Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-07 / 234. szám
4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 8. SZERDA HÁTTÉR Harmincöt év a közutak szolgálatában Vontam Gyula: ,,Kő nincs, pénz nincs, csak ember van” Lapozgatom a 160 oldalas, szép kiállítású könyvet, amely az utakról, azok kiszolgálóiról szól. Hétköznapi napszámosokról-gyalogosokról, útkaparókról, útmesterekről, mérnökökről, egyszóval a KPM- esekről. A füzesgyarmati Hegyesi János bácsi, az utolsó parasztköltő jut eszembe, aki a szónak volt míves művelője és gyakran mondogatta, ha együtt autóztunk a sárréti kövesutakon: „Itt éltem le a fél életem. Gyönyörű hivatás az útkaparóé, nehéz, felelősségteljes és gyönyörűséges munka”. Most meg a napokban, Gyula közelében csodáljuk a fantasztikus gépeket, amelyek nyomán épül minden infrastruktúrák egyik legfontosabbika. Elég későn, de utat építeni sose késő! Békéscsaba Igazodjunk hát a 35 év a közutak szolgálatában című könyv Kós Károlytól származó mottójához: „Mert azt tanultam mindenütt, / azt láttam minden nagy nemzetnél, / hogy az apák dolgát folytatják az utódok”. Mindenekelőtt egy kis visszatekintő, hiszen az utak története, maga a történelem. A középkorban két kereskedelmi út vezetett át Békés vármegyén: az egyik Tiszavaszány-Bánréve-Gyula- Simánd-Lippa érintésével a Maros völgyébe, a másik Mezőtúr- Szeghalom-Csökmő- Nagyváradon és a Király-hágón át az erdélyi medencébe. Az utak építésére, központi szabályozására egészen a 18. századig kellett várni, egyébként a legjobban rendben tartott utak érthetően a postautak voltak, így az Aradról, Tótkomlós és Orosháza érintésével Pestre tartó. Később Gyula és Csaba is postapont lett. Az első úttörvény idején, 1890- ben a megyében öt útfelügyelet működött, és 70 útkaparó dolgozott. Ugorva egy nagyot: 1915-re 194 kilométer állami utunk volt, méghozzá 326 kilométer úgynevezett törvényhatósági út. Tizenöt évvel később már 129 kilométerrel többet tarthattak nyilván. Állami feladattá 1950- től lett az utak karbantartása. Az utolsó 35 év története a Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósághoz való tartozással, benne a békéscsabai, gyomai, sarkadi és orosházi útmesterséggel kezdődött. Utána, 1976- tól — ezt fénykornak nevezik a szakmában — üzemmérnökségeket hoztak létre a közúti igazgatóságokon belül. 1983-tól 1990-ig tartott a szolnoki irányítású időszak, majd 1996-ig önálló megyei közúti igazgatóság, és végül a jelenlegi „felállás”, amikor önálló megyei közútkezelő közhasznú társaság működik. Azt talán mondani sem kell, hogy minden szervezeti forma ugyanazt akarta: szolgálni a biztonságos közlekedést. Az újkor elejének egyik vezetője, Szabó Lajos mondja: betéti társaságot szervezett és cége követ, útszóró sót importál Romániából... Máté András két időszakban is igazgatta a BMKIG-t, a megyei közúti igazgatóságot, és töredelmesen bevallja, álmában olykor régi kollégái közt van, újraéli a közös munkákat. - Nagyon büszke vagyok rá, hogy részese lehettem a 44-es főút gyulai elkerülő szakasza, a 47-es főút orosházi elkerülője, vagy a részes csomópont átépítésének. Miként arra is, hogy az ország ezer kilométernyi kerékpártújából több mint száz Békés megyére esik, és azon kivételes helyzet alakult ki, hogy ebben mi vagyunk a legjobbak az országban... Balla Béla, a másik korábbi igazgató egy sokat mondó, korábbi kis történetet elevenített fel, amikor interjút készítettek vele: — Szinte mindannyian, így én is állandó „rohanásban” voltam. Egy alkalommal - éppen ebédidőben - megálltam az egyik főút, egyetlen szakaszos útőrénél, és - ami egyébként nem volt szokásom - a kocsiból kértem a munkanaplóját. Azt mondta: „Béla, ne siessen, jöjjön, üljünk