Béke és szocializmus, 1971. július-december (14. évfolyam, 7-12. szám)
1971-08-01 / 8. szám
A BÉKE-VILÁGTANÁCS BUDAPESTI KÖZGYŰLÉSE Május 13-a és 16-a között a Magyar Népköztársaság fővárosában — 124 ország küldöttei és a békemozgalom 33 nemzetközi szervezete képviselőinek részvételével — tanácskozott a Béke-világtanács közgyűlése. A megvitatott kérdések jellege, valamint az elfogadott határozatok antiimperialista irányzata kiváltképp jelentőssé tette ezt a nemzetközi fórumot. A budapesti ülésszakon a következő kérdéseket vitatták meg: a világbékét fenyegető veszély növekedése, az imperializmus agresszív cselekményeinek fokozódása, illetve a Békevilágtanács elsőrendű fontosságú feladatai a békéért és a nemzeti függetlenségért, az imperializmus és a háború ellen küzdő valamennyi erő közös akcióinak megsokszorozása, kibővítése és egységük megszilárdítása terén; a Békevilágtanács és nemzeti bizottságai szervezeti alapjainak megerősítése; változások az alapokmányban és a Béke-világtanács kiegészítése. A munka jobb megszervezése végett az ülésszakon hat bizottságot alakítottak, a következő problémák tanulmányozására: az indokínai békés rendezés útjai; a közel-keleti helyzet; Európa társadalmi és politikai erőinek együttműködése a feszültség enyhítése és az európai biztonság szavatolása céljából; a fajüldözés, a gyarmatosítás és a harc az imperializmus e megnyilvánulásai ellen; a neokolonializmus és a nemrég függetlenné vált országok fejlődésének problémái, a tömegpusztító fegyverek betiltása, valamint az általános és teljes leszerelés mint a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez vezető intézkedések. Ezenkívül az ülésszak munkája során találkozók zajlottak le a szakszervezeti, ifjúsági, a diák-, paraszt- és nőmozgalmi küldöttek, továbbá jogászok, parlamenti képviselők és vallási szervezetek képviselői között. A közgyűlés több határozatot hozott, köztük az amerikai csapatok Indokínából való haladéktalan kivonását, a közel-keleti béke megteremtését követelő, valamint az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó tanácskozás összehívását támogató határozatot. Mint ismeretes, az előző közgyűlés 1969 nyarán tanácskozott Berlinben. Munkáját — mint azt akkor Romesh Chandra főtitkár hangsúlyozta — a kölcsönös megértés jellemezte. Elmondhatjuk, hogy a budapesti közgyűlésen ugyanaz a légkör uralkodott, sőt talán még nagyobb mértékben. A különböző politikai meggyőződésű küldöttek hangsúlyozták, hogy a békeharcot szorosan össze kell kapcsolni az egyes országok néptömegeinek más alapvető célokért indított akcióival, kiváltképp az imperializmus ellen, a szabadságért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmükkel. Az a tény, hogy a közgyűlés elfogadta ezt az elvet, széles távlatokat nyit a békemozgalom fejlődése előtt valamennyi kontinensen. Az imperializmus, légióként az ame- 10frikai imperializmus politikája óriási 1_ /