Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-09-08 / 36. szám

AZ EMBERRŐL... Irgalmatlan, kegyetlen, ádáz harc a mi harcunk — azt mondják: eposz. Lebuktam, s helyemre más áll... Egy emberélet — nem oszt, nem szoroz! Sortűz után pondrókkal vár az árok. Ez a logika odalenn. De új viharban újra harcba szállok, népem, szerelmem, mindenem! Nikola Vapcarov, a bolgár nép nagy köl­tője írta ezeket a verssorokat. Az ő életét — emberi, költői, forradalmár egyénisé­gét — vitték filmre a bolgár művészek »Dal az emberről« című alkotásukban. Vapcarov szerepét Dinko Dinev alakítja, a filmet Boriszlav Saraliev rendezte. A film a rövidesen megrendezendő bolgár film­héten kerül majd bemutatásra. Szép és érdekes képet ad a film Vapcarovról és mindazokról, akik harcoltak 1944. szeptem­ber 9-éért, a bolgár nép felszabadulásáért, amelynek most ünnepeljük tizedik év­fordulóját. A fenti három képünk a »Dal az emberről« című filmből való. Coventry békebizottsága a stockholmi felhívás után jött létre. A kis csoportban mun­káspártiak, kommunisták és pacifisták vettek részt, de az utóbbiak elszakadtak, mikor a bizottság hivatalosan is csatlakozott az Angol Béke­­tanácshoz és így a Béke Vi­lágtanácshoz — kezdi Elliott asszony. — Érzékenyen érintette a munkájukat ez a kiesés? —­ Meglehetősen, de azóta már bőven »kiköszörültük ezt a csorbát«. A két leg­nagyobb gyárban, a Standard Motorban és a Standard Tractorban üzemi békebi­zottságokat szerveztünk, sa­ját gyűjtésünkből két dele­gátust küldtünk a Bécsi Bé­kekongresszusra, a május elsejei ünnepségek előkészítő bizottságaiban pedig a béke­­bizottságé lett az egyik legfontosabb hely. Alig van a tevékenységnek olyan for­mája, amelyet ne használ­nánk fel: kisgyűlés, nagy­gyűlés, utcai agitáció, petí­ciók fogalmazása stb. A ki­adásokat bizony gyakran sa­ját zsebünkből fedezzük. — Milyen kapcsolatban áll a békebizottság a városi ha­tóságokkal, a munkáspárt­tal, a helyi szakszervezettel? -- A béke érdekében ter­mészetesen nemcsak azok szállnak síkra, akik részt vesznek a békebizottság munkájában. Tekintetbe kell venni azt, hogy a békemoz­galom az Angol Munkáspárt feketelistájára került. Ez lényegében annyit jelent, hogy azt a munkáspárti ta­got, aki bekapcsolódik a békemozgalomba, kizárják a pártból. De nézzük meg a kérdést közelebbről, azon a példán keresztül, amely for­dulópontot jelentett a mi bé­kebizottságunk munkájában. 1953 januárjában történt, hogy felkértük Croswell fő­polgármestert, elnököljön azon az ülésen, amelyet a békebizottság a hidrogén­bomba és a német újrafel­­fegyverzés ellen hív össze. A becsületes gondolkozású főpolgármester elfogadta a meghívást, de javasolta, hogy biztonság céljából ne a béke­bizottság rendezze az ülést, hanem alakítsanak erre a célra külön bizottságot. Így is történt: a munkáspárt és a szakszervezetek helyi bi­zottságai védnöksége alatt zajlott le a nagysikerű ülés, amelyen a főpolgármesteren kívül két munkáspárti kép­viselő is felszólalt. Ez a mun­káspárti-szakszervezeti kö­zösbizottság azóta is műkö­dik, sőt ma már a békebi­zottság is hivatalosan részt vesz benne.