Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
lENdUl fite- Hanglemezhetek — Bartók jegyében A Bartók-centenárium jegyében, szeptember 11. és október 1. között rendezi meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Hungaroton hanglemezheteket. A lemezgyűjtők népes táborának 12 új kiadványt kínálnak majd a boltokban — lemezenként 50 forintért. Egyetlen új lemezre nem vonatkozik a kedvezmény: a legmodernebb, digitális eljárással készült — Csajkovszkij- és Dvorák-szerenádokat tartalmazó — felvétel 80 forintért vásárolható meg. A magyar hanglemez ünnepén négy Bartók-kiadvány kerül az üzletekbe. A centenáriumi sorozatban jelenik meg a Bartók zongorázik című lemez. Somfai László és Kocsis Zoltán gyűjtötte öszsze a világ nagy hanglemezcégeitől, a budapesti és a frankfurti rádió archívumából, magánszemélyektől a nagy zeneszerző zongorajátékát megörökítő felvételeket. Az album az 1920 és 1945 között hanglemezen vagy gépzongoratekercsen rögzített felvételeket is tartalmazza. A Bartók-hangarchívum című kiadványban a század első évtizedeiből való fonográffelvételek csendülnek fel, köztük olyanok, amelyeken a nagy zeneszerző feleségével, Pásztory Dittával játszott két zongorára írt darabokat. Szerepel a 5 lemezes albumban Bartóknak és Dohnányinak Liszt-műveket tolmácsoló közös játéka is. Nem hiányzik az ünnepi kiadványok közül a próza sem. Shakespeare: Szentivánéji álom című művét — Arany János fordításában — a Magyar Rádió hangjátéka nyomán készítették el. Újdonság lesz a lemezpiacon Balassi Bálint verseinek "yűjteménye. Az 50 perces műsorban a híres Anna- és Júlia-ciklus mellett helyet kapott a szép magyar komédia egy részlete is Bánffy György tolmácsolásában. A akvarellek, rajzok, olajképek Szitás Erzsébet festőművész tárlata Szeghalmon Augusztus 17-én nyitották meg Szeghalmon a helytörténeti közgyűjtemény kiállítótermében a Füzesgyarmaton született Szitás Erzsébet festőművész kiállítását. A művész huszonegy akvarelljét, tizenkét rajzát és huszonöt festményét hozta el Szeghalomra. Akvarelljei nagyrészt Tihanyban és Füzesgyarmaton készültek, rajzainak legtöbbje portré, míg olajképein mitológiai témákat, görögországi és skóciai úti élményeit dolgozta fel. A tárlaton kiadott szép kivitelű katalógus a karcagi nyomdában készült. A kiállítást szeptember végéig láthatják a szeghalmi és az oda látogató művészetbarátok, érdeklődők. Csepeli szerszámgépek a hannoveri világkiállításra A magyar szerszámgépipar is részt vesz Hannoverben szeptembre 15. és 25. között a szerszámgép-világkiállításon, az EMO-n. Az egyik legnagyobb hazai kiállító, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára, amelynek igazgatója, Tari Antal kedden bemutatta az újságíróknak az EMO- ra került gyártmányokat, öszszesen hat nagy teljesítményű, korszerű, számjegy-, illetve mikorszámítógép-vezérlésű szerszámgépük látható majd a rangos eseményen, köztük legújabb termékük, egy japán licenc alapján készülő, számítógép-vezérlésű megmunkáló központ. Első példánya most készült el, sorozatgyártását az idén megkezdik, s folyik a piackutatás is, elsősorban Nyugat-Európában. Egyébként a csepeli szerszámgépeknek legnagyobb tőkés vásárlója az NSZK, így a hannoveri bemutatkozást nagy érdeklődés előzi meg. A vállalás A közelmúltban ünnepelték az endrődi öregek napközi otthonában az intézmény fennállásának 10. évfordulóját. A bensőséges hangulatú ünnepségen részt vettek a község állami és társadalmi vezetői, az üzemek képviselői. Közösen gondolkoztak el azon, hogy egy évtizede még mennyi előítélet volt az emberekben az otthon