Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

1989. december .. Nyolc gramm súlyú bevásárló szatyrok Az Újszegedi Szövőgyárban az NSZK-ból nemrégiben beszerzett, csomómentes halász­hálókat kötő géppel tetszetős műanyag függö­nyöket, s bevásárló miniszatyro­kat is készítenek. Ez utóbbiakhoz úgynevezett terjedelmesített da­­nulont használnak, ami azt ered­ményezi, hogy a szatyor eredeti méretének az ötszörösére is ki­nyúlik. Súlya mindössze nyolc gramm, ugyanakkor nyolc háló áruval terhelhető. Az új­­cikkből évente több milliót készítenek. A zord idő elriasztotta a sirályokat a Fehértó­ról, a récék és a vadlibák még maradnak A téliesre fordult időjárás el­riasztotta a Szegeddel szomszédos fehértói madárszálló neves ven­dégeit, az októberben érkezett sirályokat. Több mint 3000 dan­­ka-, ezüst- és heringsirály hagy­ta el a rezervátumot. Mielőtt útrakeltek, megtisztogatták a már lecsapolt és lehalászott halasta­vakat. Ugyancsak délebbre köl­töztek, Földiközi-tengeri végső úticéllal, a sötét tollazatú füstös canká­k. Vágják a nádat Megkezdődött a nádaratás a Velencei-tónál: először a part­­menti sekély vizeken láttá­k mun­kához. A közepes minőségű nád­ból eddig 120 000 kévét vágtak le, s szállítottak el. A tervek szerint a tavaszig 600 000 kéve kerül a nádgazdaság raktáraiba. hály, aki gyöngyösi munkahe­lyét cserélte fel ezzel a „szomszé­dos” építkezéssel. Igaz, a legkényelmesebb kö­rülmények sem „otthoni” körül­mények, s az is igaz, hogy a munka sem halad mindig úgy, ahogy szeretnék. Egész sor ki­tűnő mongol szakmunkás dolgo­zik, s egész sor új munkás nem dolgozik. Illetőleg csak időnként dolgozik a műszak alatt. Érthető egyébként: lovon nőtt fel, a messzire nyúló füves pusztákon, s most nem egyszer nehéz fizikai munkát kellene végeznie nyolc órán keresztül vagy ugyanannyi ideig feszülten figyelnie a gép munkáját. Nehezen megy ez még ezeken az építkezéseken, s a többieken is most formálódik a mongol munkásosztály, együtt fejlődik, alakul a szocialista ipar kialakulásával. Ehhez nyúj­tunk, a szocialista országok kö­zött, segítséget mi magunk is. A többi között a félezer magyar szakember munkáján keresztül. ...és nemcsak a mongolok ta­nulnak meg magyarul, a ma­gyarok is megtanulnak mongo­lul. Na nem, nem mindig az irodalmi nyelv szabályai és nem mindig kifejezései szerint De egyre jobban megérti egymást a régi magyar és az új mongol szakmunkás, mert van közös nyelvünk: az építőmunka. Gyurkó Géza következik: Lámák, szörnyek, rádiók. Jumranco mongol fúrómester, aki 15 éve tudója e szakmá­nak és néhány éve kemény ne­velője az új szakmunkások­nak. 3 Demokratikus elvek termelőszövetkezeti törvényünkben A Magyar Szocialista Mun­­káspárt IX. kongresszusá­nak határozata megállapította, hogy: „A magyar falun végbe­ment fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társa­dalmi átalakulás előnyösen vál­toztatta meg az egész falusi élet­formát .. A párthatározatban is említett „társadalmi átalakulás” a terme­lőszövetkezetek gazdasági meg­erősödésének következménye volt. A közös gazdaságok erősödése és a társadalmi átalakulás következ­tében a termelőszövetkezetek fej­lesztésének időszakában alkotott jogszabályi rendezések elavultak­ká, nemegyszer akadályaivá vál­tak a további fejlődésnek. A már említett kongresszusi határozat viszont a szövetkezeti gazdaságok további fejlődését és a paraszti osztály életszínvonalának gyor­sabb ütemű emelését irányozta elő. Ezért olyan új szabályozásra volt szükség, amely a jog eszkö­zeivel elősegíti a további fejlő­dést. Ilyen indokok alapján került sor az új termelőszövetkezeti törvény megalkotására és 1968. január 1-én történt hatályba lép­tetésére. Az új jogi szabályozásnak első­sorban az volt a feladata, hogy: — kövesse azokat a pozitív vál­tozásokat (a fejlődést), melyek a legutóbbi évek folyamán a terme­lőszövetkezetekben bekövetkez­tek; — meghatározza a termelőszö­vetkezetek helyét a gazdaságirá­nyítás új rendszerében; — elhárítsa az akadályokat a termelőszövetkezetek eredményes, önálló, vállalati gazdálkodásának útjából; — megalapozza a további fej­lődést