Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

lENdUl­ fite- Hanglemezhetek — Bartók jegyében A Bartók-centenárium je­gyében, szeptember 11. és október 1. között rendezi meg a Magyar Hanglemez­­gyártó Vállalat a Hungaro­ton hanglemezheteket. A lemezgyűjtők népes táborá­nak 12 új kiadványt kínál­nak majd a boltokban — le­mezenként 50 forintért. Egyetlen új lemezre nem vo­natkozik a kedvezmény: a legmodernebb, digitális eljá­rással készült — Csajkovsz­kij- és Dvorák-­szerenádo­­kat tartalmazó — felvétel 80 forintért vásárolható meg. A magyar hanglemez ün­nepén négy Bartók-kiadvány kerül az üzletekbe. A cente­náriumi sorozatban jelenik meg a Bartók zongorázik cí­mű lemez. Somfai László és Kocsis Zoltán gyűjtötte ösz­­sze a világ nagy hanglemez­cégeitől, a budapesti és a frankfurti rádió archívumá­ból, magánszemélyektől a nagy zeneszerző zongorajáté­kát megörökítő felvételeket. Az album az 1920 és 1945 között hanglemezen vagy gépzongoratekercsen rögzített felvételeket is tartalmazza. A Bartók-hangarchívum cí­mű kiadványban a század el­ső évtizedeiből való fonog­ráffelvételek csendülnek fel, köztük olyanok, amelyeken a nagy zeneszerző feleségé­vel, Pásztory Dittával ját­szott két zongorára írt da­rabokat. Szerepel a 5 leme­zes albumban Bartóknak és Dohnányinak Liszt-műveket tolmácsoló közös játéka is. Nem hiányzik az ünnepi kiadványok közül a próza sem. Shakespeare: Szentivá­­néji álom című művét — Arany János fordításában — a Magyar Rádió hangjátéka nyomán készítették el. Újdonság lesz a lemezpia­con Balassi Bálint verseinek "yűjteménye. Az 50 perces műsorban a híres Anna- és Júlia-ciklus mellett helyet kapott a szép magyar ko­média egy részlete is Bánf­­fy György tolmácsolásában. A akvarellek, rajzok, olajképek Szitás Erzsébet festőművész tárlata Szeghalmon Augusztus 17-én nyitották meg Szeghalmon a helytör­téneti közgyűjtemény kiállí­tótermében a Füzesgyarma­ton született Szitás Erzsébet festőművész kiállítását. A művész huszonegy akvarell­­jét, tizenkét rajzát és hu­szonöt festményét hozta el Szeghalomra. Akvarelljei nagyrészt Tihanyban és Fü­­zesgyarmaton készültek, raj­zainak legtöbbje portré, míg olajképein mitológiai témá­kat, görögországi és skóciai úti élményeit dolgozta fel. A tárlaton kiadott szép ki­vitelű katalógus a karcagi nyomdában készült. A kiál­lítást szeptember végéig lát­hatják a szeghalmi és az oda látogató művészetbará­tok, érdeklődők. Csepeli szerszámgépek a hannoveri világkiállításra A magyar szerszámgép­ipar is részt vesz Hannover­ben szeptembre 15. és 25. között a szerszámgép-világ­kiállításon, az EMO-n. Az egyik legnagyobb hazai ki­állító, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgép­­gyára, amelynek igazgatója, Tari Antal kedden bemutat­ta az újságíróknak az EMO- ra került gyártmányokat, ösz­­szesen hat nagy teljesítmé­nyű, korszerű, számjegy-, illetve mikorszámítógép-ve­­zérlésű szerszámgépük lát­ható majd a rangos esemé­nyen, köztük legújabb termékük, egy japán li­­cenc alapján készülő, szá­mítógép-vezérlésű megmun­káló központ. Első példánya most készült el, sorozatgyár­tását az idén megkezdik, s folyik a piackutatás is, első­sorban Nyugat-Európában. Egyébként a csepeli szer­számgépeknek legnagyobb tőkés vásárlója az NSZK, így a hannoveri bemutatko­zást nagy érdeklődés előzi meg. A vállalás A közelmúltban ünnepelték az endrődi öregek napközi otthonában az intézmény fennállásának 10. évfordulóját. A bensőséges hangulatú ünnepségen részt vettek a köz­ség állami és társadalmi vezetői, az üzemek képviselői. Közösen gondolkoztak el azon, hogy egy évtizede még mennyi előítélet volt az emberekben az otthon