Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

1980. május 16., péntek Társadalmunk nagy gondot fordít a családok támogatá­sára. Megyénkben a SZOT Társadalombiztosítói Főigaz­gatóságának Békés megyei Igazgatósága havonta 8 ezer családnak több mint 5 millió 500 ezer forint családi pót­lékot és a gyermekek után járó jövedelempótlékot fo­lyósít. Ebben a hónapban meg­változott a családi pótlék és a jövedelempótlék folyósítá­sának rendszere. A társada­lombiztosítási főigazgatóság számítógépparkjának bővíté­se ugyanis lehetővé tette, hogy ezen a területen elekt­ronikus adatfeldolgozásra kerüljön sor, így felesleges­sé válik a helyi nagy meny­­nyiségű adminisztráció. A központi elektronikus folyó­sítási rendszer egységessé és egyszerűbbé teszi az ügyin­tézést. Májusban már a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Számítástech­nikai Igazgatósága küldi a családi pótlékot és a jövede­lempótlékot azoknak a szü­lőknek, akik eddig a me­gyei igazgatóságtól kapták. Megyénkben eddig a pótlék­­kifizetés a hónap közepén volt. Most ez is megválto­zott. Az új rendszer szerint erre minden hónap 24-e és 26-a között kerül sor. Az egységes postai számítógépes pénzügyi elszámoláshoz iga­zodva a családipótlék-posta­­utalványok formája is meg­változott. Az utalványokon nincs keretbélyegző és bevé­teli szám, ezért az év, hó­nap rovatban — az esedé­kesség időszaka helyett — a feladás hónapja lesz fel­tüntetve. A postautalványo­kon feltüntetett családi pót­lék összege az utalvány kel­tét megelőző hónapra vonat­kozik. A szülők így május 24-e és 26-a között az ápri­lis hónapra járó családi pót­lékot és jövedelempótlékot kapják meg. Érzékenyek vagyunk !s családi pótlék folyósításának új rendszere MihálynéN­ em csak azt jelenti az érzékenység, hogy könnyen berágunk, vagy hamar felkapjuk a vi­zet, miként ezt divatosan mondják manapság. Mert érzékenyek vagyunk a di­vatra is, a szépre és a jóra. Felfogjuk, megértjük, érez­zük a dolgok természetéből fakadó humort. A viccek, ha emberi környezetünk, vi­szonyaink visszásságait kari­­kírozzák. Ha nem azt teszik, hatástalanok maradnak, nem tudunk rajtuk nevetni. Íme a következő :vicc! „A kisfiú a húsboltban azt mondja a hentesnek: kérek egy kiló májat a macskának, de ne a tegnapiból tessék adni, mert attól rosszul lett az apukám.” Hm. A húsz fil­lér nehezen esik le. Nem a mi viszonyainkat tükrözi a szellemesség, hanem azokat az időket, amikor a májat még nem sokra becsültük. Azóta közkedvelt csemegévé vált, kiváltképp a gyesen le­vő édesanyák szeretik, mert, hogy rendkívül tápláló, a csecsemő ételébe is beleke­verhető, gyorsan és köny­­nyen elkészíthető. Éppen csak hogy nem kapható. Illetve, fogalmazzunk pon­tosabban, mert a kritikára is érzékenyek vagyunk — ha az éle ellenünk irányul. Szóval a békéscsabai Len­­csési lakótelepi ábécé-áruház az, ahol rendszerint nem kapható, még közelebbről, a háromnapos május elsejei ünnepet megelőzően három héten át nem láthattunk be­lőle egy dekát sem. Az utol­só nap delén végül befutott 70 kiló. Azután megint sem­mi napokig. Nagy ügy ez? Vagy csak mi vagyunk túl érzékenyek? Ahogy vesszük. Akinek van kocsija, bevág­ja magát, begördül a város­­központba, ott ugyanis min­dig kapható. Akinek nincs kocsija, csak két neveletlen, három éven aluli gyermeke, az meg kitalál valami mást a más helyett. Ha