Filatéliai Szemle, 1983 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1983-11-01 / 11. szám

Képek a bélyeg őskorából Köztudott, hogy hazánkban az 1848/ 49-es polgári forradalom és szabadság­­harc alatt a kormányzat a bélyeg beveze­tését tervezte, azonban a bekövetkezett politikai változások a megvalósítását megakadályozták. A szabadságharcot követő Bach-kor­­szak jó gyakorlati érzékkel rendelkező ke­reskedelmi minisztere Bruck Károly báró, 1850 júniusától kezdve bevezette a le­véldíjak bélyeg útján történő lerovását, mely az osztrák korona tartományaiban - ide sorolták ekkor hazánkat is - csakha­mar népszerűvé vált. Bruck sok új re­formja között (levélposta és kocsiposta egyesítése, tarifaleszállítás, utalványfor­galom bevezetése, távíróforgalom meg­indítása, az első mozgóposta elindítása stb.) szerepelt a postaigazgatóságok új­jászervezése. Magyarországon Pest, Po­zsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad, a te­­mesi bánságban Temesvár, Erdélyben Nagyszeben, Horvát Szlavóniában Zág­ráb volt postaigazgatósági székhely, ahol egyúttal az új közigazgatási vezető is székelt. A birodalmi posta igazgatását a kereskedelmi minisztériumban alakult három osztályból a II. sz. osztály látta el. A minisztérium hivatalos lapja a Verord­nungsblatt für Posten, Eisenbahnbetrieb und Telegraphen 1850 szeptemberétől kezdve a „Jegyzetek" címszó alatt rend­szeresen ismerteti a bélyegfelhasználás alakulását a Bécsben feladott továbbme­­nő és helyi levelekre vonatkozóan. Elein­te egy-egy héten a bélyeggel bérmente­sített és nem bérmentesített levelek számszerű adatainak közlésére szorítko­zik, majd később a két csoportba sorolt küldemények egymásközti arányát is közli. Innen tudható, hogy Bécsben 1850. júniusban feladott közül 11, júli­usban 7.6, augusztusban 7.5, szeptem­berben és októberben 7-7, novemberben minden 8. levél nem volt bélyeggel ellát­va, vagyis 1 bérmentesítetlen levélre 11, 7.6 stb. darab bérmentesített levél jut. Adatokat közöl a hivatalos lap Magya­rország területéről is: „Nem érdektelen tapasztalni, hogy a közelmúltban beve­zetett levélbérmentesítési módszer Ma­gyarországon és Erdélyben eredményes. A soproni, nagyváradi és nagyszebeni postaigazgatóságok augusztus havi ki­mutatásaiból kitűnik, hogy az említett hónapban a bélyeggel feladottak aránya a bélyeg nélküliekhez a legjelentősebb postahivataloknál az alábbi: Pécs 79:1, Sopron 12:1, Székesfehérvár 9:1, Győr 5: 1, Debrecen 12 :1, Nagyvárad 9: 1, Arad és Kolozsvár 2 :1, Brassó 26: 1, Nagyszeben 7: 7." Ugyancsak hazai adatokat közöl a lap november hónapról a pozsonyi és a nagyváradi igazgatóság területéről, mely szerint Sopron már 13:1, Pécs 14:1, Nagyszombat, Győr és Pozsony egyaránt 8:1, Nagyvárad 4:1, Arad és Debrecen 3:1, aránnyal rendelkezik a bérmentesített és bérmen­tesítetlen levelek feladása terén. Érdekes, hogy egész évben sem a pesti, sem a kassai postaigazgatóság területéről nem közöl adatokat a lap. Bizonyára nem szerkesztőségi okok miatt... A zágrábi igazgatósági területről októ­beri adatokat hoz a lap. Zágráb 5:1, Eszék 9:1, Károlyváros 11:1, Varasd 12:1, Zeng 21:1, Belovár 27:1, Fiume 37:1, Vukovár 66:1. Feltűnő, hogy a távoli terület nagy hivatalainak az arány­száma sok esetben messze meghaladja a birodalmi fővárosét, ahol több magán­­személy is foglalkozik a bélyegek árusítá­sával, ami után jutalékot kapnak. A juta­lék elszámolására így rendelkezik a lap. „Előforduló érdeklődésre, hogyan tör­ténjen a levélbélyeg eladási százalék megállapítása, a közlekedési vezérigaz­gatóság közli: a százalékos jutalékról nyugták kiállítása nem szükséges, hogy mégis az elszámolás a napi számadásban valóban elkülönüljön, a következőkép­pen kell eljárni: az árusító hivatal minden hóvégi számadás végén a magáneladás helyesen számított összegét kiadhatja és a napi számadás végén kiadásba helyezi, egyidejűleg