Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-07-01 / 53. szám

4­7 ' yw/vflff^;^ Békéscsaba, 1920 július 1 Csütörtök V fcTíf — — — •edévTB — — — bócspr­ — — — 120— koron, Megjelenik hetenként £ l kétszer: Csütörtökön io— korens és vasárnap reggel XLVII. évfolyam. 53. szám SSszkeAlfa ég és kiadóhiva­tal: II kerqift, Ferenc Jó­zsef-tér .(Búzapkc) 20. ss Megye) telefon : 7. szeid. POLITIKAI LAP A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. A területi integritásról maradi Érintetlen maradt, mert olyan 4l­ottunk vasárnap szép szavakat és szava­okat s közülök a legjobban megindított mnünket s átviharzott rajtunk Kőrössy Imrének, a Területvédő Liga uiyszáju kiküldöttjének valóban budapesti szivből ő és ép azért szivbe is markoló beszéde. De nemcsak azért volt ránk erős hatás­ai ez a beszéd, mert olyan húrokat pan­<lett meg bennünk, amelyek a bölcsőtől erdve s mióta megpillantották ezt a ma­gar napvilágot, ott voltak elrejtve, érintet­tül, de az érintésre mindenkor fogéko­nyan a lelkünk mélyén. Valljuk be, ez a szónoki sikereknek könnyebbike lett volna. Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Komárom — az egyszerű, száraz földrajzi nevek, de a ha a magyar fűlét megremegtetik, nyo­ükban fájdalom nyilai s a sajgó éges nyo­mban kilobban a haragos dac s a büszke­­ szántság. Van-e magyar szem, amelyik lbenés nélkül tudna nézni a csonka Ma­yarország torz térképére ? Nem csupán ennek a lappangó szikrá­sk­a kicsiszolása a tiszteletreméltó pap­ber és lánglelkü apostol érdeme. Kőrössy hazáját aggódva szerető honfiú józansá­gai és tépelődésével mutatott rá arra a módlra, amely egyedül adhatja­­ t meg ennek az érzéstömkelegnek úgy a belső, mint a i­ifelé ható erőt: a szervezettségre, az össze­írásra, arra, ha itt minden magyar min­d a magyarért összefog, ha a sok egyéni és tényező egy irányba haladó, egy eszme­in áhítozó ellenállhatatlan eredővé fut sze. A másik gondolat, melyet kidombolt­beszédében, hogy a trianoni békében a nak olyan arculcsapása, az megsértése történt, amelynek igazságnak megtör­t a józan ész legelemibb követelményei ,pján nem maradhat el. Államokat nem let csupán a durva erőszakra felépíteni, leg ma, a XX. században. Nem mi mon­djuk, de maga Wilson, aki éppen ezzel csalhatatlan eszméjével csapta be a vitá­t, hogy elmúlt az az idő, amikor az bereket úgy lehetett hajtani, mint a bar­ikat a vásárra. Már pedig a leggyaláza­bb embervásár folyik ott, ahol millió-és milliókat dobálnak ide-oda megkér­zésük nélkül. Ezzel a gondolattal magya­ra nagyon helyesen Kőrössy Horthy kor­ányzónak ama kijelentését, melyet a Liga­­telgő küldöttségének mondott: „Hogy magyar terület épsége helyreálljon, azért­­­ ebből a karosszékből se kellene fel­anom"." Valóban, ahhoz, hogy ez a Csonka igyarország újra a régi, ezeréves magyar za legyen, nem kell egyéb mint az, hogy életről való jogunkról se sose mondjunk, szóban nem kell egyéb, mint annak foly­amos hangoztatása: „Nem, nem, soha !" Mert egyet ne felejtsünk: Magyarország tülete súlyos, szinte életveszélyes csorbát nvedett , de a szellemi Magyarország, magyarság kulturális területe érintetlen terület, ahová se a cseh zsupánokcsalmi, se az oláh cenzorok féktelen vénke­ és ör­­kénye, se a szerb katonák fe$jfc$>tt vanda­lizmusa nem hatolhat el. Addig,­­amíg a székely anya magyar szóra­ tanítja a gyer­mekét, amíg csak Kolozsvárott magyar be­tűt olvasnak, amíg a kassai dombon ma­gyarul száll a fohász a magyarok Istené­hez, addig ha Trianon a feje tetejére áll is, csak a csíki