Filatéliai Szemle, 1983 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
Képek a bélyeg őskorából Köztudott, hogy hazánkban az 1848/ 49-es polgári forradalom és szabadságharc alatt a kormányzat a bélyeg bevezetését tervezte, azonban a bekövetkezett politikai változások a megvalósítását megakadályozták. A szabadságharcot követő Bach-korszak jó gyakorlati érzékkel rendelkező kereskedelmi minisztere Bruck Károly báró, 1850 júniusától kezdve bevezette a levéldíjak bélyeg útján történő lerovását, mely az osztrák korona tartományaiban - ide sorolták ekkor hazánkat is - csakhamar népszerűvé vált. Bruck sok új reformja között (levélposta és kocsiposta egyesítése, tarifaleszállítás, utalványforgalom bevezetése, távíróforgalom megindítása, az első mozgóposta elindítása stb.) szerepelt a postaigazgatóságok újjászervezése. Magyarországon Pest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad, a temesi bánságban Temesvár, Erdélyben Nagyszeben, Horvát Szlavóniában Zágráb volt postaigazgatósági székhely, ahol egyúttal az új közigazgatási vezető is székelt. A birodalmi posta igazgatását a kereskedelmi minisztériumban alakult három osztályból a II. sz. osztály látta el. A minisztérium hivatalos lapja a Verordnungsblatt für Posten, Eisenbahnbetrieb und Telegraphen 1850 szeptemberétől kezdve a „Jegyzetek" címszó alatt rendszeresen ismerteti a bélyegfelhasználás alakulását a Bécsben feladott továbbmenő és helyi levelekre vonatkozóan. Eleinte egy-egy héten a bélyeggel bérmentesített és nem bérmentesített levelek számszerű adatainak közlésére szorítkozik, majd később a két csoportba sorolt küldemények egymásközti arányát is közli. Innen tudható, hogy Bécsben 1850. júniusban feladott közül 11, júliusban 7.6, augusztusban 7.5, szeptemberben és októberben 7-7, novemberben minden 8. levél nem volt bélyeggel ellátva, vagyis 1 bérmentesítetlen levélre 11, 7.6 stb. darab bérmentesített levél jut. Adatokat közöl a hivatalos lap Magyarország területéről is: „Nem érdektelen tapasztalni, hogy a közelmúltban bevezetett levélbérmentesítési módszer Magyarországon és Erdélyben eredményes. A soproni, nagyváradi és nagyszebeni postaigazgatóságok augusztus havi kimutatásaiból kitűnik, hogy az említett hónapban a bélyeggel feladottak aránya a bélyeg nélküliekhez a legjelentősebb postahivataloknál az alábbi: Pécs 79:1, Sopron 12:1, Székesfehérvár 9:1, Győr 5: 1, Debrecen 12 :1, Nagyvárad 9: 1, Arad és Kolozsvár 2 :1, Brassó 26: 1, Nagyszeben 7: 7." Ugyancsak hazai adatokat közöl a lap november hónapról a pozsonyi és a nagyváradi igazgatóság területéről, mely szerint Sopron már 13:1, Pécs 14:1, Nagyszombat, Győr és Pozsony egyaránt 8:1, Nagyvárad 4:1, Arad és Debrecen 3:1, aránnyal rendelkezik a bérmentesített és bérmentesítetlen levelek feladása terén. Érdekes, hogy egész évben sem a pesti, sem a kassai postaigazgatóság területéről nem közöl adatokat a lap. Bizonyára nem szerkesztőségi okok miatt... A zágrábi igazgatósági területről októberi adatokat hoz a lap. Zágráb 5:1, Eszék 9:1, Károlyváros 11:1, Varasd 12:1, Zeng 21:1, Belovár 27:1, Fiume 37:1, Vukovár 66:1. Feltűnő, hogy a távoli terület nagy hivatalainak az arányszáma sok esetben messze meghaladja a birodalmi fővárosét, ahol több magánszemély is foglalkozik a bélyegek árusításával, ami után jutalékot kapnak. A jutalék elszámolására így rendelkezik a lap. „Előforduló érdeklődésre, hogyan történjen a levélbélyeg eladási százalék megállapítása, a közlekedési vezérigazgatóság közli: a százalékos jutalékról nyugták kiállítása nem szükséges, hogy mégis az elszámolás a napi számadásban valóban elkülönüljön, a következőképpen kell eljárni: az árusító hivatal minden hóvégi számadás végén a magáneladás helyesen számított összegét kiadhatja és a napi számadás végén kiadásba helyezi, egyidejűleg