Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

NÉPÚJSÁG Tanulságaim a megyei tanácselnöki jelölés során Évek óta a megye politikai, társadalmi életében végzem a választások során kapott párt- és szakszervezeti felada­tokat. Képviseleti funkcióim révén — MSZMP KB, SZOT — szorgalmaztam a megye felemelkedését. Az MSZMP megyei első titkárának és a végrehajtó bi­zottságnak kezdeményezésére vállaltam, hogy nevem szó­ba kerüljön a megyei tanácselnöki funkcióra való jelölés­nél. Szerintem a politikai munka azt kívánta volna, hogy a párt végrehajtó bizottsága a megyei tanács kommunista tanácstagjaival folytatott beszélgetés után tegyen ajánlást a jelölésre és azt hozza nyilvánosságra. Az MSZMP me­gyei bizottságának legyenek jelöltjei és álljon ki értük. A Hazafias Népfront által szervezett nagy nyilvánosság, a sokirányú előkészítés a lakosság széles körű igényeivel találkozott. A rólam, nélkülem, mögöttem folyó jelölésről sok személyes információm van. Valamennyi megerősítet­te, hogy a jelölő beszélgetések során a Hazafias Népfront nem teremtett esélyegyenlőséget a párt által javasolt szemé­lyek bemutatására. A sajtó révén a sorokból kiolvasni vé­lem, hogy a megyéért végzett eddigi munkámat a Hazafias Népfront testülete nem ismeri, vagy nem értékelte, a me­gyei pártvégrehaj­tó­ bizottság érveit nem fogadta el és a jelölés előkészítése időszakában nem is igyekezett azt megtenni. Vele­m a megyei tanácselnöki jelölésről a Haza­fias Népfront megyei testületének képviselői egyetlen al­kalommal sem tárgyaltak, az eseményekről csak a sajtó­ból értesültem. Nem tájékoztattak azokról a szakmai köve­telményekről,­ amelyek alapján a jelölést előkészítették. Köszönettel vettem, hogy a megyéből több kollektíva tá­mogatta jelölésemet. A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága a szakszervezetek javaslatait azonban nem érté­kelte, az 1989. február 20-i testületi minősítése pedig sze­mélyemet illetően sértő. Én csak azt vállaltam, hogy ha a megyei tanács tagjai — mivel kizárólagos joguk a me­gyei tanácselnök személyének eldöntése — számítanak a jelölésemre, azt elfogadom. Nem gondoltam, hogy a demokrácia jegyében a jelölés helyett a Hazafias Népfronttól lejárató nyilatkozatot ka­pok, amely erkölcsi veszteséget jelent számomra, és sér­ti a személyiségi jogaimat. Fodorné Birgés Katalin Tiltakozások Mi, a Békéscsabai Vete­ránklub február 21-i klub­délutánjának közgyűlése, csatlakozunk az MSZMP székesfehérvári városi bi­zottság és az MDF szerve­zetének ideiglenes vezetősé­ge által megfogalmazott és közzétett felhíváshoz. Fel­háborodásunkat és mélysé­ges megvetésünket fejezzük ki az egyre ismétlődő, erő­szakos, az egész társada­lomra veszélyes terrorista­­akciókkal szemben. Köve­teljük, hogy a az illetékes ha­tóságok a törvény teljes szigorát alkalmazzák mind­azok ellen, akik erőszak­kal, békés emberek veszé­lyeztetésével próbálnak fé­lelmet és bizonytalanságot kelteni. Mi, a Békéscsabai Vete­ránklub február 21-i klub­délutánjának közgyűlése, felháborodásunkat fejezzük ki a méltatlan magatartás miatt, amit a Fidesz-tánco­­sok a múlt hét végén Bécs­­ben tanúsítottak. Az egyre jobban kiteljesedő pluraliz­mussal összeegyeztethetet­lennek tartjuk, hogy magyar fiatalok szervezett csoportja idegen földön olyan sze­méllyel ünnepeltesse magát, mint Tollas Tibor, a Nem­zetőr című szélsőséges mün­cheni emigráns lap főszer­kesztője, volt csendőr fő­hadnagy, a beregszászi de­portálások volt irányítója. Megengedhetetlennek és a magyar értelmiségi fiatalok­hoz méltatlannak tartjuk, hogy egyesek külföldön ma­gyar vezetők lejáratására töreked­jenek, pár schilling