Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-21 / 43. szám

4 Megyei hatáskört kapott a Békéscsabai Vámhivatal átszervezés Ezredessé léptették elő Juhász Gyula vámparancsnokot Valamennyi üzletben ellen­őrizhetik a számlaadási kötelezettséget a vámosok, akik a tavalyi év végéig kizá­rólag a jövedé­ki termékek esetében vizs­gálódhattak. Az új feladat­körrel ellátott Vám- és Pénz­ügyőrség már az adóhivatal­lal is együtt­működik — je­lentette ki Ju­hász Gyula vámparancs­nok, akit janu­ár 28-án neve­zett ki ezredes­nek Draskovics Tibor pénzügy­­miniszter. Beszterczey Judit Szervezeti átalakulás történt szeptember elsejétől a Vám- és Pénzügyőrségnél. Fővám­hivatal lett a Békéscsabai Vámhivatalból. Az ezredes el­mondta, hogy az átszervezés­sel megnőtt a békéscsabai ki­­rendeltség hatásköre, mivel a megyeszékhely hivatalához kapcsolták az orosházi kiren­deltséget. A fővámhivatal ille­tékességi hatásköre újabban Békés megye teljes közigaz­gatási területére érvényes. Az új kihívások leginkább a jö­vedéki termékek ellenőrzésé­nél jelentkeznek, és a vám­­igazgatásban az engedélyez­tetéseknél is nagyobb felelős­séggel bírnak a fináncok. Szintén újdonságnak számít, hogy január elsejétől közös ellenőrzéseket hajt végre az APEH a vámosokkal. Juhász Gyula elmondta, hogy tavaly május elsején alakult meg az úgynevezett „mélységi ellen­őrzési csoport”, amely az együttes közúti vizsgálódáso­kat segíti elő, a két szervezet már Békés megyében is vég­rehajtotta az első közös beve­tést.­­ Elsősorban a számla- és nyugtaadási kötelezettséget vizsgáljuk, próbavásárlásokat tartunk továbbá részben önál­lóan végezzük a leltározással és az árukészlettel kapcsola­tos közúti nyilvántartások vizsgálatát. A közutakon meg­állítjuk a szállítóeszközöket, majd ellenőrizzük, hogy ele­get tesznek-e az adózási köte­lezettségeknek. Továbbra is vizsgáljuk a szállítóleveleket és a fuvarokmányokat is - tet­te hozzá a vámparancsnok. Változás továbbá, hogy január elsejétől minden termék számlaadási kötelezettségét vizsgálhatják a vámosok, ko­rábban mindezt kizárólag a jövedéki termékeknél kontrol­lálhatták. Az ezredes kérdé­sünkre elmondta, hogy mind­erre elegendő kapacitása van a Vám- és Pénzügyőrségnek, mivel az európai uniós csatla­kozás után körülbelül 20 szá­zalékkal csökkentek a felada­taik, a vámigazgatásból fel­szabadult munkaerőt az új fel­adatoknál alkalmazzák. Elsősorban a számla- és nyugtaadási kötelezett­séget vizsgálják, próbavásárlásokat tartanak — mondta Juhász Gyula ezredes. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2005. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Sorstársaikra az élet legnehezebb helyzeteiben is számíthatnak terápia A megye több településén működnek önsegítő csoportok depressziósok és szkizofrének számára A depressziós, szkizofrén betegek többsége kommunikációs és beil­leszkedési problémákkal küzd, ne­hezen mozdul ki otthonról, gyak­ran bizalmatlan az új szituációk­kal szemben. Ezért gyógyulásuk érdekében számukra különösen fontos a kommunikációs képessé­gek fejlesztése, problémáik megbe­szélése sorstársaikkal és a segítők­kel, amire a megye több települé­sén működő önsegítő csoportok­ban lehetőségük nyílik. Frankó Marianna A depressziós és a szkizofrén betegek szá­mára szerveznek több mint négy éve a me­gye számos településén