csak az illetékesek nem válnak a la­kosság ellátására az eddigi­nél is érzékenyebbé. Elnézést kérek, ha nem a legszerencsésebb esetet tá­laltam itt érzékenységünk mineműségének érzékelteté­sére, de hát vegyünk mást: fölszállunk a buszra, otthon­felejtett bérlettel, jegyet sem veszünk, mi következik? Jön az ellenőr, rajtakap, fize­tünk. Közben szitkozódunk, hangosan vagy magunkban — vérmérséklet kérdése —, a lényeg: emberi méltósá­gunkban sértettek meg ben­nünket, bliccelőnek néztek minket, s erre mi roppant allergiásak vagyunk. Le­­szállunk a buszról, hogy át­száll­junk a csatlakozó já­ratra, amely nem jön az elő­írt időben. Kimarad a járat, mi lekésünk egy fontos tár­gyalást, mit tehetünk? Ér­zékenykedünk, mert a Vo­lánt nem tudjuk megbüntet­ni a kimaradt járatért, csak ő minket a meg nem vett jegyért. Hogy így egyoldalú a dolog? Nem­ kell ilyen ér­zékenynek lenni. Vegyünk más példát: mondjuk egy garázst az OTP-től, ehhez először pénz kell, azután az, hogy jus­son az eladásra kínált ga­rázsokból. Ha a kettő ösz­­szejön, az ember befizeti a garázs árát és vár nyolc hó­napot, míg használatba ve­heti a garázst (jó, mondom konkrétan is: a békéscsabai Haán téri garázsokról van szó), addig, ha félti a kocsi­ját, bérel valakitől, végül is jó helyen van a pénze, nyolc hónap meg nem egy élet, nem kell olyan mimózának lenni. Az OTP sem az. Vagy tévednék? Igen, ő ugyanis legfeljebb egy hóna­pig bírja türelemmel, s már­is szétküldi azokat a szám­lákat, amelyeket a különbö­ző cégek küldenek hozzá, hogy a mi átutalási betét­számlánkról kiegyenlítse, amire egy kicsit késve fize­tünk be. Ehhez ugyan jog­alapunk nincs, de arra gon­dolunk, hogy a nyolc hóna­pért cserébe igazán elnéz­hetné azt a két, három he­tet. Nem teszi. Érzékeny a pontosságra. Nézzük tovább: van, aki azt viseli el nehezen, ha fö­löslegesen faggatják. Igaz, ez határeset. A határon történt tudniillik, ahol előírásszerű­en megy minden. Pecsét az útlevélbe, azután jön a vám a kérdésekkel: hova megy? Az ember megmondja, köz­ben arra gondol, hogy itt, a határon az útirány tulaj­donképpen egyértelmű. De hát beszélgessünk, hisz az embernek lelke is van, min­den apró rezdülést felfogó lelke. Jön a következő kér­dés: hány napra? Puff neki! Erre mit mondjunk? Majd meglátjuk — a válasz, és in­nen kezdve gyanúsak va­gyunk, záporoznak a kereszt­kérdések: kihez, miért, mit akarunk venni, miért van fölhajtva a nadrágunk alja? A vezérhangya már elin­dult fölfelé, vörösödünk, de csöndesek maradunk. Vigyá­zunk, hogy meg ne bántsuk a vámtisztet, mert ő is csak ember, s különben is lehet, hogy érzékeny, azzal meg semmit nem nyerünk, ha pi­­pás lesz ránk. A végén még kipakoltatja valamennyi bő­röndünket. Most megint bocsánatot kell kérnem, hiszen a pénz­ügyőr csak a kötelességét teljesítette. E­rről jut eszembe, hogy a kötelességeink tel­jesítésére is érzéke­nyek vagyunk — legalábbis ha sikerül azokat igazán jól teljesíteni, és még­sem di­csértek meg érte bennünket (legalább ezer forinttal). De az sem hagy hidegen ben­nünket, ha elszúrunk vala­mit — és ezt szóvá teszik valamilyen fórumon, a „töb­biek” előtt. Tényleg elvisel­hetetlen, ha lejáratnak ben­nünket. Ám a nagy érzé­kenykedésben az eszünkbe sem jut, hogy mi magunk járattuk és járatjuk le ma­gunkat akkor, ha mindenre érzékenyek vagyunk — ki­véve saját munkánk minősé­gét. Pedig