Békés Megyei Hírlap, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-31 / 124. szám

2010. MÁJUS 31. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP msmasmsm Orosháza. ERDEI iskola. A Vö­rösmarty Mihály tagintézmény 37 tanulója öt napot töltött erdei is­kolában. Természetről tanultak a természetben. Hat éve indította útjára Horváth Antal és Orosz László pedagógus a kezdemé­nyezést. A hatodikosoknak Gyula- Városerdőn bátorságpróbát, haj­nali vadlest is szerveztek. Sarkad. DÍJ: Az önkormányzati tulajdonú, nem lakáscélú helyisé­gek minimum bérleti díjairól is döntött a testület. Eszerint a Kos­suth utca 10—12., illetve a Kos­suth utca 14. számú ingatlan esetében nettó 8 ezer 200 forint a négyzetméterenként fizetendő éves bérleti díj összege. Minden egyéb helyiség esetében 6 ezer 650 forint plusz áfa. Sarkadkeresztúr, találkozó. A Határon Átnyúló Együttműkö­dés 2007—2013 Program kere­tében a partiumi testvértelepülé­sen vendégeskedik Sarkadke­resztúr küldöttsége. A közszféra dolgozói és a civil szervezetek képviselői randevúznak. Szarvas. FELÚJÍTÁS. Egymillió fo­rinttal támogatja az önkormány­zat a Vágóhíd utca 1/1. szám alatti társasház felújítását. A tár­sasház lakóközössége az Önkor­mányzati Minisztériumtól is nyert támogatást a munkákhoz. Szeghalom, parancsnok. Nyugdíjba vonul a közeljövőben Jakab Mihály alezredes, Szegha­lom Város Hivatásos Önkormány­zati Tűzoltósága parancsnoka. A tűzoltó-parancsnoki álláshely be­töltése érdekében a város veze­tése pályázatot írt ki. Újkígyós. NÓTAÉNEKES: Fráter Ló­­ránd, a híres érsemjéni nótaszer­ző születési helyén, három ország részvételével, 24 nevezővel nóta­éneklési versenyt tartottak a na­pokban. A versenyt Pacsika László újkígyósi énekes nyerte meg. Végegyháza, kopjafa. Őseink emlékére címmel kopjafát fara­gott a végegyházi Szediacsek Bé­la. A kopjafát a Barangoló Köz­hasznú Egyesület Gyűjteményes Házának udvarán avatták fel má­jus 18-án. Vésztő. LAKOSSÁG. A legfrissebb statisztikai adatok alapján Vész­tőn jelenleg 7 ezer 675 lakos él. Ebből 3 ezer 842-en a szebbik, 3 ezer 833-an az erősebbik nem­hez tartoznak, így a városban ki­lenccel több nő él, mint férfi. MEGYEI KÖRKÉP Júlia ismeretlen arca kiállítás A költőfeleség életébe tekinthetnek be az érdeklődők Petőfi Sándor több alka­lommal töltött hosszabb­­rövidebb időt Mezőbe­­rényben, a felesége pedig gyermekkorában két esz­tendeig tanult a települé­sen. A napokban Szend­rey Júlia életének isme­retlen részeit bemutató kiállítás nyílt a helyi mu­zeális gyűjteményben. Papp Gábor kevesen tudják, de Mezőbe­­rény fontos szerepet játszott Pe­tőfi Sándor és felesége, Szend­rey Júlia életében egyaránt. Az asszony - 9-10 éves korában - 1838 és 1840 között két évig ta­nult a településen a Festeticsek által működtetett leánynevelő intézetben. Az egykori intéz­mény helyén ma a muzeális gyűjtemény található. Csete Gyula néprajzos szak­embertől, a gyűjtemény vezető­jétől megtudtuk, azokról az évekről viszonylag kevés konk­rétum maradt fenn. Ami biztos, hogy édesapja a Festeticsek bir­tokán dolgozott, így került a család Békés megyébe. A sors fura fintora, hogy Pe­tőfi Sándor alig két esztendővel később, 1842-ben hosszabban időzött Mezőberényben. A költő rokonát és barátját, Orlay Petries Somát látogatta meg, akinek háza a jelenlegi városháza helyén állt. „Az irodalomtörténet tény­ként ismeri el, hogy a betyár­versek ihletése Mezőberényhez is erősen kötődik, hiszen csak néhány kilométerre volt a híres terület, a Büngösd és a Kereki világa, ahol az akkor ismert be­tyárok is menedéket találtak” - írja Vargáné Püski Katalin, a Petőfi emlékhelyek a Kárpát­medencében című kötetben. Sokkal drámaibb volt viszont a poéta és családja legutolsó láto­gatása. Petőfi Sándor 1849. júli­us 17-én Mezőberényből indult el Arad felé. A lovak azonban megbokrosodtak, a kocsit a fal­nak húzták, a rúd eltört. A baljós előjel ellenére a költő másnap mégis útra kelt Segesvár felé. Szendrey Júlia is vele tartott, majd Tordán várta Zoltán fiával együtt Petőfit, hiába. Későn át­kutatta a fehéregyházi csatatér környékét, ám a költő sírját sem ők, sem mások soha nem találták meg. A vidéki kistelepülés múzeu­mában először bemutatott kiállí­tás megnyitóján Ratzky Rita iro­dalomtörténész elmondta, ez­után a fiatal özvegy - elsősorban fia érdekében - kezét nyújtotta Horvát Árpád egyetemi tanár­nak, akitől négy gyermeke szü­letett, s hárman