hegyek, meg a Tátra ennek a felületnek a határa. Sőt. Azóta még tá­gult is, még­­ szélesbedett. A prágai parla­mentben Körmendy képviselő magyar nyel­ven vágta oda a­­ megmárosodott csehek­nek: „Arról, hogy a mi sorsunkról ma­gunk határozzunk, hogy ezen a területen a magyarság akarata érvényesüljön, arról nem mondunk le soha". Így veri vissza a Tátra a mi Nem, nem sokánkat, ugy hogy Prágáig elhallatszik. Tehát elsősorban ennek az ezeréves in­tegritásnak a fenntartásán és továbbépítésén dolgozzunk, a másik, a területi épség ak­kor valóban úgy hull az ölünkbe vissza. Békésmegyei Köz­tört­s táviratai s­aját tudósítónktól.) Kialakuló tart a kormányválság. Uj ember előtérben. A kormányválság ügyében úgy a ki­hallgatások, mint a politikai tárgyalások to­vább folynak. Újabban gróf Zichy Aladár­nak a személye nyomult előtérbe, akinek kormányalakítását mind a két nagy párt, úgy a kisgazdák mint a kerestény egyesülés pártja szívesen látná. Gróf Zichy Aladárt tegnap külön kihallgatáson fogadta a kormányzó, folynak a kihallgatások. A kormányzó folytatta a pártok képvi­selőinek kihallgatását. A tegnapi napon Andrássy Gyula gróf, Rubinek Gyula, gr. Bethlen István, Szmrecsányi György és Turi Béla jelentek meg a kormányzónál. A ki­hallgatásokat ma folytatják, megegyezünk a franciákkal. Tudvalevő, hogy a békeszerződés kikö­tései alapján pénzügyi műveleteket kell le­bonyolítanunk a franciákkal. Ezeknek az ügyeknek az elintézésére megbízottaink ré­gebb idő óta kint tartózkodnak Párisban, ahol megbeszéléseket folytattak a francia pénzügyi körökkel. Mint értesülünk, ezek a megbeszélések hosszas vajúdás után ered­ményre vezettek, úgyhogy sikerült elvi meg­állapodásra jutni. ítélet a szabadkai zendülők ügyében. Szegedről jelentik: Ismeretes, hogy április hóban nagyarányú zendülés tört ki Szabadkán, melynek mozgatói kommu­­nista vezetők voltak. A felkelők ügyesen előkészített tervvel hatalmukba kerítették majdnem az egész várost. Nagyobb szerb katonai erőnek kellett beavatkozni, amely csak nagy nehezen tudta helyreállítani a rendet. A zendülésből kifolyólag 1500 egyént tartóztattak le Szabadkán. A szerb kormány ezt az esetet arra használta fel, hogy diplomáciai jegyzékkel lépjen fel a magyar kormánynál és a Muraközből ki­indulólag területek megszállásával fenye­getődzött. Erősen támadta a Területvédő Ligát és annak feloszlatását követelte, minthogy a zendülés értelmi szerzőjét, Odor Andrást, a Liga kiküldöttjének tar­­­totta. A haditörvényszék, mely hónapok óta foglalkozott a rendkívüli monste-po­litikai pörrel, Milich Ivor elnöklete alatt ma hirdette ki ítéletét. Szimbrich József, Qalich György, Márfy Mihály, Odor An­drás, Virág Mihály, Wurst József, Fejes Vilmos és Tóth Márton vádlottakat bű­nösnek mondotta ki az állam hadereje ellen való zendülésben és kötél általi ha­lálra ítélte őket. Az ítélet jogerős. Új képviselők. A június hó 27.-én megejtett nemzet­gyűlési képviselőválasztások végleg lezaj­lottak. Megválasztották : Kunhegyesen Pa­czek Géza, Biharnagybajomban Szabó Jó­zsef, Szeghalmon Temesvári Imre kisgaz­dákat, Hajdúszoboszlóban Báner Bélát a keresztény­ egyesülés, míg Orosházán Csiz­madia Sándort munkáspárti programmal­ h­alálraitélt terroristák. A kalocsai törvényszék Surgoth György bíró elnöklete alatt ma hirdette ki az íté­letet a proletárdiktatúra idején vérengző kalocsai terroristák ügyében. Brasser An­tal, Kövér Frigyes, Orosz Sándor vádlot­takat kötél általi halálra, Budai Jánost 15 évi, Reisz Jenőt 12 évi fegyházra ítélték.

Next