mennyivel ritkáb­ban kellene felkapnunk a vizet, ha ez utóbbiban ala­kulna ki egyfajta túlérzé­kenység köreinkben! Kőváry E. Péter A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szerves ké­miai tanszékén a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tá­mogatásával egy éve végeznek kutatómunkát új szerkezetű malária elleni gyógyszerek előállítására. A KLTE szerves ké­miai tanszékén előállított ellenanyagok hatásmechanizmusát a moszkvai trópusi betegségeket kutató intézetben ellenőrzik (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Biztosítási formák turistáknak Megkezdődött az idegenforgal­mi idény. Az idén is várhatóan ötmilliónál több magyar turista lépi át az országhatárt. A kül­földi utazás némi kockázattal jár, bizonyítja ezt az Állami Biztosító statisztikája: baleset­re, betegségre 10 millió forint­nál többet fizettek ki tavaly kül­földre utazó turistáinknak, az utazók idén is többféle biztosí­tási forma közül válogathatnak. A tőkés országokba készülők napi 5 forintért betegség-, bal­eset- és poggyászbiztosítást köt­hetnek. Ebben a szerződésben a biztosító vállalja, hogy a külföl­dön sürgős orvosi ellátásra vagy kórházi ápolásra szoruló ma­gyar állampolgároknak megtérí­ti az orvosi, kórházi és gyógy­szertári költségeket. A biztosí­tás 10 napról egyéves időtartam­ra köthető, és — díjmentesen — a gyermekekre is vonatkozik. A külföldi gépkocsikárok csak akkor térülnek meg, ha a gép­kocsi-tulajdonos itthon CASCO- szerződést kötött. A CASCO va­lamennyi európai szocialista or­szágban — Jugoszláviában is — érvényes. Kiegészítő CASCO-t tehát csak azok kössenek, akik tőkés országokba utaznak. Akik­nek nincs hazai CASCO-juk és külföldre utaznak, azok az al­kalmi külföldi utazásra szóló CASCO-szerződést vehetik igény­be. Az olimpiára készülő ma­gyar autósok jó ha tudják, hogy a Szovjetunióban — a hazai gya­korlattól eltérően — nincs köte­lező gépjármű-felelősség­bizto­sítás. Ezért a Szovjetunióba uta­zó turistáinknak hasznos CAS­­CO-biztosítást kötni, mert így az esetleges káraikat gyorsan és zökkenőmentesen rendezhetik. / Kitüntetettek Sedina Az elsők között vette át Békéscsabán, felszabadulá­sunk évfordulóján a Munka Érdemrend arany fokozatát. Fiatalon kezdett dolgozni. A felszabadulás előtt mezőgaz­dasági munkás volt. 1945- ben, 18 évesen, jelentkezett a pártba, öt év múlva, 1950- ben a szarvasi járási pártbi­zottság munkatársa lett. A nőmozgalomban 1970-ig te­vékenykedett. Ekkor lett tag­ja a Szarvasi Háziipari Szö­vetkezetnek, ahol műszaki ügyintézői munkakörben dol­gozott, s ugyanakkor a szö­­­­vetkezeti bizottság elnöki funkcióját is ellátta. Alig 4 éve, hogy a Szirén­ Szövet­kezet pártvezetőségének a titkára. Hogy sokoldalú, és olykor nagy erőfeszítéseket kívánó feladatának maradéktalanul eleget tehessen, nem kis ré­sze volt magánéletének. Hu­szonhat év óta élnek a fér­jével boldog házasságban. Ledináné tanult is időköz­ben. Tizennyolc éve érettsé­gizett, négy év múltán tech­nikumi érettségit is szerzett. Mindennapja ma is a munka. Ahogyan ő mondta: elkötelezte magát a párt­munkának. Rendszeresen po­litikai képzéseken vesz részt, maga is tart konzultációkat. Számos kitüntetés jelzi a több évtizedes sikeres mun­kát. Tizennégy éve, március­ban kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1970-ben pedig