le ide az árokpartra és szalonnázzunk!” A meghívásra nem lehetett nemet mondani. Azóta sem szalonnáztam az árokparton, pedig utólag már tudom, hogy többször kellett volna megállnom. Egy üzemtörténeti kötetnek - ez természetesen nem lekicsinylően értendő - nem csupán vezetői visszaemlékezéseit ildomos közzétennie. Az utókor megérdemli, hogy a „többiek” is szerepeljenek benne, ismerjük meg, hogyan, milyen keretek közt végezték ennek az „útszempontból” is izgalmas korszaknak a rájuk eső feladatait. Jelenleg a békéscsabai központ mellett a gyomaendrődi, az orosházi, a sarkadi, a békéscsabai üzemmérnökség, valamint a gépjavító üzem alkotja a 263 tagú közútkezelő csapatot. A január 1-jei adatok szerint összesen 234 kilométer országos első- és másodrendű főutat tartanak nyilván. Összekötőutakból 1081, bekötőkből 1112, vasútállomáshoz vezető utakból 22 kilométert kezelnek. A különbség igencsak csekély a 35 évvel ezelőtti állapothoz képest. Döntően úgynevezett aszfaltmakadámon járunk, de számon tartanak 10 és fél kilométer állami földutat is, amelyből mellesleg 1966-ban még 88 kilométer volt. A további táblázatokat böngészve több mint érdekes, hogy 1980-tól 1995-ig alig változott a napi forgalom: 4546, illetve 5036 járművet számláltak főútjainkon. (2001-re 5990-re kúszott fel ez a szám.) A megye középső részeit napjainkban járva, kétségtelen a „mozgolódás”. Szarvastól Gyuláig számos olyan útszakasszal találkozunk, ahol ideiglenes terelésekkel, lezárásokkal futunk össze, de kár a méregért, hiszen tudjuk, holnaptól ott kényelmesebben közlekedhetünk, és ez sok mindenért kárpótol. A nagy fájdalom persze még jó ideig megmarad. Elég csak a könyv 159. oldalán lévő színes ábrára pillantani: a gyorsforgalmi hálózat 2006-ig történő fejlesztései közt Békésbe csak morzsa jut, a legvastagabb vonalak messze elkerülik a vidéket. Legfeljebb az időről időre érkező ígéretek nem. Ez persze, ahogy mondani szokták, már egy másik történet. Vantara Gyula, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója az Úr 2003. évében azt mondja: „Tisztában vagyunk öröklött földrajzi, hátrányos politikai helyzetünkkel. Az e vidéken élők alkalmazkodtak. Szegények, kemények és tisztességesek. Kő nincs, pénz nincs, csak ember van”. Majd hozzáteszi:, Jelen helyzetünkben a társszervekkel már csak rutinfeladat, amit ránk bíz az állam. Mi ettől többre vagyunk képesek”. fAbiAwwtvAh Utak, számok, rangsorok A megyei kht.-k közt sorrendet is felállítottak, főleg a kezelt úthossz a mérvadó. Az élen Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun áll, Békés megye a 12. a sorban. Van más összehasonlítási trend is: Békés a maga 1446,4 kilométer frtjával a 12., a kezelt útfelület szerint és a 6,17 méteres átlag útszélességű útjaival pedig egyaránt 14. a rangsorban. Ide kívánkozik, hogy hazánk országos úthálózatát összesen 30 ezer 306 kilométer út jelenti. A megyére egészen a hetvenes évekig a négy méter széles utak voltak jellemzőek, amelyen két jármű nehezen fért el. Ezért házilagos munkával nagyon sok alsóbbrendű utat kiszélesítettünk, és ha akkor ez elmarad, talán mára nem tudnánk beruházási forrásokat biztosítani a további fejlesztéshez. Az egykori igazgató, főmérnök hetvenévesen sem tagadja meg önmagát. A kátyúzás mindig az egyik legnagyobb feladatot jelentette az utasoknak. Munkakép a hatvanas évek végéről. A Megkérdeztük olvasóinkat Vásárolnak-e részletre? Horváth Gyuláné, kardost orvosimat ! Fiatalabb korunkban a férjemmel nagyon sok mindent vásároltunk részletre, így vettünk tévét, hűtőt, sőt még bútort is. Eleinte izgultam, bírjuk-e majd fizetni a részleteket, de aztán hozzászoktam. Két gyereket neveltünk, nem is tudtunk volna másképp