bezsebelésének reményében. A Békéscsabai Veteránklub közgyűlése Tájékoztató a tavalyi munkavédelmi helyzetről . Az elmúlt esztendőben, hazánkban 93 ezer 600 fog­lalkozási baleset volt, gya­korlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Békés megyében 4 074 foglalkozási baleset történt 1988-ban, mintegy százzal több, mint egy évvel korábban. A ha­lálos balesetek száma me­gyénkben tavaly 16 volt , többek között ezekről a tá­jékoztató adatokról beszélt tegnap, szerdán Varga Ist­ván, hivatalvezető, az Or­szágos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Békés Megyei Felügyelősé­gén tartott koordinációs ér­tekezleten. A továbbiakban a halálos balesetek okairól tájékoz­tatta a résztvevőket. Esze­rint, általában a hétvége­ken, szabad szombaton és rakodás közben fordul elő súlyos, emberéletet követelő baleset. Tavaly nyolc, mun­kával kapcsolatos, közleke­dési baleset végződött ha­lállal megyénkben, elsősor­ban a kora reggeli és a késő esti órákban. A felügyelő­ség szakemberei eredmény­nek tartják, hogy 1988-ban nem volt robbanásos, égé­­ses baleset, valamint ma­gasból leesés. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy tavaly mintegy harmincan szerez­tek megyénkben középfokú munkavédelmi képesítést. Az idén már két csoportban mintegy hatvanan sajátítják el a középfokú munkavé­delmi ismereteket. Tájékoz­tatta a résztvevőket a mun­kavédelmi törvény kidolgo­zásának állásáról. Néhány munkavédelmi szabály sérti a vállalati ön­állóságot. Ezért a közeljö­vőben több területen módo­sítják a jelenleg érvényben lévő munkavédelmi rendele­teket. Kezdeményezi a Bé­kés megyei felügyelőség az államigazgatási és szabály­sértési eljárások mellett a közös megegyezéses helyszí­ni jegyzőkönyvek felvételét. A jövőben csökkentik a nem anyagi ágazatok mun­kavédelmi ellenőrzéseinek számát, mivel ezen a terü­leten kevés foglalkozási bal­eset történt. Valentinyi Márton, cso­portvezető, munkavédelmi felügyelő az idei első fél­éves ellenőrzési tervről adott átfogó ismertetést, a jelenlévő állami- és érdek­­képviseleti szervek, vala­mint társhatóságok képvi­selőinek. Az év első hat hó­napjában, a kötelező vizs­gálatok mellett olyan saját kezdeményezésű elemzése­ket is végeznek, amelyeket az előző évi tapasztalatok indokolnak. Békés megyei kezdeményezésre a jövőben a Munkavédelmi füzetekben a halálos balesetek rövid le­írása is megjelenik. "­­. 1989. február 23., csütörtök — Halló, Országos Mentő­­szolgálat! Főigazgató baj­társ, a mai naptól új épül­­letben dolgozik a mentő­­szervezet Békés megyei köz­pontja a békéscsabai mentő­­állomás. Az átállás zökke­nőmentes volt, zavar nélkül biztosítottuk a betegszállí­tást — dr. Bumbera József megyei mentőfőorvos így te­lefonált tegnap délelőtt Bu­dapestre dr. Bencze Béla fő­igazgatónak, miután 9 órá­tól Békéscsabán már a Ber­zsenyi utca 9. szám alatt tartózkodtak. — Húsz éve várunk már arra, hogy jobb körülmé­nyek közé kerüljünk, végre ez a nap is elérkezett — mondták a sürgő-forgó, ren­dezkedő mentősök. A posta szakemberei a telefont iga­zították, szerelték, a mű­helyben is zajlott az élet. Február 21-én még a városi tanácstól bérelt régi épület­ből és az udvarról futottak ki az emberek és autók, 22- én pedig már az új helyről. Hivatalos ünnepi átadásra majd csak március 13-án ke­rül sor, a munka előbb el­kezdődött. — 1986. október 16-án kezdte építeni a városi ta­nács költségvetési üzeme az új állomást — tájékoztat a főorvos. — 1988. december 15. volt az átadási határidő, amelyet különböző okok mi­att nem tudtak tartani. Feb­ruár 21-én vettük birtokba az épületet, amely végül is 68 millió forintba került. A régi mentőállomáson a kí­vánalmaknak már szinte semmi sem felelt meg, egy részét életveszélyesnek nyil­vánították. 