Békésmegyei Közlöny, 1913. január-június (40. évfolyam, 4-51. szám)

1913-04-10 / 28. szám

190 BÉKÉSMEN­YEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 április 25 . Bérmálás Békésvármegyében. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püs­pök, mint értesülünk, május hó 1-én kezdi meg öt hétre terjedő bérmakör­utját az egyházmegyében. Vármegyénk r. kath. hitközségeiben a püspök a kö­vetkező napokon fogja a bérmálás szent­ségét kiosztani: május 3-án Doboz, 4-én Békéscsaba, 5 án Békés, 6-án Ujkígyós, 7-én Mezőberény, II. és 12-én Gyula, június 1-én Orosháza, 2-án Gádoros, 3-án Csorvás és 4-én Gerendás. A hit­községek a megyéspüspököt nagy ün­nepélyességgel fogadják. — Közigazgatási bejárás. A kereske­delmi miniszter értesitette a vármegyét, hogy a mezőberényi állomást bőviteni szándákozik és ebből a célból a közigaz­gatási bejárást e hónap 19-ik napjának d. e. 9 órájára tűzte ki. A bejárást H­a­z­a­y Radó dr. miniszteri s. titkár fogja vezetni. — Jegyzők értekezlete: A szarvasi já­rási jegyzők szokásos értekezletüket az elmúlt kedden tartották meg a szavasi községházán, dr. Hajas József békés­szentandrási főjegyző elnöklete mellett. Főleg az uj adótörvényre vonatkozólag folytattak beható és tanulságos eszme­cserét. — Halálozás. P­i­n­k Gyula, csabai magánzó hétfőn este, elte 78-ik évében hosszabb betegség után elhunyt. — Nyugalomba vonuló lelkész. Amint értesülünk, Z­v­a­r­i­n­y­i János szarvasi ev. lelkész a napokban beadta nyug­díjaztatása iránti kérvényét. Zvarinyi János távozását mindenki őszintén sajnálja. — Iskolai ünnepély. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-főgimnázium a 48-as törvények szentesítésének emlékére pén­teken, április hó 11-én, délelőtt kilenc órakor ünnepet rendez, melynek mű­sora a következő: 1. Szent az érzet. Énekli a főgimn. énekkar. 2. Kozma Andor: A kartágói harangok Szavalja Wagner Dániel VII o. t. 3. Ünnepi be­széd. Mondja Balás Ádám tanár. 4. Lam­pért Géza : A nemzetes ur. Szavalja Petz Gyula VIII. o. t. 5. Szózat. Énekli a fő gimn. énekkar. £ g . Adomány. A Békéscsaba-városi Ta­karékpénztár 50 koronát adományozott a községi szegényalap számára. — Egyesületi élet Szarvasoi. A Gróf Bolza Párné Leányegyesület folyó évi április hó 6-án délután 4 órakor tartotta az állami polgári leányiskola tornater­mében havi rendes előadó­ gyűlését. A gyűlés tartalmas műsorának összeállí­tásáért az egyesület fáradhatatlan titkárát L­u­k­e­s Ilona polg. iskolás tanítónőt illeti az elismerés. Az előadó-gyülés iránt élénk érdeklődés nyilvánult. A műsor első pontját dr. Dancs Szilárd ügyvédnek „A mult magyar női" cím­mel írott szép felolvasása foglalta le s tartotta állandóan lekötve a nagyszámú hallgatóság figyelmét. — Majd Dérczy Éva adta elő zongorán Sidney Smith: „Fantomok táncá"-t; előadó bájos egyé­nisége művészies zongorajátékában is kifejezést nyert s ezzel óriási tetszést aratott. — Tóth Erzsike öcsödi tani­tónő Szabolcska Mihály „Hódolás" című költeményét adta elő mély érzéssel és találáló színezéssel; szavalata általános elismeréssel találkozott. — Simkovits Etelka „Hárfa mellett", „Óh, ne szólj egy szót sem", „Mikor eszembe jutsz"­című daloknak szép előadásával gyö­nyörködtette a közönséget; H­a­g­e­t­e­r Jolán kitűnően találó zongorakísérete még fokozta a rendkívül kellemes ének hatását.