a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékér­met vehette át Ledináné, Zsuzsa néni. Sz. J. Gyulavári Pál, a Békés me­gyei Tanács elnöke adta át a kitüntetést Fotó: Veress Erzsi Mirül ir a Béke és Szocializmus Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából közli a folyóirat Mihail Szuszlov­­nak, az SZKP KB PB tag­jának „Lenin és az emberi­ség haladása” című cikkét. Több más írás foglalkozik Lenin életművével és tanítá­sának mai érvényével. Az afganisztáni helyzetről adott interjút Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt KB főtitkára, mi­niszterelnök. Kifejti az 1978. áprilisi forradalom fő jel­legzetességeit, állomásait. „Imperialistaellenes fellen­dülés Iránban” címmel je­lent meg Ali Havari cikke, amely az országban kialakult helyzetet és a kommunisták álláspontját ismerteti. Hivatás, megbecsülés, egzisztencia az ügyvédi munka néhány kérdéséről Az ügyvédi munkaközössé­gek minden városban és na­gyobb helységekben megta­lálhatók. Rendeltetésük egy­értelműen megfogalmazódik az ügyvédek feladatainak meghatározásakor: eszerint az ügyvédek az ügyvédi munkaközösségekben végzik munkájukat, jogi segítséget adnak, bíróságok, és más ha­tóságok előtt képviselik ügy­feleiket, jogi tanáccsal szol­gálnak, tájékoztatnak, bead­ványokat szerkesztenek, ok­iratokat készítenek, eljárnak a rájuk bízott ügyekben, munkájukat a szocialista tör­vényesség érdekében végzik. Az ügyvédi tevékenység meg­ítélése azonban közel sem ennyire egyértelmű. Az alap a bizalom Magyarországon jelenleg 1585 ügyvéd tevékenykedik az ügyvédi munkaközössé­gekben, közülük nyolcvan­hárman hatvan éven felüliek, ötszázhuszonöten viszont negyven éven aluliak. Éven­te mintegy negyvenen tesz­nek ügyvédi szakvizsgát és megközelítően ennyien vo­nulnak nyugdíjba is. A sta­tisztikai adatok tehát rend­kívül kedvező képet mutat­nak. — Az ügyvédi munka alap­ja a bizalom. Hogyan for­dulhatnának őszinte biza­lommal olyan emberekhez az ügyfelek, akik elzárkóznak a társadalom, vagy éppen a szűkebb környezet aktuális kérdéseitől — mondja dr. Lukács Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályveze­tője. — Ezért is örvendetes, hogy ügyvédeink társadalmi aktivitása országszerte je­lentős. Ott vannak a Haza­fias Népfront különböző bi­zottságaiban, tanácstagi, or­szággyűlési képviselői fel­adatokat látnak el, jogi taná­csokat adnak, és sorolhat­nánk tovább a különböző társadalmi munkákat. Az ügyvédi hivatás állandó te­vékenységet, állandó készen­létet kíván. Ma a joganyag mennyisége olyan nagy, hogy azokban még a jogászok sem tudnak könnyen eligazodni. Szinte nincsen olyan nap, amikor ne változna meg egy rendelet, vagy ne bocsátaná­­nak ki néhány új jogsza­bályt. De mindezek folyama­tos megismerésén túl fel kell készülni a tárgyalásokra is. Hazánkban 1948-ban ala­pították az első ügyvédi munkaközösséget; a munka­­közösségi forma 1958-ra vált általánossá. Az eltelt időszak során megfiatalodott a tes­tület, és ma ismét vonzó a pálya. Az idő és a gyakor­lat eredményei igazolták: ez a felépítés hatékony munkát tesz lehetővé, és nem változ­tatja meg, sőt, tovább erősí­ti az ügyvéd-ügyfél kapcso­lat bizalmi jellegét. Megma­radt ugyanis a szabad ügy­védválasztás, a megbízást viszont a munkaközösség adja, és az ügyfelek is a kö­zösséggel állnak jogviszony­ban. A közösség minden te­kintetben garanciát jelent az