerencsére nagyon ritkán for­dulnak elő és remélhetően a jövőben soha sem fognak előfordulni. Tehát összegezésképpen a modern orvostudomány az oda nem figyelésből, a fáradtságból, a tapasztalat­lanságból adódó hibákat - egyre jobban koncentrálva és javítva a kontrollt - igyekszik megelőzni. Ennek egyik garanciája, hogy a Brüsszeli Bizottság rende­letben szabályozta az orvosok heti munkaóráinak maximális számát. A jövőben nem fordulhat elő, hogy a klinikai orvos 120 óra heti munkát végezzen, ügyeletet adjon. Ez is optimizmussal töltheti el a kór­házakat, klinikákat felkereső betegeket, mivel nem agyonhajtott, álmos, kiábrándult, kiégett orvosok fogadják majd őket. Prof. Dr. Birtalan Iván Ph.D. Flameco-táncos (lángbike) Óraátállítás. Hol marad az ember? Az Európai Parlament 2018 februárjában nagy több­séggel azt a döntést hozta, hogy meg kell szüntetni az évi kétszeri óraátállítást, és a téli időszámításra kell átállni. A végrehajtásért felelős Európai Bizottság, azonban szükségesnek látta megkérdezni az Unió pol­gárait is. Mindjárt februárban egy internetes felületen kérdéseket tettek fel, az óraátállítás megszüntetéséről, és arról, melyik időszámítás (téli, nyári) állandósítását szeretnék bevezetni. A konzultáció online valósult meg. Mindjárt az első napon az európai polgárok részéről óriási érdeklődés nyilvánult meg a szavazás iránt. A számítógépes rendszer nem bírta a terhelést és három napra elérhetetlenné vált. A konzultáció 2018 augusz­tusában fejeződött be, amelyen 4,6 millió állampolgár vett részt. Ezeknek döntő többsége, 84 százalék (3,8 millió állampolgár) a szezonális óraátállítás megszün­tetése mellett szavazott. Az Európai Bizottság elnöke ennek alapján, azt nyilatkozta a német köztévében, hogy az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenkénti kétszeri óraátállítást és át kell térni az állandó nyári időszámításra. Ez a javaslat ke­rült az Európai Bizottság elé. A Bizottság elfogadta az óraátállítás megszüntetésének tervét, de úgy határo­zott, hogy az egyes tagállamok maguk döntsék el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kívánják-e országukban bevezetni. Jövő év, tehát 2019 áprilisig minden tagál­lam jelezné ezen szándékát. A nyári időszámításra való utolsó kötelező átállás a terv szerint 2019. március 31- én lenne. Ezután a téli időszámításra való átállást vá­lasztó tagállamok 2019­ október 27-én egy utolsó sze­zonális átállítást még alkalmazhatnak. Az így kialakult tervet az Európa Parlamentnek és a Tanácsnak kellene elfogadnia 2019 márciusáig. Ámde az EU fogaskerekei ezt a számukra túl gyorsnak ítélt tempót, nem bírják követni és rögvest beindultak a fékek. A kérdés gyakorlati végrehajtásának megvitatásá­ra a soros EU-elnökséget adó Ausztria, 2018. október 22-re, informális találkozóra, Grazba összehívta az EU közlekedési minisztereit, akikhez általában az időszá­mítási ügyek is tartoznak. Ezen kiderült, hogy nem csak az osztrák elnökség, de a miniszterek többsége is az átállítás 2021-re történő halasztását javasolják. Az is kiderült, hogy ahány ország annyi elképzelés. Egyes országok a nyári, mások a téli időszámítást állandósí­tanák. De vannak olyanok is akik a döntést továbbra is Brüsszelre bíznák. Megszólaltak a légitársaságok lobbistái is, akiknek a repülőmenetrendek átállításá­ra minimálisan 18 hónapra lenne szükségük. A számí­tógépes rendszerek üzemeltetői pedig a rendszerek összeomlásától tartanak a sokféle időszámítás alkal­mazása miatt. Egyszóval, ma már biztosra vehető, hogy 2021 előtt nem szüntetik meg az óraátállítást. Az emberiség a létezése óta, több évezreden keresz­tül a csillagászati megfigyeléseken alapuló természe­tes időben folytatta életét. Ez rögződött a génjeiben. Mindössze