azonban a beszolgáltatás saldóján bevételként számolja el." Október közepén a vezérigazgatóság elhatározta, lendületet ad a bélyegfel­használásnak, fokozza a népszerűsítést oktatás és propaganda útján. A hivatalos lap erről így ír: „Bár a levélbélyegeknek a levelek bérmentesítésére felhasználása az egész országban örvendetes előreha­ladást mutat, a postaigazgatás szükségét érzi, hogy az eredetileg eltökélt szándéka szerint a levélbélyegek elterjesztését - a lakosság kényelmének szempontjából - rendeletileg szabályozza, ezért a „Levél­bélyegek használata" tárgyában rendel­kezést hozott. Ez a rendelkezés új kia­dásban nyolcadformájú plakáton jelent meg, amelyet nemcsak a postabiztosok terjesztenek az esetleges szolgálati útju­kon ahol szükségszerűen megjelennek, hanem a kerületi postaigazgatóság fő­­munkatársai útján a községi elöljárósá­gok részére oktatás céljára kézbesíteni kell." A rendelet vidéki visszhangjára a Bor­sod megyei Levéltár anyagában találtam rá. Nagy Gergely a megye cs. kir. főnöke Kun István miskolci polgármesternek 1850. szeptember 24-én a „Bélyegtör­vény érvénybe léptetése tárgyában" kül­dött rendeletében hivatkozik a bélyeg­rendelet kiadására és annak községen­­kénti oktatására: „Miniszteri biztos Ő méltóságának szeptember 15-én 12.386. sz. a. kelt rendeletével megkül­dött s a folyó év október 7. napján életbe léptetendő bélyegtörvény és arra vonat­kozó oktatás, megfelelő alkalmazás és hivatalos használat végett - addig is míg a helységek számára kiosztandó példá­nyok kívánt számban megküldetnek - ki­ad­atik, meghagyatván, hogy e törvény rendelete betöltésében kellően eljárjon." A bélyegforgalom növelése érdekében szaporították a bélyegárusok és a levélgyűjtő-szekrények számát. A levél­­szekrényeket előszeretettel helyezték el a bélyegárusok helyiségében. Megtudjuk a lapból, hogy Grácz tartományi székhe­lyen 18 levélgyűjtő-szekrény és 15 bé­lyeg eladóhely működik. A levélszek­rényt ürítő kisegítő levélhordók számát kettővel kívánják növelni. Fokozottab­ban ellenőriztetik a levélgyűjtő­szekrények ürítését. A nagyszebeni postaigazgatóság - írja a lap - Nagysze­benben a közönség kényelmére 3 keres­kedőt, 1 dohányárust bízott meg a levél­bélyegek árusításával és a helyiségükben egyidejűleg levélgyűjtő-szekrényeket helyeztek el. A levelek átvétele ezekből a szekrényekből zárostáskás postaszolga útján összhangban van a postára adás határidejével, délelőtt háromnegyed 11 és este 5 órával. A bélyegeladás során megismerhetik a levéldíjszabásra, porta­díjszabásra vonatkozó rendeleteket, azonkívül a nagyszebeni kézbesítő kör­zeti, valamint Nagyszebentől 10 és 20 mérföldre fekvő helyeket feltüntető ki­mutatást. A bélyeges bérmentesítés elterjedésé­vel megjelentek az olvashatatlan, felüle­tes bélyegzőlenyomatok. Ezek megszün­tetésére adták ki a Figyelmeztetés a bé­lyegek előírásszerű érvénytelenítésére tárgyú rendeletet 1850. október 31 -én. A minisztérium tudomására jutott - írja a rendelet -, hogy sok postahivatalnál a kiadott bélyegzőt a bélyeges levélen nem olvashatóan vagy nem az előírt fekete­festékkel használják. Hogy ennek a rossz állapotnak a jövőben véget vessen és a kincstár a bélyeg hiányos bélyegzéséből adódó kártól magát megvédje, minden postaigazgatóság saját területének hiva­talainál egy tisztviselőt jelöljön ki, aki minden feladott vagy átmenő levelet pontosan ellenőrizzen és a postameste­reket és postakiadókat, akik a bélyegek helytelen érvénytelenítésével hibát véte­nek, feljegyezze. Az érintett postahivata­lok a mulasztás első esetében szigorú megfeddésben részesülnek, minden is­métlődő esetben azonban 30 kr.-tól kez­dődő büntetést kapnak. Az előforduló eseteket foglalják jegyzékbe és 8 napon­ként a vezérigazgatóság II. kommuniká­ciós osztályára terjesszék fel. Így indult meg hazánkban a postabé­lyegek használata. dr. Kamody Miklós

Next