Békés, 1874 (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-11-08 / 45. szám

Z,% * Harmadik évfolyam ' . Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyv­nyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: ( V •- * ) 45-ik szám. Gyulán november 8-án 1874. PPTTPQl r szifv Pírt VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetés­nél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél mél­tányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft Winkle Gábor könyv­árus üzlete, V. főtér, Prág-ház.­ Békésmegye bizottságának 1874-ik évi november hó 2-án s folytatva tartott közgyűléséből. Elnök főispán, a nagyszámú bizottsági tagok szivélyes üdvözlése mellett, a közgyű­lést megnyitja. A megye alispánjának a megye állapo­táról, s időközben tett intézkedéseiről szóló részletes jelentése felolvastatván, az átalános­­ságban tudomásul vétetett, egyes helyeire a következő határozatok hozatván: A szarvasi volt szolgabirói hivatal he­lyiségéül szolgált kincstári épületek haszon­­bérlete fejében az 1865—1866-ik évekből eredő, s úgy a pénzügy­ministerium, mint az aradi pénzügyigazgatóság által megtéríttetni kivánt 154 frt a f.évi költségvetési előirány­­zatban be nem foglaltatván, s ezen összeg a belügyminisztérium által is a f. évi költ­ségvetési javadalmazás megtakarításából ren­deltetvén megfizettetni, — a megye közön­sége határozta, miszerint ezen összeg az év végével netalán elérhető megtakarításokból fizettessék, ki, ellenesetben a jövő évi költ­ségvetésbe lesz felveendő, — s erről a bel­­ügy­minis­zer oly kéréssel fog értesittetni, hogy a pénzügyminiszert az ügy ezen állásáról ér­tesítvén, a kilátásba helyezett per utjáni be­hajtástól való elállás iránt megkeresni mél­­tóztassék. Ezzel kapcsolatban, s ugyancsak az alispáni jelentésből kiindulva, a belügymi­­nistérium ismételten felkéretni határoztatott, hogy a hachkor­mány ideje alatt elárusított megyei épületek árának mint jogos követe­lésnek megtérítése iránt a jövő közgyűlésig annyival is inkább intézkedjék, mert a több­szörös felterjesztések sikertelenségét tapasz­talva, kényszerülve érezné a megye, ezen követelésnek behajtását per utján elrendelni. A megye tulajdonát képező szeghalmi szolgabirói laknak azon része, mely az ab­solut kormány idejében kincstári költségen épitett, az ott elhelyezve volt kir. járásbíró­ság más helyiségbe való költözködése által megüresedvén, miután ezen épülethez a me­gye jogot képez, annak végleges átbocsátása iránt a pénzügyministerium újólag megkeres­tetni határoztatott, kijelentetvén hogy az ide­ig a megye mindennemű netalán tervezetbe vett építkezések ellenében tiltakozni, s azt esetleg megakadályozni el nem mulasztandja. Az 1875. évre ujonczállitás: sorozó bi­zottsági polgári elnökül a megye alispánja és a főjügyeö, ezek akadályozása esetén az ár­vaszéki elnök küldetnek ki, melyről a honvé­delmi ministerium szokott módon értesíttetni határoztatott. A megye közönsége örömmel értesül az alispáni jelentésből azon sikeres kísérle­tekről, melyek az indigó előállítása körül Szarvason tétettek, s tekintve azon előnyö­ket, melyek az eddigelé költséges beviteli czikket képező indigónak hazai gyártás ut­ján való előállithatása esetén, közgazdászai szempontból, elérhetők lennének­­ a földm. ipar és keresk. minisztérium figyelmét, ez irányban felhívni teljesen indokoltnak ta­lálja. A megyének jövő 1875. évi költség­­előirányzatára nézve szükséglet gyanánt fel van tüntetve..................... 83626 frt melyből levonatván a . . 600 frt fedezeti összeg, a jövő év­re valóságosan fedezendő összeg.............................. 83026 frt leend' Olvastatott a belügyministeriumnak le­irata, melyben a Békésen levő katonai la­kok közül kettőnek elárverezésére vonatko­­kozó jegyzőkönyveket helyben hagyván, egyúttal felkéri a megyét, hogy az eladás­ból befolyt tőkék kamatait a költségvetésbe vegye fel, a tartalék alap eredetét s rendel­tetését feltüntő tüzetes jelentést s a Békésen levő el nem adott két katonai lak további bérbeadásáról szóló árverés eredményéről a jelentést terjessze fel; — melyre nézve a ministeri leiratnak a kérdéses két katonai lak eladatását helybenhagyó része, valamint az alispánnak az eladási ügylet végleges elin­tézése tárgyában tett intézkedései tudomásul vétettek, — a kivont tartalékalapot illető részletes jelentés tételét, miután az a minis­­teri­umnak már több ízben felterjesztetett, ez­úttal a megye mellőzi, — úgyszintén a még el nem adott két katonai lak haszonbérleté­re teendő intézkedések eredményének fel­terjesztésére n­­­z Vo is, a megye, sem a gya­korlat, sem törvény, vagy szabályrendelet által kötelezve nem érezvén magát, jelen­tést tenni nem tartja szükségesnek Szucsu Béla t. aljegyző hivataláról le­köszönvén, lemondása tudomásul vétetett, s hivatalának buzgó betöltése és fáradozásai­ért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. A főispán ur kinevezési jogával élve Márki Lajos végzett jogászt s ügyvédjelöltet tiszt, aljegyzővé kinevezte, — s az újonnan kinevezett a hivatalos esküt a közgyűlés előtt le is tévé. Némely községek évi zárszámadásaikat s költségvetési előirányzataikat a szabályren­­deletileg megállapított határidőre beterjesz­teni elmulasztván, — erre nézve a járási szolgabiráknak meghagyatik, hogy jövőre az ilyen mulasztásokat elkövető községi elöljá­rókat az alispánnak jelentsék be, s a ha­nyagsággal vádlott elöljárók irányában, ma­guk részéről a törvényben meghatározott fe­gyelmi eljárást alkalmazzák. Az állandó választmányi tagoknak új­ra­választására nézve, — miután a köztör­vényhatóságok rendezéséről szóló törvény­­czikk némely határozatai között, és az ál­landó választmány szervezete és hatáskörére vonatkozó némely módosítások is czéloztat­­nak, másrészt a megyei bizottság választott tagjai felerészének közelebbről történt tör­vény szerinti kisorsolása folytán elrendelt újabbi választások még nem tartattak meg, ez okokból a megye közönsége, az új vá­lasztásokat ez alkalommal elejtendőnek, s az ez idő szerint fenálló választmányt működé­sében a további határozatig meghagyandónak határozta. A jövő évi költségvetésnek a ministe­­riumtól leendő leérkezte előtt is, a megyei szolgaszemélyzet ruházatának, továbbá az irodai és világítási szereknek beszereztetése iránt intézkedjék. A gazd. ipar és keresk. ministerium­­nak, a marhahús kimérése tárgyában alko­tott megyei rendszabály némely pontjának megváltoztatására kiadott rendelete, melyben a megyei szabályzat azon része, mely a négy héten aluli és három hónapon felüli, nem különben a három éven aluli növendék mar­hák levágatását tilalmazza, a miniszer által módosíttatott, — erre néz­ve a megye közönsé­ge elhatározta, hogy e nagy fontosságú köz­gazdászati érdek megóvása tekintetéből, fel­­iratilag kérvényeztessék az Országgyűlés, hogy a miniszer urat e tárgyban benyújtan­dó törvényjavaslat mielőbbi előterjesztésére utasítsa. A közmunka és közlekedési miniszer­­nek azon intézményére, melyben a megye felterjesztésére válaszolólag tudatja, hogy a törvényhatóságok kezelése alatt álló utak segélyezésére, az országgyűlés által 1. évben megszavazott összegből a megye által kért segélyt nem engedélyezheti, — határozta a megyebiz. közgyűlés, hogy miután az orszá­gos s így a megye közlekedési vonalairól szóló úthálózatban Békés megye egyetlen kö­­útja, mely a remetei hídtól Gyula városán keresztül, a csabai vasúti indóházig vezet, felvéve nincsen, s így a miniszer arról talán tudomással sem bír, s a segélyt is ezért ta­gadta meg: a megye mérnöke utasittatott ezen útvonal terjedelme­s állapotáról egy szakszerű munkálatot készíteni, mely a mi­­nisteriumhoz felterjesztetvén, ennek kapcsá­ban kérelmeztessék az állami segély, lega­lább a jövő évre. A belügyministeriumnak azon rendel­vényére, melyben a megye felterjesztésére válaszolólag felhívja a törvényhatóságot,hogy előre nem látott nagyobb mérvű kiadásoknak a házi pénztárból leendő kiutalványozásához a belügymi­niszerium előleges jóváhagyását esetről esetre kikérni el ne mulassza, hatá­rozza a közgyűlés, miszerint a megye, önkor­mányzati é­s törvény által szabályzott ha­táskörénél fogva, a megállapított költségve­tés keretén belül, házi pénztárából felsőbb­ előleges engedély nélkül is utalványozhatja a költségvetésében különben elő nem forduló kiadásokat, — mindazáltal tekintve, hogy a minister úr, az ilyetén kiadásokra vonatkozó engedélyezési jogát, csakis addig kívánja gyakorolni mig a tervhatóságok szükségletei az állampénztárból fedeztetnek, a megye kö­zönsége e kérdésben további orvoslatokat keresni nem kiván, s a miniszeri rendelvényt tudomásul veszi. A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló 18-ik. — a budapesti kereskedelmi és váltó tér- Kisvárosi újságírás. III. (Vége.) A kisvárosi újságíró is szereti lapját úgy beosztani, hogy legyen benne vezércikk, levelezés, újdonságok, vegyes rovat, s tárca. Nem csekélyebb érdekkel bír a kisvá­rosi tárca, mint az újdonságok, ez is annyi bajjal jár épen, mint amazok, azon különb­séggel mégis, hogy itt már nem kell azután járni, honnan kerül, hanem az özön számra gyűltek közöl kell böngészni. És ez nem kis feladat. A vidéki újságírót halálra kí­­nozák a „süldő poéták, bikflizek, kik, ha a fekete vonal alatt csiripelhetnek, minden kí­vánságuk teljesül. Meglát egy kis leányt, verset ir, ha véletlenül a kis leány látja meg, verset ir, ha a kis leány uj topánkát kap verset ir, ha a kis leánytól a bálban kosarat kap verset ir. „Hozzá, O, Lemondás Borongás, Hevülés, Felsülés, stb. mind oly thémák, melyek a vidéki poéta lantjában mindég találnak hangot, és ha már verset azért ir, mert szeret, s ha azért szeret, hogy erről a leány is tudjon, de bátorsága meg­mondani nincs, elmegy az újságíró­hoz, kék­ égre földre, tegye boldoggá, közölje versét hadd tudja meg a kis leány, hogy az ő szi­vében milyen königräczi csata van. A vidé­ki újságíró aztán „jó ember“ megszánja a szenvedőt, s „kiteszi az újságba“ a verset. Persze hogy van öröm, a poéta magához veszi a lapot, s kit után ut főien előtalál, lefüleli s felolvassa neki a verset, s hirdeti, napkelettől fogva napnyugotig, hogy a mai lap tárcája valami „fain.“ Hát még a beszélyek: Egy szív törté­nete, Két szív története, E­gy egész tucat szív története, — A falu rózsája, A puszta rózsá­­ja, Az egész vidék rózsája, stb. Erzsébet, Sarolta, Leokadia, Adelhaide, stb. már a­hol a kalendáriumot felütik, — a beszélyhez nem kell több. Hanem hát mit is csináljon a vidéki újságíró, csak nem vágja le az ily nemes ifjaknak szárnypróbálgatásai közt szárnyait, hisz még tollseprőnek sem használhatná fel. Arról tökéletesen meg van győződve, hogy a hozzá beküldött versek, épen olya­nok, mint a hamis bankók, egyiknek sincs értéke az ahhoz értő előtt, s ha a turpisság kisül, hát mind a kettő készítőjét elitélik, egyiket a királyi bíróság, másikat a közön­ség törvényszéke.­­ Mert a vidéki poéta a szerkesztő marasztaló ítéletében nem nyug­szik ára meg, apellál a közönséghez. Egy jó tulajdona mégis van, s ez az őszinteség, bár vannak, kik ezt kenyéririgy­ségnek szeretik nevezni. Sipos Soma barátom szép példáját is­­ adta a múltkor, midőn ugyancsak leszidta a „Békést“ a „Békésmegyei Közlönyében, mi­vel oly borzasztó verseket közöl, — pedig a kópé tudta jól, hogy ez őszinte kritikával egyideűleg fog megjelenni az ö verse a — „Békésében. — De hát a hamis bankók között is van fokozat, egyik tizes, másik ötös, és igy tovább, — e fokozat a rész versekben is meg van, abban azonban test­vériesen osztoznak, hogy értékük nincs. Hó hó, majd elszóltam magamat, van a rész versnek mégis valami haszna, — a humorisztikus lapoknak tölteléket ad. (1. az „Üstökös“ múlt számát. — Grüner Mártont a „Békésm. Közlöny“ szenvedelmes poétáját azon kitüntetés érte, hogy az „Üstökös” mél­tányolta­ jeleinek töménytelenségét, s bemu­tatta nagy Magyarországnak Csaba lelkes buzgalom gyötörte „költészét“) És az „Üstökös“ nem szidta le azért a „Békésm. Közlönyt.“ Hálátlanság is lett volna. Az­után azokról a „szives“ „rózsás” be­­szélyekről is tudja a vidéki újságíró, hogy szintetek a mézeskalácsos, és czukrász mű­helyek, de azt is tudja, hogy a közönségnek egy része szereti ha ilyen édességfélét s szolgál belőlök egy-egy harapással:­­ És van, a­ki megizleli.

Next