1988-ban az összes mentő­feladat 23 ezer 88 volt és 570 ezer kilométert tettek meg a gépkocsijaink. Az el­múlt időszakban két töme­ges balesethez kellett kivo­nulnunk. A legutóbbi ép­pen szombaton hajnalban történt a Berényi úton, ahonnan hat könnyű sérül­tet szállítottunk a kórházba. A megyei mentőszolgálat je­lenlegi épület-, gépkocsi­­állományát, műszerezettsé­gét kielégítőnek értékelem, legközelebb a mezőkovács­házi állomás felújítása kö­vetkezik. Azonnal intézked­ni tudunk, ha betegeinket a fővárosba, vagy más váro­sok kórházaiba kell szállí­tanunk. A Nizza mentőko­csik ugyan nem a legjobb minőségűek, 1991-ben be is szüntetik a gyártásukat. Az új gépkocsikkal kapcsolat­ban a központunk folytat tárgyalásokat. Már az is a betegeink javára válik, hogy ezután télen sem lesz hi­deg a mentőautóban, mert fűtött parkolóból és nem a szabad ég alól indulunk. Három fő telefonvonalon hívhatnak bennünket és a 04-en. Telefonszámaink: 24- 222, 24-161, 24-561. Változat­lanul és sürgős esetben, bal­eseteknél a crossbar vonala­kon a 04-es hívószám. Ez díjfizetés nélkül hívható. Kérjük a meggondolatlan embereket, a gyerekeket, hogy pusztán szórakozásból ne tárcsázzák ezt a számot! A játék valakinek az életébe kerülhet. Telexszámunk: 83-642. Minden gépkocsit és minden mentőállomást URH- rádió köt össze. Ilyen meleg téridőben a rosszullétek, a szív és ke­ringési megbetegedéses pa­naszok gyakoribbak, mint máskor. Ha hidegre fordul az idő, a gyalogos- és jár­­műves balesetektől kell tar­tanunk. * * * Az első esetkocsi tegnap, szerdán már 10 óra előtt kifordult az új mentőállo­másról. A mentőket mun­kahelyi rosszulléthez hívták segítségül... Bede Zsóka Tizenhat gépkocsi fér a zárt garázsba, Kovács Ákos mentőtiszt hangolja össze a vidéken közlekedő mentőautók feladatait Fotó: Gál Edit Előadás a peresztrojkáról A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága február 20 és 23-a között több településen rendezett magyar—szovjet ba­rátsági napot. E rendezvényso­rozat keretében tegnap Békés­csabán, az MSZMP I. kerületi székházában találkozott a város MSZBT-tagcsoportjainak ügyve­zető elnökeivel és a párttitká­rokkal Toronyi Barna, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házá­nak osztályvezetője. Őszinte, érdekes és hasznos. E három szóval összegezhetnénk a vendég nagy érdeklődéssel vé­gighallgatott előadását, s az ezt követő eszmecserét. A „Szovjet­unió a peresztrojka új szaka­szában” című előadásban meg­ismerhették e találkozó résztve­vői a baráti ország társadalmi és gazdasági folyamatainak fel­­gyorsulását. Részletesen hall­hattak arról, miként teremtet­ték meg az új gazdálkodási mód alapjait a Szovjetunióban, s ho­gyan élnek (vagy nem élnek) a lehetőségekkel a vezetők, akik­nek bizony hozzá kell szokni­uk az önálló gondolkodásmód­hoz. A mezőgazdaság területén is komoly erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy megszűnjenek a kötöttségek, s hogy a megnö­vekedett lehetőségekkel éljenek is az érdekeltek. Természetesen szó esett a politikai változások­ról, s arról, milyen lehetőségei vannak a demokratizálódási fo­lyamatok további bővítésének. Az előadást követően — s ez bizonyítja leginkább a nagy ér­deklődést — nemcsak kérdései­ket tették fel többen, hanem véleményüket is elmondták a hallottakról, így szó eshetett még az alternatív — ott „nem formálisnak” nevezett — szer­vezetekről, a nemzetiségi politi­káról, az ismert politikusokról és sok egyéb másról.. . Öngyilkosság és éhhalál? Családi tragédia