Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
NÉPÚJSÁG Tanulságaim a megyei tanácselnöki jelölés során Évek óta a megye politikai, társadalmi életében végzem a választások során kapott párt- és szakszervezeti feladatokat. Képviseleti funkcióim révén — MSZMP KB, SZOT — szorgalmaztam a megye felemelkedését. Az MSZMP megyei első titkárának és a végrehajtó bizottságnak kezdeményezésére vállaltam, hogy nevem szóba kerüljön a megyei tanácselnöki funkcióra való jelölésnél. Szerintem a politikai munka azt kívánta volna, hogy a párt végrehajtó bizottsága a megyei tanács kommunista tanácstagjaival folytatott beszélgetés után tegyen ajánlást a jelölésre és azt hozza nyilvánosságra. Az MSZMP megyei bizottságának legyenek jelöltjei és álljon ki értük. A Hazafias Népfront által szervezett nagy nyilvánosság, a sokirányú előkészítés a lakosság széles körű igényeivel találkozott. A rólam, nélkülem, mögöttem folyó jelölésről sok személyes információm van. Valamennyi megerősítette, hogy a jelölő beszélgetések során a Hazafias Népfront nem teremtett esélyegyenlőséget a párt által javasolt személyek bemutatására. A sajtó révén a sorokból kiolvasni vélem, hogy a megyéért végzett eddigi munkámat a Hazafias Népfront testülete nem ismeri, vagy nem értékelte, a megyei pártvégrehajtó bizottság érveit nem fogadta el és a jelölés előkészítése időszakában nem is igyekezett azt megtenni. Velem a megyei tanácselnöki jelölésről a Hazafias Népfront megyei testületének képviselői egyetlen alkalommal sem tárgyaltak, az eseményekről csak a sajtóból értesültem. Nem tájékoztattak azokról a szakmai követelményekről, amelyek alapján a jelölést előkészítették. Köszönettel vettem, hogy a megyéből több kollektíva támogatta jelölésemet. A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága a szakszervezetek javaslatait azonban nem értékelte, az 1989. február 20-i testületi minősítése pedig személyemet illetően sértő. Én csak azt vállaltam, hogy ha a megyei tanács tagjai — mivel kizárólagos joguk a megyei tanácselnök személyének eldöntése — számítanak a jelölésemre, azt elfogadom. Nem gondoltam, hogy a demokrácia jegyében a jelölés helyett a Hazafias Népfronttól lejárató nyilatkozatot kapok, amely erkölcsi veszteséget jelent számomra, és sérti a személyiségi jogaimat. Fodorné Birgés Katalin Tiltakozások Mi, a Békéscsabai Veteránklub február 21-i klubdélutánjának közgyűlése, csatlakozunk az MSZMP székesfehérvári városi bizottság és az MDF szervezetének ideiglenes vezetősége által megfogalmazott és közzétett felhíváshoz. Felháborodásunkat és mélységes megvetésünket fejezzük ki az egyre ismétlődő, erőszakos, az egész társadalomra veszélyes terroristaakciókkal szemben. Követeljük, hogy a az illetékes hatóságok a törvény teljes szigorát alkalmazzák mindazok ellen, akik erőszakkal, békés emberek veszélyeztetésével próbálnak félelmet és bizonytalanságot kelteni. Mi, a Békéscsabai Veteránklub február 21-i klubdélutánjának közgyűlése, felháborodásunkat fejezzük ki a méltatlan magatartás miatt, amit a Fidesz-táncosok a múlt hét végén Bécsben tanúsítottak. Az egyre jobban kiteljesedő pluralizmussal összeegyeztethetetlennek tartjuk, hogy magyar fiatalok szervezett csoportja idegen földön olyan személlyel ünnepeltesse magát, mint Tollas Tibor, a Nemzetőr című szélsőséges müncheni emigráns lap főszerkesztője, volt csendőr főhadnagy, a beregszászi deportálások volt irányítója. Megengedhetetlennek és a magyar értelmiségi fiatalokhoz méltatlannak tartjuk, hogy egyesek külföldön magyar vezetők lejáratására törekedjenek, pár