Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-09-26 / 78. szám

vmtíMjuó Békéscsaba, 1920 szeptember Cfí»1 évre — félévre — — Negyedévre — így hónapra — — 120-— korona — — 60 - korona — — 30.— korona _ — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel ura­k­on a Vasárnap Ü H POLITIKAI LAP Lelkesitő cég és kiadóhiva­ A hirdetési dijak helyben, mindenkor UI: II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér” Zsel-tér (Búzapiac) 20. sí rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Megyei telefon : 7. team. Kéziratok nem adatnak vissza. Megy a gőzös lefele... Rozsdás vasúti sineinken tehát nemso­kára megindul az élet. Hozza ezt magával a parancsoló szükségesség, a lét kérdése, körülkaroló ellenségeinknek ama belátása, hogy folyóvizeink folyását, vasúti síneink irányát meg nem változtathatja, már­pedig ezen utak nélkül egyik sem tudja kielégí­teni a népesség reális szükségleteit. Ez volna az első lépés a jövendő felé, de mert első lépés, bizonytalan és ingadozó. És ilyen az a hangulat, amit kiváltott a magyar közvéleményből. Jelentheti ez a lépés azt, hogy ezután csakugyan megindul a gazdasági élet vér­keringése, az ipari munka számára rendel­kezésre állanak a feldolgozásra szánt nyers­anyagok. Jelentheti azt, hogy ezután hírt hallhatunk elszakított véreinkről s talán enyhülnek a szenvedések, ha tudják, hogy ír közvetlenebbül hat el hozzánk j nasz s érzik velünk a politikai a­ntró­pa-és kultur­a közösséget. De jelentheti ez a lépés azt is, hogy a négyvagyonos gyorsvonatokon csak­­ keresztül szaladgál ezen a kis magyar földön mindenféle náció. Mert így Prágá­tól Bukarestig közelebb az út amúgy elég nagy kerülőt kellett tenni. Ha így lenne, akkor ez mireánk nemcsak nagy sékletet jelentene, hanem jelentené ön még­azt is, hogy ezen a kis területen is a szuverenitást. A realizálások elvesztettük eredménye fogja megmutatni, mennyi jót várhatunk a franciáktól. Ennek az eredménynek elérésében, amen­­nyiben fájdalmas önmegtagadással ennek lenne nevezhető, — közreműködött a fran­cia protektorság. De akit megmart a kígyó, fél a gyíktól is. A nagy lengyel nemzeti fellángolás ide­jén 1820-ban, a nagy nemzeti hős, Chlo­picky tábornok vezette az utolsó csatát Varsó előtt. Varsó külvárosának egy kis házában meglátta Napoleon szobrát s az öreg generális könybe borult szemmel be­szélt a szoborhoz: — Császár! Te csak Vilnára és Orod­nóra mutáltál és a lengyel nemzet már melletted állott. A lengyel nemzet ebben a percben vivja jövendő élete harcát, segít­séget kértünk s Franciaország küldött ne­künk — egy lelkesítő dalt! A meginduló vonatok kerekeinek katto­gása ma még nekünk is csak a dal. De a kattogó vonatkerekek minden dal üte­mére szólnak, higyjük, hogy ezáltal gon­dozhatjuk elszakított testvéreinkkel az együtt­érzésnek, az egy örök magyar gondolat­nak ugyan azonosságát, hogy így egy jövőbe vetett biztos nyugalom tudata szállja a meg a lelkeket, ahol eddig csak a hit élt. És higyjük, hogy az első lépés után jön egy második, amikor eltűnnek a demar­kációs vonalra húzott mesterséges kis dom­bok és fehér cölöpök s belátja a népek sorsát intéző felületes antant, hogy itt se néprajzi, se vasúti, se földrajzi területi határokat megvonni nem lehet. Ezeket a kiáltó igazságtalanságokat reparálni kell é­s itt nemcsak magyarról van szó, mert az itt lakó nemzetiségek kulturális és po­litikai sajátosságokban forrottak velünk ös­­sze, ennek meglátása és felismerése nél­küli isé et alatt összeroskad a Magyarország területén élő minden nemzetiség. Míg ez­zel a ténnyel nem számol a sorsunkat in­téző felsőbb hatalom, addig nekünk a meginduló vonatok kerekeinek zakatolása csak dal, mert nem teremti meg "nemcsak a politikai, de a gazdasági egységet sem, amelyre nemcsak nekünk, de Európának is szüksége van. Míg a magyar gazdasági egyensúly helyre nem áll, addig hiába megy a gőzös, mert Bukarest felé mindig csak lefele megy. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. A helyzet, A nemzetgyűlés munkarendjéről, a közeljövő feladatairól és az általános politikai helyzetről a következő információkat hallottuk : — A nemzetgyűlésre három korszakos al­kotás létrehozása vár: a földbirtokreformé új választójogi törvénye és elhatározása a kor­oz­mányformának Mindhárom oly nagy horderejű kérdés mely arra hivatott, hogy a jövendő Ma­gyarország gazdasági és politikai struktúráját megalapozza Mielőtt a nemzetgyűlés áttérne ezekre a kér­­désekre, még néhány más gazdasági és nemzet­védelmi kérdést kell elintézni A numerus clau­sus vitáját már befejezte, sorát ejti még számos pénzügyi javaslat elintézésének, melyekről most napról napra intenzív tanácskozások folynak és amelyeknek felelniök kell végső eredményében arra a fogas kérdésre is, hogy hogyan és mi­ből fogjuk fedezni a tízmilliárdos deficitet Törvény készül az 1914 óta bevándorolt al­kalmatlan idegenek eltávolításáról, mert ezeknek az idegeneknek a számát még ma is százezer­nél többre becsülik. Lényeges külpolitikai kérdések is előtérbe nyomultak Megnyugtatásul hangsúlyoznunk kell, hogy külpolitikai helyzetünk eléggé kedvezően­­ alakul és bizonyos az, hogy Magyarország nem fog társtalanul maradni. A kormány, a házelnökség és a kormány­párt között élénk tárgyalások folynak arról, hogy a Ház megkezdt e már most a szünetet és hogy ez mennyi időre terjedjen A hosszú szünet gondolata heves ellenzéssel találkozik, mert kü­lönösen a volt kisgazdapárt felfogása szerint a földbirtokreform nem tűr már halasztást. Bizo­nyos az, hogy a következő parlamenti időszakot ez a nemzet életében oly mélyen bevágó kér­dés fogja uralni és nincs kizárva, hogy politi­kailag is érdekes események fognak belőle ki­sarjadni A választójog megalkotására csak körülbe­lül február hónapban kerül sor, miután előbb elkészül a népszámlálás, a községi és törvény­hatósági választásokról szóló törvény. Sorrend­ben megelőzi azonban a választójogot az a nagy­szabású alkotmányjogi elhatározás, mely Ma­gyarország kormány formáját fogja megállapítani. Kertész, a­ki a konyhakertészetben jártas fizetési igényei­­nek megjelölésével október 1. re felvétetik Ajánlatok a gyulai gyufagyárba küldendők. Táviratok. (Saját tudósítónktól.) Tíz angol bányászok sztrájkja, Bécs, szept. 25. Azok a tárgyalások, melyeket Lloyd George vezetett az an­gol bányamunkások vezéreivel, eredményre nem vezettek s úgy alakult a helyzet, hogy az angol bányamunkások hétfőtől kezdve sztrájkba lépnek. Most a Newyork­ Herald tudósítója jelenti, hogy az angol bányamun­kások a hétfőre tervezett sztrájkot egy hét­tel elhalasztották, hogy ez által alkalmat és módot adjanak a bányavállalatoknak a további tárgyalásokra. Blokád Oroszország ellen, Bécs, szept. 25. A nagykövetek tanácsa elhatározta, hogy Szovjetoroszországot blo­kád alá helyezi, ha október hó 15-ig nem írja alá a lengyel békét, felelőségre vonják a népbiztosok Budapest­ szöktetőit. szept. 25. A proletárdikta­túra bukása után a hősködő népbiztosok legfőbb gondja volt, hogy magukat bizton­ságba helyezzék. A m. kir. ügyészség most eljárást indít mindazok ellen, akik lehetővé tették vagy elősegítették a népbiztosok szökését. Közvetlenül a diktatúra bukása után Peidl, öarbai, Weltner, Bőhm és Ágoston voltak a tényleges hatalom birtokosai és igy ez ügyben Andrássy­ ut 4. szám alatt minisztertanácsot tartottak, ahol a szökés módozatait m­egbeszélték. Az ügyészség a népbiztosok szöktetői ellen most készíti a terjedelmes és minden körülményre kiter­jedő vádiratot, azonban a terheltek közül az ügyészség csupán Ágoston ellen indít­hatja meg az eljárást, miután a többiek szökésben vannak. 71 dunai h­ajózás. Páris, szept. 24. A Közép-Európa gaz­dasági továbbfejlődését oly lényegesen érintő dunai hajózás kérdése úgy látszik holtpontra jutott. A bizottságok még min­dig csak a hajózás elvi kérdéseiről tanács­koznak, de egyértelmű megállapodásra jutni nem tudnak. Úgy a szövetséges, mint a semleges államok között is annyira el­lentétes felfogások alakultak ki, melyek a fontos dunai hajózás kérdését jelentékeny ideig elodázhatják.

Next