Bécsi Napló, 2018 (39. évfolyam, 1-6. szám)

2018-07-01 / 4. szám

12 BÉCSI NAPLÓ 2018. július-augusztus Egy rendkívüli ember, költő és példakép újrafelfedezése Gérecz Attila, az 56-os szabadságharc vértanúja verseinek kritikai kiadása Gérecz Attila (1929-1956), az 56-os szabad­ságharc vértanújának neve a rendszerválto­zás óta - amely előtt ezt a nevet még kiejteni, leírni sem volt tanácsos - örvendetesen mind szélesebb körben válik ismertté. Több emlék­táblát kapott, szülővárosában, Dunakeszin szobor őrzi emlékét, két dokumentumfilm és egy játékfilm is készült róla. Költői életművé­ről viszont­­ 43 saját vers és 14 műfordítás amelyet a Rákosi-rendszer börtöneiben, két év alatt hozott létre, és konspiratív módon juttatott ki a külvilágra, a nagyközönség jóval kevesebbet tud Jóllehet, a rendszerváltás óta több kiadásban jelentek meg versei, egykori rabtársa, Kárpáti Kamil Stádium, illetve Tur­­csány Péter Kráter kiadójának gondozásában. Nem beszélve másik rabtársa, az 56-os for­radalom után Nyugatra menekült, majd ott a magyar emigrációt szervező, a Nemzetőr folyóiratot létrehozó és szerkesztő Kecskési Tollas Tibor fáradhatatlan tevékenységéről. Ő igyekezett Gérecz Attila és fogolytársai, a „füveskerti költők” műveit a nyugati emigrá­cióval és - a lehetőségekhez mérten - a kádári diktatúrában az információktól elzárt magyar társadalommal megismertetni. Gérecz Attila válogatott öttusázó, politikai fogoly, szabadságharcos 27 évesen esett el az 56-os szabadságharcban, a megszálló szovjet csapatokkal vívott utcai harcokban. Szinte ugyanannyi idősen, mint eszmei elődje, Pe­tőfi Sándor, akit ugyancsak orosz megszállók küldtek a halálba. A család „osztályidegen­­sége” és édesapja vitézi címe miatt Attilát a Rákosi-rendszerben megbélyegezték, nem ta­nulhatott tovább, így a sportban kamatoztatta sokirányú tehetségét. 1950-ben koncepciós perben, hűtlenség vádjával, ártatlanul 12 év börtönre ítélték. Több fegyintézetet megjárt, költőként a váci fegyházban „debütált”, ott lett a Füveskert költői csoport tagja. 1954. július 18-án, a nagy árvíz idején megszökött a börtönből, a Dunát átúszva eljutott Buda­pestig, ahol háromnapi bujkálás után elfog­ták, és újabb két évre ítélték. 1956. november 1 jén a forradalmárok szabadították ki, részt vett az utcai harcokban, november 7-én hősi halált halt. Életművét - verseit, műfordításait, forra­dalmi kiáltványát és néhány levelét - két év alatt alkotta meg, jórészt börtönben. Műve­inek utóélete maga is külön regény. Vécépa­pírra írt, börtönből kicsempészett verseinek rejtegetett gépirata, a rabtársakkal titokban körmölt „kockás füzete”, majd a „vonalas fü­zet”, az édesanyja által Nyugatra kijuttatott, csak a közelmúltban feltárt hagyatéka a ver­sek sokféle változatát kínálják - olvassuk a tavaly megjelent kritikai kiadás fülszövegé­ben. A hagyaték felfedezése, feldolgozása és közreadása (A Gérecz-hagyaték, Kortárs Ala­pítvány, 2016), majd a kritikai kiadás (Gérecz Attila összes művei, Kortárs Kiadó - Tan-Terv, 2017) Hajnal Gézának köszönhető. Hajnal Géza édesapja a Rákosi-korban maga is politikai fogoly volt, Gérecz-cel egy időben, ám más helyszíneken raboskodott, s csak az ő édesapja (Géza nagyapja), a két világháború közötti iskolateremtő történész­­professzor, Hajnal István halálának köszön­hette, kegyelem révén, a forradalom előtti szabadulását. Hajnal Géza édesapjától hallott először Gé­recz Attiláról, s a családi hagyomány indí­totta arra, hogy vízmérnök létére, a Műegye­temen szerzett doktorátus után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, már nem fiata­lon, még egyszer belevágjon a doktori tanul­mányokba, ezúttal humán területen. Mint írja, „nem hagyja nyugodni” Gérecz Attila életének és életművének sok nyitott kérdése, az eddig megjelent kiadások