Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

1981. augusztus 19­, szerda Szomszédolás DALMAGYARORSZÁG is ■Alap.” — Hány beosztottad Van? — kérdezi az egyik vezető a másiktól. — Tizenöt. És neked? — Huszonöt! . — Akkor neked előbb lesz kész a nyaralód, mint ne­kem! „Gólyák” táborban. Az el­ső évesek nehéz startját igyekszik segíteni Szeged va­lamennyi felsőoktatási intéz­ményének KISZ-bizottsága, amikor táborokat szervez. Ismerkedjenek egymással, a várossal, az intézményekkel. Könnyebb lesz így szeptem­berben. A szállás, az étke­zés pénzbe kerül, ezért a tá­borozás idején dolgoznak is. Igazából tehát speciális épí­tőtáborokról van szó, ami­kor a JATE és a SZOTE tá­borával ismerkedünk. Gondolatok a nyári egye­tem után. Előadóink mara­déktalanul egyetértettek ab­ban, hogy gazdasági előre­haladásunk szerves tartozé­ka a művelt emberek töme­geinek újratermelése, amit az oktatási intézményeink­nek kell biztosítaniuk, illet­ve hasonlóképpen elenged­hetetlen annak a hatalmas szellemi potenciálnak moz­gósítása, amelyet társadal­munk különböző rétegei és csoportjai fölhalmoztak az elmúlt évtizedekben. Tanulsz még, fiam? Akinek a munka robot, annak a ta­nulás is örök kényszer ma­rad, de csak addig, amíg meg nem érti a lényeget, az egy­re nagyobb tudás társadalmi és egyéni érdek. A világban eligazodni, ar­ról reális képet alkotni csak akkor és csak úgy lehet, ha a tanulás életünk állandó kí­sérőjévé válik az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Kezdő (vigyázat!) a volán­nál. Nádasi Antal, az Igaz­ságügyi Műszaki Szakértő Intézet osztályvezetője kemé­nyen fogalmazott: — A magyarok virtuskod­­tak a karddal, a lóval, és most ugyanezt teszik a gép­kocsival, anélkül, hogy va­lóban urai lennének, és be­tartanák az országúti „társas­játék” szabályait. Nem szűnik a kötődés. Szurmai Lajos bácsi például a fegyelmi bizottság elnöke. Huszonöt évig volt itt ta­nácselnök ... A múltkor azt mondta: ha meghal, a ham­vait szórják szét a besenyszö­­gi határban. Mondtam neki: erre ne számíts, eltemetünk tisztességgel, de még korai erről beszélni, munka vár rád... A kötődés ehhez a községhez neki is, a többiek­nek is hatalmas. Versenyben a divattal. Megjelentek és mind na­gyobb szerephez jutnak a kistermelők, és áruik forgal­mazói, a butikok. Nem, vagy legalábbis nem csak azokra a maszekokra gondolok, akik — visszaélve divatéhségük­kel — silány minőségű ruha­neműt kínálnak borsos áron valamelyik belvárosi ház ud­vari üzlethelyiségében, a vil­logó fényreklámok alatt. CSOMSfiO * martiHÍRLAP Ritka a légi baleset — ná­lunk. Mint benn a városban, az utcán. Száz és száz gép­jármű. Naponta történik bal­eset, hetenként tucatnyi ha­lálos. Az ember felnéz az égre, és látja, milyen ha­talmas ott a tér, mennyi a hely. A repülés, mint közle­kedés és mint sport, sokkal veszélytelenebb, mint itt lent közlekedni. A repülők csak itt lent félnek. A pincér monológja. .. Mi­i? mit ordibál az apa­sas? ... Méghogy semmiért kapjuk a fizetésünket? Na­hát, ezt nem hagyhatom szó nélkül! Csak bírjak az ök­lömnek parancsolni!... Ki­borít az ürge, mindjárt kibo­rít!... Nyugi! Elég, ha őt megüti a guta! Sikeres nyári vásár. A szegedi Nagyáruházban ere­deti áron számítva 8 millió forint forgalmat bonyolítot­tak le ezekben a napokban. Konfekcionált ágyneműből 700 garnitúrát, szandálokból 3500 párat,, nyári ingekből 5200-at és bakfis nyári ru­hákból 4500 darabot adtak el a vevőknek kedvezményesen. Pórázon tartott hivatalod Mert mi történik? A magát egyszerű dolgozónak minősí­tő nem­ nyilatkozik, mert csak saját véleményét mond­hatja el, az általuk illetékes­nek tartott közértvezető azt állítja: van nála főbb illeté­kes, a hivatalok vezetői azt válaszolják: létezik egy főbb hivatal, ahol majd egy főbb illetékes információt