Belügyi Közlöny, 1953
1953-01-04 / 1. szám
II. FEJEZET. Személyi jogi rendelkezések. Cselekvőképesség. 21. (1) Cselekvőképes minden nagykorú, aki az ügyeinek viteléhez szükséges belátással rendelkezik. (2) Nagykorú az, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte. (3) Aki házasságot köt, tizennyolcadik életévének betöltése előtt is nagykorúvá lesz. 22. §. (1) Korlátoltan cselekvőképes a) az a kiskorú, aki a tizenkettedik életévét már betöltötte, b) az, akit a bíróság jogerős ítélettel korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezett."2) A korlátoltan cselekvőképes személy jogcselekményének érvényességéhez — az alábbi kivételekkel — törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. '3) A korlátoltan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is jogérvényesen a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatokat, amelyekre külön jogszabály rendelkezése feljogosítja, b) a Munka Törvénykönyve értelmében tizennegyedik életévének betöltése után munkaszerződést köthet és azt fel is bonthatja, c) rendelkezhet a munkájával szerzett keresményéről és erre korlátozott felelősséggel egyéb kötelezettséget is vállalhat, d) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, körébe tartozó kisebb jelentőségű ügyleteket, e) megkötheti az olyan ügyleteket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. (4) A korlátoltan cselekvőképes kiskorú részére ígért vagy juttatott ajándékot a törvényes képviselő visszautasíthatja, illetőleg visszaadhatja. 23. §. (1) Cselekvőképtelen a) az a kiskorú, aki a tizenkettedik életévét nem töltötte be. b) az a nagykorú, akit a bíróság jogerős ítélettel a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, c) az a kiskorú, akit a bíróság jogerős ítélettel nagykorúsága elérésének esetére a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, végül d) gondnokság alá helyezés nélkül is az, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátása teljesen hiányzik. (2) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője végez jogcselekményeket. (3) Az előbbi rendelkezés alapján nem lehet érvénytelennek tekinteni a teljesen cselekvőképtelen ,személy által közvetlenül kötött és teljesedésbe is ment olyan csekély jelentőségű jogügyleteket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. 24. §. (1) A korlátoltan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy sem közvetlenül, sem törvényes képviselője útján nem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely az ő részéről ajándékozást tartalmaz, vagyamellyel kezességet s általában idegen kötelezettségért való felelősséget visszteher nélkül vállalna el, avagy jogokról visszteher nélkül lemondana. (2) Az előbbi rendelkezés nem zárja ki a szokásos alkalmi ajándékozást. A közcélra történő felajánlás az (1) bekezdés alá tartozó személy részéről is érvényes, ha az ügyletet a törvényes képviselő köti meg, illetőleg az beleegyezésével vagy hozzájárulásával jön létre és a törvényes képviselő jognyilatkozatát a gyámhatóság is jóváhagyja (Csjt. 87. §). A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés. 25. §. A bíróság — az arra jogosult keresete folytán (28. §) — korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elitebeli állapota, siketnémaságából eredő szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt — tartósan vagy időszakonként viszszatérően nagy mértékben csökkent. 26. §. A bíróság — az arra jogosult (28. §) keresete folytán — a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi azt a nagykorú személyt, aki elmebeli állapota vagy siketnémaságából eredő szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen képtelen az ügyeinek viteléhez szükséges belátásra. 27. §. Azokban az esetekben, amelyekben az előző rendelkezések szerint gondnokság alá helyezést lehet kérni, a kérelem kiskorúra nézve is előterjeszthető úgy, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya a nagykorúság elérésével álljon be. 28. §: A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő személy házastársa, egyenesági rokona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Zárlat: 29. §. (1) A korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes ingatlan vagyonára bármelyik fél kérelmére zárlatot kell elrendelni, ha a gondnokság alá helyezés valószínűnek mutatkozik és annak veszélye fenyeget, hogy az alperes ingatlan vagyonát nem megfelelően kezeli, szükség nélkül megterheli vagy elidegeníti. (2) A zárlat elrendeléséről hirdetményt kell kibocsátani s azt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, valamint az alperes lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács hirdetőtáblájára. A zárlat hatálya a hirdetménynek a bíróság hirdetőtáblájára történt kifüggesztését követő napon kezdődik. (3) A zárgondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Egyébként a zárlatra a végrehajtás során elrendelt zárlat szabályait kell megfelelően alkalmazni.