iránt, s ma milyen kedvelt ez a közösségi forma. Sokan azt tartották, hogy olyan, mint a szegényház, ezért nem is szívesen jöttek el ide. Hanem amikor híre járt, hogy itt adnak rendszeresen reggelit, ebédet, vacsorát, tévézni lehet, olvasni, az asszonyok kézimunkáikkal díszíthetik második otthonukat, a férfiak sakkozhatnak, ápolhatják a kertet, egyre többen kíváncsiak lettek rá, s mind nagyobb számban eljártak ide előbb egy-egy kicsit, majd naponként. Lassan kinőttek az endrődiek a lakóházból átalakított otthont, s ma már az a gondjuk, hogy egyre több jelentkezőnek kell nemet mondani. A jubileum alkalmával ezt is elmondták a község vezetőinek, az üzemek képviselőinek, s jó néhányan ötletekkel is szolgáltak. Többek között azzal, hogy az új iskola elkészültével a régi iskolai napközi otthon épületét át lehetne alakítani az öregeknek. A válasz szomorúan kezdődött, mert a tanácsi vezetők elmondták, hogy a közös tarisznyában nincs erre pénz. Az üzemek képviselői emelték fel kezüket a tanácsi vezetők után, hogy segíteni szeretnének. Vállalják, hogy társadalmi munkában átalakítják az iskolai napközi otthont, hogy így csaknem 60-nal több idős embert fogadhassanak az otthonban a községből. Az első lépést tehát megtették a község üzemei, hogy a község idős embereinek jelenéről és jövőjéről gondoskodjanak. Ezután következhetnek a tettek. Szeretnénk miharabb arról is hírt adni, miként valósult meg a vállalás. Sz. J. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gyulai 1-es számú üzletében az eladók a vevők elé mennek ki az utcára. Ugyanis a gyümölcsárusítást az üzlet előtt bonyolítják le nem is kis sikerrel, hiszen naponta 15—20 000 forintos forgalmat érnek el (Fotó: Béla Ottó) A kistermelőket is várják Szeptember 18—20. között megyei kertészeti kiállítás és vásár lesz a békéscsabai vásárcsarnokban. Az esemény része annak az ünnepségsorozatnak, amellyel a száz éve született Mohácsy Mátyás tudós kertészt, Békéscsaba szülöttét ünnepeljük. Az egyik rendező, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya már beosztotta a csarnokban rendelkezésre álló helyet, a mezőgazdasági nagyüzemek által felkínált kiállítási anyagok számára. Hiányoznak azonban a jelentkezők közül a kistermelők, akik nem szervezett formában művelik kertjüket. Pedig az általuk termelt zöldség, gyümölcs és virág emelné a kiállítás színvonalát. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói augusztus 25-ig várják a kiállításhoz kedvet érző kertbarátok jelentkezését. Miről ír a Magyar Hét augusztus 23-án megjelenő 26. száma? A Magyar Hét (az Országos Idegenforgalmi Hivatal hét nyelven megjelenő hetiapja) legújabb száma bemutatja a főváros népművészeti boltjait, ismerteti a „Cirkusz ’81” sokoldalú műsorát, valamint előzetest ad a szeptember második felében sorra kerülő Hungaroton hanglemezhetek rendezvényeiről. Az orosz nyelvű kiadás a Dunakanyar szállodáival, kempingjeivel, gyógyfürdőivel és múzeumi látnivalóival ismerteti meg olvasóit. A fiataloknak a Dunán közlekedő diszkóhajók programjait ajánlja. A cseh-szlovák nyelvű változat Vas megyei időtöltésre invitál, bemutatja Kőszeget, és az idegenforgalom által is kedvelt Bükfürdőt. A lengyel nyelvű lap tájékoztat a vám- és deviza szabályokról, az augusztus 29-én, Budapesten megrendezendő nemzetközi countrytalálkozó egésznapos programjáról. A főzni kívánó turistáknak néhány piac áruellátásáról ad felvilágosítást. A szerb-horvát nyelvű kiadás a Budapest és Röszke határállomás közötti útvonalon kalauzolja végig olvasóit; hírt ad a Kaposváron létrehozott mozimúzeumról A román nyelvű változat országos zenei és kiállítási programokat, ajánl, valamint Gyula vendégváró rendezvényeiről ad ismertetőt. A Magyar Hét valamenynyi kiadása — számos kulturális, turisztikai és idegenforgalmi programokon kívül — ismételten tájékoztat a TOURINFORM szolgáltatásairól. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. AUGUSZTUS 17-ÉN 1981. augusztus 19., szerda " A tanácsban az ügyfelekért ám senki sem bajlódik szívesen különféle hivatalos ügyeinek intézésével, mégsem mindegy, hogy milyen benyomásokkal távozunk a tanácsházáról. Jónéhány éve divat volt még szidni a hivatalt. Helyenként legendák keringtek — s nem alaptalanul — arról, hogy az ügyfeleket egyik osztályról a másikra küldözgették, voltak, akik órákat bolyongtak különösebb eredmény nélkül a hivatal folyosóin. Ez a helyzet az elmúlt néhány évben érzékelhetően megváltozott. Ma mindennapos tapasztalataink egyre gyakrabban arra intenek, hogy inkább dicsérjük, mint szidjuk a hivatalt. Még mindig előfordul persze az ügyfelek számára érthetetlenül hosszú ideig tartó ügyintézés, találkozni még hivatalnokokkal, s felesleges, bürokratikus előírásokkal is a tanácsházán. De egyre kevésbé ez lesz a jellemző. Egyre több helyen ismerik fel, hogy a tanács van az ügyfelekért, és nem fordítva. Kezdődött az ügyfélszolgálati irodák megszervezésével, amellyel a hivatal egy része a lakossághoz az érdemi munkában közelebb került. Ma már országszerte minden tanácsnál megszervezték ezeket az irodákat, amelyek egyre sokrétűbb feladatokat kapnak. Kezdetben csak amolyan tájékoztató szerepet töltöttek be: eligazították az ügyfeleket, hogy milyen ügyekben milyen papírokra van szükség, hova forduljanak. Aztán egyre több érdemi ügyintéző is leköltözött az egyes osztályokról az ügyfélszolgálati irodába. Néhány kisvárosunkban — így Törökszentmiklóson, Ajkán, Balatonfüreden — valósággal „felrobbantották” a hagyományos szervezeti kereteket a tanácsházán. Egy országos kísérlet részeként ezeknél a tanácsoknál gyakorlatilag valamennyi olyan előadó, aki lakossági témákkal foglalkozik, az ügyfélszolgálati irodába költözött. Ezek az ügyfélszolgálati irodák leginkább egy OTP-fiókhoz hasonlítanak: az egyes ablakokon fel vannak sorolva az ott intézhető ügyek, s az állampolgár percek alatt dolgavégezetten távozhat. Nemcsak kulturáltabb lett, hanem jelentősen egyszerűsödött, gyorsult is az ügyintézés. A különféle beadványokat nem kell az egyik osztályról a másikra küldözgetni, az ügyintézők rögtön helyben megbeszélhetik a tennivalókat. Korábban az államigazgatási ügyek intézésének határideje egységesen 30 nap volt. Ez azt jelentette, hogy nem egyszer az egy-két nap alatt elintézhető aktákat a kérelem beadásától számított 28—29. napon vették elő az ügyintézők, s az állampolgárnak addig várnia kellett a szükséges engedélyre, igazolásra. Ma már ebben a tekintetben is alapvetően megváltozott a helyzet. Az új államigazgatási eljárási törvény nyomán a tanácsoknál országszerte differenciált ügyintézési határidőket vezettek be. Azonnal kiadják például az adóigazolásokat, záradékolják az ingatlanszerzéshez szükséges nyilatkozatot, kiállítják az anyakönyvi okiratot, az egyszerűbb, helyszíni szemlét nem igénylő hatósági bizonyítványt. Vannak ügyek, amelyeket három, nyolc, illetve tizenöt napon belül intéznek el. A tanácsok az adminisztráció egyszerűsítésével fokozatosan bővítik a gyorsított ügyintézés körét. Mert rájöttek, hogy nemcsak az állampolgároknak tesznek jó szolgálatot ezzel, hanem a saját munkájukat is megkönnyítik. Kevesebb így a restencia, a