Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-08 / 36. szám
NAGYKORÚ TANÁCSOK Dr. Pesta László, az új tanácstörvényről Levelek tucatjaiban érkezik hozzászólás és javaslat; újságok hasábjain forr a vita; hozzászólásokban és beszélgetésekben kristályosodik, tisztul a vélemény; készül az ország az elkövetkező nagy eseményre; újjáválasztjuk a tanácsokat. Elmondják a ma élők és örökségül hagyták ránk nagy halottaink — még az elnyomatás sötét esztendeiben fogalmazta meg József Attila, a költő és forradalmár —, hogyan akarjuk elrendezni nemzetünk életét: »föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.* Felszabadultunk már, de meghányni-vetni való bajunk van még. Tudunk-e úgy tanácsot ülni, ahogyan a költő álmodta? Van-e erőnk hibátlanná, hozzáértővé formálni a dolgozó nép okos gyülekezetét , a tanácsot? Az új tanácstörvény szakaszaiban keressük a választ. A tanácsok munkájának egyik legjobb ismerőjét, a Budapesti Tanács Végrehajtó Bizottságának h. elnökét, dr. Pesta Lászlót kértük fel, tájékoztassa olvasóinkat az új tanácstörvényről. KÉRDÉS: Milyen változást hoz, mennyiben jelent újat a régihez képest az új tanácstörvény? VÁLASZ: — Az első tanácstörvény alapja egy új népi szervnek szóló bizalom volt, amely hatáskört és feladatot szabott a tanácsoknak. Ez a bizalom két forrásból táplálkozott. Elsősorban nagyszerű példa állt előttünk; a szovjetek példája, melyek az Októberi Forradalom előtt, alatt és azóta, békében és háborúban a szovjet népnek kipróbált államigazgatási, államhatalmi szervei és harcos tömegszervezetei. A második forrás: a bizalom a magyar nép érettségében. Az új tanácstörvény már nem az előlegezett bizalom alapján nyugszik, hanem az azóta elért fejlődés eredményein, azon, hogy a tanácsok a várakozásnak általában megfeleltek. KRDÉS: Melyek az új tanácstörvény legjellemzőbb vonásai? VÁLASZ: A választások még mélyebb demokratizmusa, a tanácsok még szélesebb hatásköre. KÉRDÉS: Mit jelent a gyakorlatban, hogy még demokratikusabban választónk? VÁLASZ: Az első választásnál — az életkor, a tiszta múlt, stb. követelményein túl — elegendő volt, hogy például a Budapesten megválasztandó kerületi tanácstag-jelölt budapesti lakos legyen. Most ez már nem elegendő: a kerületi tanácstag-jelöltnek abban a körzetben kell laknia, amelyben választói laknak, öt-hatszáz ember fog választani egy-egy kerületi tanácstagot. Öt-hatszáz választó, ez a fővárosban néhány ház. Azaz: esőfeltétel, hogy a választók személy szerint ismerjék jelöltjeiket. Leggyakrabban évek óta ismerik is, vagy ha még néhányan nem, a választás előtti jelölőgyűlések során meg fogják ismerni. KÉRDÉS: Hogyan történik a jelölés? VÁLASZ: Azokat az érdemes tanácstagokat, akik jól dolgoztak, akiket a lakosság szeret és bizalmával tüntet ki — a Hazafias Népfront újra fogja jelölni. Azonban sajnos, nem minden tanácstag dolgozott jól, tartott szoros kapcsolatot a néppel; előfordult, hogy egyik-másikukat vissza kellett hívni. Ezenfelül, az új tanácsok a régieknél népesebb testületek lesznek: több tanácstagot választunk ez idén, mint négy évvel ezelőtt. Tehát a tanácstagoknak csak egy része lesz »régi« jelölt. Az új tanácstagok jelölését is a Hazafias Népfront végzi éspedig a tekintélyes, közmegbecsülésben álló lakosok közül jelöli a körzet lakossága között folytatott széleskörű érdeklődés, a lakóbizottságok megkérdezése, a választók véleményének meghallgatása után. A körzeti választások révén minden budapesti lakókörzetnek lesz egy kerületi tanácstagja, akihez választói személyes ismerősként fordulhatnak majd problémáikkal. A tanácstag kötelessége választóinak jogos kívánságait képviselni és azok sorsát figyelemmel kísérni