azonban a beszolgáltatás saldóján bevételként számolja el." Október közepén a vezérigazgatóság elhatározta, lendületet ad a bélyegfelhasználásnak, fokozza a népszerűsítést oktatás és propaganda útján. A hivatalos lap erről így ír: „Bár a levélbélyegeknek a levelek bérmentesítésére felhasználása az egész országban örvendetes előrehaladást mutat, a postaigazgatás szükségét érzi, hogy az eredetileg eltökélt szándéka szerint a levélbélyegek elterjesztését - a lakosság kényelmének szempontjából - rendeletileg szabályozza, ezért a „Levélbélyegek használata" tárgyában rendelkezést hozott. Ez a rendelkezés új kiadásban nyolcadformájú plakáton jelent meg, amelyet nemcsak a postabiztosok terjesztenek az esetleges szolgálati útjukon ahol szükségszerűen megjelennek, hanem a kerületi postaigazgatóság főmunkatársai útján a községi elöljáróságok részére oktatás céljára kézbesíteni kell." A rendelet vidéki visszhangjára a Borsod megyei Levéltár anyagában találtam rá. Nagy Gergely a megye cs. kir. főnöke Kun István miskolci polgármesternek 1850. szeptember 24-én a „Bélyegtörvény érvénybe léptetése tárgyában" küldött rendeletében hivatkozik a bélyegrendelet kiadására és annak községenkénti oktatására: „Miniszteri biztos Ő méltóságának szeptember 15-én 12.386. sz. a. kelt rendeletével megküldött s a folyó év október 7. napján életbe léptetendő bélyegtörvény és arra vonatkozó oktatás, megfelelő alkalmazás és hivatalos használat végett - addig is míg a helységek számára kiosztandó példányok kívánt számban megküldetnek - kiadatik, meghagyatván, hogy e törvény rendelete betöltésében kellően eljárjon." A bélyegforgalom növelése érdekében szaporították a bélyegárusok és a levélgyűjtő-szekrények számát. A levélszekrényeket előszeretettel helyezték el a bélyegárusok helyiségében. Megtudjuk a lapból, hogy Grácz tartományi székhelyen 18 levélgyűjtő-szekrény és 15 bélyeg eladóhely működik. A levélszekrényt ürítő kisegítő levélhordók számát kettővel kívánják növelni. Fokozottabban ellenőriztetik a levélgyűjtőszekrények ürítését. A nagyszebeni postaigazgatóság - írja a lap - Nagyszebenben a közönség kényelmére 3 kereskedőt, 1 dohányárust bízott meg a levélbélyegek árusításával és a helyiségükben egyidejűleg levélgyűjtő-szekrényeket helyeztek el. A levelek átvétele ezekből a szekrényekből zárostáskás postaszolga útján összhangban van a postára adás határidejével, délelőtt háromnegyed 11 és este 5 órával. A bélyegeladás során megismerhetik a levéldíjszabásra, portadíjszabásra vonatkozó rendeleteket, azonkívül a nagyszebeni kézbesítő körzeti, valamint Nagyszebentől 10 és 20 mérföldre fekvő helyeket feltüntető kimutatást. A bélyeges bérmentesítés elterjedésével megjelentek az olvashatatlan, felületes bélyegzőlenyomatok. Ezek megszüntetésére adták ki a Figyelmeztetés a bélyegek előírásszerű érvénytelenítésére tárgyú rendeletet 1850. október 31 -én. A minisztérium tudomására jutott - írja a rendelet -, hogy sok postahivatalnál a kiadott bélyegzőt a bélyeges levélen nem olvashatóan vagy nem az előírt feketefestékkel használják. Hogy ennek a rossz állapotnak a jövőben véget vessen és a kincstár a bélyeg hiányos bélyegzéséből adódó kártól magát megvédje, minden postaigazgatóság saját területének hivatalainál egy tisztviselőt jelöljön ki, aki minden feladott vagy átmenő levelet pontosan ellenőrizzen és a postamestereket és postakiadókat, akik a bélyegek helytelen érvénytelenítésével hibát vétenek, feljegyezze. Az érintett postahivatalok a mulasztás első esetében szigorú megfeddésben részesülnek, minden ismétlődő esetben azonban 30 kr.-tól kezdődő büntetést kapnak. Az előforduló eseteket foglalják jegyzékbe és 8 naponként a vezérigazgatóság II. kommunikációs osztályára terjesszék fel. Így indult meg hazánkban a postabélyegek használata. dr. Kamody Miklós