Békés, 1873 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-26 / 4. szám

> ? Második évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyv­nyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyv­árus üzlete, főtér, Prág-ház. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési­ irodájában (úri utsza 13. sz.) — Bécsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.) Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés.­­ Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. 4-ik szám. Gyula január 26-án 1873. Három hóra Hat hóra Kilencz hóra Egy évre lft 2 ft 3 ft 4ft Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Választó polgárságunkhoz. Az ige kezd testté válni. Mi sem áll már utunkban, hogy városunkat úgy rendezzük, mint ahogy óhajtjuk. Az ige kezd testté válni, s hogy ép, erős s egészséges testté váljék, hogy a remé­nyeknek s várakozásoknak, hogy a teendők halmazának elég erővel megfeleljen, — az mindnyájunk közös óhajtása, közös ér­deke. S e közös óhajtás teljesülte, s e közös érdek kielégítése most már csupán tőlünk, működésünktől függ. Választó­polgárságunk e működése pe­dig a képviselő testület választása fényé­ben fog központosulni, nyilvánulni. Az országos képviselő választás tényé­nek igen nagy fontosságot tulajdonítunk, s ez így van jól, ezt tennünk kell is. Hanem a városi képviselő-választás nem-e szinte oly fontos, oly messze kiható követ­kezményű tény s szép politikai jog­gya­korlat ? Mit várunk mi a törvényhozástól ? Szabadelvű, a kor kívánalmai s igénye­inknek megfelelő, haladásunkat előmozdító s biztosító törvényeket. — De a legjobb törvény is írott malaszt, holt betű marad végrehajtás nélkül, hogy tehát az ne maradjon, a törvényt végre­hajtanunk, a holt betűknek lelket kell ad­nunk. S ki lesz a törvény végrehajtója? — Közvetve a képviselő testület. És mit várunk mi a képviselő testülettől ? A törvény pontos, szabatos, annak szel­leme szerint való és szigorú végrehajtását. A törvényhozás az állam összes községe­ire hozta meg a községi törvényt, — igen de ahány ház, annyi szokás, s így minden község saját viszonyaira s érdekeire alkal­mazott törvényt alkotni a lehetlenségek sorába tartozván, a törvényhozás fennhagy­ta a jogot, hogy a sajátságos viszonyok s érdekekhez képest a községek saját hatás­köreikben szabályrendeletekkel egészítsék ki a törvényt — annak szellemében. S így a képviselő testület nem csupán a törvény végrehajtója lesz, de egyszers­­mint — a fentebbiek szerint — saját ha­táskörében, saját területén törvény­erővel bíró szabály rendeleteket alkothat. És éppen e jogánál fogva, mely a leg­tágabb körű magyarázatnak helyet ad, a városi képviselő választás a községi pol­gárt, — szemben az országos képviselő választással, — a hazafi elé helyezi. Vagy­is nagyobb fontosságú tény a községi, mint az országos képviselő-választás. — A mi viszonyaink, a mult s a jelen legalább ezt igazolják. Az országos­ képviselőválasztás eredmé­nye a pártok alakulásától függ, s az egyik vagy másik szempontból tekintve rövid időn vagy évek, talán évtizedek után mu­tatkozik, s akkor is átalánosságban, nem érinthetvén a sajátságos viszonyokat, érde­keket, szóval igen nagy körben az egész haza területén működik. A városi képviselő testület működése kizárólag a város sokkal szűkebb területé­re szorítkozván sokkal több érdeknek tehet eleget, a viszonyok teljes ismeretével bír­ván e működését azok szerint módosíthat­ja s így az eredmény is sokkal gyorsab­ban s szembeötlőkben jelentkezik. És e működés hordja magában a község szellemi s anyagi virágzását, — vagy bukását. A képviselő testület működésétől függ haladásunk, emelkedésünk, jólétünk, ez te­remt életerős községi s pezsgő társadalmi életerőt, de egyúttal ezek ellenkezőjét is, e működés mikéntje szerint. A képviselő testület választja a tisztikart. Hogy mily tényező a tisztikar a község előbb említettem életfeltételei megoldásá­ban,, arra a feleletet a józan tapasztalás adja m­­eg. A község szellemi s anyagi gyarapodá­sát tehát csak a képviselő testület s ebből kifolyó tisztikar működése biztosíthatván, s csak szellemileg s anyagilag gazdag községekből alakulhatván oly tulajdonok­kal biró s boldog ország is: a városi kép­­­viselőválasztás ténye a városunk haladását, jólétét s emelkedését óhajtó polgárban kell hogy megérlelje a tudatot, miszerint e tény­ben legszebb, de egyszersmint legfontosabb politikai jogát gyakorolja. Legyen vége a komédiának, a sógorság s komaság politikájának, a levét úgy is is­szuk, igazgatásunk szomorú eredményeit sajnosan tapasztaljuk. A jó akarat s ha van talán tehetség is, rajtunk nem segít, ezt tapasztaltuk, nekünk ezek mellett munkaerő és munkakedv kell, oly férfiak, kikben e tulajdonok megvannak. Lesznek, mert voltak és vannak aposto­lok, kik a jóhiszeműséggel s tájékozatlan­sággal visszaélve a hazafiság s jóakarat köpenyében a szivet s észt elkábítják, megvesztegetik. Polgárságunknak résen kell állania, jól megfontolván, kire hallgasson, mit higyjen. — A rendezett tanácsforma életbeléptetése körül folyt mozgalom, különösen a minis­ter első leirata alkalmával tapasztalhattuk, kik a nép barátjai, kik vannak akkor tá­vol, ha a polgárság érdeke jelenlétüket kí­vánná, a közel­múlt pedig azt a tanulsá­got adja, kik vannak akkor mindig s min­denütt jelen, ha az ő érdekeiket a polgár­ság közreműködése mozdítja csak elő. Kratochvill Gyula: Megyénk köréből. — Megyénk alispánja a megye bizottmányi tag­jaihoz következő körlevelet intézett: Tekintetes Békésmegye évnegyedes közgyűlése f. é. február 3-ik s következő napjaira lévén kitűz­ve, midőn erről hivatalos tisztelettel értesíteném, egyszersmind felkérem, hogy a közgyűlésre meg­jelenni méltóztassék Tárgysorozat: 1. Aüspári jelentés a megye állapotáról és idő­közben tett intézkedésekről. 2. A megyei költségvetésre; Gyula városi ren­dezett tanácsra; a szegény-ügyre;" Lapcsik An­drás után felmerült költségre vonatkozó belügy­­miniszeri; — a közoktatási törvény iránti közok­tatásügyi ; — kineveztetését tudató, s a halászat TÁRCZA. Theschedik Sámuel, egykori szarvasi evang. papnak önéletírása. Ötven esztendős papi hivatalának alkalmából írva 1817. deczembertől 1819. márcziusig. Hátrahagyott német kéziratából fordította Zsilinszky Mihály. (Folytatás.) VII. Magyarázat: Minden kémény tetején egy vas ajtócskának kell lennie, mely egy lefüggő vas huzal által bármikor betehető legyen, hogy igy a kéményben támadt tűz egyszerre elfojtható legyen; a házak tetején pedig kész lajtorjáknak kell álla­­ni, mi mellett a kézi fecskendők, vizhordók, bal­ták stb. igen olcsó tűzoltó szerszámok lennének ha__igen hacsak az a sok ha nem volna 1.... VIII. Magyarázat. Mihelyt a leégett város újra felépül, az építési alap felét azonnal tűzbiztositási alapul kell tenni, melyhez minden háztulajdonos­nak minden tiz forintja után csak egy garast kellene fizetnie, hogy birtoka a veszély ellen biz­tosítva legyen. IX. Magyarázat. Az ekképen épített házakra aztán biztosan lehet pénzt kölcsönvenni, s uj vállalatokba fektetni. X. Magyarázat. Mily örömmel fogják a debre­ceni értelmes polgárok, iparosok és kereskedők szemlélni a hamuból és omladékból emelendő so­lid épületeket, ha látják, hogy az ő és apáik ke­serves munkája által szerzett vagyonukat elteme­tő romok felett még unokáikat is biztosító házak diszlenek, melyekben gond nélkül dolgozhatnak, és haladó szívvel fogják áldani az ismeretlen ide­gent, aki az ő javukért, boldogulásukért munkál­kodott mintegy hálából azon jótéteményekért, me­lyeket éppen 50 esztendő előtt a debreceni colle­­giumban ingyen tanítás és ellátás alakjában élve­zett!... Itt kiesik a toll a kezemből. — Ti ezrek és ezrek! akik egy fél század alatt ugyanezen jótéteményekben részesültetek a debre­ceni collegiumban, hozzátok meg ti is hálaadótokat erőtök szerint, egyesítsétek erőiteket a közös jóté­konyságban, és én hiszem, hogy Debrecen hat hó­nap alatt fel lesz építve, s hirdetni fogja a világ­nak, mit tehet Magyarország erőinek összesítése által a közjólét előmozdítására ! XI. Magyarázat: A célszerű rendőri épület ter­ve készen áll nálam, valamint az ahoz tartozó „rendőrség” is, melyen harminc év óta dolgozom, mely természetesen egy szabályosan épült város­ban sokkal könnyebben vihető keresztül, mint a régi rendetlenség c­aosában. XII. Magyarázat. Ha e terv valósíttatik, akkor a többi nagy helységeknek, minők pl. Kecskemét, Kőrös, Czegléd, Túr, Vásárhely, Szentes, Békés, Szarvas, Csaba és mások, példányképük lesz arra nézve, hogyan kell még leégésük előtt gondoskod­ni az annyira pusztító tűzvész elhárításáról—ha t. i. akarják. Csak egyetértés volna a jó ügy meg­kezdésére nézve ! Ha e városok lakosai látni fogják a példány­­szerű Debrecent, akkor okvetlenül arra a gondo­latra fognak jönni: ha a debreceniek, kik annyi­szor leégtek, meg tudják óvni és biztosítani házai­kat, bútoraikat, ruháikat, jószágaikat élelmi­sze­reiket, s mi több, lelki nyugalmukat; ha ők oly szép és kényelmes házakat tudtak építeni, mert ne tudnánk mi is, akik isten kegyelméből még nem vesztettük el vagyonunkat? XIII. Magyarázat. Még valamit figyelmezteté­sül. Ha valamely helység leégett, akkor a szegény nyomorult leégetteknek nincs idejük arra, hogy a szabályos épíkezés akár az uraság, akár szakértő elöljáróság, akár a megye, akár pedig a részvevő polgártársaság által megvitattassék, kidolgoztassák, velők közöltessék, aztán vagy elfogadtassák vagy el­vettessék, hanem nolle velle kénytelenek nyakra főre sietni, amint az rendesen szokott történni minden tűzvész után. O felices sua si norint commoda Agricolae! Végül áljon itt egypár jóakaró óhajtás e tervre vonatkozólag: 1. Ha e terv figyelemre méltattatnék s legalább részben elfogadtattnék, akkor azt minél hamarébb hir­detni kellene a Magyar Kurírban és a Hazai tu­dósításokban, németül pedig az Ofner Zeitungban, a prágai Oekonomische Neuigkeiten című lapban és a Hosperusban és pedig azon felszóllítás kísé­retében, hogy a dologhoz értő tudósok mondják ki felette alapos ítéleteiket, javítsák és bővítsék mi­nél hamarébb ugyanazon lapokban, vagy pedig bre­­vi­mann a debreceni tanács könnyen felfogható alakban hirdetné ki, hogy még a kivitel előtt mi­nél tökéletesebbé tétethessék. 2. Anonymus azt kivánja, hogy a terv hirdetése a szerző nevének kitétele nélkül történjék, hogy igy a kritikusok részrehajlatlanul, sine ira et studio, mondhassák el véleményeiket.— Szerző ezennel ígéri az egész világ előtt, hogy minden átgondolt és használható nézetet, javaslatot úgy fog felhasz­nálni, hogy minden megnevezett ítész neve ki lesz mondva. Minthogy azonban a halasztás által a terv kivitele után a legjobb tanács is elkéshetik, azért kérem a kritikus urakat, hogy gondoljanak az ismeretes latin példabeszédre, mely így hangzik! Bis dat, qui cito dat, Non dat, qui munera tardat. 3. Sok és fontos tekintetnél fogva óhajtandó volna, hogy a terv kivitelénél a katonaság is úgy alkal­­maztasék, hogy az illető munkás katona illő napi­díjt kapjon és ez által a bekövetkezendő mezei munka alkalmával hiányzandó napszámosok pótol­tathassanak. Jubet amor patriae, natura juvat, necessitas ürget, Sub rege, Lumine et Numine crescat opus!“ Anonymus. Mire használtam fel betegségeimet. Itt még egy sajátságos körülményt kell felemlíte­ni. Valahányszor betegségbe estem, és testi gyen­geségemnél fogva nem bírtam nehezebb teendői­met végezni, mindannyiszor új terveken és azok miképi valósításán törtem a fejemet, s fellábadá­­som után e terveket és gondolatokat még egyszer meghánytam, s gondolkodóbb barátaimmal közöl­tem s végre papírra tettem. így keletkeztek több­nyire az én eszméim, terveim, melyeket isten se­gítségével valósítottam is, jóllehet első pillanatban kivihetetleneknek látszottak is. A hit hiánya! a hit hiánya miatt nem cselekszük gyakran, midőn tennünk kellene! Ján. XIV, 12. Luk. XVI, 6. Máté XVII, 20; XXI, 21, 22. XI, 22 — 24 Mily gyakran és mily hatalmasan kötötte Krisztus ta­nítványainak szívére ezen hitigazságokat, midőn a világba bocsátotta, és az ő követőinek hite mégis oly csekély! Lásd An­das Publicum. 54 1. Ki hitte volna, hogy 20, 30, 40, 50 év alatt annyit lehessen tenni, — én magam sem, bármily erős hitem volt is. Midőn 1816 májusában az Arad megyében levő szőlőmből hazafelé jöttem, s útközben előfogott a három napig tartó eső, akkor három saját és két fogadott lóval 6—7 mértföldnyi utat kénytelen vol­tam többnyire gyalog feneketlen sárban és vízben megtenni. Haza jővén feleségemet ágyban találtam, harmadnapra (erőltetve) prédikáltam s a predi­­kátio végén oly gyengeség fogott el, hogy ennek következtében másnap hét álló óráig eszméletlenül feküdtem. De az én ügyes orvosom Beyslág­ekkor

Next