Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1970. MÁJU­S 36., KEDD Hazautazott az Aradi Román Színház társulata Vasárnap délelőtt a Művelőső­désü­gyi Minisztérium Nemzet­közi Kapcsolatok Főosztálya és a Jókai Színház igazgatósága a békéscsabai Körös­ Hotelben bú­­csúfogadáson látta vendégül az aradi színház vezetőit és tag­jait. A fogadáson Deák Ferenc, a Békés megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője köszöntötte , a vendégművésze­ket, hangsúlyozva a két színház kapcsolatának eredményeit. A romá­n vendégek nevében Ovidiu Cornea, az Arad megyei műve­lődési és művészeti bizottság előadója köszönte meg a szíves fogadtatást és a Békéscsabán töltött emlékezetes napokat. A vendégek tegnap, hétfőn délután a Jókai Színház klubjá­ban búcsúztak el a békéscsabai színészektől, majd az esti órák­ban visszautaztak Aradra. Rekord tojáshozam megyénk mesterséges fácántelepein Megyénk mesterséges fácánte­lepein — a remetei erdészetben, Mezőhegyesen, Gyomán és má­sutt — a volierekben minden eddiginél nagyobb tojáshoza­mot produkálnak a fácántyú­kok. A megnövekedett tojásho­­zamból egyedül Remetén a ta­valyinál 2—3 ezerrel több fá­cáncsirkét keltetnek. A mester­séges fácántelepeken egyébként megkezdődött a szárnyas apró­vadak „elvadítása”. Megyénk vadásztársaságai a lucernaföldeken, a réteken ipar­kodnak összegyűjteni a fácán­tojásokat. Egyedül a körösladá­­nyi vadásztársaság eddig ötezer tojást gyűjtött össze és kottások­­kal megkezdték a kisfácánok keltetését. Ára: 1 forint Fock Jenő és Biszku Béla a Tisza és a Maros mentén Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai vasárnap dél­előtt Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos kíséretében meg­tekintették a tiszántúli árvéde­kezés legveszélyesebb szakaszán, a Maros menti óriás buzgárnál összpontosított nagy árvédelmi erők munkáját. Helikopterrel végigrepültek a Maros torkolati szakasza felett Makóig, majd a kiürített vásrostól négy kilomé­terre leszálltak az óriás buzgár térségében. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára és Tö­rök László, a megyei tanács el­nöke fogadta az érkezőket. Pol­gár István, a Maros menti és az alsó-tiszavidéki árvédekezés he­lyettes vezetője és Kerekes Szilveszter ezredes, a Tisza— Maros szöget védő honvédségi erők parancsnokat tett jelentést Fock Jenő miniszterelnöknek. tosan lehetővé válik a gépjár­műközlekedés. A szél ereje csök­kent, de hullámverés ellen to­vábbra is hosszú szakaszon vé­dekeznek. A Tisza mentén, Poroszló tér­ségében, valamint Tiszadobbal szemben a folyó jobb partján a legerőteljesebb a védekezés. Eb­ben a térségben csaknem 2000 ember dolgozik az átázott tölté­sek megtámasztásán és egyes buzgáros szakaszok mentesíté­sén. (MTI) Az Országos Vízügyi Hivatal jelenti hétfőn A Maroson a tetőzés óta 80 centiméter apadást észleltek. Újabb veszélyes buzgárok, vagy csúszások nem keletkeztek. A töltések állapota kielégítő, de a tartós vízborítás miatt az árvíz­­veszély nem múlt el. A térség­ben továbbra is nagy mennyi­ségű védelmi anyagot, gépeket és munkaerőt tartanak készen­létben. A Tisza Szegednél az elmúlt 24 óra óra alatt 10 centimétert áradt és már 15 centiméterre megközelítette az eddigi maxi­mumot. Ezt az áradást elsősor­ban a Maroson levonult árhul­lám okozta. A Tisza árhulláma június első napjaiban tetőzik Szeged térségében. Szolnoknál is tovább áradt a Tisza és már csak 30 centiméterrel marad a vízállás az eddigi maximum alatt. Az esőzés megszűntével las­san felszáradnak az agyagos talajú töltéskoronák és fokozat Békés megyeiek az újraéledő F­ehérgy­armaton Szombaton Békés megyéből az árvízi sújtotta Fehérgyarmat­ra utazó egészségügyi-műszaki küldöttség vezetője, Mizó Mi­hály, az MSZMP megyei bizott­ságának munkatársa telexen jelentette, hogy szerencsésen megérkeztek és szombaton dél óta dolgoznak, hogy a község­ben helyre­állítsák a kataszt­­­rófa okozta károkat. A jelenlegi helyzet szerint a­­ nagyközség 1596 lakóépülete­­ közül 265 összedőlt, 243 életve­szélyes, 196 víz alatt áll és csak 892 lakható. A hamarosan visz­szatérő lakosságnak szüksége van zöldségfélére, továbbá mind a termelőszövetkezetek­nek, mind a háztáji gazdasá­goknak vetőmagra és takar­mányra. A fehérgyarmati hely­zet közelebbi ismerete alapján a mihamarabbi segítségnyúj­tásról az operatív bizottság a keddi tanácskozás után intéz­kedik. Szárad a gyapjú Megnyírták a juhokat a füzesg­armati Vörös Csillag Tsz-ben. Az idei gyapjútermés jónak mondható. A szövetkezet raktárában átadás előtt gondosan kezeik, szárítják az igen jelentős értéket képviselő árut. (Fotó: M. L.) XXV. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM MA: Marosi buzgárok (3. oldal) Bábáskodásból is megárt a sok (4. oldal) Vasárnapi sport­tudósítások (7—8—9. oldal) Nagydíjat nyert a nemzetközi vásáron A napokban nyitt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyen részt vesz a gyulai húsüzem is. A kiállított ter­mékek elbírálásánál a váro­sunkban a húsüzemben készí­tett paprikás szalámi elnyer­te a fővárosi tanács nagydí­ját. Az értékes és szép kivi­telű díj a vásár tartama alatt a Húsipari Tröszt kiállítási pavilonjában marad, utána kerül az illetékes helyre, a gyulai húsüzem vitrinjébe. Kétnapos belgyógyász■ kongresszus Gyulán Mint már hírt adtunk róla, május 28-án és 29-én Gyulán, a városi tanácsháza dísztermé­ben rendezik meg Békés és Csongrád megyék belgyógyá­szainak kongresszusát, amelyen nagyváradi orvosok is megje­lennek és fel is szólalnak. A nagy jelentőségű tanács­kozást Magyar Imre profesz­­sz­or nyitja meg. Az első nap előadói között szerepelnek. Bé­késcsabáról Gsikász J., Son­koly K. és Borbola J., Gyulá­ról Pluhár J. és Somogyi E , Makóról Szász K. és Tiszai A., Orosházáról Dani Gy, Kováts A, Resetár M. és Lakatos L., Nagyváradról Papp L., Fricz A., Vass L. és Popper A. orvosok. Az előadásokat kerekasztal - konferencia követi. A második nap előadói­­kö­­zött szerepel Piti E., Sári J., Novaszel F. és Somos T. Sze­gedről, Gyuláról Mandik É., Hutter K., Deli L., Iványi J., Pintér M., Hódmezővásárhely­ről pedig Dobó M. orvosok. Az elhangzó előadásokat ismét ke­­rekasztal-konferencia követi. A kongresszus idején műszerügyi kiállítást is rendeznek a kór­ház kultúrtermében. *** A szegedi árvízi helyzet mi­att a kongresszust ugyanazok­kal az előadókkal későbbi idő­pontban tartják meg. Erről a sajtóban híradást adunk. Háromszáz ágyas üdülőt építtet Gyulán a Fővárosi Tanács Pénteken délelőtt több hónap óta tartó tárgyalásokra tettek pontot a gyulai városi tanácshá­zán. Ekkor állapodtak meg, hogy a főváros a régebben tervezett üdülőjét városunkban építteti fel, megtörtént az üdülő részére a telekvásárlás is. Most már a a megvalósítás következik. Az ügy előzményéhez tarto­zik, hogy tavaly ősszel Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-el­­nökének vendégeiként kirándult Gyulára Sarlós István, a Fővá­rosi Tanács V. B. elnöke he­lyettesei társaságában. Akkor ke­rült szóba, hogy a Fővárosi Ta­nács melegvizes gyógyhelyen üdülőt kíván létesíteni. Az it­teni körülmények elnyerték a vendégek tetszését, akkor azon­ban még nem történt végleges döntés. A főváros műszaki szak­emberei több lehetőséget vizs­gáltak meg az országban, de a város­­ vezetésével folytatott többszöri tárgyalások, az itteni adottságok végül is azt eredmé­nyezték, hogy Gyula mellett döntöttek, még­pedig úgy, hogy az eredetileg 200 ágyasra terve­zett üdülőt a pedagógusok üdül­tetését is tekintetbe véve, 300 ágyas üdülő építését határozták el. A Fővárosi Tanács pénteken Gyulán járt illetékesei dr. Vidó István vb-elnökkel megkötötték a végleges megállapodást, meg­vásárolták az eredetileg a Gó­­liát-szálló számára fenntartott területet a SZOT-MEDOSZ- üdülő szomszédságában. Beje­lentették a tárgyaló partnerek azt is, hogy a műszaki tervek készítését azonnal elkezdik, hogy az építkezés a jövő évben bein­dulhasson, mert 1972-ben már megérkeznek az első üdülő ven­dégek. A megállapodás érthetően nagy örömet keltett városszerte. Gyula vezetősége évek óta ar­ra törekedett, hogy a fürdő nagyszerű adottságait valami módon kamatoztatni kellene. Az elképzelés szerint 1000—1200 vendég rendszeres elhelyezése volt a távlati terv és nagyszerű dolog, hogy a megvalósulás most már nem nyúlik a messze tá­volba. A Fővárosi Tanácson kívül ugyanis már az idén hozzákez­denek a 120 ágyas AFIT-üdülő létesítéséhez, a Tsz-Szövetség 100 ágyas épületet emel, az or­vosi garetonépület megvalósítá­sába bekapcsolódik az egyik kecskeméti vállalat. Ha mind­ezt összeadjuk és hozzá­vesszük­­ Park Szállót, a csaknem 100 személyes­­kempingtábort, az a merész elgondolásnak tűnt 1200 vendég fogadási lehetősége, az állandó, rendszeres üdültetés, sokkal előbb válik realitássá. Úgy gondoljuk, városunk ve­zetése minden elismerést meg­érdemel azokért a fáradhatatlan, lankadatlan aktivitásért, amit Gyula érdekében évek óta ki­fejt.

Next