Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

1059. október 18. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Magyarország küldötte a gyar­matosítás maradványai elleni közös harc fontosságára hívta fel a figyelmet az ENSZ köz­gyűlésének a gyarmatok kérdé­sével foglalkozó bizottságában. Vas Miklós, hazánk képviselője a közgyűlés 4. számú bizottságá­ban, felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának egyik fon­tos eleme az a szolidaritás és támogatás, amelyet a gyarmato­sítás teljes felszámolásáért ví­vott harcnak, a felszabadítási mozgalmaknak nyújt. Vas Miklós kiemelte U Thant főtitkár évi jelentésének azt a megállapítását, hogy az elmúlt években szilárd front kezdett ki­alakulni a gyarmatosítás marad­ványai felszámolásának megaka­dályozására. Az ENSZ határoza­ta előírja, hogy véglegesen meg kell szüntetni az afrikai konti­nensen és a világ más részein a gyarmatokat, a fajüldöző elfittek azonban a még meglevő gyarma­tokon­ fegyverrel nyomják el a szabadságukért és függetlensé­gükért küzdő népeket. A békés megoldás lehetőségének híján ezek a népek is kénytelenek fegyvert ragadni. Ebben a harc­ban a fajüldöző rendszerek nem lennének képesek, fennmaradni a NATO katonai, politikai és gazdasági támogatása nélkül, így a NATO-hatalmakat közvetlen felelősség terheli az Afrika déli részén kialakult kritikus hely­zetért — állapította meg­­ a ma­gyar delegátus, rámutatva, hogy a fajüldöző rezsimnek fegyveres akciói nemcsak a velük szomszé­dos független és szuverén afri­kai országokat fenyegetik, ha­nem az egész világ békéjét és biztonságát is. Rhodesiáról szólva a magyar delegátus rámutatott, hogy Ang­lia kormánya nem teljesíti az érvényes ENSZ-határozatokat. A­­ tová­bbi huzavona és habozás he­­­­lyett Angliának erőszakkal kell eltávolítania a fajüldöző Smith­­rezsimet. A magyar küldött hangsú­lyozta, hogy népi köztársaságunk támogatja az afrikai népek fel­szabadító mozgalmát. („Támoga­tunk minden olyan afrikai or­szágot, amely kész részt venni a gyarmati rendszer végleges fel­számolásáért folyó közös küzde­lemben. Közös harcot kell foly­tatni az ENSZ határozatainak végrehajtásáért, a gyarmati rendszer maradványainak felszá­molásáért, mert azok további lé­te az egész világ békéjét és biz­tonságát veszélyezteti — állapí­totta meg a magyar küldött fel­szólalásában. (MTI) 2 Amerikai fegyverkereskedők Az Egyesült Államok kiterjedt fegyverkereskedelmet folytat 1945 óta az Egyesült Államok külföldi fegyverszállítmányai értékben meghaladták az 50 milliárd dol­lárt — jelentette be Robert Cog­­lin pennsylvaniai kongresszusi képviselő. Hivatkozva a Pentagon hivata­­­los adataira, Coglin megjegyezte, hogy az 1969-es költségvetési év­ben a fegyverszállítmányok 2,3 milliárd dollárt fognak kitolni. A Coglin által közölt adatokból kitűnik, hogy a Pentagon a reak­ciós rendszereket részesíti előny­ben, így az elmúlt évben a „feke­te ezredesek” Görögországa 33,5 millió dollár értékű, a fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársaság pedig a fegyverszállítmányokra vonatkozó embargó ellenére az elmúlt hat évben 35,5 millió dollár értékű fegyverszállítmányt kapott az Egyesült Államoktól. (MTI) Egy háborús bűnös pályafutása Nyugat-Németországban nem