Békési Élet, 1989 (24. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám
JUSTH ZSIGMOND ÉS SARAH BERNHARDT BARÁTSÁGA KONRÁDYNÉ GÁLOS MAGDA Párizs csodálatos varázsa már évszázadok óta vonzotta íróinkat, művészeinket. Justh Zsigmond már egész fiatalon (először édesanyja kíséretében) ismerhette meg a „Fény Városát”. A vonzás mind erősebb lett - évente visszatért. Szívesen fogadták, a párizsi társaság összes körében otthonos lett. Lelkesen látogatta a tárlatokat, mohón olvasta kora francia irodalmát, színházba igen sokat járt. Sarah Bernhardtot, az ünnepelt színésznőt minden szerepében megcsodálta. Személyesen évekig nem ismerte, de sokat hallott róla. Olvasta és magáévá tette a legnagyobb kritikusok magasztaló bírálatait: „A legbájosabb tünemény, aki valaha is megjelent az emberek vigaszára.” — „Nemcsak egy nagy színésznő, hanem a nagy színésznő.” — „Maga a költészet, úgy beszél, ahogy a csalogány énekel, a szél sóhajt, a víz csobog.”1 Sarah Bernhardt színművészi teljesítményei mellett igen érdekes és értékes személyisége is közismert volt. Legmélyebb érzelme lángoló patriotizmusa.2 Párizsban az antik tragédiáktól kezdve korabeli színművekig a legkülönbözőbb drámaírók darabjait játszotta, de külföldi turnéin lehetőleg csak francia műveket, mert fő célja a szellem és művészet megismertetése volt. Jószívűsége közismert: a francia—porosz háború alatt az Odeonban (Párizs második színházában) hadikórházat szervezett, s éjjel-nappal a sebesülteket ápolta. A nehéz sorsú embereket mindig támogatta, sőt még a fiatal, kezdő színésznőket is értékes tanácsokkal látta el. Justh bámulatos sokoldalúságáról is hallott. A színház világában nemcsak színművész, hanem színigazgató, néha rendező, jelmez- és díszlettervező is, ha szükséges. Otthon tollal, vésővel és ecsettel is művészien alkot. Beszélnek természetesen ellenkező előjelű tulajdonságairól is. (Pénzéhes, ellenségeivel kíméletlen, szeszélyes, önfejű, különc, magánélete viharos.) De művészete és személyiségének értékes vonásai elhomályosítják rossz tulajdonságait. Justh a művésznő magyarbarát érzelmeiről is tud. Sarah Bernhardt szűkebb körében sokan rokonszenveztek hazánkkal, s lelkesen számoltak be Magyarországról. Victor Hugo, aki ugyancsak a művésznő hódolója volt,4 szerette hazánkat, ismerte történelmét, hiszen száműzetése alatt szoros barátságot kötött a hasonló sorsú Teleki Sándor gróffal, Petőfi barátjával és Reményi Ede hegedűművésszel.5 Georges Clairin festőművészt, aki élete végéig hű barátja maradt a művésznőnek, számos kapcsolat fűzi hazánkhoz. Francois Coppée, irodalmunk őszinte csodálója és propagálója, Clairinnel együtt járt Magyarországon - mindketten gyakran beszéltek országunk iránt érzett rokonszenvükről. Sok magyar vendég is megfordul a dívánál: Hubay Jenő hegedűművész, Zichy Jenő gróf, a híres utazó, Pázmándy Dénes, a politikus és publicista, Korbay Ferenc zongoraművész. Legjobb barátnői egyike Justh ideálja, Némethy Emmy, „az imádandó fiatal leány”, ahogy Sarah „Emlékezései”-ben emlegette. Justh a művésznő első pesti szereplése idején nem volt a fővárosban, de ismerte az akkori sajtó magasztaló bírálatait i0 és Sarah Bernhardt nyilatkozatait: „Magyarországon otthon leszek, várom, hogy a Rákóczi indulót halljam” — mondta indulása előtt, elutazásakor pedig azt vallotta: „Sohasem feledem az itteni szép napokat. ” Sarah Bernhardt magyar pályatársnői közül többet még Párizsban megismert: Blaha Lujzát, Pálmay Ilkát és Márkus Emíliát, aki közülük a legközelebb állt hozzá.11 90