és ennek érdekében a mű­ködéssel, a gazdálkodással és a szervezeti élettel kapcsolatos jog­viszonyokat újszerűen rendezze;­­ erősítse és továbbfejlessze a szocialista termelési viszonyokat. A feladatok megvalósításának középpontjában áll a ter­melőszövetkezeti demokrácia ki­­szélesítése és gyakorlása. A termelőszövetkezeti demokrá­cia jelenti az egész termelőszövet­kezeti tagság részvételét (közvet-­ lenül vagy közvetetten) a terme­­­­lőszövetkezetet érintő valamen­- i nyi kérdésben — a jogszabályok adta kereteken belül. A szövetkezeti demokrácia el­ve alapján a termelőszövetkeze­tek a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létreho­zott szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Ugyanakkor önálló vállalatszerű gazdálkodást foly­tatnak és egyben a parasztság társadalmi szervezetei is. Ezért a vezetésben és az egész működés­­­­ben az eddiginél következeteseb­­­­ben kell megvalósulnia a szövet- t­kezeti demokrácia és a vállalat­­i szerv gazdálkodás sajátos egysé­­­­gének. A tagság — a termelőszö­­­ vetkezet tulajdonosaként — ren­­­­delkezik a közös vagyonnal. Ma­­­­ga alakítja ki a szövetkezet bel­ső igazgatását — jogszabályok keretei között — maga határozza meg szervezeti felépítését, a szer­vezet működési rendjét. Maga választja — bízza meg — vagy jelöli ki a termelőszövetkezet ve­zetőit és a tagok ügyeinek intézé­sére bizottságokat hoz létre. Ezen jogosultságok gyakorlása mellett­­ azonban köteles végrehajtani a­­ saját maga által meghatározott­­ rendszabályokat és a saját maga által választott vezetők rendelke­zéseit. A tagok jogosultságai, il­­­­letve kötelezettségei a tulajdono­­s j­ viszony és a munkavállalói vi­szony egybefonódásából erednek. A jogok és kötelezettségek együttes érvényesülése olyan szo­cialista típusú embert feltételez, aki a munkakötelezettségét nem hanyagolja el a tulajdonosi jogok­­ túlértékelése miatt. A tulajdonos a­­ jogokat pedig úgy gyakorolja, mintha saját gazdaságáról lenne­­ szó. A szövetkezeti demokrácia ki­­fejezésre jut már abban is, hogy az 1968. január­­ napján életbe léptetett új törvény úgyne­vezett „kerettörvény”. E törvény a szövetkezet működésének csak kereteit határozza meg. Egyben lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a működés módját konkrétan a szö­vetkezet közgyűlése — a saját adottságainak és körülményeinek­­ figyelembevételével — tegye kö­telezővé. Ezeket a belső — keretet kitöltő — szabályozásokat a köz­gyűlés által jóváhagyott alapsza­bály, és a vezetőség által jóváha­gyott ügyrend és munkarend tar­talmazza. A demokratikus vezetés biztosí­téka az, hogy a termelőszövetke­zetet érintő legjelentősebb intéz­kedések a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A törvény részletesen felsorolja és előírja, melyek azok az ügyek, amelyekben kizárólagos joggal a termelőszövetkezet egé­szét felölelő testületi szerv , a közgyűlés köteles dönteni. E fó­rumon valamennyi jelentős ügy­ben hallathatja hangját a terme­lőszövetkezet minden tagja. E széles körű testület munkáját tovább demokratizálta az a szabá­lyozás, amely egyes ügyekben a titkos szavazás rendszerét vezet­te be. A közgyűlés munkáját töb­bé nem zavarhatja a tartózkodó magatartás. Ilyet ezelőtt — főleg személyi ügyekkel kapcsolatos döntések során — a tagok részé­ről észlelni lehetett. A titkos sza­vazás rendszerében minden tag véleményt nyilváníthat olyan kérdésekben is, melyekben — ezt megelőzően a vezetőség vagy egy-egy személy jelenléte miatt — nem nyilatkozott volna szíve szerint. A szavazás titkosságának szigorú betartásával — a kérdé­sek eldöntésében — a tagok va­lódi akarata a legdemokratiku­sabb elvek szerint juthat érvény­re A termelőszövetkezeti demokrá­cia kiszélesedését eredményezte a­­ különböző bizottságok hatásköré­nek szélesítése is. A régi, és csu- 1­­­pán formális szerepet betöltő bi­­­­zottságok ügyintéző szervekké váltak és így a tagság által kivá­­­­lasztott legalkalmasabb termelő­­­­szövetkezeti tagok ügyintéző sze­­­­rephez jutottak. Az új törvény­­ adta önállóság fokozottan jelent- 1­­­kezik az ellenőrző bizottság mun- ( i