Békési Élet, 1983 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 3. szám

fogadták fel szobalánynak. Később a színtársulatban szerepelt, igen jó drámai szendének mondták. Az öreg Justhék nagyon szerették. Betegségük idején (1892-ben) őt bízták meg, hogy értesítse fiúkat állapotukról. Viszonylag igen szép az írása. Lapot küld: „Mélyen tisztelt Nagyságos Úr, őnagysága nem írhat, mert már három napja beteg, a nagyságos Ur is. őnagyságának erős fejfájása és köhögése van és sémi étvágya nincs, a nagy­ságos urnák gyomorgörcse­i vanak és fej szúrásai, mind a keten fekszenek... kéreti őnagy­sága a nagyságos Urat méltóztassék magára ügyelni Kezeit csókolván maradok Lidi” Földijei közül Szentiványi István, aki 1885-ben lépett szolgálatába, állt a legközelebb Justh Zsigmondhoz. Egy év múlva katonának vitték, majd leszerelése és házasságkötése után ismét „Zsiga nagyságos úr” inasa lett.12 Nyaranta ő volt az „asztali katona”.13 Pestre mindig, amikor Justh betegsége súlyosabbra fordult, külföldre is elkísérte. Az író és saját tulajdonáról mint közösről szokott beszélni: „házunk, egészségünk” - az utóbbi volt a legfontosabb. Fél szemét mindig Justhon tartotta: ha hűvös volt, ráerőltette kabátját; ha beteg volt, ajtaja előtt subájába burkolózva aludt. Utolsó utazásukkor mint ölbeli gyereket vitte ki a hajóról. Felesége szülése és a maga betegsége miatt 1892 telének elején vissza kel­lett utaznia, és 1893-94 telét is otthon töltötte. A Justh-hagyatékban 16 levele van ezekből a hónapokból. Tanúsítják aggódó gondoskodását, szoros, barátinak mondható kapcsola­tukat. Az első, keltezés nélküli levél így kezdődik: „Szeretet kedves nagyságos úr tudosítot­­tam arról hogy haza érkeztem szerencsésen vasárnap este, mert mikor a nagyságos űrtől elváltam olyan nehezen eset ase tutam mere a száloda mert bizon szólni se tutam mikor meglátam, hogy a hajó megindult...” Az otthoni dolgokról decemberben kétszer tájékoztatja Justhot: „Kelt levelem 1892. XII. 5 dik Szeretet kedves nagyságos úr kezeit csókoljuk. Hozánk küldött levelét megkaptuk melyet örömei fogatuk és olvastuk hogy a nagyságos úr jó egészségbe van”... Beszámol a Csabáról hozatott fák ültetéséről, a hideg időjárásról, majd megírja: „Vettem egy tehenest de nagyon drága az erszényem nagyon szűgön futota mert bizon 73 forint kelet érte. Egyéb újságot nem írhatok csak az a rósz hogy nem ot vagyok ahun a nagyságos úr. hiszem a jó Istent majd talán jövőre együtt leszünk mert bizon sokszor emlékezetbe van köztünk. Áldja meg az Isten ahol egyet lép...” December 27-én ismét ír: .. .„kiértettük levelébül, hogy márczius közepete haza felé utazik”... remélik jó egészségben érkezik haza, most több levelet nem küldhet „mer nincs kopertám... a szobákba nincs sémi hiba nem penészes semmi... Ezel be zárom levelem maradok hű sírig én Szentiványi István neje Benkő Julcsa és keresztfija István”. Három levelet küld januárban (9-én, 20-án és 30-án), és mindegyikben először örömét fejezi ki, hogy Justh írt neki és reményét, hogy egészséges... „itt a járványos nyavaja ural­kodik, a torokgyíkba a csemeték nagyon halnak... én is kedves nagyságos úr mihelyt egy kicsit dolgozok mingyárt fály mindenem meg köhögök”... „Kiértették” Justh leve­­lével, hogy március közepén hazajön .. .„tudósíttam, hogy a cselédek nem a legjob vi­­szonba vannak... majd ha tavaszai ősze kerülünk megmondom” - írja az elsőben. 309

Next