pontatlanságai, hibás adatai, s szinte megszállottan keresi a válaszokat. Megjegyzendő, hogy Hajnal Géza a műszaki területen elért figyelemreméltó sikerei mellett szépíróként is alkotott, regényt, drámát, krimit is írt, s ez a véna irodalomtörténészi munkás­ságában szintén kiütközik. A Gérecz-hagya­­tékról írott könyve felér egy detektívregénnyel. Gérecz Attila életműve körül személyeske­désbe is átcsapó viták folytak-folynak, főként Kárpáti Kamil és a kamaszkori szerelme, a ha­gyaték egyik gondozója, az időközben elhunyt H. Drechsel Mária között. Hajnal Géza egyik fő célja éppen ezeknek az olykor méltatlan nézeteltéréseknek a tisztázása. Ezért is vál­lalkozott erre az izgalmas feladatra, amelynek megkoronázása egy nagymonográfia lesz. Neki köszönhető a Svájcban élő Christine Gérecz - Gérecz Attila ifjabbik fivérének, Árpádnak második felesége - birtokában lévő Gérecz Attila-hagyaték megszerzése és feldolgozá­sa, amelyből olyan kincsek kerültek elő, mint Gérecz Attila 56-os kiáltványa a magyar ifjú­sághoz­­ Tamási Áron híres írószövetségi ki­áltványa mellett a forradalom másik fontos irodalmi dokumentuma. Hajnal Géza emellett ismeretterjesztőként, irodalmi, szerzői estek, közönségtalálkozók, cikkek, tanulmányok szerzőjeként, az írott és elektronikus médiában megjelent interjúk­ban is sokat tesz Gérecz Attila költészetének megismertetéséért, népszerűsítéséért. Ennek a nagy munkának a foglalata a kritikai kiadás a versek szövegforrásaival, szövegváltozataival, szerkesztői jegyzetekkel, Gérecz Attila életé­nek kronológiájával, irodalomjegyzékkel és eredeti dokumentumok másolataival. „Gérecz Attila a klasszikus ’énköltészet’leg­nagyobb alakjai közé tartozik, akinek élete és versei szerves egységet alkotnak (...) Vele szem­ben megkerülhetetlen fogalmak az etikusság és a hitelesség. Valóságos hős (...), az eredeti lovageszmény megtestesítője, akinek édesa­nyjához fűződő szerető fiúi viszonya, nőkért való rajongása és mély Isten-élménye az ávós börtönök celláinak mélyéről is sugárzó valóság, amit mai tizenéves olvasói is megéreznek” - írja Hajnal Géza (A Gérecz-hagyaték, 15. oldal). S végül, de nem utolsósorban, főként az in­kább interneten tájékozódó ifjabb nemzedé­kek figyelmébe ajánljuk: Gérecz Attila élete, munkássága H. Drechsel Máriának köszön­hetően a http://gereczattila.uw.hu honlapon is megtalálható. A Gérecz-hagyaték című kötet (Hajnal Géza könyve) is megtalálható az interneten az aláb­bi címen: http://www.gereczhagyatek.hu/in­­■ x.php/eletrajz Hajnal Géza: A Gérecz-hagyaték - előmunkálatok a nagymonográfiához. Kortárs Könyvkiadó, Kortárs Alapítvány, Bp., 2016., 270 oldal. A könyv megjelené­sét az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. év­fordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta. Gérecz Attila összes művei. Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta: Hajnal Géza. Kortárs Könyvkiadó - Tao-Terv, Budapest - Boldog, 2017., 184 oldal. T. Kovács P. ZRÍNYI, ZRINY, ZRINSKI Szigetvár német—magyar emlékezete 1790—1826 A Debreceni Egyetem Germanisztikai In­tézeténél oktató és kutató dr. habil. Kovács Kálmán tartott Die Wiedergeburt des Nikolaus Zrínyi von Szigetvár in der deutschsprachigen Literatur um 1800 címmel előadást és könyv­­bemutatót 2018. április 24-én a Bécsi Magyar Otthonban. A bemutatott könyv második ki­adása 2017-ben jelent meg a Debreceni Egye­temi Kiadónál a Zrínyi, Zriny, Zrinski. Szi­getvár német-magyar emlékezete 1790-1826 címmel. A kötet Szigetvár 1566-os ostromát feldolgozó, 1800 körüli német nyelvű szöve­geit, illetve azok magyar nyelvű fordításait adja közre. Fontos megemlíteni, hogy kritikai kiadásról van szó, tehát a szövegek mellett megtalálhatók egy történeti összefoglalón túl, a művek értelmezését segítő kor-, műve­lődés- és eszmetörténeti