száz éve (1916-ban Németországban és az Osztrák Magyar Monarchiában) kezdték el az évszakok változásához kötődő óraátállítást, amelyet kisebb-na­­gyobb szünetekkel Európában továbbra is alkalmaz­nak. Tudományos kutatások százai, ezrei már többször bizonyították, hogy a millió év alatt rögzült rendszere az emberi szervezetnek, röpke száz év alatt nem tud úgy alkalmazkodni a mesterségesen változtatott idő­számításhoz, hogy ne legyenek problémái. Ezeket hosz­­szan lehetne sorolni. Egy idézetet azonban engedjen meg a tisztelt olvasó. A Magyar Alvás Szövetségnek az óraátállítással kapcsolatban kiadott közleményében ez áll: „Az évi kétszer történő óraátállításnak az EU- ban történő megszüntetése alvás-egészségügyi szem­pontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét év­ezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre nega­tívan ható fáziseltolódási következményekkel jár. ” A cirkadián ritmust az élőlények egy napi biológiai órájának nevezik. Elsősorban tehát az ember, mint olyan, természet által kialakult adottságait kellene szem előtt tartani, hogy megmaradhasson a komfort érzete. A menetren­dek és a számítógépek átállíthatók a változások észle­lésére, de az emberi szervezet működése nem progra­mozható. Ma még nem!!! Vala 9 Ahol Audi és Mercedes, ott BMW is Miről híres Érd? A Wikipédia, az internet enciklo­pédiája szerint talán arról, hogy „az egyetlen olyan magyarországi város, ami egy megye legnagyobb városaként nem megyeszékhely”. Különben a néme­tül Hanselbeck, horvátul Andrabeg névre hallgató, Budapest délnyugati csücskével többé-kevésbé ösz­­szenőtt 67 ezer lakosú település nem büszkélkedik történelmi vagy kulturális, ill. építészeti érdekesség­gel, múlttal. A jövő talán másképp fog alakulni: Érdet válasz­totta egy osztrák autóipari világcég, hogy felépítse az első Grazon kívüli kutatás-fejlesztési központját. A motor- és járműtesztelésben, hajtóműrendszerek szimulációs technológiáinak fejlesztésében élen járó AVL (AV List) 12,5 milliárd forintot ruház be, ehhez a magyar kormány hárommilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ad - mondta Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter a befektetés bejelenté­sekor november végén. Dirkjanetzko, az AVL Hungary ügyvezető igazgatója szerint a cég a magyarországi telephelyet is valódi kompetenciaközponttá kívánja fejleszteni. A 350 tervezett munkahely közül 250-et mérnökök fognak betölteni. Tehát más autóipari be­fektetéssel ellentétben Érden nem úgynevezett ösz­­szeszerelő üzem lesz. Pontosan ez a téma áll az utóbbi évek majdnem világnézeti harccá váló viták középpontjában, ha autóipari befektetésekről van szó. Mikor júliusban bejelentették, hogy a német BMW gyárat épít Debre­cenben, az első elemzések után csakis erről vitáztak a kormánypárti és az ellenzéki szakértők, újságírók. Novoszáth Péter közgazdász, egyetemi docens akkor kiemelte: „Az amerikai Site Selection című szaklap nemrég közzétett rangsora alapján Magyarország a világon a nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruhá­zási helyszín. Ebben a rangsorban a kelet-közép-euró­­pai régiót tekintve Magyarország áll az első helyen.” És a járműiparra utalva: „Magyarország harminc éve folyamatosan tesz azért, hogy az autóipar egyik veze­tő országa legyen Európában. Ennek eredménye az, hogy mindhárom német prémiumautó-gyártó jelen lesz gyártási tevékenységével Magyarországon (Audi, BMW, Mercedes).” Természetesen a BMW Debrecenben épülő új gyá­ra óriási előnyökben részesíti a Hajdú-Bihar megyei székhelyet, ahol az előzetes várakozások szerint ösz­­szesen legalább tízezer új állást teremt majd. „Ami­kor Magyarország benevezett ebbe a versenybe, komoly érveket tudott