Békésmegyei Közlöny, 1877. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1877-06-03 / 44. szám
IV. évfolyam, 1877. 44. szám. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Szerkesztőség Vasut-utcza, közbirtokossági épület. íI.Csaba, junius 3-án. Egyes számára 10 kr. kapható Biener B. urnál B.Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalvánnyal. Előfizetési díj a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 frtjával. és kiadó-hivatal: Békésmegye árvízveszélye. Méltóságos báró Wenckheim László Körös-berettyószabályozási közp. igazgató választmányi elnök úrhoz. (Folytatás.) És hogy a szabályozás által ezen czél, ha nem is mindenütt, mert hiszen a szabályozási műveletek sem mindenütt készek és a fejlődés sem emelkedett még mindenütt egyforma magas fokra, részben máris elérkezett; igazolja a fehér, fekete és sebes-Körös felső vidéke, hol a kezdet idejében épült védtöltések most már egészen feleslegessé váltak, a folyó ezen töltések segélyével medrét kitisztotta és tisztán fenn is tartja olyannyira, hogy a töltésekre ott már szükség nincs, a legnagyobb víz sem képes a meder partját meghágni. Az eddig mondottak az átmetszésekre vonatkoznak, melyek hatását aki bővebben tanulmányozni kívánja, ajánlom a felső folyókat,vizsgálja meg a Sebes-Körös és Berettyó sárrétjét, szerezzen magának tudomást az ottani szabályozás előtti állapotokról, hasonlítsa ezt össze a jelen státussal és biztosítom: eme fáradozását a tapasztaltak által bőven jutalmazottnak fogja találni; valamint biztosítom, hogy ha eddig egyes helyi esetekre vonatkozó szűk látkörből bármily sötét fogalomban élt is a szabályozás sikere iránt, azt ezen tanulmányosa után egészen más színben fogja látni. A most követett szabályozási rendszer második alapelve: töltéseket emelni ott, hol a folyó alacsony partokkal bír s ezen töltések által egyfelől meggátolni magára a folyóra is káros víz-szétterülést, másfelől pedig az elmocsárositott és hasznavehetetlenné vált nagy földterületet a modern gazdászatnak megnyerni. Arad, Bihar és Békésmegyék azon része, melyet a három Körös és Berettyó folyó befut, egy oly sík lapály, hol nemcsak a folyó magas partokkal nem bir, de maga az árterület sem körittetik határozott magaslatokkal ; kisebb viz kisebb területet öntött el, a nagyobb viz szabadon terült addig, mig a vizből telt. Ezen körülmény követelte az alább felsorolt 100 mértföldnek hosszabb gátrendszer épitését, melyből: 1. Az aradin. társ. épített 67 443 föld. vonalat 2. Az alsó fehérkörösi 44.646 „ 3. A nagyszalontai 4. A Berettyó szab. 5. A hosszufoki szab. 6. Az endrőd-túri 7. Halásztelki 8. Kákafoki összesen: 354.473 f öl véd töltést, melyben a magánosok vagy egyes községek által épített és fenntartott töltések, mint társulati és hatósági felügyeleten kívül állók beszámítva nincsenek, pedig még ezek is tekintélyes számot képviselnek, csak maga a békés tarcsai 20.000 f ölnél hosszabb. Ha ezen roppant munkálatokat tekintjük, s keleti heves kedélyünkön a tényeket hidegen mérlegeljük, uralkodva lehetetlen be nem látnunk, hogy mindez egyszerre vagy valami nagyon rövid idő alatt végrehajtható nem volt. Ellenben fogjuk találni, hogy a munka természetesnek közben jött árvizeknek kárt kellett tenni, nem azért mert lehetetlenség ezen károsodásoktól menekülni, nem is azért, hogy a szabályozási elv rész — bár hibák történhettek — amiről később fogok szólani, hanem egyesegyedül és kizárólag azért, mert a védmüvek nem voltak s nem lehettek egyszerre készen. (Folyt. köv.) 80.493 60.973 80.180 5.930 9.987 4.780 Felhívás a hazai közönséghez. (Vége.) Kiválóan földmivelő nép vagyunk s nemzetgazdasági jövedelmeink alapját legnagyobb részben az ország gazdasági termékei képezik. A fejlődöttebb ipara folytán sok anyagot felhasznált nyugat is hozzánk fordul nyers terményekért; azon világkereskedelmi piaczok száma, amelyeken ezeket értékesíthetjük, örvendetes mérvben