schilling bezsebelésének reményében. A Békéscsabai Veteránklub közgyűlése Tájékoztató a tavalyi munkavédelmi helyzetről . Az elmúlt esztendőben, hazánkban 93 ezer 600 foglalkozási baleset volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Békés megyében 4 074 foglalkozási baleset történt 1988-ban, mintegy százzal több, mint egy évvel korábban. A halálos balesetek száma megyénkben tavaly 16 volt , többek között ezekről a tájékoztató adatokról beszélt tegnap, szerdán Varga István, hivatalvezető, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Békés Megyei Felügyelőségén tartott koordinációs értekezleten. A továbbiakban a halálos balesetek okairól tájékoztatta a résztvevőket. Eszerint, általában a hétvégeken, szabad szombaton és rakodás közben fordul elő súlyos, emberéletet követelő baleset. Tavaly nyolc, munkával kapcsolatos, közlekedési baleset végződött halállal megyénkben, elsősorban a kora reggeli és a késő esti órákban. A felügyelőség szakemberei eredménynek tartják, hogy 1988-ban nem volt robbanásos, égéses baleset, valamint magasból leesés. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy tavaly mintegy harmincan szereztek megyénkben középfokú munkavédelmi képesítést. Az idén már két csoportban mintegy hatvanan sajátítják el a középfokú munkavédelmi ismereteket. Tájékoztatta a résztvevőket a munkavédelmi törvény kidolgozásának állásáról. Néhány munkavédelmi szabály sérti a vállalati önállóságot. Ezért a közeljövőben több területen módosítják a jelenleg érvényben lévő munkavédelmi rendeleteket. Kezdeményezi a Békés megyei felügyelőség az államigazgatási és szabálysértési eljárások mellett a közös megegyezéses helyszíni jegyzőkönyvek felvételét. A jövőben csökkentik a nem anyagi ágazatok munkavédelmi ellenőrzéseinek számát, mivel ezen a területen kevés foglalkozási baleset történt. Valentinyi Márton, csoportvezető, munkavédelmi felügyelő az idei első féléves ellenőrzési tervről adott átfogó ismertetést, a jelenlévő állami- és érdekképviseleti szervek, valamint társhatóságok képviselőinek. Az év első hat hónapjában, a kötelező vizsgálatok mellett olyan saját kezdeményezésű elemzéseket is végeznek, amelyeket az előző évi tapasztalatok indokolnak. Békés megyei kezdeményezésre a jövőben a Munkavédelmi füzetekben a halálos balesetek rövid leírása is megjelenik. ". 1989. február 23., csütörtök — Halló, Országos Mentőszolgálat! Főigazgató bajtárs, a mai naptól új épülletben dolgozik a mentőszervezet Békés megyei központja a békéscsabai mentőállomás. Az átállás zökkenőmentes volt, zavar nélkül biztosítottuk a betegszállítást — dr. Bumbera József megyei mentőfőorvos így telefonált tegnap délelőtt Budapestre dr. Bencze Béla főigazgatónak, miután 9 órától Békéscsabán már a Berzsenyi utca 9. szám alatt tartózkodtak. — Húsz éve várunk már arra, hogy jobb körülmények közé kerüljünk, végre ez a nap is elérkezett — mondták a sürgő-forgó, rendezkedő mentősök. A posta szakemberei a telefont igazították, szerelték, a műhelyben is zajlott az élet. Február 21-én még a városi tanácstól bérelt régi épületből és az udvarról futottak ki az emberek és autók, 22- én pedig már az új helyről. Hivatalos ünnepi átadásra majd csak március 13-án kerül sor, a munka előbb elkezdődött. — 1986. október 16-án kezdte építeni a városi tanács költségvetési üzeme az új állomást — tájékoztat a főorvos. — 1988. december 15. volt az átadási határidő, amelyet különböző okok miatt nem tudtak tartani. Február 21-én vettük birtokba az épületet, amely végül is 68 millió forintba került. A régi mentőállomáson a kívánalmaknak már szinte semmi sem felelt meg, egy részét életveszélyesnek nyilvánították. 