szolgál­tat... Összeállította: L. J. és L. L. Játék, de komolyan. Mind­egy, hogy papírhajtogatást, sásfonást, bábkészítést, vagy színjátszást tanultunk, a gyermeknek abban a világ egy szeletét kell megismer­nie. S ebben nincs helye a lélektelen másolásnak, a leckefelmondásnak. Megkérdeztük: És ha el­romlik a hűtő­­ Debrecen­ben? Ha bevásárol a háziasz­­szony... A Csom­ád megyei ÉLIKER igazgatója június végén válaszlevélben mon­dott köszönetet, hogy felhív­ták figyelmét a helyi jelen­ségre. Közölte, hogy a válla­lat csongrádi boltjaiban áru­sított húsoknak jelenleg 60 százaléka az olcsóbb kategó­riába tartozik. A RAMOVILL-tól sajnos kedvezőtlenebb híreket kap­tunk. Az egy kiszálló embe­­­rünk és a benti négy sze­relő nemigen győzte a mun­kát ezekben a napokban. Előfordult, hogy csak két hétre tudták vállalni a hű­tők javítását. Esetleg té­len ... Asztali örömök szolgálói vagyunk. A vendéglátás az elmúlt esztendőkben nehéz időszakot élt át, főleg ár- és szervezési kérdésekre gon­dolok — vállalkozik a kér­dés megválaszolására Haj­­zer László. Ezt a negatív tendenciát sikerült ellenke­ző irányba fordítani, vagyis, a fejlődés felé. Csak azt mondhatom: azoknak a fia­taloknak nem érdemes ezt a hivatást választani, akik át­hidaló megoldásnak tekintik. Csakis elkötelezetten szabad végezni ezt a munkát! A város gyöngyszeme. Az újjáépített debreceni Déri Múzeum Magyarország leg­jobban berendezett múzeu­ma. Munkatársai most a jó középutat választották, hang­súlyos helyre téve a figyel­met vonzó példákat, nem alárendelve, de kíséretül a szükségeseket. Képek a Vérfürdőből Nagy népszerűségnek örvend a gyulai Várfürdőben a „dö­­gönyöző”, amit egyre többen vesznek igénybe !„Miss Várfürdő” De jó a friss víz Fotó: Béla Ottó -t­­ . Ellenőrzött ellenőrzések? Az ellenőröket általában még akkor sem fogadják háro­i faszóval, ha az ellenőrzöttek hite szerint náluk minden a­­ lehető legnagyobb rendben van. Mert még a legjobb igyekezet, fegyelmezetten végzett munka ellenére is­­ kiderülhetnek apróbb figyelmetlenségek, tévedések, jó­­ szándékú balfogások. De nem az alapjában érhető ellen­őrzés-szorongás az oka annak, hogy sokan kifogásolják a gyakori, olykor egymást fedő ellenőrzéseket. A panaszt főként a termelőszövetkezeti vezetőktől hal­lani, de jó néhány üzem irányítói is kifakadtak már kü­lönböző fórumokon: oly gyakori és sokféle az ellenőrzés, hogy az már saját munkájuk rovására megy... Az em­ber akaratlanul is él a gyanúperrel: talán vaj van az illetők fején, nem egészen tiszta a kezük, vagy nem mindent tettek pontosan az adminisztráció vasszabályai szerint. Ám a legtöbb esetben szó sincs erről, a revizo­rok, alapos munkájuk végeztével többnyire elégedetten távoznak, legfeljebb néhány apró, inkább hanyagságból, felületességből fakadó szabálytalanság miatt kell szól­niuk. Tehát a vezetők és a közvetlenül érintett munkatár­sak nem a rossz lelkiismeretük miatt sokallják az el­lenőrzéseket, hanem valóban azért, mert értékes, hasznosabbra fordítható idő veszik el ezek miatt. Most, amikor mindenkinek minden percére, teljes figyelmére szükség van, különösen felborzolja a kedélyeket a fe­leslegesnek, elhalaszthatónak, lerövidíthetőnek, vagy ösz­­szevonhatónak tartott ellenőrzés. Olyannyira szóbeszéd tárgya ez, hogy például egyik dunántúli megyei pártbi­zottság ülésén is felvetődött a téma, több hozzászóló is foglalkozott az ellenőrzésinvázióval. Az egyik vállalat igazgatója tételesen is felsorolta, hogy ez idáig hányféle ellenőrzésük volt — pedig éppen, hogy csak túl vagyunk az év első felén. Megtörtént: egy ellenőrzési szándékát bejelentő szervet megkértek, hogy lehetőleg tegyék ké­sőbbi időpontra a vizsgálódást, mert szeretnék egy ki­csit kifújni magukat, vagyis teljes erőbedobással dol­gozni az előző és a következő ellenőrzés között... Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy dobjuk a lo­vak közé a gyeplőt, mindenki csináljon azt, amit akar, higgye, hogy a feltétlen bizalommal úgy sem él vissza senki... Nem, az ellenőrzésekre szükség van, a hibák feltárása segíti a munkát, és az is igaz, hogy ha rend­szeresen a körmére néznek valakinek — s itt nemcsak személyekről van szó —, kisebb a veszélye annak, hogy jelentős kárt okozó tévedéseket, esetleg visszaélést követ el. Azt is be kell látni, hogy az ellenőrök nem valamiféle beteges kíváncsiságtól hajtva görnyednek a könyvek és főkönyvek fölé, néznek szét a műhelyekben, termelőszö­vetkezeti majorokban, lapozgatnak a dossziékban. Nekik az a munkájuk, s ha mindenkitől többet, jobbat várunk, mint eddig, akkor egészen természetes, hogy ők is töké­letesebben kívánják elvégezni feladataikat. Hallani olyan véleményt, hogy tán egy kicsit sokan vannak, s létük fontosságát bizonyítandó jutnak el a kel­leténél többször is egy-egy üzembe, intézménybe. Mások szerint sok az átfedés az ellenőrzésekben, olykor — ke­vesebbet zavarva — többre mennének, ha egyről-másról megkérdeznék a kollégák véleményét, akik korábban már alaposan megvizsgáltak egy-egy kérdést. Egymás munkájára jobban támaszkodva, tapasztalataikat kicse­rélve, a munkát valamiképpen jobban összehangolva bi­zonyára csökkenteni lehetne az ellenőrzések számát anélkül, hogy ez a joggal megkívánt fegyelem lazulásá­hoz vezetne. Társadalmi összefogás fogyatékos gyermekek üdültetéséért Ismét szép példáját szol­gáltatták a Magyar Vörös­­kereszt megyei szervezetei a társadalmi gondok, teendők közösségi összefogással és áldozatvállalással való meg­oldásának: az idei üdülési szezonban eddig mintegy ezer fogyatékos gyermek nyaraltatását, táborozását szervezték meg, és bonyolí­tották le. Az augusztus vé­géig tartó akcióról — amely­­ a Vas megyei Vöröskereszt­szervezet kezdeményezésére két évvel ezelőtt bontako­zott ki, és azóta országossá vált — a Magyar Vöröske­reszt országos központjában­­ tájékoztatást adtak az MTI munkatársának. A vasi példa nyomán az idén már további 13 me­­­­gyében szervezték az egész­­ségileg-pedagógiailag rá­­­­szoruló általános iskolás­­ gyerekek több hetes, több turnusos üdültetését. A tá­­­­borozások során mintegy , 200 orvos, ápoló, gondozónő s foglalkozik megkülönbözte­tett figyelemmel ezekkel a szeretetre annyira vágyó gyerekekkel. Az anyagi és a tárgyi feltételek elő-, illet­ve megteremtésében olyan társadalmi összefogás és együttműködés alakult ki — mindenütt a vöröskereszte­sek kezdeményezésére és patronálásával —, amely­ben állami egészségügyi és művelődésügyi szervek, társadalmi szervezetek, munkahelyi kollektívák, köztük szocialista brigádok vettek részt. A nyáron üdültetett több száz gyermek zömmel testi — kisebb részben szellemi — fogyatékos fiú, leány. Többségük cukor-, szív-, ve­sebeteg, epilepsziás, mások­nál légúti bajok, anyagcsere­­zavarok miatt szükséges a különleges gondoskodás. Leginkább több gyermekes, illetve csonka családból, sok esetben állami gyermek­­intézményből kerültek ki az üdülőtáborok lakói. Augusztus 20-21-22: Hortobágyi hídi vásár Minden korábbinál na­­­­gyobb az érdeklődés az au­­­­gusztus 20-án kezdődő, hor­tobágyi hídi vásár iránt. A­­ háromnapos rendezvényen mintegy 70 népművész és népi iparművész, illetve 200 kézműiparos kínálja porté­káját a várhatóan több, mint ötvenezer látogatónak. A puszta is látványossá­gokkal várja a vásár ven­dégeit, akik megtekinthetik majd a szürke gulyát. Szó­rakoztatásukra meghajtják a ménest, agárversenyt ren­deznek. A Hortobágyra ér­keznek a veterán autósok és motorosok debreceni talál­kozójának résztvevői is. Az idei rendezvényre felújítot­ták a vízi színpadot, ahol népitáncegyüttesek szórakoz­tatják a vásár résztvevőit.

Next