Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. OKTÓBER 18., PÉNTEK A1a 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Olyan közlekedési koncepciót kell kialakítani, amely megfelel a mai modern követelményeknek Az országgyűlés csütörtöki ülése Csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatta ta­nácskozását az országgyűlés. A plenáris ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP PB tagjai, valamint a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kor­mánybeszámolóval kapcsolatban szerdán elhang­zott felszólalásokra. Ezután az elnöklő Kállai Gyula javasolta: az országgyűlés vegye tudomásul, erősítse meg a kormány beszámolóját, valamint a Miniszterta­nács elnökének a felszólalásokra adott válaszát. Az országgyűlés egyhangúan elfogadta az elnök javaslatát. Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy napi­rend szerint következik a vasutakról szóló tör­vényjavaslat és a magyar közlekedéspolitika fej­lesztési koncepciójának vitája. Indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy mivel a két téma szorosan összefügg, azokat együtt tárgyalja. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra, aki expozéjában beterjesztette a törvényjavaslatot és a közleke­déspolitika fejlesztési koncepcióját. Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Dr. Csanádi György beszéde Dr. Csanádi György közleke­dés- és Postaügyi miniszter a kor­mány nevében terjesztette az or­szággyűlés elé a magyar közleke­déspolitika fejlesztési koncepció­ját és a vasúti törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy noha a magyar törvényhozás és jogalkotás sok­szor foglalkozott a közlekedés problémáival, átfogó közlekedés­­politikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tárgyalt. Az 1848- ban alkotott 30. törvénycikk közle­kedésügyünk fejlődésében hosszú ideig meghatározó szerepet ját­szott . Az eltelt több mint egy év­század folyamán nemcsak a tár­sadalmi forma, a nemzetközi erő­viszonyok, az ország politikai és gazdasági környezete változott meg, hanem a közlekedés eszkö­zei és módjai is lényegesen mó­dosultak. Mérlegre kell tehát ten­nünk a múlt örökségét és olyan új közlekedéspolitikai koncepciót kell kialakítanunk, amely megfe­lel a mai modern követelmények­nek, és viszonylag hosszabb idő­re megszabja a fejlődés útját. A miniszter utalt arra, hogy a közúti járművek elterjedésével új lehetőségek nyíltak a közlekedés korszerűsítésére, gyorsítására. Eh­hez modern úthálózatot kell épí­teni, s új alapokra kell helyezni a vasúti és a közúti közlekedés együttműködését. A vasút helyett ma már sok mindent kifizetőbb közúton szállítanak. Az átállás azonban sok nehézséggel jár. A szocialista tervgazdaság keretei között nekünk módunk van arra, hogy kellő előrelátással, az or­szág szükségleteinek és teherbíró képességének figyelembe vételé­vel, a lakosság érdekeit messze­menően szem előtt tartva jussunk el az új, korszerű közlekedési rendszerhez. Közlekedésünkben 1961—64 kö­zött már egyre inkább állandósult a kapacitáshiány, s csak a leg­utóbbi esztendőkben jutottunk a fejlesztésben odáig, hogy ma már általában eleget tudunk tenni fel­adatainknak. A miniszter ezután több példá­val illusztrálta azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket az ország a közlekedés fejlesztése érdekében tett. Jelentősen előrehaladt a vasút-rekonstrukció, a villamosí­tott vonalak hossza ma már meg­Záhonytól Hegyeshalomig ma már összefüggő villamosított hálóza­ton bonyolódik le a forgalom. 1960 óta több mint 300 új vil­lamos és Diesel-mozdonyt, csak­nem 24 000 vasúti teherkocsit és majdnem 1700 személykocsit he­lyeztek üzembe. Ennek eredmé­nyeként a vasútnál a vontatás 60 százalékát ma már villamos és Diesel-mozdonyok végzik. A legfontosabb vonalak a kor­szerű, úgynevezett hézag nélküli felépítmény hossza már megköze­líti a 3000 kilométert. A hálózat mintegy 30 százaléka nagy teher­bírású. A forgalom 70 százaléka már ezeken a korszerű vonalakon bonyolódik le. Az országos közúti hálózat kor­szerűsítésének ütemét is számot­tevően sikerült gyorsítani. Az 1950-ben még hiányzott bekötő utaknak a fele megépült. Majd­nem 5000 kilométer hosszú por­mentes utat építettünk. 1960-ban az aszfaltburkolatú utak aránya még csak 20 százalék volt, ma már 12 000 kilométeres hosszával el­éri a 40 százalékot. Megkezdtük az ország első autópályáinak, az M 1-es és az M 7-es utaknak az építését is. Ily módon az országos úthálózatnak több mint 80 száza­léka ma már pormentes, illetve portalanított. 