Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­­­S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK Ára: 86 fillér A munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre A párt megyei bizottságának ülése A párt megyei bizottsága tegnap, 1970. március 25-én ülést tartott, amelyen a Köz­ponti Bizottság 1958-ban a munkásosztály­ról hozott határozatának végrehajtását újí­totta meg. Az írásbeli jelentéshez dr. Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára szóbeli kiegészítést adott. A párt Békés megyei bizott­sága 1969 július—augusztus hó­napban a Központi Bizottság 1958. évi határozata alapján vizsgálatot folytatott 39 nehéz­ipari, könnyűipari, élelmiszer­­ipari, építőipari üzemben és kisipari termelőszövetkezetben, melynek során 2500 fizikai mun­­kás, párt-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezető véleményét hallgatta meg a vizsgálatban részt vevő 92 elvtárs. A munkások helyzetét, a KB ha­tározatának végrehajtását célzó vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 10 évben a megyében je­lentős politikai, társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Ezzel függ össze, hogy amíg a megyében a felszabadu­lást követő években az ipar fej­lesztésének üteme rendkívül las­sú volt, s a kevés számú ipari munkahely közel sem biztosítot­ta a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottságát, addig a má­sodik ötéves tervben erőtelje­sebb iparfejlesztés indult meg. 1961—67 között a szocialista szektorban mintegy 9 milliárd forint jutott a megye fejleszté­sére, amelyből több mint három, milliárd az ipari állóalapok bő­vítését szolgálta, s 1968-ban Bé­kés megyében a szocialista ipar­ban 46 666, a szocialista építő­iparban pedig 6095 volt a fog­lalkoztatottak száma, ami az összlakosság 12,1 százaléka; ez az arány 1958-ban mindössze 3,3 százalék volt. Az ágazatok közül a nehéz­ipar, ezen belül is a gépipar fej­lődése volt a leggyorsabb, amely 1968-ban az össz­munkások és alkalmazottak 11 százalékát foglalkoztatta. Az ipar bővítéséhez szükség­­létszámot részben a mezőgazda­ság átszervezése folytán felsza­badult munkaerő, részben a ko­rábban csak háztartásban dolgo­zó nők fokozottabb munkába állítása biztosította. A foglalkoztatottság további javítása főleg az új ipari tele­pek létesítésétől és a szolgálta­tás fejlesztésétől függ. Általá­ban a koncentráltabb, nagyobb létszámot foglalkoztató ipartele­­pek fejlődése volt a gyorsabb. A megye iparosítását megelőző­en, 1958-ban az állami iparban mindössze két gyártelep foglal­koztatott ezer munkásnál töb­bet — a békéscsabai téglagyár és a ruhagyár. Az utóbbi évek­ben a foglalkoztatottak csaknem egynegyede nagyüzemekben dol­gozik. A vidékről bejáró dolgozók száma évről évre emelkedik. 1967-ben több mint 22 ezer em­ber utazott, ebből a megye te­rületén 13 ezer, megyén kívül pedig 9 ezer. A vidéki ipartele­pítések (Orosházi Üveggyár, Bé­kési Mezőgazdasági Gépgyár stb.) segítettek a helyi lakosság foglalkoztatásában, de a szívó­hatás következtében a bejárók számát a közeli településekről is megnövelték. Különösen az épí­tőiparban dolgoznak lakóhelyük­től távol jelentős számban. A nagyobb munkalehetőség következtében csökkent a me­gyéből elvándorlók száma. Meg­változott a keresőképes foglal­koztatottak aránya is. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és többszörösére nőtt az ipari munkásoké és alkalmazot­také. Jelenleg az iparban dolgo­zik a keresőképes lakosság 20 százaléka. A gyors fejlődés el­lenére megyénk továbbra is erősen mezőgazdasági jellegű. Az ipartelepítés kedvezően befolyásolta az ipar összetételét. 1968-ra az ipar szerkezeti ará­nyai megváltoztak: az állami iparban a foglalkoztatott 30 százaléka a nehéziparban, 30 szá­zaléka a könnyűiparban, az élel­miszeriparban pedig 34 százalé­ka dolgozott. A munkások a párt politiká­ját helyeslik, magukénak vall­ják, amely marxista alapokon nyugszik, szélsőségektől mentes, reálisa­n fejezi ki a hazánkban végbement társadalmi, gazdasá­gi és politikai változásokat. Ezért a munkások készségüket fejezik ki annak megvédéséért és végrehajtásáért. A munkások értik és látják, hogy a munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre. Tudják, hogy a párt irányító te­vékenysége a fejlődés alapvető hajtóereje. Igénylik a párt sza­vát az üzemekben és az irányí­tó, még inkább az ellenőrző sze­repét a cselekvésben kívánják látni. Jól fogadják, hogy az ál­lamhatalmi és más társadalmi szerveknél jelentős számú mun­kás van a vezetésben. A megyé­ben a tanácstagok között eredeti foglalkozását tekintve 524 ipari munkás van. A párt egyre növekvő tömeg­befolyása nem azonos mértékű a munkások egyes csoportjainál. A leghatékonyabb a régi szer­vezett munkások körében. Ide lehet sorolni még az üzemek törzsgárdáját, a kvalifikált szak­munkásokat, a termelést közvet­len irányító szakembereket, ve­zetőket. Közülük kerülnek ki a párt aktivistái, a szocialista bri­gádmozgalom vezetői és tagjai, a társadalmi és