szaporodik, és csupán rajtunk áll, hogy gazdaságunk értékét a külföldi összeköttetések megteremtése és felhasználása által rövid idő alatt megkétszerezzük. Ez összeköttetés és értékesítés megteremtésére legbiztosabb mód a nemzetközi kiállítások által nyílik, s önmagunk, saját létünk ellen elkövetett hiba volna e módot, e kínálkozó alkalmat felhasználatlanul hagyni. Mindezeknél fogva hazánk anyagi jólétének érdekében teljes bizalommal reméljük, hogy Magyarország közönsége élénk részt veene a jövő évi párisi közkiállításon is. De kifejezvén e reményünket, nem mulaszthatjuk el egyúttal a siker érdekében már most egy nagyfontosságú kéréssel fordulni a kiállítani szándékozó közönséghez. A kiállítás sikerének érdekében, az abból az országra háramlandó anyagi előnyök érdekében kérjük a kiállításban részt venni szándékozókat, hogy a gyakorlati működést tartsák szem előtt, hogy arra igyekezzenek, miszerint iparunknak s gazdaságunknak életrevalóságát, gyakorlati értékét és használhatóságát ismertessék meg a nagyvilággal, s ne kívánják egyes szokatlan, rendkívüli, talán magában véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyaknak kiállíttatását. Nem a rendkívüliségek, a sajátságosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak, hanem az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkákat tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható gazdasági terményeinkkel kiállják a versenyt más nemzetbeli nagy versenytársainkkal. S kivált az áll az ország érdekében, miszerint ezen czikkeket mutassuk be a legelőnyösebben a világnak, amelyek máris kivitelünk tárgyát képezik, vagy melyek már annyira fejlődtek, hogy rövid idő alatt kivitel tárgyát képezhetik ; hogy ez által nemcsak továbbra is biztosítsuk e kivitelt, hanem fokozzuk és növeljük azt, s megmutassuk, miszerint máris jelentékeny tért foglalunk el a nemzetek elismerésében, máris nagy mérvben ismerik értékünket, s hasznos tagjai vagyunk a népek nagy családjának. Ha ezt bebizonyítanunk sikerül: eddigi kivitelünk hatványozott emelkedése, nemzetgazdasági jövedelmeink jelentékeny növekvése lesz reánk nézve az 1878. évi párisi közkiállítás eredménye. Ez irányban kérjük a kiállító közönség figyelmét különösen , részünkről előre is ígérvén, hogy a hitelünknek és nemzetgazdaságunknak emelésére hivatott ily kiálltási tárgyakra kiváló gondot és figyelmet fordítandunk. Tudatjuk végül a tisztelt közönséggel, hogy a franczia kormánynak a kiállításra vonatkozó mindazon eddigi intézkedéseit és rendszabályait, valamint a kiállítás magyarországi szervezésére vonatkozó mindazon szabályokat, amelyeknek ismerete a kiállítani szándékozóknak kívánatos, a lehető legrövidebb idő alatt közzéteendjük. Addig is azonban már eleve figyelmeztetjük a kiállítani hogy a kiállítandó szándékozó közönséget, tárgyaló bejelentésére végső határidőül 1. évi junius 15-ike tűzetett ki. Netalán kívánt felvilágosítások és értesítések egyébiránt már most is szerezhetők az orsz. központi bizottság irodájában (Harminczad utcza 3. sz. a.) továbbá a Budapesten, Aradon, Beszterczebányán, Brassóban, Debreczenben, Eszéken, Fiuméban, Kassán, Kolozsvárott, Pécsett, Pozsonyban, Sopronyban, Temesvárt, Szegeden, Zágrábban és Zenggen alakult vidéki valamint a kiállítási ügyekben bizottságoknál, közreműködésre hivatott Budapesten székelő következő országos egyletek és társulatoknál, úgymint: Az országos képzőművészeti társulatnál, a magyarhoni földtani társulatnál, a mérnök- és építész-egyletnél, az országos gazdasági, az erdészeti és az iparegyesületnél. Kelt Budapesten, 1877. máj. 2-án tartott ülésünkből. Az 1878. évi párisi közkiállitás magyar országos központi bizottsága : Stakovszky István, Gr. Szapáry Gyula, biz. titkár, biz. elnök. íilég egyszer az endrődi gyógytár ügye. Tisztelt szerkesztő ur lapjának folyó évi 40-ik számában jelzett czikkére észrevételemet midőn megteszem, előre is kijelentem, hogy a névtelen