megvenni dolgokat, csak részletre. Mostanában már nem vállalunk ilyesmit, mert arra is gondolni kell, vajon vissza tudjuk-e fizetni. Legjobb volna összegyűjteni a pénzt és úgy vásárolni, de hát ahhoz nagyobb fizetések kellenének. Klimaj Jánosné, kardosi rokkantnyugdíjas: — Harminc éve vagyunk házasok a férjemmel, de még soha semmit nem vettünk részletre. Megvártuk, amíg összegyűlt rá a pénz, csak aztán vettük meg, amit akartunk. Kockázatos a mai világban hitelt felvenni, mert az átlagember egyre rosszabb helyzet elé néz. Akinek kicsi a jövedelme, az ne vállalkozzon ilyesmire. Egyébként itt, faluhelyen meg nem is igen lehet nagyobb jövedelemhez jutni. Állattartásból biztosan nem. Persze, akinek magas fizetése, biztos jövedelme van, az bátran vehet fel hitelt is. Özvegy Szabó Károlyné, kardosi nyugdíjas: - A férjemmel soha nem vásároltunk részletre. Nehéz életünk volt, soha nem volt sok pénzünk, három gyereket iskoláztattunk. Féltünk ilyesmire vállalkozni, mert mindig arra gondoltunk, tudjuk-e majd fizetni. Inkább kivártuk, amíg összespóroltunk egy hűtőre, tévére, vagy valami másra, és készpénzért vettük meg. A mai fiataloknál már más a helyzet. Persze, csak ha van munkahelyük. Ha van reményük arra, hogy két-három év múlva is lesz munkájuk, akkor szerintem nem rossz dolog a részletfizetés. Jansik András, kardosi őstermelő: - Nem vásárolunk részletre, mert úgy jóval többet kellene viszszafizetni, mint amennyibe az áru kerül. Úgyhogy inkább megvárjuk, amíg összejön a pénz. Azt hiszem, ez olyan dolog, hogy ha egyszer valaki hozzá fog részletre vásárolni, akkor belekerül egy lavinába és nem tud belőle kikeveredni, mindig újabb és újabb kölcsönöket vesz fel. Mi inkább előre spórolunk. Most például autót szeretnénk venni. Nem újat, csak olyat, amilyenre a pénzünkből futja. l.. _____________________ ________ _-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Irodák füzesgyarmati civileknek A füzesgyarmati önkormányzat - a képviselő-testület korábbi döntése értelmében - a Füzesgyarmati Nők Egyesülete, az Életet az éveknek nyugdíjasklub, a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület, a Békés Megyei Mozgáskorlátozottak füzesgyarmati csoportja és a Füzesgyarmati Nagycsaládosok Egyesülete részére helyiséget bérel a Kossuth utca 3—7. szám alatti épületben. Az öt civil szervezetből viszont ma már csak négy él a Kossuth utcai épületben biztosított lehetőséggel. Az Életet az éveknek nyugdíjasklub ugyanis a mozgáskorlátozott tagjainak könnyebb mozgása érdekében visszaköltözött a művelődési házba. Nyitott könyvtár Orosházán Az orosházi Justh Zsigmond könyvtárban a nyitott könyvtári hét keretében október 9-én 14 órától a Kossuth utcai gyermekkönyvtárban Kitalálós címmel szerveznek játékos fejtörőt. 16 óra 30 perctől a felnőttek Justh Zsigmond parasztszínházáról tudhatnak meg részleteket dr. Erdész Ádámnak, a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének előadásában. Október 10-én 14 órától a gyermekeknek mesekitaláló, 15 órától Népmeséket mindenkinek címmel Koszecz Sándor népmesekutató találkozik a legkisebbekkel. A felnőtteknek kezdeményez drámajátékot a városi könyvtárban 15 órától Ács Károly drámapedagógus. Október 13-án a gyermekkönyvtárban 14 órától irodalmi rejtvényekkel, fotókkal várják a fiatal olvasókat a könyvtárosok. Október 14-én 14 órától játszóházi foglalkozás, október 15- én 14 órától drámajátékot vezet Horváth Mihályné drámapedagógus a gyerekeknek.