­­ A remek műsort M­a­r­z Ilona fejezte be Benedek Elek „A fiam lako­dalma" című monológjának hatásos előadásával. A szereplők mindannyian kivették részüket a közönség élénk tetszésnyilvánításából. — Ez a minden pontjában szépen sikerült előadó-gyűlés a Leányegyesület erkölcsi életének fo­kozatos emelkedését, megszilárdulását igazolta. — Egy jegyző személyi pótléka. Mancz u Aurél, Kétegyháza község adóügyi jegy­zője részére a képviselőtestület 300 ko­ronát szavazott meg abból a célból, hogy ebből az összegből az adóügyi teendők ellátására szükséges kisegítő munkaerőt fogadjon fel. A képviselő­testület később aztán kimondotta, hogy a kérdéses összeget a nyugdíjba be­számítandó személyi pótléknak kívánja tekinteni. Ezt a községi határozatot azonban a vármegye törvényhatósági bizottsága nem hagyta jóvá, mert a kér­déses összeg terhes általány jellegénél fogva nyugdíjba való beszámításnak nem lehet tárgya. A belügyminiszter a törvényhatóságnak kérdéses határozatát — Mancsu felebbezése dacára — meg­erősítette. — A jogászok és nótáriusok. Már me­gint napvilágot látott egy miniszteri rendelet, amely a jogászok, helyesebben az ügyvédek javára a községi jegyzők úgyis szűkös és elégtelen jövedelmét nyirbálja meg. A belügyminiszter 183, 081—1912. számú körrendelete szerint a községi és körjegyzők ezután a magán­parcellázásoknál a köteles hivatalos ténykedést meghaladó közreműködésre esetenkint a földmivelésügyi miniszter előzetes engedélyét tartoznak kikérni. Ilyen engedélyek nélkül birtokfeldara­bolásoknál közrműködniök nem szabad. A belügyminiszter a rendeletet azzal indokolja, hogy a földmivelésügyi mi­niszter értesülése szerint a jegyzők olyan magánbirtokfeldarabolásoknál is működtek közre, amelyek zönség tagjai, mint vevőfelek a gazdakö­érdeké­ből károsoknak bizonyultak. Kifogásolja a rendelet, hogy a jegyzők az állam által támogatott parcellázásoknál az ingyenes munkálatokat közömbösen vé­gezték. A parcellázás teljesen magán­jogi természetű művelet. Annál a jegy­zők díjtalanul közreműködni nem köte­lesek. A közömbösség bizonyára úgy értelmezendő,hogy a jegyzők a felme­rült esetekben nem voltak hajlandók a földmivelésügyi miniszter jól műszaki közegei által végzendő fizetett mun­kákat díjtalanul elvégezni. Ezen bizony nem lehet csodálkozni. Nagyon szép dolog az állami gavalléria, de csak ad­dig, amíg nem megy a jegyzők rová­sára, akik ismereteiket azért szerezték meg, nehéz munkát azért végeznek, hogy maguk és családjaik számára a mindennapi kenyeret előteremtsék. — A katonák, a tavasz és a szerelem. Az őszön át, a télen át csak sajnálta mindenki a háborús világ miatt behívott szegény tartalékos katonákat és most, hogy itt van a tavasz, bomladoznak a rügyek, ébredezik az alvó szerelem, íme, nagy a panasz rájuk. És épen azok pa­naszkodnak, akik tulajdonképeni okai az alvó bakaszerelem felébredésének: a lányok. A barakok közelében van tudvalevőleg a dohánydepó, a selyem­gubóbeváltó és a „Hubertus" szövőgyár. Mindegyikben sok lány dolgozik. Mos­tanában közülök sokan sírva panaszol­ták el otthon, hogy a barakokba szállá­solt bakák miatt nem is lehet arra menni. A szerelmes bakák ugyanis minden teketória nélkül megcsipdesik a lányok arcát, meg is ölelik, mindenféléket sut­tognak nekik,­­ sőt gyakran nem is suttognak, úgyhogy a szemérmesebb természetű hajadonok nem győznek eléggé pirulni, mikor ott elhaladnak. De huncutok ők is, mert ennek dacára min­dig