1988-ban az összes mentőfeladat 23 ezer 88 volt és 570 ezer kilométert tettek meg a gépkocsijaink. Az elmúlt időszakban két tömeges balesethez kellett kivonulnunk. A legutóbbi éppen szombaton hajnalban történt a Berényi úton, ahonnan hat könnyű sérültet szállítottunk a kórházba. A megyei mentőszolgálat jelenlegi épület-, gépkocsiállományát, műszerezettségét kielégítőnek értékelem, legközelebb a mezőkovácsházi állomás felújítása következik. Azonnal intézkedni tudunk, ha betegeinket a fővárosba, vagy más városok kórházaiba kell szállítanunk. A Nizza mentőkocsik ugyan nem a legjobb minőségűek, 1991-ben be is szüntetik a gyártásukat. Az új gépkocsikkal kapcsolatban a központunk folytat tárgyalásokat. Már az is a betegeink javára válik, hogy ezután télen sem lesz hideg a mentőautóban, mert fűtött parkolóból és nem a szabad ég alól indulunk. Három fő telefonvonalon hívhatnak bennünket és a 04-en. Telefonszámaink: 24- 222, 24-161, 24-561. Változatlanul és sürgős esetben, baleseteknél a crossbar vonalakon a 04-es hívószám. Ez díjfizetés nélkül hívható. Kérjük a meggondolatlan embereket, a gyerekeket, hogy pusztán szórakozásból ne tárcsázzák ezt a számot! A játék valakinek az életébe kerülhet. Telexszámunk: 83-642. Minden gépkocsit és minden mentőállomást URH- rádió köt össze. Ilyen meleg téridőben a rosszullétek, a szív és keringési megbetegedéses panaszok gyakoribbak, mint máskor. Ha hidegre fordul az idő, a gyalogos- és járműves balesetektől kell tartanunk. * * * Az első esetkocsi tegnap, szerdán már 10 óra előtt kifordult az új mentőállomásról. A mentőket munkahelyi rosszulléthez hívták segítségül... Bede Zsóka Tizenhat gépkocsi fér a zárt garázsba, Kovács Ákos mentőtiszt hangolja össze a vidéken közlekedő mentőautók feladatait Fotó: Gál Edit Előadás a peresztrojkáról A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága február 20 és 23-a között több településen rendezett magyar—szovjet barátsági napot. E rendezvénysorozat keretében tegnap Békéscsabán, az MSZMP I. kerületi székházában találkozott a város MSZBT-tagcsoportjainak ügyvezető elnökeivel és a párttitkárokkal Toronyi Barna, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának osztályvezetője. Őszinte, érdekes és hasznos. E három szóval összegezhetnénk a vendég nagy érdeklődéssel végighallgatott előadását, s az ezt követő eszmecserét. A „Szovjetunió a peresztrojka új szakaszában” című előadásban megismerhették e találkozó résztvevői a baráti ország társadalmi és gazdasági folyamatainak felgyorsulását. Részletesen hallhattak arról, miként teremtették meg az új gazdálkodási mód alapjait a Szovjetunióban, s hogyan élnek (vagy nem élnek) a lehetőségekkel a vezetők, akiknek bizony hozzá kell szokniuk az önálló gondolkodásmódhoz. A mezőgazdaság területén is komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megszűnjenek a kötöttségek, s hogy a megnövekedett lehetőségekkel éljenek is az érdekeltek. Természetesen szó esett a politikai változásokról, s arról, milyen lehetőségei vannak a demokratizálódási folyamatok további bővítésének. Az előadást követően — s ez bizonyítja leginkább a nagy érdeklődést — nemcsak kérdéseiket tették fel többen, hanem véleményüket is elmondták a hallottakról, így szó eshetett még az alternatív — ott „nem formálisnak” nevezett — szervezetekről, a nemzetiségi politikáról, az ismert politikusokról és sok egyéb másról.. . Öngyilkosság és éhhalál? Családi tragédia Dévaványán. Az első döbbenetes