Dévaványán. Az első döbbenetes hír, amely felébresz­tette az újságíró érdeklődését, tömören így szólt: Dévaványán egy férfi tíz nappal ez­előtt kútba­ ugorva öngyilkosságot követett el, s idős, magatehetetlen édesanyja a be­zárt lakásban éhen halt. Ezenkívül éhen pusztult a kutyájuk is, s a megmaradt disznójuk úgy szerzett táplálékot, hogy megevett egy nálánál nyilvánvalóan gyen­gébb malacot. * * * Aki Dévaványán a Körösladányi út 58. számú ház kerítésén levő két, fekete sze­gélyű gyászjelentést elolvassa, valóban tra­gédiát sejthet. Elhunytak a ház lakói, a 71 éves Boda Györgyné és fia, a 36 éves György. Mi történt tehát? Az utca túlsó oldalán egy férfi és egy asszony álldogált. — Csak annyit tudunk — mondják —, hogy Boda György nagyon ivott, nem dol­gozott, mert az ital miatt menesztették a munkahelyéről, a tsz-ből. — Igaz,­ hogy bezárva tartotta az édes­anyját? — Igen... — bólogatnak, majd az asz­­szony hozzáteszi: — De a nevünket ne írja bele az újságba. — Mikor látták utoljára? — Csütörtökön, tizenhatodikán, s akkor is nagyon be volt rúgva. S hétfőig nem hiányoztak senkinek ... * * * B. Józsefné kisfiával gyeden van, őt sé­táltatja éppen. A szomszédos házban lak­nak. — Mit tud az esetről? — Meghaltak. Tegnap, hétfőn emelték ki a kútból a férfit a tűzoltók. — Milyen viszonyban voltak? — A néni évekkel ezelőtt súlyosan meg­betegedett, úgyhogy nem is találkoztam ve­le. A fia viszont még csak nem is köszönt. Sokszor ment haza ittasan. Csütörtökön is áthallatszott, amint hangosan dalolt. — Nem vett észre semmi szokatlant az utóbbi napokban a szomszédban? — Nézze, ha valahol fűtenek, látni a ké­ményfüstöt, s így ha nincs füst, az feltűnik. De Bodáéknál a mostani télen egyáltalán nem füstölt a kémény . . . * * * Molnár Józsefek kétháznyira laknak az 58-as számútól. — A kislányom régebben nagyon szeret­te az idős asszonyt, s én is át-átjártam Bo­­dánéhoz beszélgetni — mondja Molnárné. — De megbetegedett, s már nem is értette meg, amit mondtunk, s mi sem értettük őt. így megszakadt a kapcsolat, különösen azért, mert a fia miatt már-már bemenni se volt tanácsos hozzájuk. — Durva embernek ismerte a férfit? — Egyszer láttam, hogy megverte az édes­anyját ... — S miből élt, ha nem dolgozott? — Hát, csak Bodáné nyugdíjából, úgy gondolom. — Volt-e kutyájuk? — Jó pár hónapja nem hallottam az uga­tását. * % % Dr. Bagi Károly körzeti orvos: — A néni súlyos beteg volt. Olykor el­ment otthonról, de nem talált haza, ezért a fia rázárta az ajtót, ha egyedül hagyta. — Azt beszélik, sokat ivott Boda György. — Állatgondozó volt. Megitta a magáét. — Nem gondolt arra, hogy alkoholelvonó kúrára kellene küldenie? — Az utóbbi időben gyakran valóban túl­ságosan sok italt fogyasztott. * * * Pesztránszki Ferencné, a nagyközségi ta­nács szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó előadója: — Mi nem kaptunk jelzést sem Boda György nővérétől, sem a szomszédoktól, sem az orvostól, így aztán nem is tehet­tünk semmit a tragédia megelőzéséért. * * * Bérczi Sándorné most édesanyját és egyet­len testvérét gyászolja. Ő Dévaványa egy másik részén lakik férjével, de — mint mondja — rendszeresen látogatta hozzá­tartozóit. Azt is ő vette észre, hogy valami nagy baj van, amikor legutóbb ebédet vitt Bodánénak. — Nem találgatom, hogyan történhetett ez meg — mondja. — Legyen az ő titkuk. A testvérem nagyon szerette az édesany­ját. * * * A boncolás megállapította, hogy Boda Györgyné vérkeringési elégtelenség miatt halt meg, s valószínűsíthető, hogy a fia ezt követően lett — feltehetően — öngyilkos. A rendőrség bűncselekményre­ utaló jelt nem talált. Vitaszek Zoltán

Next