Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése V.. AZ MDP BÉKÉS MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1955 MÁRCIUS h, KEDD Béke kell a világnak . *. Hatalmas erő az emberek, a tömegek békevágya, békeakarata. Minden magyar család, minden magyar dolgozó legemberibb kívánsága, hogy békében élhessen és dolgozhasson. A paraszt azt akarja, hogy az elvetett mag kikelve, termést hozzon és azt learathassa, betakaríthassa, hogy több kenyeret, húst adhasson az országnak. Az építész hatalmas gyárakat, virágos ablakot, napfényes iskolákat, lakóházakat, színházakat akar építeni. És a festő, a szobrász ezeket festményeivel, szobraival akarja díszíteni! Az anya békében akarja nevelni gyermekeit — az alkotó munkára, magyar hazája forró szeretetére, más népek megbecsülésére. Ez a békevágy, békeakarat, ez a hatalmas erő, jutott kifejezésre a IV. magyar békekongresszus kétnapos tanácskozásán; a magyar nép minden rétegéből öszszegyűlt küldöttek egybehangzó szavában, a más népek képviselőinek és magyaroknak szívdobbanásában: Békét akarunk! Élni akarunk! Erősek vagyunk, mert sokan vagyunk! És a békéért mindenre készek vagyunk! A Békés megyeiek üzenetet és hazájuk szabadságáért küzdenek, válogatott kínzásokkal, börtönnel és halállal sújtják. Az iráni békeharcosok azonban tudják, hogy győznek a sötétség erői fölött. A hallgatóság szemében gyűlölet izzik, a kezek ö,körbe szorulnak és biztató, baráti gondolatok szállnak a bátor iráni békeharcosok felé...* »Megtermeltem már a kenyerem javát...« — így formálta át a régi mondást egy soltvadkerti 60 éves dolgozó paraszt, amikor arról szólt, hogy ami egy ilyen öreg embertől kitelik, megteszi hazájáért és a békéért. Teljesítette 1955. évi beadását és felkérte a fiatalokat, tegyenek túl rajta. Kenyeret, igazi, szép és ízletes házikenyeret ad át az elnöknek a csongrádiak küldötte, Gál Ferencné. Az elnöklő Szilágyi Albert gyulavári parasztember, amikor megszegi, azt mondja:»Ezt a magyar kenyeret, az életet kell megóvnunk!« A képzeletekben feltűnnek az Alföld sík zónáin, a Dunántúl lankáin ringó aranysárga búzatáblák, a kérges paraszti ujjak gondolatban az acélos búzaszemeket morzsolgatják, a magyar »életet« — és a ajándékait harmincnégy küldötti szemekből sugárzó elszántság azt mondja: nem hagyjuk csatatérré változtatni búzatermő, életet adó rófiainkat!... vitte a nagy találkozóra. Az utazás alatt arról folyt a szó, hogy kire, mit bíztak az otthoniak és hogy azt feltétlenül elmondja, mert azt »mi üzenjük!« Húsznál többen akartak felszólalni Nácsa János dévaványai parasztember versbe foglalta az otthoniak üzenetét. Nagy Pál, a Mezősegyesi AG főmérnöke, a gazdaság dolgozóinak termelési eredményeit és terveit készült A sok fotoriporter és amatőrfényképész rengeteget fényképezett. Ha kellett, ha raem, elragadta őket is a kongresszus nagyszerűsége, színessége. Ezt a fényképezési kedvet használták ki a küldöttek, amikor a szünetben lefényképeztették magukat. A ismertetni és átadni egy nagyon' -'■sárnap délelőtti szünetben, a szép rézmetszetű albumot. Prósz Sportcsarnok előtt napsütésben Pista bácsi, a Békéscsaba! Tégi ál a lencse elé egy csoport tollag várból azt akarta Ámondani, s najv képviseletű küldött. Középre hogy mennyi téglával pirul ho egy néger vendéget állítottak. Azzá üzemük a gyárak, lakóházak egyik tolnai menyecske megyeépítéséhez ebben az évben Molnár Andrásné szarvasi küldött-a békésszentandrásiak gyönyörű gyapjúszőnyegét vitte a kongresszusra. Lackó Istvánná, az újkígyósi asszonyok békeakaratát szándékozott tolmácsolni. Rozsnyai Mihály a Békés megyei tszek munkájáról, tavaszi felkészüléséről és célkitűzéséről, békeharcáról akart a kongresszusnak beszámolni. (A kongresszuson csak egy Békés megyei kíeldött kapott szót.) győzte: »Hát ezek éppen olyan emberek, mint mi vagyunk, a fene azokat az amerikaiakat!« Igen egészen olyanok, mint bármely más nép és éppúgy joguk van a szabadságra, megbecsülésre, mint bármely népnek!