ügyfél számára. Mennyit keres az ügyvéd? A legtöbben még ma is a kiemelkedő jövedelmű fog­lalkozások közé sorolják ezt a hivatást, holott a valóság az, hogy az ügyvédek átlag­­fizetése alig valamivel ma­gasabb az országos átlagbér­nél. Budapesten például négyezer-hétszáz forint, vi­déken pedig még ennél is alacsonyabb valamivel. Le­het, hogy a honoráriumokról kialakult hamis kép befolyá­solja az ügyvédek megítélé­sét is? Dr. Rőder Edit, az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnök­­helyettese: — Valószínű, hogy ennek a kérdésnek is szerepe van. A másik ok talán az lehet, hogy az állampolgár számá­ra a kikötött munkadíjként befizetett összeg jelenti az ügyvéd tiszteletdíját, holott az ügyvéd ennek csak 39,1 százalékát kapja kézhez. Ezer forint megállapított munkadíj esetében például 391 forintot. Tehát havi 15 ezer forintnál 5 ezer kilenc­­száz, évi százezer forint ese­tében pedig 39 ezer egyszáz forint jár az ügyvédnek. De ha már felvetődött ez a kér­dés, nézzük meg teljességé­ben. Az állampolgárok által az ügyvédi munkaközösség­nek befizetett ügyvédi mun­kadíjat terheli a 13 százalé­kos társadalombiztosítási hozzájárulás, a 16—20 szá­zalékos kamarai hozzájá­rulás, a 16—25 szá­zalékos munkaközösségi re­zsi. Ezt követően vonják le az ügyvéd által fizetendő progresszív adót és a község­fejlesztési hozzájárulást. A 13 százalékos társada­lombiztosítási hozzájárulás ellenében egyébként csök­kentett összegű és rokkant­sági nyugdíjban részesülnek az ügyvédek, az utóbbi két esztendőtől jár a terhességi és a gyermekágyi segély, va­lamint a gyes. Az ügyvédek számára nincsen fizetett sza­badság, a táppénzt, családi pótlékot helyettesítő jutta­tást a kamara fedezi a ka­marai hozzájárulásokból és a munkaközösségek megfelelő elhelyezéséről is a kamara gondoskodik. Az anyagi ter­mészetű kérdésekhez tartozik az is, hogy az ügyvédi hiva­tás gyakorlása során hasz­nált gépkocsi üzemeltetési költségeit, a taxi- és egyéb utazási költségeket, az étke­zési kiadásokat, a munkához használt lakástelefon költsé­geit nem lehet térítésként el­számolni, ezek az összegek már a 39,1 százalékos tiszta jövedelmet terhelik. Szó sin­csen tehát egyfajta „arany­bányáról”. Az viszont tény, hogy becsületes, korrekt munkával megfelelő egzisz­tenciát lehet teremteni, az azonban nem kis áldozattal, lemondással jár. Magasabb színvonalon Az ügyvédi társadalom éle­tében igen fontos esztendő lesz 1980. Küszöbön áll az ügyvédi törvény módosítása, amelyben hivatalosan is megfogalmazódik az, hogy az ügyvédi munkaközösség szocialista szervezet.­­ Az ügyvédi törvény mó­dosítása a munka színvona­lának emelését helyezi elő­térbe, erősíti a munkaközös­ségek közösségi jellegét, a munkamegosztást, a szako­sodást és a konzultációt szorgalmazza — folytatja a gondolatot dr. Rőder Edit. — Ami pedig az ügyvédi szer­vezetek szocialista jellegét il­leti, abból kell kiindulni, hogy az ügyvédek munká­jukkal a személyi tulajdon­ból, a befizetett összegek ré­vén, a társadalmi tulajdont gyarapítják. Logikus tehát, hogy a legmagasabb rendű tulajdonforma létrehozói nem tartozhatnak magánszerve­zethez, hanem egy sajátos vonásokkal rendelkező, szo­cialista szervezet tagjainak kell lenniük. Olyan kérdések ezek, amelyek megoldása er­kölcsi, szakmai és személyi biztonságot teremthet az ügyvédek számára ... K. H. J.

Next