tömegszerveze­tek aktív résztvevői. Ez a cso­port politikailag a legképzet­tebb és legtapasztaltabb, politi­kai magatartását a tudatosság jellemzi. Az üzemi pártszervezetek he­lyesen látják alapvető feladatu­kat. Igyekeznek megoldani a munkások ideológiai és politikai nevelését, elsősorban a párttag­ság felkészítésének és mozgósí­tásának útján. Helyes, hogy az üzemi pártszervezetek egyre több gondot fordítanak a dolgo­zók tájékoztatására, hangulatá­nak tanulmányozására. A kü­­önböző téves nézetekkel szem­beni határozott fellépés azon­ban még sokszor elmarad, gyakran hiányzik a kellő politi­kai bátorság is. Bár a pártszer­vezetek nevelő munkája ered­­ményeként fejlődött a munká­sok szocialista tulajdonnal szembeni felelősségérzése, ez azonban még nem egyértelmű, mert hat még a társadalom és az üzem iránti közöny, ami olyasmiben is megnyilvánul, hogy „először a háztáji, azután az üzem.” A materialista világnézet tér­hódításához, a párt eszméinek elfogadásához a pártszervezetek következetes és szívós propa­gandamunkája jelentős mérték­­ben járult hozzá. Az 1968/69-es oktatási évben a megyében ösz­­szesen 24 ezer munkás vett részt a politikai oktatáson, eb­ből hatezren a pártoktatás szer­vezett formáin. A pártszervezetek gazdaság­irányító és termelést ellenőrző tevékenysége javult. A közgaz­dasági és elemző tevékenység mindinkább érvényesült mun­kájukban. Ez azonban a válla­lati önállóság korlátozott volta (telephely, gyáregység) miatt (Folytatás a 2. oldalon) Laktanyát neveztek el Szalvai Mihály altábornagyról A felszabadulás közelgő 25. évfordulója alkalmából a ma­gyar és a nemzetközi munkás­mozgalom kiemelkedő személyi­ségéről Szalvai Mihály altábor­nagyról nevezték el néphadsere­günk egyik budapesti laktanyá­ját. A szerdán tartott bensősé­ges névadó ünnepségen részt vett a néphadsereg tábornoki karának több tagja, képviseltet­ték magukat a társfegyveres testületek, ott voltak többen a névadó egykori harcostársai kö­zül. XXV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Megyei főszerkesztők tanácskozása A MUOSZ oktatási központja és a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége rendezésében szerdán megkezdődött Szolno­kon a megyei főszerkesztők módszertani tagozatának tanács­kozása. Az első napon Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propa­ganda osztályának vezetője tar­tott előadást „Kritika és felelős­ség” címmel. Az előadást vita követte. Délután meghallgatták Zagyi Jánosnak, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága titká­rának tájékoztatóját Szolnok megyéről, majd megtekintették a Tisza II. vízlépcső építéséről készült filmet. A tanácskozás második nap­ján Gerencséri Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munka­társa tart tájékoztatót, majd résztvevők Jászberénybe, nak. utaz- Magyar—Szovjet Barátsági Napok megyénkben A Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Békés megyei elnöksége áp­rilis 3-án és április 4-én, ha­zánk felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából Magyar— Szovjet Barátsági Napot rendez Gyulavári, Dombiratos, Újkí­gyós, Kötegyán és Pusztaottla­­ka községekben. Az ünnepségeken, melyelére szovjet vendégeket is meghív­nak, megemlékeznek arról a sokoldalú támogatásról, melyet a Szovjetunió nyújtott hazánk­nak a szocializmus építése során. Szlovák gyermekkórus Békéscsabán A Magyar Rádió és Televízió­­nemzetközi, gyermekkórus-talál­kozót rendez hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóján. Egy-egy lengyel, észt, bolgár, cseh, német, szovjet, jugoszláv gyermekkórus érkezik hazánk­ba s az április 1-i Erkel Szín­ház-beli ünnepi gálaest után az ország különböző városaiban lépnek fel. Békéscsaba a Pozso­nyi Rádió gyermekkórusát látja vendégül: április 3-án kétszer, délelőtt fél 10-kor és délben, fél 1-kor a megyei Művelődési Házban lép a csabai közön elé a szlovák kórus. nagy tételben­­ a háztáji gazdaságoknak A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat­nál az idén egyre több háztá­ji gazdaság közös tételben rendeli meg a tavaszi vetőma­got. A háztáji gazdaságoknak ugyanis módjukban áll, hogy a tsz-eknek bejelentsék, mennyi vetőmagot igényel­nek, a közös gazdaság köz­pontjában elkészítik az össze­sítést és egyszerre rendelik meg a szaporító anyagot. Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a kis cso­magolású 100—­250 gram­mos — tételek ára helyett a nagyobb megrendeléseket — az egymázsás szállítmá­nyokat — megillető kedvez­ménnyel vásárolhatja meg a tagság. Lehetőség nyílik arra is, hogy a közös gazdaság járművével olcsóbban szállít­sák a helyszínre a magvakat. A vállalat és a SZÖVOSZ vetőmagárjegyzéket adott ki, amelyben tájékoztatást adnak a beszerzési lehetőségekről és feltételekről. (MTI) H­unkában a brigád A csanádapácai Köztársaság Tsz 30 holdas mákvetését kálisó, szuperfészfát és pétisó keverék­kel trágyázzák. Mivel a föld még laza, s géppel nem tudnak ráhajtani, ezért munkabrigádot szerveztek a műtrágya szétszórására.

Next