sokkal ezelőtt Karl Theodor Mo­­linari tábornokot nevezték ki a Bundeswehr hesseni, saar-vidéki és Rajna-Pfalz-i katonai körze­teinek parancsnokává. A „Die Tat”, a nyugatnémet antifasiszta mozgalom lapjának közlése szerint a Német Kom­munista Párt ezzel csaknem egy­idejűleg adatokat hozott nyilvá­nosságra, amelyek arról tanús­kodnak, hogy ezt az igen magas tisztséget betöltő bonni táborno­kot közvetlen felelősség terheli azokért a háborús bűnökért, amelyeket a nácik a második vi­lágháború végén francia terüle­ten követtek el. 1944-ben az ő parancsára lőttek agyon 106 fog­ságba esett francia ellenállót. Távollétében, 1951 áprilisában ítélte halálra Molinarit a metzi francia hadbíróság. A Német Kommunista Párt kö­vetelte, hogy haladéktalanul vált­sák le a tábornokot és indítsa­nak ügyében vizsgálatot. A leleplezett háborús bűnös se­gítségére sietett a nyugatnémet hadügyminisztérium, amely cá­folta Molinari bűnös múltját. Legmaradandóbb élményünk a magyar nép szolidaritása és barátsága A dél-vietnami küldöttség sajtótájékoztatója A DNFF és az ideiglenes forra­dalmi kormány küldöttsége pén­teken, a delegáció elutazása előtt, a Külügyminisztérium vendéghá­zában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munkatársaival. A sajtóértekezletet dr. Randé Jenő, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője nyitotta meg, majd Tran Buu Kiem, a küldött­ség vezetője összefoglalta a dele­gáció benyomásait a Magyaror­szágon látottakról. " A szocialista építőmunka nagy eredményein, az ország­­ szépségén túl a legmegragadóbb élményt számunkra a magyar­­ nép szolidaritása és barátsága je-­­­lentette, amellyel szinte minden lépésünkben találkoztunk — mondotta. — Ez a szolidaritás a forrása annak az értékes politi­kai és gazdasági támogatásnak, amelyet a magyar nép és kormá­nya nyújt a dél-vietnami nép harcához. Jelentősen hozzájá­rulva e harcban kivívott győ­zelmeinkhez — hangsúlyozta Tran Buu Kiem, majd az újság­írók kérdéseire válaszolt. A párizsi tárgyalásokra utalva hangoztatta: a vietnami kérdést nem egyedül a konferencia hi­­­­vatott megoldani. Ugyanakkor a­­ harctereken is egyre nyilvánva­­­­lóbbá válik az agresszorok ku­darca. A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány őszintén kí­vánja a probléma megoldását, és erre megfelelő alapot nyújt a DNFF tízpontos javaslata. Az amerikaiakon a sor, hogy meg­mutassák, valóban szándékuk­ban áll a háború megszüntetése. — A párizsi konferencia — fűzte hozzá — kétségtelenül ha­tással van a nemzetközi közvé­leményre. Nemcsak népünk har­cát tükrözi, hanem alkalmat ad a háború kérdésében elfoglalt ál­láspontunk kifejtésére is. Az újságírók megkérdezték Tran Buu Kiemet, hogy véle­ménye szerint a jelenleg Ameri­kában zajló tüntetések milyen befolyással lehetnek a Nixon­­adminisztráció döntéseire.