felsorakoztatni az ország mellett, így az alacsony adókat, a rugalmas munka­erő-szabályozást, a duális szakképzést és a színvo­nalas informatikai, műszaki képzéseket” - mondta Szijjártó a bejelentéskor. Az Origó online-portál felhívta a figyelmet egy tényre: Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol a három vezető német prémium márkának van gyára, az Audinak Győrben, a BMW-nek Debrecenben, a Mercedesnek pedig Kecs­keméten. „A beruházás nagyban segítheti a kelet-ma­gyarországi régiók felzárkózását, mivel országos szin­ten nézve a munkanélküliségi ráta még magasabb a keleti megyékben, mint a nyugatiakban.” Utána folytatódott a vita: Modern ipari állammá vált-e Magyarország az autóipar által, vagy összesze­relő gyarmattá minősítették le? Míg a kormánypárti „Figyelő” megpróbálta bizonyítani, milyen jó Magyar­­országnak az autóipar, a portfolio.hu nevű online-lap azt emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pont­ból álló versenyképességi javaslatcsomagjából, hogy „Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai orszá­gok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatok­ban". A 444.hu pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „mennyire kiszolgáltatottá vált a magyar gazdaság az autóiparnak”. És így folytatta: „Bár egyre aggasztóbb jelzések érkeznek a bolygó jövőjével kapcsolatban, a magyar kormányzati politikusokat ez látszólag nem nagyon foglalkoztatja.” Ami Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­tert illeti, tényleg más szempontok szerint ítéli meg a BMW-gyárat, ugyanis „busásan megtérül Magyaror­szágnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatja a BMW debreceni be­ruházását”. Az MNB szerint teljesen jogosan. A BMW- gyár építésének hozzájárulása a magyar GDP-hez fél százalékpont lehet az építés évében, és utána évente további 0,1 százalékpontos emelkedéssel lehet kal­kulálni, mondta október elején az Origónak Balatoni András MNB- igazgató. Közben autóipari beszállítók egyedül november­ben két nagy befektetést jelentettek be Magyarorszá­gon. A műszaki szolgáltatásokban világszerte meg­határozó Leadec is Debrecenbe, a BMW közelébe köl­tözne. A német multi holografikus 3D-s szemüveggel növelné szolgáltatásainak hatékonyságát, mondta el a nemzetközi cég magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója a „Világgazdaság”-nak. Dákai Ferenc szerint a két év alatt kifejlesztett innováció néhány éven be­lül a hétköznapi munkavégzés alapeszközévé válhat. „A szemüvegen futó alkalmazással a karbantartásra váró berendezés és annak alkatrészei háromdimenziós képben jelennek meg a virtuális térben, amely ujjakkal mozgatható és tetszőlegesen forgatható” - magyarázta. Ugyancsak novemberben közölte Szijjártó Péter, hogy a dél-koreai Doosan Group 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő kormányzati támogatással 32 milliárd forintos autóipari beruházást telepít Tatabá­nyára. Az építkezés még idén elkezdődik és várhatóan 2019 második felében ér véget. Az üzem Európában egyedüliként fog rézfóliát gyártani elektromos autók akkumulátoraihoz. Egy budapesti rendezvényen Szijjártó Péter Buda­pesten új rekordot harangozott be. A tavalyi 8 ezermilli­­árd forintos összeget jelentősen meghaladva a 10 ezer­­milliárd forintot is elérheti a magyarországi autóipar éves termelési értéke. A miniszter szerint a rekord azért valószínű, mert az eddig érkezett beruházások mellett újabb autóipari beszállítók érdeklődnek befektetések iránt. A kormány - mint fogalmazott - minden feltételt megteremtett annak érdekében, hogy Magyarország az autóipar innovatív korszakában is sikeres lehessen, támogatja az elektromos és önvezető autók fejlesztését, gyártását és elterjedését. M.P.

Next