iránt, s ma milyen kedvelt ez a közösségi forma. Sokan azt tar­tották, hogy olyan, mint a szegényház, ezért nem is szí­vesen jöttek el ide. Hanem amikor híre járt, hogy itt adnak rendszeresen reggelit, ebédet, vacsorát, tévézni lehet, olvasni, az asszonyok kézimunkáikkal díszíthetik második­ otthonukat, a férfiak sakkozhatnak, ápolhatják a kertet, egyre többen kíváncsiak lettek rá, s mind na­gyobb számban eljártak ide előbb egy-egy kicsit, majd naponként. Lassan kinőttek az endrődiek a lakóházból átalakított otthont, s ma már az a gondjuk, hogy egyre több jelent­kezőnek kell nemet mondani. A jubileum alkalmával ezt is elmondták a község vezetőinek, az üzemek képviselői­nek, s jó néhányan ötletekkel is szolgáltak. Többek kö­zött azzal, hogy az új iskola elkészültével a régi iskolai napközi otthon épületét át lehetne alakítani az öregek­nek. A válasz szomorúan kezdődött, mert a tanácsi vezetők elmondták, hogy a közös tarisznyában nincs erre pénz. Az üzemek képviselői emelték fel kezüket a tanácsi veze­tők után, hogy segíteni szeretnének. Vállalják, hogy társadalmi munkában átalakítják az iskolai napközi ott­hont, hogy így csaknem 60-nal több idős embert fogad­hassanak az otthonban a községből. Az első lépést tehát megtették a község üzemei, hogy a község idős emberei­nek jelenéről és jövőjéről gondoskodjanak. Ezután kö­vetkezhetnek a tettek. Szeretnénk miharabb arról is hírt adni, miként valósult meg a vállalás. Sz. J. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gyulai 1-es számú üzletében az eladók a vevők elé mennek ki az ut­cára. Ugyanis a gyümölcsárusítást az üzlet előtt bonyolítják le nem is kis sikerrel, hiszen naponta 15—20 000 forintos for­galmat érnek el (Fotó: Béla Ottó) A kistermelőket is várják Szeptember 18—20. között megyei kertészeti kiállítás és vásár lesz a békéscsabai vá­sárcsarnokban. Az esemény része annak az ünnepségso­rozatnak, amellyel a száz éve született Mohácsy Má­tyás tudós kertészt, Békés­csaba szülöttét ünnepeljük. Az egyik rendező, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya már beosztotta a csarnokban ren­delkezésre álló helyet, a me­zőgazdasági nagyüzemek ál­tal felkínált kiállítási anya­gok számára. Hiányoznak azonban a jelentkezők kö­zül a kistermelők, akik nem szervezett formában művelik­­ kertjüket. Pedig az általuk termelt zöldség, gyümölcs és virág emelné a kiállítás szín­vonalát. A megyei tanács me­zőgazdasági osztályának dol­gozói augusztus 25-ig várják a kiállításhoz kedvet érző kertbarátok jelentkezését. Miről ír a Magyar Hét augusztus 23-án megjelenő 26. száma? A Magyar Hét (az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal hét nyelven megjelenő hetiapja) legújabb száma bemutatja a főváros nép­­művészeti boltjait, ismerteti a „Cirkusz ’81” sokoldalú műsorát, valamint előzetest ad a szeptember második felében sorra kerülő Hunga­roton hanglemezhetek ren­dezvényeiről. Az orosz nyelvű kiadás a Dunakanyar szállodáival, kempingjeivel, gyógyfür­dőivel és múzeumi látniva­lóival ismerteti meg olvasó­it. A fiataloknak a Dunán közlekedő diszkóhajók prog­ramjait ajánlja. A cseh-szlovák nyelvű változat Vas megyei időtöl­tésre invitál, bemutatja Kő­szeget, és az idegenforgalom által is kedvelt Bükfürdőt. A lengyel nyelvű lap tá­jékoztat a vám- és deviza szabályokról, az augusztus 29-én, Budapesten megren­dezendő nemzetközi count­­rytalálkozó egésznapos programjáról. A főzni kívá­nó turistáknak néhány piac áruellátásáról ad felvilágo­sítást. A szerb-horvát nyelvű ki­adás a Budapest és Röszke határállomás közötti útvo­nalon kalauzolja végig olva­sóit; hírt ad a Kaposváron létrehozott mozimúzeumról A román nyelvű változat országos zenei és kiállítási programokat, ajánl, vala­mint Gyula vendégváró ren­dezvényeiről ad ismertetőt. A Magyar Hét valameny­­nyi kiadása — számos kultu­rális, turisztikai és idegen­­forgalmi programokon kívül — ismételten tájékoztat a TOURINFORM szolgálta­tásairól. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. AUGUSZTUS 17-ÉN 1981. augusztus 19., szerda " A tanács­ban az ügyfelekért ám senki sem bajlódik szívesen különféle hivatalos ügyeinek intézésével, mégsem mind­egy, hogy milyen benyomá­sokkal távozunk a tanácshá­záról. Jónéhány éve divat volt még szidni a hivatalt. Helyenként legendák kering­tek — s nem alaptalanul — arról, hogy az ügyfeleket egyik osztályról a másikra küldözgették, voltak, akik órákat bolyongtak különö­sebb eredmény nélkül a hi­vatal folyosóin. Ez a helyzet az elmúlt né­hány évben érzékelhetően megváltozott. Ma mindenna­pos tapasztalataink egyre gyakrabban arra intenek, hogy inkább dicsérjük, mint szidjuk a hivatalt. Még min­dig előfordul persze az ügy­felek számára érthetetlenül hosszú ideig tartó ügyintézés, találkozni még hivatalnokok­kal, s felesleges, bürokrati­kus előírásokkal is a tanács­házán. De egyre kevésbé ez lesz a jellemző. Egyre több helyen ismerik fel, hogy a tanács van az ügyfelekért, és nem fordítva. Kezdődött az ügyfélszolgá­lati irodák megszervezésével, amellyel a hivatal egy része a lakossághoz az érdemi munkában közelebb került. Ma már országszerte minden tanácsnál megszervezték eze­ket az irodákat, amelyek egy­­re sokrétűbb feladatokat kapnak. Kezdetben csak amolyan tájékoztató szerepet töltöttek be: eligazították az ügyfeleket, hogy milyen ügyekben milyen papírokra van szükség, hova fordulja­nak. Aztán egyre több ér­demi ügyintéző is leköltözött az egyes osztályokról az ügy­félszolgálati irodába. Néhány kisvárosunkban — így Tö­­rökszentmiklóson, Ajkán, Ba­­latonfüreden — valósággal „felrobbantották” a hagyo­mányos szervezeti kereteket a tanácsházán. Egy országos kísérlet részeként ezeknél a tanácsoknál gyakorlatilag valamennyi olyan előadó, aki lakossági témákkal fog­lalkozik, az ügyfélszolgálati irodába költözött. Ezek az ügyfélszolgálati irodák legin­kább egy OTP-fiókhoz ha­sonlítanak: az egyes ablako­kon fel vannak sorolva az ott intézhető ügyek, s az ál­lampolgár percek alatt dol­­gavégezetten távozhat. Nem­csak kulturáltabb lett, ha­nem jelentősen egyszerűsö­dött, gyorsult is az ügyinté­zés. A különféle beadványo­kat nem kell az egyik osz­tályról a másikra küldözget­­­­ni, az ügyintézők rögtön helyben megbeszélhetik a tennivalókat. Korábban az államigazga­tási ügyek intézésének ha­tárideje egységesen 30 nap volt. Ez azt jelentette, hogy nem egyszer az egy-két nap alatt elintézhető aktákat a kérelem beadásától számított 28—29. napon vették elő az ügyintézők, s az állampolgár­nak addig várnia kellett a szükséges engedélyre, igazo­lásra. Ma már ebben a tekintet­ben is alapvetően megválto­zott a helyzet. Az új állam­­igazgatási eljárási törvény nyomán a tanácsoknál or­szágszerte differenciált ügy­intézési határidőket vezettek be. Azonnal kiadják például az adóigazolásokat, záradé­kolják az ingatlanszerzéshez szükséges nyilatkozatot, kiál­lítják az anyakönyvi okira­tot, az egyszerűbb, helyszíni szemlét nem igénylő hatósá­gi bizonyítványt. Vannak ügyek, amelyeket három, nyolc, illetve tizenöt napon belül intéznek el. A tanácsok az adminisztráció egyszerűsí­tésével fokozatosan bővítik a gyorsított ügyintézés körét. Mert rájöttek, hogy nemcsak az állampolgároknak tesznek jó szolgálatot ezzel, hanem a saját munkájukat is meg­könnyítik. Kevesebb így a restencia, a