­­ Bár az Egyesült Államok és a hasonló kormányzati rend­szerű országok kormányai sem­mibe veszik a közvélemény ál­lásfoglalását, látniuk kell, hogy egyre erősödik az ellenállás po­litikájukkal szemben. Ezt mutat­ják a közvéleménykutatás ered­ményei is. Ha ez az áramlat to­vább erősödik, előbb-utóbb be­folyással lesz a hivatalos ame­rikai külpolitikára is — állapí­totta meg és hangsúlyozta, hogy a DNFF és az ideiglenes forra­dalmi kormány nagyra értékeli az amerikai közvéleménynek eze­ket a megnyilvánulásait. Ezután a dél-vietnami belpo­litikai helyzetről beszélt,, majd a küldöttség magyarországi tár­gyalásairól szólva hangsúlyozta, hogy teljes egyetértés alakult ki a magyar vezetőkkel a dél-viet­nami helyzet értékelésében és a Nixon-kormány magatartásának megítélésében. (MTI) INGYENES tanfolyamot indítunk •Övezeti képzi 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkások gépkezeli képzi 6 hónapos tanfolyamra férfisegédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszál­lást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szer­számhasználati díjat, és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. 24536 Szombat Égen és földön az emberért Beszélgetés a világ első űrhajó­snőj­ével Valentyina Tyereskova ismét Budapesten van. A Royal Szálló negyedik emeletén lakik. Szobá­ja inkább telefonközpont, tár­gyaló- és fogadóhelyiség, mint pihenőhely. Pedig hát ő sincs vasból. A szovjet delegáció tagja a Szakszervezetek Világszövetsé­gének kongresszusán. Bárki megszólítja, kedvesen mosolyog­va beszélget vele. Beszélgetés közben, ha elgondolkozik és sza­badjára engedi finom vonalú, fegyelmezett arcát, észre lehet venni fáradtságát, vonattal ér­kezett a magyar fővárosba. Mi­közben vele hosszú órákon át földi sebességgel dübörgött a hálókocsi, egy időben űrhajós­társai kozmikus sebességei ke­ringtek a Földünk körül, ő, ha kitekintett az ablakon, gyakor­lott űrhajós szemével, talán még fel is ismerte a csillagok milli­árd­jai között a három kis fé­nyes száguldó pontot, s ilyenkor bizonyára izgatottabban dob­bantott a szíve. Hiszen neki jó­val többet jelentett az esemény izgalmas újsághírnél, az űrhajó kabinjában személyes ismerősei, barátai hajtották végre bonyo­lult feladatukat. Lehet-e mással kezdeni Valentyina Tyeresková­­val a beszélgetést, mint űrhajó­zásról? — Mint szakmabeli, hogyan értékeli űrhajós barátai csopor­tos repülését? — Ez a csoportos űrutazás nagy előrelépés az űrhajózás történetében. Űrhajós­ kollégáim sok érdekes információval tér­nek majd vissza a Földre. Eze­ket az új információkat­ kidol­gozzák a tudósok és a tapaszta­latokat későbbi űrutazási prog­ramoknál használják fel. Ez az űrutazás biztató kezdet ahhoz, hogy a jövőben állandó szolgá­latot teljesítő űrállomásokat hozzanak létre. — Hogy értékeli kollegái telje­sítményét? — Boldog és büszke vagyok, hogy ismét hazám képviselői lendítik előre az űrkutatás egy fontos ágát. De talán még ennél is többet mondhatok: elégedett vagyok szakmailag is munká­jukkal. Hisz valami egészen újat produkáltak, megtanulták,­­ hogy később a többi űrhajó­sokat is megtaníthassák —, ho­gyan kell dolgozni, hegeszteni, szerelni egy valóságos űrmű­helyben. — Mi a véleménye arról, mi lehet, mi lesz a következő lépés a szovjet űrhajózási programban? — A szovjet emberekre jel­lemző vonás az, hogy előbb cse­lekednek, s csak azután beszél­nek. S hogy ez mennyire így igen, azt gondolom, az űrhajózás terén eddig elért sikereink is bi­zonyítják. Az űrhajósok szigorú program alapján készülnek, hogy bármikor rendelkezésre álljanak, az új bonyolult űrfel­adat megoldására. — Mióta emlékezetes űrrepü­lését végrehajtotta, s elsőként