közülük meg is élték a felnőtt kort. Ekkor vált költővé, íróvá. Me­séket fordított Andersentől, el­beszéléseket írt, és folytatta a Napló című művét is. Maradt utána kéziratban egy regény­fordítás, Jules Sandeau-tól átül­tetett magyarra egy George Sand életéről szóló regényt, a Marianne-t. Ezeket az időket, az asszony munkásságát, életét és a korszak különleges világát is megidézi az Ismeretlen Szendrey Júlia című tárlat, amely december végéig tekint­hető meg Mezőberényben. A mezőberényi tárlaton felvillannak Szendrey Júlia életének pillanatai és megjelennek a korszak jellegzetes, díszített viseletei. Petőfi Sándor-díj az évek óta végzett munkáért A mezőberényi muzeális gyűjte­mény évek óta nagyon sokat tesz Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékének megőrzéséért, a vá­ros emlékhelyként való megis­mertetéséért. A törekvésekről pe­dig már a város határain túl is sokan tudnak. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészeti Díj kurató­riumának elnöke a csütörtöki kiállítás-megnyitón adta át a gyűjteményt is magába foglaló Odai Petries Soma Kulturális Központ igazgatójának, Onody Gyulánénak a Petőfi Sándor-dí­­jat, amelyet a döntnökök a vá­ros lakóinak is ajánlottak. 5 EGYPERCES INTERJÚ Nyitott volt a békési roma gyermeknap Több százan vettek részt a békési sportpályán megtar­tott tegnapi roma gyermek­napi rendezvényen. A prog­ram hátteréről és üzenetéről Antóni Gyulával, az egyik fő­szervezővel beszélgettünk.­­ Mit tart a vasárnapi gyer­meknap legfontosabb üze­netének? - Az összefogást, amely a rendezvényt övezte. Roma vállalkozók sora segítette a program létrejöttét, de ugyan­ilyen fontos, hogy a békési képviselő-testület két tagja, Barkász Sándor és dr. Pálmai Tamás is mindenben a kezde­ményezés mellé állt. A gyer­meknapot Izsó Gábor polgár­­mester nyitotta meg, s itt volt a Dr. Hepp Ferenc iskola veze­tője, Deákné Domonkos Juli­anna is, így amellett, hogy több száz gyermek érezte jól magát az eseményen, egy olyan folyamat is elkezdődött, amely hosszú távon jelentős eredményeket hozhat.­­ A program nyitott volt mindenki számára? - Teljesen. Tudatosan igye­keztünk távol tartani a szer­vezéstől és a konkrét rendez­vénytől is a politikát. A lé­nyeg az volt, hogy a gyerme­kek és a családok jól érezzék magukat. — Hogyan állították össze a gyermeknap eseményeit? - Arra törekedtünk, hogy mindenki megtalálja azt a foglalatosságot, azt a sport­ágat, amelyben szívesen ki­próbálja magát. A futástól a focin át számtalan lehetőség­ből választhattak a kilátogató családok. ■ P. G. A kft. a legnépszerűbb vállalkozási forma Békés megyében bmh-adattár A statisztika szerint kereskedelemmel és javítással foglalkozó cég található a legtöbb a Viharsarokban Két százalékkal nőtt a működő vállalkozások száma 2007-ről 2008-ra országszerte - áll a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett felmérésében. Tavalyelőtt, a gazdasági válság kirobbanását megelőzően ösz­­szesen 701 ezer vállalkozás volt hazánkban, ebből 368 ezer tár­sas és 333 ezer egyéni. Békés megyében a vizsgált időszakban 11 ezer 704 vállal­kozás működött. Ezzel a térség jócskán elmaradt Bács-Kiskun (20 ezer 492) és Csongrád me­gye (15 ezer 251) mögött. A tár­sas vállalkozások között a leg­népszerűbb gazdálkodási for­ma a Viharsarokban - az orszá­gos állapotokhoz hasonlóan — a korlátolt felelősségű társaság (kft.), a második leggyakoribb pedig a betéti társaság (bt.). A gazdasági ágak szerinti vizsgálatnál szembetűnő, hogy kereskedelemmel és javítással foglalkozó cég található a leg­több a megyében. A második helyen az építőipar áll, a dobo­gó harmadik fokát pedig az ipar foglalja el. Érdekesség, hogy a területi adottságok elle­nére a mezőgazdaság mindösz­­sze a negyedik. Az új vállalkozásoknál ugyancsak beszédes adat, hogy szinte kizárólag (99,9 százalék­ban) kis- és mikrovállalkozá­­sokat alapítottak 2008-ban a Viharsarokban. Ezen belül a működésük első évében a 10­­49 alkalmazottat foglalkoztatók aránya mindössze 1 százalék. A megszűnő cégek kategóriájá­ban a régió a középmezőnyben foglal helyet. A Dél-Alföldön leginkább a pénzügyi, biztosí­tási tevékenységgel foglakozó cégek dobták be a törölközőt. Arányaiban a legkevesebb vál­lalkozás az egészségügyben szűnt meg. ■ M. P. M. Működő vállalkozások, gazdasági ágak szerint kistérségenként Az adottságok ellenére csökkent a mezőgazdasággal foglalkozó cégek száma.

Next