magyarázatok, va­lamint keletkezéstörténetére, illetve továb­bi szövegváltozataira utaló jegyzetek és egy névmutató is. Ahogyan arra a kötetben Kovács Kálmán is felhívja a figyelmet, Szigetvár védelme és bevétele, Zrínyi és katonáinak hősi helyt­állása komoly visszhangot váltott ki Euró­­pa-szerte a 16. század végén. Mivel az 1566- os török hadjárat összeurópai ügy volt, ezért minden vele kapcsolatos eseményt nagy fi­gyelemmel kísértek, így volt ez Sziget és Gyula, illetve a Szulejmán haláláról szóló hírek esetében is. Későbbi történetírók, mint például a kötetben is többször említett Bu­­dina (1568), Forgách (1578), Dilich (1600), Istvánffy (1622) és Ortelius (1665) szintén hozzájárultak ahhoz, hogy ez az esemény ne merüljön a feledés homályába. Ugyanak­kor a 17. század végére mégis elhalványult a Zrínyi-emlékezet, melynek egyik oka Kovács Kálmán szerint a Wesselényi-féle összeeskü­vés lehetett. Zrínyi alakja legközelebb a 18. század második harmadában jelenik meg újra elsősorban irodalmi szövegekben, de színházi előadások formájában is. Ebben az időben központi figyelmet kapnak ugyanis a nemzeti identitás megteremtését elősegítő, azt építő és megszilárdító gondolatok és en­nek tükrében keresik a különböző, nemzetet összekovácsoló hősi mítosz képeit, emléke­zeteit. Zrínyi alakja kiválóan alkalmasnak bizonyult ennek a célnak a megvalósítására. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Zrí­nyi történetét a 18. század végén elsősorban német ajkú költők idézték fel újra, méghozzá a Habsburg birodalmi patriotizmus szelle­mében. Zrínyit, mint a császár hadvezérét és a birodalom hősét idézik fel ekkor ismét. A megélénkülő Zrínyi-emlékezet viszont nem csupán a Habsburg birodalmi patrio­tizmussal, hanem, ahogyan arra a kötet címe is utal (Zrínyi, Zriny, Zrinski), és ahogyan arra Kovács Kálmán is felhívja a figyelmet, a hungarus-tudatú német költészettel is össze­kapcsolódik, valamint ezentúl a horvátor­szági illírizmussal és a magyar nemzetépítés folyamataival is. Kovács Kálmán, Klaniczay Tibort a következő módon idézi: „A XVIII. század végén kibontakozó hazafias mozgal­makban a Zrínyi név általános kultusza fej­lődik ki. A Zrínyi szó a múlt dicsőségének, a magyar nép szenvedéseinek, az idegen hó­dítókkal vívott harcoknak a szimbólumává válik.” (Klaniczay/1964, 809.) A kötet az ebben a szellemben keletke­zett és az alábbi szövegeket tartalmazza: Niklas Zrini oder die Belagerung von Ligeth, melyet Friedrich August Clemens Werthes (1748-1817) 1790-ben írt, illetve a mű for­dítása, Zrini Miklós, avagy Sziget várának veszedelme, melyet Györgyfalvi Csépán Ist­ván még ugyanebben az évben fordított le. A következő darab Friedrich Kind (1768-1843) 1807-ben megjelent Die Belagerung von Ligeth című munkája, illetve ennek 10 évvel később 1817-ben megjelent Csery Péter fordítása: Gróf Zrínyi Miklós, vagy Szigeth várának ostromlá­sa. Ezen kívül helyet kap a kötetben Pyrker János László (1772-1847), későbbi egri érsek Zrinis Tod című 1810-ben megjelent műve és annak Molnár Anna által készített Zrínyi halála című fordítása. Ez e kötet számára készült, mert Pyrker drámájának mostanáig nem volt magyar nyelvű változata. A követ­kező és egyben a kötet utolsó német nyelvű irodalmi alkotása Theodor Körner (1791-1813) nevéhez köthető, akinek 1814-ben jelent meg Zriny című drámája, melynek két magyar nyel­vű fordítása is elkészült: az egyiket Petreche­­vich Horváth Dániel készítette el 1819-ben (Zrínyi), a másikat pedig Szemere Pál 1826- ban (Zrínyi). A kötet tartalmazza ezenkívül még Joseph Freyherr von Hormayr (1781-1848) 1807-ben megjelent, Niklas Graf Zrini címet viselő Zrínyi életrajzot, melyet Kovács Kálmán (Molnár Annához hasonlóan) kimondottan a kötet megjelenésének alkalmából készített el. Zrínyi alakjának sokszínűsége