arra mennek, pedig másfele is me­hetnének. A felhangzó panaszok hatása alatt az elöljáróság most átírt a zászlóalj­parancsnokságnak, hogy intse le egy kissé a szerelmes bakákat, ne botrán­koztassák meg a szemérmes hajadono­kat, akik arra mennek — és mindig, csak azért is arra mennek . . . — Mit szabad a levélszekrényekbe el­helyezni. A nagyváradi posta- és távírda igazgatóság azt panaszolja, hogy az utóbbi időben ismét gyakori eset, hogy a város területén kifüggesztett levél­gyűjtő szekrényekbe nagyobb terje­delmű nyomtatványok és terményt tar­talmazó áruminta küldemények helyez­tetnek el. A levelező közönség érdeké­ben kéri az egyes feleket és az üzleti köröket, hogy nyomtatványaikat és áru­mintáikat ne a kifüggesztett levélgyűjtő szekrényekbe, hanem az egyes posta­hivataloknál e célra szolgáló levélanyag gyűjtő kosarakba helyezzék el. A szek­rényekbe erőszakolt eme tárgyak ott fennakadnak, a szekrények nyílásait el­dugaszolják, holott talán egyébként a szekrények üresek, vagy ha nyílását­­ szabadon is hagyják, terjedelmüknél fogva bent, a szekrény belső falazatai­ban akadnak meg s a reájuk dobott leveleket fentartják úgy, hogy a szek­rények automatikus kiürítése alkalmával az ily küldemények a rajtuk fekvő le­vélanyaggal együtt benne rekednek és csak a szekrények heti felülvizsgálása alkalmával kerülnek elő. A közönség a saját jól felfogott érdekeit védi, ha az ilyen visszaéléseket nem tűri és alkal­mazottjait az ily helytelen eljárások kö­vetkezményeire figyelmezteti. — Pénztárvizsgálat a munkásbiztositó­ban. Április hó 1-én a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztárban a m. kir. állami munkásbiztositási hivatal képvi­seletében Szabotka Rezső miniszteri műszaki tanácsos és C­s­u­t­o­r Kálmán miniszteri számellenőr váratlan vizsgá­latot tartottak, mely alkalommal a pénz­tárt teljesen rendben lévőnek találták. — Iskolásleánykák a szí­npadon. A szarvasi állami polgári és elemi leány­iskola növendékei a kirándulási alap­­ növelésére vasárnap délután 6 órakor az Árpád-szálloda dísztermében színi­­­előadást rendeznek. A műsor a követ­kező: 1. Bramics János: „Bölcsődal", j Énekli a polgári leányiskola III. és IV.­­ osztálya. Zongorán kíséri: Füzék Ilonka ! IV. o. t. 2. Mese egy királ­ykisasszony­ 1 ról, 3 felvonásban. Előadják az elemi iskola I—IV. oszt. növendékei. 3 Az­­ udvari fényképész. Bohózat. Irta: Mari­i néni: 4. Gyermek-s­ymphonie. Előadják : Zongorázik : Wolf Margit IV. o. t. Fürj: Lengyel Ágnes I. o. t. Kakuk: Déri Ma­riska­ II. o. t. Fülemile: Haviár Emmike II. o. t. Kereplő: Krsnyák Margit I. o. t. Triangel : Neumann Jolán I. o. t. Dob: Takács Rózsika I. o. t. Trombita: Mat­thiász Elvira II. o. t. 5. „Datura", virág­rege. Előadják a polg. iskola I. és II. oszt. növendékei. 6. A társalkodónő. , Színmű 2 felvonásban. Erődi Ernő:­­ Tavasz. Éneklik a polg. leányiskola II.,­­­­ III. és IV. o. tanulói. — Öngyilkossági kísérlet. Kelemen Dezső szarvasi péksegéd valami miatt összekülönbözött a szüleivel. Nagyon elkeseredett és elhatározta, hogy öngyil­kossá lesz. De nem akarta tettét Szarva­son végrehajtani, hanem elbujdosott. Elbujdosott pedig nagyon messzire, egészen Csabára. Itt bevonult a Szé­chenyi-ligetbe és hősies elszántsággal egy golyót röpített a jobb oldalába. A golyó okos volt, megakadt az oldal­bordákban, de Kelemen nagyon meg­ijedt, úgyhogy beszaladt a