befejezetlen ak­ta, több idő és erő marad a valóban bonyolult ügyek in­tézésére. Az Államigazgatási Szer­vezési Intézet és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala hamarosan országosan átfo­góan értékeli az említett ügy­félszolgálati kísérlet tanulsá­gait, a többi tanács számára is hozzáférhetővé teszi a po­zitív és a negatív tapasztala­tokat egyaránt. Mert termé­szetesen az ügyfélszolgálat fejlesztése nem diadalmenet, egy sor gonddal is együttjár. Hiába igyekszik­ például a hatóság a lehető legegysze­rűbben és bürokráciamente­sen intézkedni, ha a külön­féle szabályok, körlevelek olykor még mindig túlságo­san megkötik ebben a kezét. Másrészt viszont az is igaz, hogy egy bizonyos határon túl az államigazgatási eljárás egyszerűsítésének is vannak veszélyei. Hiszen az alapvető adminisztrációs előírások ép­pen az ügyfelek érdekeit is védik, megtartásuk tehát va­lamennyiünk érdeke. Az ügyintézés korszerűsí­tése immár hosszú évek óta tartó folyamat, amelyet a következő esztendőkben is folytatni kell. Nem lehet ál­talános sémát kidolgozni eh­hez, hiszen az államigazga­tási munka különösen meg­követeli az élethez, a válto­zó viszonyokhoz történő ru­galmas alkalmazkodást. Ar­ról nem is beszélve, hogy tel­jesen más a helyzet egy nagyváros vagy mondjuk egy kisközség tanácsánál. C­sak egy bizonyos. A jövőben is úgy kell formálni — ha szük­séges, tovább reformálni — az államigazgatást, hogy az emberek érezzék: a tanács nem aktagyártó és tologató hivatal, hanem értünk van, értünk dolgozik. Deák András : A Kemping Klub tájékoztatója az 1981. augusztus 19—22-i kempingezési lehetőségekről: Budapesten a római parti kempingben 40, a hárshegyi kempingben 50 fő részére van szabad sátorhely. Pest megyében Szentend­rén a pap-szigeti kemping­ben 100, Leányfalun 80, Mo­­noron 100, Érden 40 fő ré­szére van szabad sátorhely. A Balaton északi partján, Aszófőn 500, Balatonakalin 300, Révfülöpön 500 fő ré­szére van szabad sátorhely. A többi kempingben to­vábbra is csak az előjegy­zett és visszaigazolt helyek­re tudják a vendégeket fo­gadni. Alsóörsön az autós kemping felszámolás alatt van, vendégeket nem fogad. A Balaton déli partján, Siófokon a Gamásza 600, az Aranypart 500, a Kék-Bala­­ton 300, Balatonszemesen a Vadvirág 300, a Bagódomb 600, Balatonberényben a Kócsag 600 fő részére tud sátorhelyet biztosítani. Au­gusztus 23-án a Gamásza, a Strand, a Rév és a bagó­dombi kemping a Balaton déli partján bezár. Keszthe­lyi kempingben telt ház van. A Dunántúlon Fadii-Dom­­boriban 100, Dombóvár- Gunarason 100, Pécsett a Mandulás kempingben 100, Harkányfürdőn 50, Győrött 300, Sopronban 300, Szom­bathelyen 100 fő sátorozó ré­szére van szabad hely. Agár­­don 30 szabad sátorhely van. Az Alföldön Jászszent­­andráson 100, Szegeden 200, Makón 100, Szarvason 500 fő részére van szabad sá­torhely és 70, lakókocsival érkező vendéget is tudnak fogadni. Baján 100, Nyír­egyházán az Igrice kemping­ben 300, a Fenyves kemping­ben 100 fő részére van sza­bad sátorhely. A Hajdú-Bi­­har megyei kempingekben (Debrecen, Hajdúszoboszló, Püspökladány) telt ház van az ünnepek alatt. Észak-Magyarországon a mátrafüredi sástói kemping­ben 50, Mezőkövesden a zsó­­ri fürdői kempingben 400, Misk­octapolcán az Iglói úti kempingben 100, Hollóste­tőn 20, Tokajban 100, Agg­teleken 50, Sárospatakon 120, Egerben 300 fő részére tud­nak szabad sátorhelyet biz­tosítani. A kempingekben a klub tagjai átlagban 30 százalék kedvezményt kapnak. A kempingekről felvilágosítást a klub budapesti irodája (Budapest VIII., Üllői út 6. Telefon: 336-536 és a szer­vezési osztály: 637-976) ad. Helyfoglalás a kempingek­ben!

Next