önsegítő köröket, csoportterápiás találkozókat a mentálhigié­nés egyesület munkatársai. Tapasztalataik­ról Szűcs Juditot, az egyesület elnökét kér­deztük meg. - Jelenleg 44 szerteágazó szakképesítés­sel rendelkező munkatárssal - mint például pszichológus, szociális munkás, óvónő, jo­gász, mentálhigiénés asszisztens —, illetve ennek a létszámnak többszörösét kitevő ön­kéntes segítő gárdával szervezünk a térség­ben programokat, csoportfoglalkozásokat depressziós és szkizofrén betegek részére. — Milyen létszámú az a betegkör, akik­hez el tudnak jutni?­­ — Pontos statisztikát nehezen lehetne fel-­­­állítani, mivel autonóm módon működő he­­­­lyi kiscsoportokban folyik Békéscsabán,­­ Gyulán, valamint Orosházán a munka, és a­­ tagok­ cserélődnek, de mindenképpen­­ több száz ember számára nyújtunk az orvo­si terápiát kiegészítő, vagy az utáni rehabi­litációs, a beteg beilleszkedését, illetve ön­maga elfogadását segítő foglalkozásokat. Többnyire az egészségügyi ellátóhelyeken, munkaügyi központban, civil házakban és közművelődési intézményekben elhelyezett szórólapjaink hívják fel a betegek figyelmét ránk, illetve egymástól kapják a címeket. Az új érdeklődők hívhatják információért a szórólapokon található telefonszámok vala­melyikét - ezek közül a 30/436-7456-os ná­lam csöng ki -, és az egyesület munkatár­sai segítenek a megfelelő csoport kiválasz­tásában. Mivel a betegek többsége nehezen mozdítható ki otthonról, gyakran előfordul, hogy az érintett valamelyik rokona, ismerő­se hív fel bennünket tudakozódni, akár az első csoportfoglalkozásokra is eljönnek a hozzátartozók. - Hogyan és milyen rendszerességgel ta­lálkoznak a csoport tagjai? - A foglalkozások időtartama és rendsze­ressége az igényektől függ, talán a heti két­szeri 2-3 órás találkozók a leggyakoribbak. A maximum 20 fős, de legtöbbször inkább 10-15 tagot számláló csoportok mindegyi­kében jelen van egy szakképzett segítő. A találkozókon folyamatosan zajlik életveze­tési tanácsadás, kommunikációs képesség­­fejlesztés, illetve a betegek meg tudják be­szélni egymással és a segítőkkel a gyógyke­zelésükkel kapcsolatos tapasztalataikat. Szenvedélybetegekkel is foglalkozunk, mert a függőség gyakori kísérő jelensége a depresszió. Igény szerint biztosítunk né­hány alkalmas négyszemközti mentálhigié­nés tanácsadásokra lehetőséget. Működnek foglalkoztatási csoportjaink is, ahová azok kerülnek, akik elsősorban társasági, sza­badidős programokat igényelnek. Általá­nosságban elmondható, hogy az előrehala­dottabb rehabilitációs fázisban lévők segí­tik a többieket, a kimaradókat felhívják, ba­rátságok, néha még szerelmek szövődnek, tehát a tagok törődnek egymással a csoport­­foglalkozásokon kívül is. — Miből tudja az egyesület finanszírozni a csoportok működését? - Pályázatokból tartjuk fönn magunkat, a foglalkozások ingyenesek. Az egyesület tevé­kenysége nem merül ki a depressziós és szkizofrén betegek önsegítő csoportjainak szervezésében. Prevenciós programokat mű­ködtetünk, akkreditált továbbképezéseket szervezünk a segítő foglalkozásúak és az egészségügy dolgozóinak, illetve a határon túli szervezetekkel is együttműködünk. Te­vékenységünk közhasznú volta miatt remél­jük, hogy a jövőben hamarosan állami nor­matív támogatásra is számíthatunk. Mivel a betegek többsége magába fordul, nehezen mozdítható ki otthonról, gyakran előfordul, hogy az érintett valamelyik rokona, ismerőse hívja fel a segítőket. Justh Zsigmondra emlékeztek a szavalok értékelés Sok jó képességű diák volt, de kimagasló teljesítményű nem akadt Az orosházi Justh Zsig­­mond Városi Könyvtár és a Táncsics Mihály gimná­zium magyar szakos taná­rainak a munkaközössé­ge immáron ötödik alka­lommal rendezte meg kö­zösen a megyei Justh Zsigmond vers- és próza­mondó versenyt. Csete Ilona Békés megye 15 középisko­lájából 41 diák nevezett az Orosházán megrendezett megyei vers- és prózamon­dó verseny két kategóriájá­ra. Brachna Judit kulturális tanácsnok köszöntötte a vendégeket, majd a zsűri (Józsa Mihály előadómű­vész, a Versmondók Orszá­gos Egyesületének elnöksé­gi tagja, Baranyainé Imre Júlia, a Liszt Ferenc Alapfo­kú Művészeti Iskola színját­szószakos tanára, Lukovics­­né Ramasz Edit könyvtáros, az Esélyegyenlőség Tehetsé­ges Fiatalokért Alapítvány képviselője) előtt mutatkoz­tak be a fiatalok. Az ered­mények meghozatala azért volt nehéz, mert a nagyon erős mezőnyben, az azonos felkészültségű versenyzők között nagyon sok jó, ám ke­vés kimagasló teljesítmény volt - hangzott el az értéke­léskor. A 9-10. évfolyamosok ered­ményei: 1. Zavada Andrea (Orosháza, felkészítő: Sülé Margit), 2. Fejes Anikó (Orosháza, felkészítő: Sülé Margit) és Hack Anita (Me­­zőberény, felkészítő: Szabó Ila), 3. Rugyánszki György (Szarvas, felkészítő: dr. Ku­tas Ferenc). Különdíjat ka­pott: Bökényi Hajnalka és Csizmadia Kristóf, az oros­házi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium tanulói (felkészítő: Fülöp Béla). A 11-12. évfolyamosok eredményei: 1. Berta Dáni­el (Orosháza, felkészítő: Viola Ibolya), 2. Török Ka­talin (Békéscsaba, felké­szítő: Bogár Jánosné) és Kóti Rita (Mezőberény, fel­készítő: Szabó Ila), 3. Gá­bor László (Battonya, felké­szítő: Mudrityné Baji Klá­ra). Orosháza polgármester­ének különdíját mindkét ka­tegóriában a legeredménye­sebb Orosházán élő és tanuló diák, Fejes Anikó és Berta Dániel kapta az idei Justh Zsigmond vers- és próza­mondó versenyen. Tüzelőt adtak a rászorulóknak A későn, ám annál na­gyobb erővel beköszöntött kemény tél soron kívüli feladatokat rótt Kaszape­ren is az önkormányzatra. Halasi Mária A napokban megkezdték azt a lakosságot érintő, szociális rá­szorultságot átfogó felmérést, amely - egy térségi program keretében - mind Kaszaper bel­területén, mind a pusztaszőlősi településrészen később gyakor­lati segítségnyújtással zárulhat.­­ A jelenlegi nehéz téli na­pokban azoknak a lakosoknak, akik olyan anyagi körülmények között élnek, hogy önmagukat is alig tudják fenntartani, illetve idős, elesett emberek, vagy több gyermeket nevelő családok, a terheik enyhítésére tüzelő vá­sárlásával és kiszállításával nyújt segítséget az önkormány­zat - adta hírül Csürhés István, Kaszaper polgármestere.­­ A szociális gondozók felmé­rései alapján és a szociálpolitikai nyilvántartások adataival össze­vetve, mintegy 10-15 család ré­szesül ebben a támogatásban. A cél természetesen nem az, hogy minden önként jelentkező in­gyen tüzelőhöz jusson - emelte ki a polgármester. - Ott, akiknél ténylegesen komoly problémák vannak, akiknek az életben ma­radás a tét a mínusz húsz fokot is meghaladó hidegben, azok­nak akar segítséget nyújtani az önkormányzat a túlélésben. * I­­I­­ »

Next