Békési Élet, 1971 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1971 / 1. szám - SZEMLE

rációval szerepel Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Csontváry Kosztka Ti­vadar Ernszt múzeumbeli kiállítását is bemutatja. A megyénkben élő kutatók és hon­ismereti gyűjtők kedvéért külön meg­említjük a Békés megyei vonatkozá­sokat: Justh Zsigmond párizsi kapcso­latait ismerteti 1928-ban, 1932-ben kri­tikát közöl Szabó Pál Békalencse című regényéről, az expresszionista-szürre­alista (Tamkó) Sirató Károlynak Bé­késcsabán 1928-ban kiadott Papírember c. verseskötetéről; Kner Izidor híres hatáskötetes sorozatáról ír 1933-ban Észt irodalom Gyomán címmel. 1928-ban közli Győrffy István Vésztői népies nö­vények című adalékait. (Zolnai Béla egyik írói neve a sok közül: Békés Csaba. Valószínűleg semmi köze megye­székhelyünkhöz, inkább ellensúlyozza egy másik álnevét: Garázda Péter). A repertórium a korszerű bibliográfiai követelményeknek megfelelően készült. A folyóirat sokoldalú tartalmának meg­felelő szakrendet alakítottak ki, amely­nek belső csoportosítása kielégíti a leg­igényesebb szakembereket is. Utalót he­lyeztek el a komplex tematikájú cikkek esetén az illetékes szakcsoportoknál. Helyesen, a szakcsoportok tételeinek és az utalásoknak rendjét betűrendben alakították ki, így a tematikus össze­függések jobban kidomborodnak, mint a kronologikus elrendeződés alapján. A tételen belül, ha úgy adódik, időrend­ben következnek az adatok, szükség esetén magyarázó jegyzettel. A tételek rendje kiválóan igazít el. A repertórium tartalmaz tételszámra utaló pontos név­mutatót és tárgymutatót is. Megkü­lönböztetésül a névmutatóban a szerző­séget kurzív számokkal jelölték. A színvonalas, magas bevezető — fel­fedező és új adatain túl — tömör mód­szertani vezérfonál is. Melegen ajánl­juk. (Lisztes László—Palotás Gyuláné: Széphalom (1927—1944.) Repertórium, Szeged, 1970.) DANKÓ IMRE : Még egyszer a londoni Dürer képről A Békési Életben (1970. 3. 517—519) közreadott kis cikkembe több nemkívánatos hiba csúszott. Pár sorban nemcsak ezeknek a kijavítását szándékozom elvégezni, hanem egy újabb adalékkal bővíteni is kívánom a korábban elmondottakat. Először azt kell tisztáznom, hogy Dürer Albert 1471. május 21-én született Nürn­bergben. Tehát semmiképpen sem „érkezhetett oda" apjával. Az apa — aki ugyan később, pontosabban 1470-től kezdődően, Dürer-nek nevezte magát — ugyancsak Albert volt és 1455. június 25-én telepedett meg Nürnbergben. Vagyis, Dürer Albert, a festő, grafikus már Nürnbergben született és kezdettől fogva Dürernek nevezte magát. Új adalékként említhetem, hogy a Klassiker der Kunst in Gesamtausgaben című nagyérdemű művészettörténeti sorozat 1908-ban megjelent Dürer kötete képünket az elveszett eredetiről készült másolatnak mondja. Szerinte négy másolat isme­retes az egyik a Lyon House, a másik a londoni National Gallery tulajdona, a harmadik Münchenben, a negyedik pedig Frankfurt am Mainban van. Lehetséges, hogy így van, egy azonban biztos: a londoni Nemzeti Galéria az általam bemutatott képet eredetiként tartja számon és azt 1904-ben Lord Northamptontól (cikkben sajtóhibásan: Northamton) eredetiként vették. Az ellentmondást talán az oldja fel, hogy a másolatokat maga Dürer készítette. Így aztán, bár egy bizonyos elveszett kép másolatairól van szó, mégis eredeti Dürer alkotással állunk szemben. Ennek eldöntése azonban későbbi idők feladata. 10 145

Next