­­ A közösbizottság hatal­mas távlatokat nyitott a bé­ke érdekében kifejtett tevé­kenység előtt, hiszen a leg­különbözőbb politikai néze­teket valló személyek is részt vehetnek benne. Íme egy érdekes példa: a bécsi békekongresszus után meg­kértem a helyi metodista lel­készt adja nekünk bérbe a felekezet üléstermét egy nagygyűlés megtartására. A lelkész akkor ridegen eluta­sította kérésemet, azzal, hogy »nem hajlandó az Isten há­zát felforgató célokra kiköl­csönözni«. Ugyanez a lelkész ma a közös bizottság egyik oszlopos tagja, olyan szenve­délyes beszédeket tart a hid­rogénbomba ellen, olyan se­rényen gyűjti az aláírásokat, hogy bármelyikünknek be­csületére válna. — Sokat hallottunk arról, hogy Coventryt milyen test­véri kapcsolatok fűzik Sztá­lingrádhoz. — Sztálingrád és Coventry barátsága még a háború tü­zében kovácsolódott ki. Alig kezdődött el a sztálingrádi csata, amikor megalakult már a Coventry—Sztálingrád bizottság, élén a város fő­polgármesterével. A bizott­ságban a városi tanács és az Angol-Szovjet Baráti Társa­ság 3—3 tagja vett részt. A coventry-i gyárak munkásai valamennyi tankra felírták: »Present for Uncle Joe« — vagyis ajándék Sztálinnak. Ez a kapcsolat azóta is fenn­áll és egyre erősödik. A két bizottság sűrű levélváltásán kívül szovjet művészek, szí­nészek, pedagógusok látogat­nak­ el városunkba, egyetlen Angliában járó szovjet kül­döttség sem feledkezik meg arról, hogy átadja nekünk Sztálingrád üdvözletét. — A két város közti barát­­­­ság ápolása a mi békebizott­ságunk fontos feladata. Kiál­lítást rendeztünk, amelyben bemutattuk Sztálingrád újjá­­épülését és mai életét. Ne­künk is volt szerepünk ab­ban, hogy a két város közös nyilatkozatban készül tilta­kozni a hidrogén bomba ellen. — Ma, amikor új mozgal­mat indítunk, biztosak va­gyunk a testvérváros támo­gatásában. A mozgalom jel­szava: »One world, or none!« (Egy világ, vagy egy sem!) Az a célja, hogy minél szé­lesebb körben terjessze a bé­kés egymás mellett élés esz­méjét, a tárgyalások gondo­latát. Eddigi mozgalmaink mindig valami ellen irányul­tak, most indítunk először harcot valamiért. Azért, hogy soha többé ne hulljanak bombák Sztálingrádra és Coventryre és azért, hogy ezt a vágyunkat ne csak ígéretek és szép szavak, ha­nem kötelező erejű egyez­mények és szerződések is biztosítsák. Elliott asszony nem függet­lenített funkcionárius. Taní­tónő, aki délelőtt negyven gyermeket nevel emberségre, a béke és az alkotás szere­­tetére. Délután és este 250 ezer emberre van gondja. „EGY VILÁG, VAGY EGY SEM!“ Hűxélgetés Coventry békebizottságának titkárával A város nevét mindenki ismeri. Coventryt, a negyedmillió lakosú angliai várost 1940 novemberében szétbombázták a német fasiszták. Ha a franciák egy névben akarják összesűríteni a második világháború borzal­mait, Oradourra gondolnak, az angolok Coventryre. Egy ilyen rombadön­­tött város önmagában is tilalomra, élő figyelmeztetés egy új háború ellen. Nem véletlen, hogy amikor a francia nemzetgyűlés megkezdte az »európai védelmi közösség« vitáját, Párizs házfalait ezrével borították el a plakátok: »Tiltakozz az európai védelmi közösség ellen! Emlékezz Oradourra!« Ha a romok önmagukban ilyen sokat tehetnek a népek lelkiismeretének ébreszt­­getésére, mennyivel többre képesek azok az emberek, akik ott voltak szülővárosuk pusztulásánál, eltakarították a romokat, újjáépítették otthonukat! Nem meglepő, hogy Coventry békebizottsága a legjobb egész Angliában. Ebben a körülmények közrejátszása mellett nem kis szerepe van Elsa Elliott asszonynak, Coventry békebizottsága titkárának. ELSA ELLIOTT, Coventry békebizottságának titkára UvicUy,tt JjajUi-a a 'Víhöt (^Íiíía^ A sok érdekes látványt nyújtó hajó­út után kellemesen telt el az idő a tahi üdülő fenyvesei között. A kirán­dulók számára a gyár békebizottsága politikai találós-kérdés játékot is ren­dezett és több díjat osztottak ki. ­.

Next