szemközt levő közkórházba, ahol megvizsgálták és konstatálták, hogy sérülése egy csöp­pet sem veszedelmes. Tíz perc múlva Kelemen már a maga lábán ment Budai Lajos kórházi gondnokkal arra a helyre, ahol meg akart halni. Még a revolvert is megtalálták. Megígérte az öngyilkosjelölt, hogy többet nem követ el ilyen szamárságot. nitók — Tanítók gyűlése. A megyebeli­ta­békéscsabai járás köre szerdán délelőtt L­a­cz­ó Endre elnöklete alatt ülést tartott, amelyen M­i­k­l­e­r Sándor kir. tanfelügyelő is megjelent. Az ülé­sen igen tartalmas és élvezetes eszme­csere folyt a jövő iskoláról, a jövő ta­nítójáról és egyéb tanügyi, népoktatási kérdésekről. Kár, hogy az ülésen ke­vesen vettek részt, kü­önösen a feleke­zeti tanítók részéről. — Kakasok tolvaja. Szerdán délelőtt I Galó­csabai rendőr két remek példány t­orpington kakast látott egy rongyos­­ ruhájú, ijesztő arcú, a teljes züllöttség hatását keltő férfi kezében. Gyanús volt neki a dolog, megszóllította tehát: — Hol vette azokat a kakasokat ? — Mi köze hozzá ? — szólt hetykén az ipse — van nekem ilyen több is. A rendőr nem hitte el neki, hanem a szép kakasokkal együtt bekísérte a­­ rendőrségre. Ott aztán kiderült, hogy , kitűnő fogást csinált Galó rendőr. Az­­ atyafi, akit B­o­d­a Mihálynak hívnak, s tizenegy év óta lakik már Csabán. A­­ becsületes mestersége a cipészség volna,­­ de ő inkább a csibészségre adta a fejét. Nagyon sok tyúk- és csirketolvajlást­­ követett el. Az orpington-kakasokat a­­ földmives-iskolából lopta. Emellett egész­­ csomó lopást ismert be. Nagyon sok tyúkot és csirkét lopott el például Bajcsy Gusztáv állatorvostól és szom­szédságából a Szulimán-házból, aztán a Bohn-féle téglagyárból is. Legtöbbször zárt helyről lopta el a jóféle szárnya­sokat, ami ügyességét és gyakorlott­ságát bizonyítja. Töredelmesen beval­lott egy csomó lopást a rendőrség előtt, amely letartóztatta és megindí­totta ellene a büntető eljárást. — Baleset a műhelyben. Súlyos bal­eset történt kedden délután Orosházán j S­u­p­k­ó­g­e­r Gyula villanyerőre be­­­­rendezett asztalosműhelyében. Ugyanis O­r­a­v­e­c­z János asztalossegéd egy deszkát gyalult a Villamos motorral­­ hajtott gyalugépen és mikor elkészült , a gyalulással, jobb keze vetetlenségből­­ a még működésben levő gyaluhoz ért, s mely a kis uját az alsó ízületben el­metszette, egy másik újról a felső izt metszette le és a mulatóuját csontig be­vágta. A szerencsétlenül járt dr. Klein Simon és dr. Steiner munkást Zsig­mond orvosok vették gyógykezelés alá. — Kiskorúak házassága A gyám­hatóságok a kiskorúak házassági ügyei­ben téves gyakorlatot követnek. Azt az eljárást alkalmazzák a törvényes kép­viselő beleegyezésének pótlására, ame­lyet a törvény a szülői beleegyezés pótlására szab meg. Ennek a helytelen gyakorlatnak a megszüntetése céljából a belügyminiszter most a kiskorúak házassági ügyében követendő gyám­hatósági eljárást körrendelet útján­ sza­bályozza. A körrendelet szerint min­denekelőtt az állapítandó meg, hogy a kiskorú atyja az atyai hatalomnak, ille­tőleg atya nem létében az anya a gyám­ságnak jogilag gyakorlatában van e. Ha gyakorlatában van, a törvényes kép­viselői beleegyezés megadására az atya, illetőleg az anya, mint gyám az illetékes. Ha az apa ismeretlen helyen van, az árvaszék az atyai hatalmat felfüggeszt­heti. Ha az anya van ismeretlen he­lyen, az árvaszék az anyát gyámi tiszté­től