egész a teljesülésig. S ha a körzet lakossága a megválasztott tanácstagot utóbb tisztségére méltatlannak tartja, módja van felelősségre vonni és megbízatását visszavonni. KÉRDÉS: Mi történik, ha sor kerül egy tanácstag visszahívására? VÁLASZ: Ez esetben — mivel póttag nincs és kooptálni senkit nem lehet — új választást kell kiírni a megüresedett helyre, akár azonnal is. KÉRDÉS: Hogyan értendő a törvénytervezet előírása a tanácsok szélesebb hatásköréről? VÁLASZ: Ez azt jelenti: a jövőben a tanácsok semmiféle más államigazgatási szervnek nincsenek alárendelve. A tanácstagok együttese közvetlenül a magasabb tanács alá tartozik. Például a kerületi tanács a Budapesti Tanács alá. Az pedig — az országgyűlési jogokat gyakorló — Elnöki Tanács alá. Tehát maga a Minisztertanács sem utasíthatja a tanácsokat. Államhatalmi szerv csak államhatalmi szervnek lehet alárendelve és igazgatási szervnek — például minisztériumoknak — nem. KÉRDÉS: Milyen változást hoz az új törvény a tanácsok pénzügyi gazdálkodásában? VÁLASZ: Gazdájává válik minden tanács annak a többletnek, melyet saját vállalatai nyeresége, jövedelmei fokozása útján — a tervgazdálkodásban, költségvetésszerű gazdálkodásban — elért. Ezt a többletet saját elgondolása, tehát a lakosság kívánsága szerint használhatja fel: utat építhet belőle, piacot létesíthet, iskolát bővíthet, új bölcsődét hozhat létre, kibővítheti rendelőintézetét stb. Eddig ha valamelyik kerületi tanács vállalatai nyereségéből valamilyen beruházást akart eszközölni, magasabb szervek engedélyére volt szükség. Egy kerületi rendelőintézetet kibővíteni pl. eddig a pénzügyminisztérium jóváhagyása nélkül nem lehetett. A jövőben pedig megteheti ezt bármely kerületi tanács s még a Budapesti Tanács jóváhagyását sem kell kikérnie. Erre rögtön példát is mondhatok: a IV. kerületi tanács egy nyolc lakásból álló házat akar építeni, mert az árvíz a kerületben néhány házat megrongált, összegyűjtötték az építési anyagot és a kerületi üzemek dolgozói társadalmi munkában vállalták a ház felépítését. A Fővárosi Tanácstól csupán a cement- és szigetelőanyag-hozzájárulást kérték — és meg is kapják a legközelebbi napokban. A Fővárosi Tanács — mint ismeretes — huszonkét kerületből áll s a kezelésében lévő vállalatok terven felüli nyereségét, amely természetszerűen nagyobb a kerületi tanácsi vállalatokénál, a központilag elvégzendő feladatokon túl elosztja a kerületek között. Az új tanácstörvény életbelépése után azonban hasonló problémák esetén — ha a kerületi tanács a szükséges létesítményt saját erőforrásaiból fedezni tudja, nem kell sehová sem fordulnia engedélyért, jóváhagyásért. KÉRDÉS: Tehát a tanácsok új pénzgazdálkodása nagyobb önállóságot jelent? VÁLASZ: így van. A tanácsok nagyobb önállósága azonban nem öncél, hanem alakosság öntevékenyebb, eredményesebb közreműködésének útja. Ilyen módon kerül a tanács még közelebb a néphez. És az a kerületi tanács, amely saját erőire, elsősorban kerülete népére támaszkodik, nagyobb biztonsággal és eredményesebben látja majd el feladatát, teljesíti az igényeket. KÉRDÉS: Tehát jelentős eredményeket várhatunk az új tanácsválasztástól? VÁLASZ: A helyesen, a törvény előírásai szerint választott és megnövekedett hatáskörű új tanácsoktól a lakosság érdekében kifejtett tanácsi működés hatalmas felvirágzását várjuk. Biztosan remélhetjük, hogy a mindössze négyéves fennállásra viszszatekintő államhatalmi és államigazgatási szerveink — a tanácsok — most nagykorúvá válnak és méltóan töltik be azt a hivatást, melyet a törvény szakaszai és szelleme, a dolgozó nép érdeke kíván. Bars Sári így folyik az élet a XI. kerületi tanács Diószegi úti bölcsődéjében (Magyar Fotó (elv.)