már a fel­sorolásból is jól kivehető. Ahogyan az a kötet fülszövegén is olvasható, a német szerzők gyökerei és az egyes szövegek keletkezésének kontextusai nagyon sokszínűek, de többnyire a Habsburg Monarchia multikulturális teré­nek részei. Ugyanakkor a 19. századi kortárs fordítók a német szövegeket saját diskurzusuk igényei szerint alakították át, s a fordítások­ban a birodalmi patriotizmussal szemben a magyar nemzettudat és patriotizmus szelle­miségét erősítették. Ez is bizonyítékául szol­gál annak a feltevésnek, miszerint az egyes hős-mítoszokról alkotott emlékezetet gyakran szabadon formálják és az adott kor igényeinek és uralkodó ideológiáinak megfelelően ala­kítják. Mivel ennek jegyei a mai 21. század Európájában szintén megfigyelhetők, ezért a Kovács Kálmán gondozásában megjelent Zrínyi, Zriny, Zrinski című kötet mindenki számára tanulságos olvasmányul szolgálhat. Grunda Marcell MINISZTERELNÖKSÉG Nemzetpolitikai államtitkárság Bethlen Gábor Alap BÉCSI NAPLÓ AZ AUSZTRIAI MAGYAROK LAPJA Kiadja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Levelezési cím: A-1011 Wien, Postfach 358. Web: www.kozpontiszovetseg.at www.becsinaplo.eu Tel./Fax: 00 43 1 532 60 49 E-mail: becsi­naplo@aon.at Zweimonatsblatt der Ungarn in Österreich. Eigentümer, Herausgeber, Hersteller und Verleger: Zentralverband Ungarischer Vereine u. Organisationen in Österreich. A-1010 Wien, Schwedenplatz 2/1/8. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bodzsoni István (Szabadka), Borbándi Gyula­­ (Budapest), Czellár Judit (Genf), Duray Miklós (Pozsony), Gömöri György (London), Kovács Ist­ván (Budapest), Kovitsné Németh Mária (Győr), Kő András (Budapest), T. Kovács Péter (Budapest), K.Lengyel Zsolt (München), Papp László (New York), Pomogáts Béla (Budapest), Sárközi Mátyás (London), Szakály Sándor (Budapest), Zakar Péter (Szeged). SZERKESZTŐSÉG: Benyák Mária, Böröndi Lajos, S. Csorna János, Deák Ernő (főszerkesztő), Fejes Kata, Rántás János, Martos Péter, Radics Éva, Rumpler Diána, Varga Sándor. GRAFIKAI SZERKESZTŐ: Uzsák Zoltán GAZDASÁGI INTÉZŐ: Deák Sonja BANKKONTO: 004-46793, BLZ: 20111, Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG., Hauptanstalt A-1010 Wien, Graben 21. IBAN: AT572011100000446793 . BIC: GIBAATWW ELŐFIZETÉS egy évre: Ausztriában 15,- Euro, Magyarországon 3500,- Ft, Nyugat-Európában 20,­­Euro, vagy annak megfelelő összeg, tengerentúl 25,­­Euronak megfelelő összeg, Szlovákiában egyes számok eladási ára: 1,50 Euro. TERJESZTŐINK: Amerikában: Andrew Rekay, 3996 Oakmore Rd. Oakland, CA 94602-1856 E-mail, az újság számára: BecsiNaplo@yahoo.com Bankátutalás: Hungarian Freedom Fighters Inc. San Francisco Area Chapter, 3996 Oakmore Rd. Oakland, CA 94602-1856 Angliában: Hungarian Book Agency, P.O.B 1956, Durham DH1 26A. Hollandiában: Kónya Melinda. Boerhaaveplein 124. 2343 LX Oegstgeest, 00-31-71-5154287. E-mail: melindakonya@hetnet.nl Kanadában: Pannónia Books Ltd., 472 Bloor St. W. 2nd­floor, Toronto, Ontario M5S 1X8. Magyarországon: Librotrade Kft., H-1656, P. O. B. 126, H-1173, Budapest, Pesti út 237. Bank folyószámla: KHB Rt. 10402166-21638181-00000000. Németországban: Dr. Klement Kornél, BUOD, Ring­strasse 16, D-63128 Dietzenbach Svájcban: Judit Czellar 13, Croix-du-Levant, CH-1220 Génévé, e-mail: czellarjud@hotmail.com, 0227970854­­ Postfinance, Julianna Judit Czellar, Compte: 12­165459­ 6, IBAN: CH13 0900 0000 1216 5459 6 Svédországban: Szöllősi Antal, S-127­24 Skárholmen, Box 176, PlusGirot Nr.: 756987-4. Szlovákiában: Benyák Mária, e-mail: mariabenyak@gmail.com Bankszámla: SK6709000000000170127485 Névvel vagy betűjellel megjelent cikkekért szerzőik felelnek és nem feltétlenül fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung Druck: MonocopyBt. H-9200 Mosonmagyaróvár, Juhar u. 16.

Next