“"' * Paul Robeson, a világhírű néger énekes, a nagy békeharcos dala zendül meg basszus hartáján — magyarul. Feszült, áhitatos csendben hallgatja mindenki. Magyar kiejtése nehezen é érthető, szavai mégis minden manneáin,tétlen élményben volt a gyár szívbe betalálnak. Mindenrészük a kongresszus résztvevői-a ki megérti, hogy ismeri népünknek. Sokszor dobogtatta meg a szíveket, nem egyszer csalt könynyeket a szemekbe egy-egy megnyilatkozás, mely munkások és parasztok, értelmiségek, háziaszszonyok, magyarok és nem magyarok szavából, szívéből szólt, áradt szét a teremben. * Értjük-e a kínai, iráni, török és más országok nyelvét? Nem. De ezen a nagy béketalálkozón úgy nagyszerű zenei hagyományait és szeretné személyesen is elénekelni a magyar népnek, amit most csak magnetofon-szalagon küld-hét el — a »szabadság« hazájából, az Egyesült Államokból. Ismét bepárásodnak a szemek, amikor magyarul énekli Erkel: »Hazám, hazám, te mindenem .« dalát...* A Békés megyeiek a szünetbe széltek külföldi barátaink, hogyben a megyei MNDSZ szegfűa kitárt lélekben megértésre tar csitiát a vendégek soraiban helott a kimondott gondolatya foglaló Rákosi Mátyásáé eg v- Iradzs Eszkandri iráni küldőidő-társijőnek adták át. szeretetekben hazájában dühöngő rémuralom(pu) Bár a Békés megyeiek körül beszél megrázó szavakkal. Az iráni békeharcosokat, akik túl csak Rozsnyai Mihály, a gádorosi Gerő TSZ tagja szólalhatott fel, azért a kongresszus munkájában tevékenyen mégis részt vettek, úgy, hogy vasárnap délelőtt a tanácskozást, mint elnök, Szilágyi Albert , gyulavári küldött vezette. Ő szegte meg a csongrádiak kenyerét és utána a Heves megyeiekkel koccintott, megkóstolva borukat... ❖ Induló hangjaira vonul be az ifjúság. Kis elsőosztálosoktól egyetemistákig, úttörők a taps... Az elnnökségi emelvény jobbszélén valaki feláll és állva köszönti ifjúságunkat..., majd az egész hatalmas tömeg feláll és így üdvözli gyermekeit, a jövőt... A szeretet gyönyörű kifejezése ez... csak a szülő tádja így szeretni gyermekét — akiért mindenre kész... Ifjúság! LikL látok-e így szeretni, becsülni szüléiteket, az idősebbeket?!... Az Ön—idős ember, aki elsőnek állt me. , , IS 'larj ! fel előttetek... és szeme sárkánan tanútok; DISZ-tagok és sportolók, fiúk és leányok. Kezükben virágcsokor, az élen zászlóvivők. Dörgő taps köszönti az ifjúságot... a szemekben büszkeség: ezek a mi gyermekeink... Zúg megcsillant valami... Gőzön Gyula voje, a nagy művész... Művészek, tudósök, írók és egyházi vezetők szólaltak fel és fejezték ki egyöntetű állásfoglalásukat, tiltakozásukat a német militarizmus feltámasztása ellen, követelték az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, a készletek megsemmisítését, és kijelentették, hogy a béke megóvása az emberiség közös szent ügye, melynek fennmaradásáért minden embernek munkálkodnia kell. Ezt hirdetni kell szerte a világban, szerte az országban. Mint Tolnai Klári mondotta: »Hirdessük a szép szóhatalmával, a zengő kalapácsért erejével, hirdesse a szántó-vető munkája nyomán virágba bomló föld: béke kell a vilégnek, sbéke lesz!« Sándor István A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a tábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszínű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongreszszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint , akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott, milyen őszinte, igaz, vagy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békehárcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven mozgalomban ott van a nuel- i valóság. De magyarázzátok szántságunk, a mi kiállásunk meg azt is, hogy a veszély elis. Közös ügy, közös cél sor- " hárítása tőlünk" függ, a mi raszt össze mindnyájunkat, az, munkánktól, helytállásunktól, hogy meghiúsítsuk az agresszív erőnktől. Egyedül a békeszerenémet katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketiú emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni agonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazáink, függtelenségünk, szabadságunk védelme és be a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatók újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatók még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hated 6ts tömegmozgalom bontakozi Nyugat-Európa népei politis'..a. ' - megsztrájkokkal adj,» ’ind jára a háborús gyújtogatom , rosszul számítanak, ha azt hiszik hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebbe'.n az egész Európára kiterjedő staréi Ikénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében, készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha- soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS.