Békés, 1874 (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-11-08 / 45. szám
Z,% * Harmadik évfolyam ' . Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: ( V •- * ) 45-ik szám. Gyulán november 8-án 1874. PPTTPQl r szifv Pírt VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft Winkle Gábor könyvárus üzlete, V. főtér, Prág-ház. Békésmegye bizottságának 1874-ik évi november hó 2-án s folytatva tartott közgyűléséből. Elnök főispán, a nagyszámú bizottsági tagok szivélyes üdvözlése mellett, a közgyűlést megnyitja. A megye alispánjának a megye állapotáról, s időközben tett intézkedéseiről szóló részletes jelentése felolvastatván, az átalánosságban tudomásul vétetett, egyes helyeire a következő határozatok hozatván: A szarvasi volt szolgabirói hivatal helyiségéül szolgált kincstári épületek haszonbérlete fejében az 1865—1866-ik évekből eredő, s úgy a pénzügyministerium, mint az aradi pénzügyigazgatóság által megtéríttetni kivánt 154 frt a f.évi költségvetési előirányzatban be nem foglaltatván, s ezen összeg a belügyminisztérium által is a f. évi költségvetési javadalmazás megtakarításából rendeltetvén megfizettetni, — a megye közönsége határozta, miszerint ezen összeg az év végével netalán elérhető megtakarításokból fizettessék, ki, ellenesetben a jövő évi költségvetésbe lesz felveendő, — s erről a belügyminiszer oly kéréssel fog értesittetni, hogy a pénzügyminiszert az ügy ezen állásáról értesítvén, a kilátásba helyezett per utjáni behajtástól való elállás iránt megkeresni méltóztassék. Ezzel kapcsolatban, s ugyancsak az alispáni jelentésből kiindulva, a belügyministérium ismételten felkéretni határoztatott, hogy a hachkormány ideje alatt elárusított megyei épületek árának mint jogos követelésnek megtérítése iránt a jövő közgyűlésig annyival is inkább intézkedjék, mert a többszörös felterjesztések sikertelenségét tapasztalva, kényszerülve érezné a megye, ezen követelésnek behajtását per utján elrendelni. A megye tulajdonát képező szeghalmi szolgabirói laknak azon része, mely az absolut kormány idejében kincstári költségen épitett, az ott elhelyezve volt kir. járásbíróság más helyiségbe való költözködése által megüresedvén, miután ezen épülethez a megye jogot képez, annak végleges átbocsátása iránt a pénzügyministerium újólag megkerestetni határoztatott, kijelentetvén hogy az ideig a megye mindennemű netalán tervezetbe vett építkezések ellenében tiltakozni, s azt esetleg megakadályozni el nem mulasztandja. Az 1875. évre ujonczállitás: sorozó bizottsági polgári elnökül a megye alispánja és a főjügyeö, ezek akadályozása esetén az árvaszéki elnök küldetnek ki, melyről a honvédelmi ministerium szokott módon értesíttetni határoztatott. A megye közönsége örömmel értesül az alispáni jelentésből azon sikeres kísérletekről, melyek az indigó előállítása körül Szarvason tétettek, s tekintve azon előnyöket, melyek az eddigelé költséges beviteli czikket képező indigónak hazai gyártás utján való előállithatása esetén, közgazdászai szempontból, elérhetők lennének a földm. ipar és keresk. minisztérium figyelmét, ez irányban felhívni teljesen indokoltnak találja. A megyének jövő 1875. évi költségelőirányzatára nézve szükséglet gyanánt fel van tüntetve..................... 83626 frt melyből levonatván a . . 600 frt fedezeti összeg, a jövő évre valóságosan fedezendő összeg.............................. 83026 frt leend' Olvastatott a belügyministeriumnak leirata, melyben a Békésen levő katonai lakok közül kettőnek elárverezésére vonatkokozó jegyzőkönyveket helyben hagyván, egyúttal felkéri a megyét, hogy az eladásból befolyt tőkék kamatait a költségvetésbe vegye fel, a tartalék alap eredetét s rendeltetését feltüntő tüzetes jelentést s a Békésen levő el nem adott két katonai lak további bérbeadásáról szóló árverés eredményéről a jelentést terjessze fel; — melyre nézve a ministeri leiratnak a kérdéses két katonai lak eladatását helybenhagyó része, valamint az alispánnak az eladási ügylet végleges elintézése tárgyában tett intézkedései tudomásul vétettek, — a kivont tartalékalapot illető részletes jelentés tételét, miután az a ministeriumnak már több ízben felterjesztetett, ezúttal a megye mellőzi, — úgyszintén a még el nem adott két katonai lak haszonbérletére teendő intézkedések eredményének felterjesztésére nz Vo is, a megye, sem a gyakorlat, sem törvény, vagy szabályrendelet által kötelezve nem érezvén magát, jelentést tenni nem tartja szükségesnek Szucsu Béla t. aljegyző hivataláról leköszönvén, lemondása tudomásul vétetett, s hivatalának buzgó betöltése és fáradozásaiért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. A főispán ur kinevezési jogával élve Márki Lajos végzett jogászt s ügyvédjelöltet tiszt, aljegyzővé kinevezte, — s az újonnan kinevezett a hivatalos esküt a közgyűlés előtt le is tévé. Némely községek évi zárszámadásaikat s költségvetési előirányzataikat a szabályrendeletileg megállapított határidőre beterjeszteni elmulasztván, — erre nézve a járási szolgabiráknak meghagyatik, hogy jövőre az ilyen mulasztásokat elkövető községi elöljárókat az alispánnak jelentsék be, s a hanyagsággal vádlott elöljárók irányában, maguk részéről a törvényben meghatározott fegyelmi eljárást alkalmazzák. Az állandó választmányi tagoknak újraválasztására nézve, — miután a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényczikk némely határozatai között, és az állandó választmány szervezete és hatáskörére vonatkozó némely módosítások is czéloztatnak, másrészt a megyei bizottság választott tagjai felerészének közelebbről történt törvény szerinti kisorsolása folytán elrendelt újabbi választások még nem tartattak meg, ez okokból a megye közönsége, az új választásokat ez alkalommal elejtendőnek, s az ez idő szerint fenálló választmányt működésében a további határozatig meghagyandónak határozta. A jövő évi költségvetésnek a ministeriumtól leendő leérkezte előtt is, a megyei szolgaszemélyzet ruházatának, továbbá az irodai és világítási szereknek beszereztetése iránt intézkedjék. A gazd. ipar és keresk. ministeriumnak, a marhahús kimérése tárgyában alkotott megyei rendszabály némely pontjának megváltoztatására kiadott rendelete, melyben a megyei szabályzat azon része, mely a négy héten aluli és három hónapon felüli, nem különben a három éven aluli növendék marhák levágatását tilalmazza, a miniszer által módosíttatott, — erre nézve a megye közönsége elhatározta, hogy e nagy fontosságú közgazdászati érdek megóvása tekintetéből, feliratilag kérvényeztessék az Országgyűlés, hogy a miniszer urat e tárgyban benyújtandó törvényjavaslat mielőbbi előterjesztésére utasítsa. A közmunka és közlekedési miniszernek azon intézményére, melyben a megye felterjesztésére válaszolólag tudatja, hogy a törvényhatóságok kezelése alatt álló utak segélyezésére, az országgyűlés által 1. évben megszavazott összegből a megye által kért segélyt nem engedélyezheti, — határozta a megyebiz. közgyűlés, hogy miután az országos s így a megye közlekedési vonalairól szóló úthálózatban Békés megye egyetlen köútja, mely a remetei hídtól Gyula városán keresztül, a csabai vasúti indóházig vezet, felvéve nincsen, s így a miniszer arról talán tudomással sem bír, s a segélyt is ezért tagadta meg: a megye mérnöke utasittatott ezen útvonal terjedelmes állapotáról egy szakszerű munkálatot készíteni, mely a ministeriumhoz felterjesztetvén, ennek kapcsában kérelmeztessék az állami segély, legalább a jövő évre. A belügyministeriumnak azon rendelvényére, melyben a megye felterjesztésére válaszolólag felhívja a törvényhatóságot,hogy előre nem látott nagyobb mérvű kiadásoknak a házi pénztárból leendő kiutalványozásához a belügyminiszerium előleges jóváhagyását esetről esetre kikérni el ne mulassza, határozza a közgyűlés, miszerint a megye, önkormányzati és törvény által szabályzott hatáskörénél fogva, a megállapított költségvetés keretén belül, házi pénztárából felsőbb előleges engedély nélkül is utalványozhatja a költségvetésében különben elő nem forduló kiadásokat, — mindazáltal tekintve, hogy a minister úr, az ilyetén kiadásokra vonatkozó engedélyezési jogát, csakis addig kívánja gyakorolni mig a tervhatóságok szükségletei az állampénztárból fedeztetnek, a megye közönsége e kérdésben további orvoslatokat keresni nem kiván, s a miniszeri rendelvényt tudomásul veszi. A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló 18-ik. — a budapesti kereskedelmi és váltó tér- Kisvárosi újságírás. III. (Vége.) A kisvárosi újságíró is szereti lapját úgy beosztani, hogy legyen benne vezércikk, levelezés, újdonságok, vegyes rovat, s tárca. Nem csekélyebb érdekkel bír a kisvárosi tárca, mint az újdonságok, ez is annyi bajjal jár épen, mint amazok, azon különbséggel mégis, hogy itt már nem kell azután járni, honnan kerül, hanem az özön számra gyűltek közöl kell böngészni. És ez nem kis feladat. A vidéki újságírót halálra kínozák a „süldő poéták, bikflizek, kik, ha a fekete vonal alatt csiripelhetnek, minden kívánságuk teljesül. Meglát egy kis leányt, verset ir, ha véletlenül a kis leány látja meg, verset ir, ha a kis leány uj topánkát kap verset ir, ha a kis leánytól a bálban kosarat kap verset ir. „Hozzá, O, Lemondás Borongás, Hevülés, Felsülés, stb. mind oly thémák, melyek a vidéki poéta lantjában mindég találnak hangot, és ha már verset azért ir, mert szeret, s ha azért szeret, hogy erről a leány is tudjon, de bátorsága megmondani nincs, elmegy az újságíróhoz, kék égre földre, tegye boldoggá, közölje versét hadd tudja meg a kis leány, hogy az ő szivében milyen königräczi csata van. A vidéki újságíró aztán „jó ember“ megszánja a szenvedőt, s „kiteszi az újságba“ a verset. Persze hogy van öröm, a poéta magához veszi a lapot, s kit után ut főien előtalál, lefüleli s felolvassa neki a verset, s hirdeti, napkelettől fogva napnyugotig, hogy a mai lap tárcája valami „fain.“ Hát még a beszélyek: Egy szív története, Két szív története, Egy egész tucat szív története, — A falu rózsája, A puszta rózsája, Az egész vidék rózsája, stb. Erzsébet, Sarolta, Leokadia, Adelhaide, stb. már ahol a kalendáriumot felütik, — a beszélyhez nem kell több. Hanem hát mit is csináljon a vidéki újságíró, csak nem vágja le az ily nemes ifjaknak szárnypróbálgatásai közt szárnyait, hisz még tollseprőnek sem használhatná fel. Arról tökéletesen meg van győződve, hogy a hozzá beküldött versek, épen olyanok, mint a hamis bankók, egyiknek sincs értéke az ahhoz értő előtt, s ha a turpisság kisül, hát mind a kettő készítőjét elitélik, egyiket a királyi bíróság, másikat a közönség törvényszéke. Mert a vidéki poéta a szerkesztő marasztaló ítéletében nem nyugszik ára meg, apellál a közönséghez. Egy jó tulajdona mégis van, s ez az őszinteség, bár vannak, kik ezt kenyéririgységnek szeretik nevezni. Sipos Soma barátom szép példáját is adta a múltkor, midőn ugyancsak leszidta a „Békést“ a „Békésmegyei Közlönyében, mivel oly borzasztó verseket közöl, — pedig a kópé tudta jól, hogy ez őszinte kritikával egyideűleg fog megjelenni az ö verse a — „Békésében. — De hát a hamis bankók között is van fokozat, egyik tizes, másik ötös, és igy tovább, — e fokozat a rész versekben is meg van, abban azonban testvériesen osztoznak, hogy értékük nincs. Hó hó, majd elszóltam magamat, van a rész versnek mégis valami haszna, — a humorisztikus lapoknak tölteléket ad. (1. az „Üstökös“ múlt számát. — Grüner Mártont a „Békésm. Közlöny“ szenvedelmes poétáját azon kitüntetés érte, hogy az „Üstökös” méltányolta jeleinek töménytelenségét, s bemutatta nagy Magyarországnak Csaba lelkes buzgalom gyötörte „költészét“) És az „Üstökös“ nem szidta le azért a „Békésm. Közlönyt.“ Hálátlanság is lett volna. Azután azokról a „szives“ „rózsás” beszélyekről is tudja a vidéki újságíró, hogy szintetek a mézeskalácsos, és czukrász műhelyek, de azt is tudja, hogy a közönségnek egy része szereti ha ilyen édességfélét s szolgál belőlök egy-egy harapással: És van, aki megizleli.