és azóta is egyetlenként a nők kö­zül a világon a kozmoszból lát­hatta a Földet, nagyon sok or­szágban járt a mi öreg Földün­kön is. Kérjük, emeljen ki egy­­kettőt a sok felejthetetlen talál­kozás közül. — Az űrrepülés után har­­mincnál több országban jártam. Ebben az évben Finnországban, Lengyelországban, Afganisztán­ban, NDK-ban és most Magyar­­országon. Egy-egy országban ál­talában 1—2 hetet töltöttem el. Úgy érzem nemcsak azért, mert nő vagyok, hanem mert érzel­meim és meggyőződéseim is azt diktálják, ha lehetőség nyílik előttem, akkor erőfeszítéseimet a békéért, az emberi jogokért vetem latba. Elsősorban tehát ilyen jellegű kongresszusokon veszek részt. 1963-ban tagja vol­tam a szovjet delegációnak a moszkvai Nemzetközi Nőkong­­resszuson, 1965-ben Helsinkiben megrendezett kongresszuson volt lehetőségem, hogy felszólaljak, 1969-ben szintén Helsinkiben voltam a nőkongresszusom. És nem utolsósorban örülök, hogy most részt vehetek Budapesten, a VII. Szakszervezeti Világkong­resszuson. — Nem fárasztóbb-e a sok földi utazás az űrutazásnál? — A kettőt nehéz összehason­lítani. Mind a kettő rendkívül izgalmas és élvezetes. Minden országnak megvan a maga ér­dekessége, mindegyik más. Az utazásoknál számomra, talán az a legérdekesebb, hogy mindig új emberekkel találkozhatok, be­szélgethetek, így sokat tudok meg kultúrájukból, közel kerül­hetek a népek történelméhez, láthatom szokásaikat. De nekem is lehetőségem nyílik arra, hogy elmondjam, hogyan élnek, dol­goznak nálunk az emberek, s el­sősorban a nők gondjairól be­szélhetek. Szívesen válaszolok a kérdésekre, amelyek legtöbbször az űrhajózásról szólnak. Talán nem érdektelen, ha ilyenkor el­mesélem saját élményeimet, ta­pasztalataimat. — Szívesen megismételné-e emlékezetes űrutazását? — Nagy örömmel repülnék még egyszer, sőt többször is. Nem is titkolt vágyam, hogy megismételjem az űrrepülést. Persze erre „vágyakozni” kevés. Cselekedni, fejlődni kell, hisz ma már az első űrrepülésekhez viszonyítva jóval többet kíván a tudomány egy mai űrajóstól. Ezért végeztem el a Zsukovszkij katonai repülőakadémiát, ahol ez év tavaszán szereztem meg a diplomát. — Szeretne-e első női űrhajós lenni, aki a Holdra lép? — Gondolom, hogy nemcsak ért, de minden űrhajós vágya, hogy ilyen égi szerencsében ré­szesülhessen. Természetesen sze­retnék az első nő lenni, aki a Holdra szól. — Talán térjünk még kicsit vissza a Földre, mi a véleménye a szakszervezeti világmozgalom­ról? — A világ dolgozóinak érde­kében tevékenykedik, eredmé­nyei már eddig is jelentősek és sok helyütt kivívta a dolgozók emberibb munkakörülményeit. Remélem, sőt biztos vagyok, hogy ez a kongresszus további lé­pés lesz a béke, a demokrácia, a szocialista haladó erők egysé­gének megteremtéséhez. Mint asszony, külön remélem, hogy jelentős határozatot hoz a dol­gozó nők érdekvédelmében. A nők nevében azt mondhatom, hogy szeretném, ha a szakszer­vezetek, és a nemzetközi nőta­nács között az eddiginél még szorosabb lenne a kapcsolat, s az együttműködés. E riport után Tyereskova át­öltözött és néhány perc múlva korallszínű, egyszerű vonalú elegáns kiskosztümében megje­lent a vacsoránál. Megjelenésé­vel érezhetően vidámabb lett a Royal Szálló éttermének hangu­lata. 8. I.

Next