____________csn. A polgárőrök őrzik a falut A magyardombegyházi polgárőr egyesület munkájáról a szervezet vezetője, Kovács Sándor a közelmúltban tájékoztatta a képviselő-testületet. Az egyesület 24 tagja rendszeres szolgálatot lát el. Általában kilenc páros működik együtt, és a hónap minden éjszakájára jut ügyelet. A havi teljesítés átlagban 250 óra. Az elvégzett feladatokról szolgálati naplót vezetnek. Fő támogatójuk az önkormányzat, melynek segítségével kaptak két kerékpárt, egy televíziót. Szerződéses kapcsolatot tartanak a határőrséggel, együttműködnek a Körös Volánnal és a postával. Éjszakánként a Volán autóbuszára vigyáznak, míg a postahivatal vezetőjét pénzfelvételkor kísérettel biztosítják. Az egyesület az 1 százalékos adófelajánlásokból idén 14 ezer forint bevételre számíthat. Vizsgálat a lökösházi könyvtárban A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából májusban szakfelügyeleti vizsgálatot tartottak a lökösházi könyvtárban a Békés Megyei Könyvtár munkatársainak irányításával. A vizsgálat során kiderült, módosítani kell az intézmény alapító okiratát és rendezni kell a jogi helyzetét is annak érdekében, hogy továbbra is a nyilvános könyvtárak jegyzékében szerepelhessen. A legfőbb gond, hogy a könyvtár vezetője nem rendelkezik az előírt végzettséggel. A könyvtáros hosszú évek óta itt dolgozik és jól látja el a munkáját. A képviselő-testület szeptember végén megtartott ülésén három megoldás is szóba került a helyzet rendezésével kapcsolatban, melyekről legkésőbb december 31-éig döntenek. A jövő év elejétől már az előírásoknak megfelelően működhet a könyvtár - értesültünk Koszna Jánosné jegyzőtől._________be. Ismét egy benzinkút Vésztőn Vésztőn, a Kossuth és Kinizsi utcák sarkán idén tavaszszal nyílt meg a város új, minden igényt kielégítő benzinkútja, így több hónapon át két benzinkút állt a vésztőiek s a városon áthaladók szolgálatában. A műemléki jellegű környezetben található Mol-kút működési engedélyét viszont nem hosszabbította meg az önkormányzat, ezért a töltőállomás a napokban megszüntette tevékenységét, így mostantól ismét egy (a mai kor igényeinek megfelelő) benzinkútja van a városnak. Kaszai János polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülésen bejelentette: a megszűnt benzinkút helyén az eredeti állapotot a Mal Rt.-nek kell kialakítania. A Battonyai diákok koncertje A battonyai művészeti iskola hangszeres növendékei a zene világnapja alkalmából október elején a dombegyházi általános iskolában adtak koncertet - tájékoztatta lapunkat Holló László, a művészeti iskola igazgatója. A diákok Battonyán is felléptek, az esti műsorban a battonyai iskola és az aradi Sabin Dragoi Művészeti Iskola kapcsolatának 10 éves évfordulóját ünnepelték meg koncerttel. Az előadáson mindkét iskola 10 éves diákjai szerepeltek, majd az idősebb korosztály hangszeresei mutatkoztak be. Ezután, meglepetésként, négy aradi fiatal művésztanár zongorán, fuvolán, vibrafonon, majd a legtermészetesebb hangszeren, az énekhangon bizonyította a zenepedagógusok kiváló felkészültségét.__________________( Gyulaiak Spanyolországban A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub néhány tagja Spanyolországban vesz részt a II. Para-agilty Világkupán, s a IV. Keverék- és Fajtatiszta Kutyák Agility Világbajnokságán, melyet október 10-étől 12-éig rendeznek Platia de Aro városában. A para-aglity kupát először Gyulán rendezte meg a klub 2002 szeptemberében. A para-agity kupán Magyarországot Ali Sándor, a gyulai klub elnöke, Magyari Ágnes és Mányik Richárd mozgássérült versenyző képviseli. A gyula klub célja, hogy a jövő évi jubileumi, X. Medivid Agility Kupára minél több külföldi versenyző látogasson el Gyulára, ezért ismertetőanyagokat készítettek a városról, a rendezvényről. Hosszú távú cél, hogy minden évben Gyulán nemzetközi agility versenyeket rendezzenek a város idegenforgalmi koncepciójához illeszkedve. (6) Településeink krónikája