befejezetlen akta, több idő és erő marad a valóban bonyolult ügyek intézésére. Az Államigazgatási Szervezési Intézet és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala hamarosan országosan átfogóan értékeli az említett ügyfélszolgálati kísérlet tanulságait, a többi tanács számára is hozzáférhetővé teszi a pozitív és a negatív tapasztalatokat egyaránt. Mert természetesen az ügyfélszolgálat fejlesztése nem diadalmenet, egy sor gonddal is együttjár. Hiába igyekszik például a hatóság a lehető legegyszerűbben és bürokráciamentesen intézkedni, ha a különféle szabályok, körlevelek olykor még mindig túlságosan megkötik ebben a kezét. Másrészt viszont az is igaz, hogy egy bizonyos határon túl az államigazgatási eljárás egyszerűsítésének is vannak veszélyei. Hiszen az alapvető adminisztrációs előírások éppen az ügyfelek érdekeit is védik, megtartásuk tehát valamennyiünk érdeke. Az ügyintézés korszerűsítése immár hosszú évek óta tartó folyamat, amelyet a következő esztendőkben is folytatni kell. Nem lehet általános sémát kidolgozni ehhez, hiszen az államigazgatási munka különösen megköveteli az élethez, a változó viszonyokhoz történő rugalmas alkalmazkodást. Arról nem is beszélve, hogy teljesen más a helyzet egy nagyváros vagy mondjuk egy kisközség tanácsánál. Csak egy bizonyos. A jövőben is úgy kell formálni — ha szükséges, tovább reformálni — az államigazgatást, hogy az emberek érezzék: a tanács nem aktagyártó és tologató hivatal, hanem értünk van, értünk dolgozik. Deák András : A Kemping Klub tájékoztatója az 1981. augusztus 19—22-i kempingezési lehetőségekről: Budapesten a római parti kempingben 40, a hárshegyi kempingben 50 fő részére van szabad sátorhely. Pest megyében Szentendrén a pap-szigeti kempingben 100, Leányfalun 80, Monoron 100, Érden 40 fő részére van szabad sátorhely. A Balaton északi partján, Aszófőn 500, Balatonakalin 300, Révfülöpön 500 fő részére van szabad sátorhely. A többi kempingben továbbra is csak az előjegyzett és visszaigazolt helyekre tudják a vendégeket fogadni. Alsóörsön az autós kemping felszámolás alatt van, vendégeket nem fogad. A Balaton déli partján, Siófokon a Gamásza 600, az Aranypart 500, a Kék-Balaton 300, Balatonszemesen a Vadvirág 300, a Bagódomb 600, Balatonberényben a Kócsag 600 fő részére tud sátorhelyet biztosítani. Augusztus 23-án a Gamásza, a Strand, a Rév és a bagódombi kemping a Balaton déli partján bezár. Keszthelyi kempingben telt ház van. A Dunántúlon Fadii-Domboriban 100, Dombóvár- Gunarason 100, Pécsett a Mandulás kempingben 100, Harkányfürdőn 50, Győrött 300, Sopronban 300, Szombathelyen 100 fő sátorozó részére van szabad hely. Agárdon 30 szabad sátorhely van. Az Alföldön Jászszentandráson 100, Szegeden 200, Makón 100, Szarvason 500 fő részére van szabad sátorhely és 70, lakókocsival érkező vendéget is tudnak fogadni. Baján 100, Nyíregyházán az Igrice kempingben 300, a Fenyves kempingben 100 fő részére van szabad sátorhely. A Hajdú-Bihar megyei kempingekben (Debrecen, Hajdúszoboszló, Püspökladány) telt ház van az ünnepek alatt. Észak-Magyarországon a mátrafüredi sástói kempingben 50, Mezőkövesden a zsóri fürdői kempingben 400, Miskoctapolcán az Iglói úti kempingben 100, Hollóstetőn 20, Tokajban 100, Aggteleken 50, Sárospatakon 120, Egerben 300 fő részére tudnak szabad sátorhelyet biztosítani. A kempingekben a klub tagjai átlagban 30 százalék kedvezményt kapnak. A kempingekről felvilágosítást a klub budapesti irodája (Budapest VIII., Üllői út 6. Telefon: 336-536 és a szervezési osztály: 637-976) ad. Helyfoglalás a kempingekben!