felmentheti, vagy elmozdíthatja. Az ismeretlen tartózkodású apa vagy anya részére gondnok nevezendő ki s a ha­tározatot az veszi át A határozat jog­erőre emelkedése után az atya helyére mint gyám az anya kerül. A anya he­­­lyére pedig a kinevezendő gyám lép s törvényes képviselői beleegyezést mindkét esetben az árvaszék adja meg. — Lakodalmi jelenet. Kedden délután sápadt arcú, bekötözött homlokú fiatal­ember állított be szerkesztőségünkbe. Lázas gyorsasággal mondotta el a mon­dókáját : — Én kérem R. M. vagyok. Lako­dalomban voltam az éjjel K. E. éknél. Tetszik tudni, az Arany-utcában. Nem szoktam inni. Ott se ittam többet 4 po­hár bornál. És megártott nagyon. Mi­kor kimentem az udvarra, elestem. Bele­vágtam a fejemet valamibe úgy, hogy behasadt. Két centiméter hosszú vágás van rajta. Csorgott belőlem a vér és fájt nagyon. Kiáltozni kezdtem, de a házbe­liek, akiknek vendége voltam, rám se hederítettek. Nem adtak vizet se, ruhát se. Azt mondták, h­­dd folyjon a vérem. Elszédültem és reggel egy fáskamrában találtam magamat. Akkor szédelegtem haza véresen . . . Tessék ezt kitenni az újságba . . . Ezt beszélte el nagy gyorsasággal a fiatalember. Bizony nem szép, ahogy elbántak vele a háziak. Nem ilyen a magyar vendégszeretet. — Tűzrendészet a községekben. A bel­ügyminiszter most hagyott jóvá egy tűzrendészeti statutumot, amely mintául szolgálhatna Békés megyének is. A sta­tutum a következő követendő fedszabá­lyokat tartalmazza a tűzrendészet fon­tos feladatait a községi tűzrendőri szem­lék megtartásáról. Az elöljáróság a községi tűzoltóparancsnokkal és a ke­rületi kéményseprővel minden ősszel és tavasszal köteles az összes épülete­ket, műhelyeket tüzetesen megszemlélni, tűzveszedelmes állapotok megszünteté­séről gondoskodni. E községi tűzrend­őri szemlét a szükséghez képest, vagy panasz, kérelem eseteiben többször is meg kell tartani. Nagyobb épületek, gyárak, ipartelepek tűzrendőri megvizs­gálásához a járási tűzrendőri felügyelőt is meg kell hívni. Minden ilyen szemle alkalmával a talált tűzrendészeti állapo­tokról részletes jegyzőkönyvet vesz fel a bizottság s azt a főszolgabíróhoz 3 nap alatt beterjeszti. Szól a statutum még a nagyobb és nyilvános épületek, gyárak, ipartelepek tűzrendőri nyilvántartásairól is és a tűzrendészeti községi vizsgálatok alapján elrendelt intézkedések végrehaj­tásának ellenőrzéséről. Békés megye tűz­rendészete még ettől messze áll. Hol van például itt járási tűzrendőri fel­ügyelő ? Az erre­felé ismeretlen foga­lom. Nagyon üdvös volna, ha e minisz­terileg jóváhagyó­­ tűzrendészeti rend­szabályokhoz Bék­és vármegye is tartaná magát. — A föld ára és a pénzhiány. Általá­ban az a vélemény, hogy a gazdasági krízis következtében a föld ára is ol­csóbb lett. Csakugyan egyes vidékeken, különösen az ország déli részein né­mileg olcsóbbodtak a földárak. Ez azon­ban még nem jelent sokat és egyálta­lában nem tekinthető ez egész ország­ban észlelhető tünetnek. A földárak a délvidéken egész abnormisan föl voltak csigázva és csak természetes reakció, ha most olcsóbbak lettek. Országos át­lagban a földárak változatlanok marad­tak, sőt egyes vidékeken, mint Békés­megyében még drágultak is. Itt még most is az átlag 1700—1800 koronával cserél még gazdát egy hold föld, holott a múlt évben ilyen árakat csak nagy ritkán értek el. A Dunántúl egyes vidékein is emelkedtek a földárak.

Next