kájában. A bizottság belső ellen-.j­őrzésével a termelőszövetkezeti­­ működését és gazdálkodását ma­­j­­­ga a tagság vizsgálja meg. A szö-­­ vetkezetekben működő többi bi-­­ zottságok is szerves kiegészítői a, j i kollektív vezetésnek. Fontos új k­i­vonás a szabályozásban, hogy a­­ bizottságok már nemcsak előké-­­ szítő, véleményező és javaslatáé- i­vő szervek, de bizonyos feladat­­­tokat önállóan végezhetnék. A szövetkezeti demokrácia a gazdasági vezetés területén lezár­ja, hogy felsőbb hivatalos szervek irányítsák a szövetkezetet abban történetesen, hogy milyen nö­vényféleségeket termeljen, ho­gyan alakítsa ki az állatállomá­nyát, és gazdasági tevékenységi körét milyen irányban erősítse. A törvény teljesen megszüntette az államigazgatási szerveknek a ter­melésre gyakorolt közvetlen befo­lyását. Ma már a tagság — az ál­tala megválasztott gazdasági ve­zetőkön keresztül — maga hatá­rozza meg a szövetkezet tevé­kenységének irányát. A szervek a termelőszövetke­zeti demokrácia gyakorlásá­ra a termelőszövetkezetek érdek­­védelmi szervei. A tájegységen­kénti területi szövetségek és a tsz-ek országos tanácsa a tag ter­melőszövetkezetek közgyűlései­nek határozatai alapján jöttek létre. Az érdekvédelmi szervek­ben tevékenykedő vezetőket köz­gyűlésen választották. A közgyű­lés akarata (a tagok akarata) az­­ általa választott küldötteken ke­resztül jut kifejezésre a szövet­ségek és az országos tanács mun­kájában. Az érdekvédelmi szer­veket az új törvény arra is fel­jogosította, hogy a termelőszövet­kezeteket érintő egyes jogszabá­lyok megalkotásában részt vegye­nek. Ily módon a termelőszövet­kezeti tagok érdekét már a jog­alkotáskor figyelembe veszik. A törvény életbe léptetése óta eltelt idő alatt szerzett tapaszta­latok mutatják, hogy a termelő­­szövekezeti demokrácia teljes ki­bontakozásának ma már törvényi akadályai nincsenek. A gyakorla­ti alkalmazást bizonyos mértékig gátolja, hogy a tagok nagy része ma még nem ismerte fel az új törvény adta lehetőségeket. Talán még éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a párthatározat szellemé­ben megalkotott jogszabálynak megfelelően a tömegek átformá­lódjanak és élni tudjanak a tör­vény adta jogaikkal. Sajnálatos, hogy egyes terme­lőszövetkezeti vezetőknél még ma is tapasztalható olyan magatar­tás, mellyel a szövetkezeti demok­rácia teljes körű kiszélesítését akadályozzák. Ez azoknál a veze­tőiknél észlelhető, akik az előző években kialakult helytelen szem­léletüktől mind ez ideig nem tud­tak szabadulni. Szerencsére az ilyen vezetők száma mindinkább csökken. Széles körű ismeretterjesztő tevékenységgel a fejlődést meg lehet gyorsítani, mert az ag­rárpolitikánk célkitűzését csak az új termelőszövetkezeti törvény helyes értelmezésével és követke­zetes alkalmazásával lehet elérni. Dr. Kovács István, a Dél-Békés M Megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosa szerda ÉPÜL A SOPRONI TV-TORONY­ A kelet—nyugati mikrólánc utolsó — nyugati láncszeme — a 135 méter magas tv-torony építé­se rövidesen befejeződik Sopron­ban. Az URH normál és színes tele­víziós közvetítések, valamint az első lépésben 480 egyidejű tele­fonbeszélgetésre alkalmas beren­dezés monumentális vasbetontor­­nyát december végén adják át az építők. (MTI-fotó) fi szocialista építőipar idei mérlege: 32230 lakás Naponta mintegy 1200 tonna­ cement érkezik Romániából, hogy enyhítse a kötőanyag-hiányt az építkezéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a romániai ce­mentipar soron kívül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 tonna román cement érkezett az országba. Az építésügyi és városfejleszté­si minisztérium legújabb felméré­se szerint az év utolsó két hónap­jában 9200 új lakás építését feje­zik be az ÉVM-vállalatok, így várható, hogy a tavalyinál 12 szá­zalékkal több, vagyis 23 500 lakás átadásával zárják az 1969. évi programot. Az előzetes felméré­seken tájékozódtak más tárcák, a tanácsok és a szövetkezetek épí­tési munkájának várható eredmé­nyeiről is. Ezek szerint a szocia­lista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át. (MTI)

Next