hír, amely felébresztette az újságíró érdeklődését, tömören így szólt: Dévaványán egy férfi tíz nappal ezelőtt kútba ugorva öngyilkosságot követett el, s idős, magatehetetlen édesanyja a bezárt lakásban éhen halt. Ezenkívül éhen pusztult a kutyájuk is, s a megmaradt disznójuk úgy szerzett táplálékot, hogy megevett egy nálánál nyilvánvalóan gyengébb malacot. * * * Aki Dévaványán a Körösladányi út 58. számú ház kerítésén levő két, fekete szegélyű gyászjelentést elolvassa, valóban tragédiát sejthet. Elhunytak a ház lakói, a 71 éves Boda Györgyné és fia, a 36 éves György. Mi történt tehát? Az utca túlsó oldalán egy férfi és egy asszony álldogált. — Csak annyit tudunk — mondják —, hogy Boda György nagyon ivott, nem dolgozott, mert az ital miatt menesztették a munkahelyéről, a tsz-ből. — Igaz, hogy bezárva tartotta az édesanyját? — Igen... — bólogatnak, majd az aszszony hozzáteszi: — De a nevünket ne írja bele az újságba. — Mikor látták utoljára? — Csütörtökön, tizenhatodikán, s akkor is nagyon be volt rúgva. S hétfőig nem hiányoztak senkinek ... * * * B. Józsefné kisfiával gyeden van, őt sétáltatja éppen. A szomszédos házban laknak. — Mit tud az esetről? — Meghaltak. Tegnap, hétfőn emelték ki a kútból a férfit a tűzoltók. — Milyen viszonyban voltak? — A néni évekkel ezelőtt súlyosan megbetegedett, úgyhogy nem is találkoztam vele. A fia viszont még csak nem is köszönt. Sokszor ment haza ittasan. Csütörtökön is áthallatszott, amint hangosan dalolt. — Nem vett észre semmi szokatlant az utóbbi napokban a szomszédban? — Nézze, ha valahol fűtenek, látni a kéményfüstöt, s így ha nincs füst, az feltűnik. De Bodáéknál a mostani télen egyáltalán nem füstölt a kémény . . . * * * Molnár Józsefek kétháznyira laknak az 58-as számútól. — A kislányom régebben nagyon szerette az idős asszonyt, s én is át-átjártam Bodánéhoz beszélgetni — mondja Molnárné. — De megbetegedett, s már nem is értette meg, amit mondtunk, s mi sem értettük őt. így megszakadt a kapcsolat, különösen azért, mert a fia miatt már-már bemenni se volt tanácsos hozzájuk. — Durva embernek ismerte a férfit? — Egyszer láttam, hogy megverte az édesanyját ... — S miből élt, ha nem dolgozott? — Hát, csak Bodáné nyugdíjából, úgy gondolom. — Volt-e kutyájuk? — Jó pár hónapja nem hallottam az ugatását. * % % Dr. Bagi Károly körzeti orvos: — A néni súlyos beteg volt. Olykor elment otthonról, de nem talált haza, ezért a fia rázárta az ajtót, ha egyedül hagyta. — Azt beszélik, sokat ivott Boda György. — Állatgondozó volt. Megitta a magáét. — Nem gondolt arra, hogy alkoholelvonó kúrára kellene küldenie? — Az utóbbi időben gyakran valóban túlságosan sok italt fogyasztott. * * * Pesztránszki Ferencné, a nagyközségi tanács szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó előadója: — Mi nem kaptunk jelzést sem Boda György nővérétől, sem a szomszédoktól, sem az orvostól, így aztán nem is tehettünk semmit a tragédia megelőzéséért. * * * Bérczi Sándorné most édesanyját és egyetlen testvérét gyászolja. Ő Dévaványa egy másik részén lakik férjével, de — mint mondja — rendszeresen látogatta hozzátartozóit. Azt is ő vette észre, hogy valami nagy baj van, amikor legutóbb ebédet vitt Bodánénak. — Nem találgatom, hogyan történhetett ez meg — mondja. — Legyen az ő titkuk. A testvérem nagyon szerette az édesanyját. * * * A boncolás megállapította, hogy Boda Györgyné vérkeringési elégtelenség miatt halt meg, s valószínűsíthető, hogy a fia ezt követően lett — feltehetően — öngyilkos. A rendőrség bűncselekményre utaló jelt nem talált. Vitaszek Zoltán