1960 óta a személyautók száma s ma már eléri a 150 000-et. Ezen­kívül félmillió motorkerékpár közlekedik az országban. Rohamo­­san nőtt az autóbuszok és a teher­autók száma is. A rendszeres au­tóbuszjáratok jelenleg 2600 tele­pülést szolgálnak ki, az autóbusz­hálózat hossza pedig 20 000 kilo­méter fölé emelkedett, tehát két­szer olyan hosszú, mint vasúthá­lózatunk. A közelmúltban meg­valósított egységes darabárufuva­rozási rendszer eredményeként 3400 települést kapcsoltunk be a menetrendszerű darabáruszállí­tásba. — Légijárataink útjának hosz­­sza 1960 óta megkétszereződött, és elérte a 28 000 kilométert, miköz­ben légikapcsolataink a világ minden része felé kiépültek. — Mind a teljesítmény, mind a műszaki feszültség szempontjából jelentősen fejlődött a belvízi hajó, az 560 kilométert és­­ hazánkban ötszörösre növekedett, 1­40 ezer hold­ betakarítása van r tük. Ennek időszerűségét bizo­ Öttusacsapatunk aranyérmes Balczó és Kamuti Jenő dr. ezüstérmes­­ Tóthné Kovács Annamária, Bakos Károly, Kulcsár Gergely bronzérmet szerzett Mexikóban A XIX. Nyári Olimpiai Játékok i­tt Jenő ezüstérmes, nagy volt az negyedik napján egész sor pom- öröm a magyar táborban, ami­más eredményt értek el sporto­­kor hideg zuhanyként hatott a lóink- hír: az olimpiai szabályok értel­ Kamuti Jenő dr. , ezüstérmet mében a helyezést találatarány szerzett tőrvívásban, váltósúlyban Bakos Károly, gerelyhajításban nem dönti el — ez az első három helyre vonatkozik — és újra kel-Kulcsár Gergely, ötpróbán Tóth- t lett vívni Reveny ellen, akinek né Kovács Annamária léphetett , ugyancsak három győzelme volt­ fel a győzelmi dobogóra.­­ Óriási izgalmak közepette állt Nagy izgalmak közepette, 2500 fel egymással szemben a két ví­­néző előtt rendezték meg az olimp­­­vó, Revenu 4:3-ra .elhúzott, de piai vívóbajnokság első döntőjét, Kamuti összeszedte magát, egyen­­a férfi tőr egyéni versenyt. Három j­lített, aztán az ötödik tusst is de­­francia, két román és egy magyar vitte, így „megerősítette” második sportoló lépett pástra. Kamuti Je- : helyét a nő Drimba ellen vívta első asszó-­j A súlyemelő-bajnokságot szer­­dát, nagyon indiszponált volt, tög­­­dán a váltósúlyúak küzdelmével folytatták. A várakozásnak meg­felelően a szovjet Viktor Kuren­­cov szerezte meg az olimpiai baj­noki címet. Nagy küzdelem folyt a bronz­éremért. A rendkívül izgalmas versenyfutásból végül is a kitűnő formában levő Bakos Károly ke­rült ki győztesen, összetettben 440 kilóra javította a legrégebbi ma­gyar csúcsot. A gerelyvetésben rendkívül erős mezőnyben ragyogó magyar siker született, Kulcsár Gergely 87,06 méteres dobásával megszerezte a harmadik helyet. Tóthné Kovács Annamária az ötpróbában 200 méteren 23,8 má­sodperces eredményével második helyet szerzett és az összesítés­ben a harmadik helyre került. Lapzártakor jelentették: öttusa csapatunk arany, Balczó András egyéniben ezüstérmet szerzett. vid idő alatt 5:0-ra kikapott. A kö­züsunk, valamint a duna—tengeri I­vetkező fordulóban sikerült javí­­hajózásunk — mutatott rá a mi-I tani. (Folytatás a 2. oldalon.)­­ Ez annyit jelentett, hogy Kamu- Balczó András Kulcsár Gergely I­ tavalyinál kevesebb a munkára alkalmas nap, a teljesítmény mégis majdnem aznnns Az utóbbi­­két hé­t jelentősen­­ hátra. A napraforgó szedését és kedvezett az őszi mezőgazdasági cséplését kis híján csaknem be­fejezték valamennyi termelőszö­vetkezetben. Az őszi mezőgazdasági munkák mellett jutott ideje nagyüzeme­inknek a jövő tavaszi vetés elő­készítésére is. Őszi mélyszántás­ból 176 ezer holdon fejezték be a munkát. Még 75—80 ezer hold mélyszántási feladat várja a traktorosokat, munkák folytatására. A szeptem­beri esős időjárás után október­ben végre munkába állhattak az emberek és a gépek. A tavalyi szeptember és október több munkára alkalmas napot adott a mezőgazdaságnak. Kevesebb volt a csapadék, mint a mostani időszakban. A gépek és az em­berek teljesítménye most, a csaknem három hét kiesés elle­nére is, összességében mégis majdnem eléri a tavalyi szintet. Az őszi takarmánykeverék szakaszos vetése időarányosan kedvezően halad. Még mintegy 1500 hold vár bevetésre. Őszi ár­pából és kétszeresből még 12 000 hold körüli területet kell bevet­ni ahhoz, hogy az üzemterven előirányzott terület meglegyen. A búza vetése meggyorsult. Ok­tóber első napjaitól 13-ig csak­nem 85 ezer holdon került föld­­i székházának tanácskozó termé­be a mag. 1 ben. Az ankét témájául az áru-Az őszi betakarítás az időtá­­t termelés és értékesítés eddigi já­­rási viszonyokhoz képest kedve- pasztalatait, jövő évi feladatait főnek ,mondható. Cukorrépából , és a partneri viszony továbbra­­még 10 ezer, kukoricából pedig­­ vitájának lehetőségeit választom­ funkét a vállalatok és a tsz-ek partneri viszonyáról A Békés megyei Népújság­­ nyitotta az érdeklődés. Haszon­ Szerkesztő Bizottsága, az ör-­­ négyen vettek részt az ankéton ménykúti termelőszövetkezetek és tizenhárman mondták el fa­­vezetőinek közreműködésével pasztalataikat, észrevételeiket, a ankétot rendezett október 16-án,­­ jövőre vonatkozó javaslataikat, az örménykúti Egyetértés Ts. Az ankéton elhangzottak min­­den bizonnyal érdeklik megyénk valamennyi árutermelő gazdaságá­nak, termeltető és feldolgozó üzemének, vállalatának vezetőit, éppen ezért visszatérünk majd részletes ismertetésére. *

Next