Filatéliai Szemle, 1988 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
Az Árpádok nyomában A Turul-nemzetség története Már korábban is jelöltük, a Filatélias Szemle örömmel ad helyet dr. Simády Béla gyűjteménybemutató írásának. Hozzátesszük, e gyűjtemény filatékos értékei vitathatatlanok, ugyanakkor a szerző a történeti megállapításait aligha „ex cathedra" teszi, és velük kapcsolatban alkalmasint nem tér ki a vitatkozókis vita elöl. Ismételten elmondjuk, hogy Az Árpádok nyomában című Simády-gyűjtemény 1907-ben a II. országos politikai motívumbélyeg-kiállításon mint a legtöbb pontot kapott aranyérmes gyűjtemény, elnyerte az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága első titkárának tiszteletdíját. - A szerk.) Régóta készülődtem ennek a témának a filotéliai feldolgozására. Eltettem a hozzám került, ideillő bélyegekkel vagy bélyegzésekkel ellátott szép leveleket; kerestem az idevágó magyar és külföldi bélyegeket. Csak a magam számára gyűjtögettem, kiállításon való bemutatásra sokáig nem gondoltam: a nagy nemzeti önvád, a deheroizálás időszakában ez nem is lett volna ildomos. Hogy aztán mi adta meg a lökést ahhoz, hogy mégis kidolgozzam gyűjteménnyé és bemutassam? Az egyik szomszéd ország hivatalos történelemszemlélete. A Turul-nemzetségről (a magyarság őstörténetéről is) számos írásos adat maradt fenn az i.e. II. századtól az i.sz. XIII. századig. Írnak róluk a kínai évkönyvek; Priszkosz, Bölcs Leó és Konstantin bizánci császár, a mohamedán, a szláv, az örmény és a frank krónikák; nem is beszélve a magyar gesztekról és a magyar mondavilágról. Jeles forrás az óbolgár királylajstrom, az orkhoni felirat és a szávaszentdemeteri monostor XII. századi birtokösszeírása. A honfoglaló Árpád (akinek a neve egyébként nem „árpácska", mint ahogy az „átértelmezők” mondják, hanem „a hatalom őre” vagy „védelmező hős") leszármazottainak nevét honfoglaláskori településeik ma is élő helységnevei őrzik: Tarhos, Üllő, Jutás, Solt, Tevel, Fájsz, Tormás, Tass, Taksony, Bakonykoppány, Koppányszántó. Ezen helységek bélyegzéseinek lehetőleg ajánlott levélen való megszerzése volt az első, szép feladat. Mindössze a futás bélyegzést nem sikerült eddig megszereznem: postahivatala 1929-ben megszűnt. E rövid cikk keretében nem térek ki az Árpádok leszármazási táblázatára, ez megtalálható Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában, és Hóman Bálint — Szekfű Gyula: Magyar történet című könyvében (Hóman Bálint rossz politikus, de kitűnő történész volt). Részletekre sem térek ki, már csak azért sem, hogy ne vegyem el a téma iránt érdeklődők elől az egyéni kutatás élményét, ami a tematikus gyűjtés alapja és egyik szépsége. Inkább ajánlom még az előbbi két művön felül László Gyula: A kettős honfoglalás, Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Németh Gyula: Attila és hunjai, valamint Liget Lajos: A magyarság őstörténete című műveit. Nem bírom azonban ki, hogy ne helyesbítsem a Filatéliai Szemle 1985. évi októberi számában megjelent, a Magyarország az Árpád-ház korában című cikk néhány téves, illetve pontatlan megállapítását. Kurszán Kende nem volt főfejedelem a honfoglaláskor, de korábban sem. A kende első vezér volt a kazár hódoltság idején, de ez a hatalma 830 körül, Álmos pajzsra emelésekor megszűnt. Álmos, mint főfejedelem halt rituális halált 895-ben Erdőelvén. A honfoglalás egyébként nem „vert seregek bevonulása” volt, hanem kitűnően megszervezett és végrehajtott katonai akció.Az Árpád-ház „születési éve" semmikép sem 904. Ha ezt egyáltalán szükséges így meghatározni, akkor az lehet 895, de lehet az az apa alapján 830 is. A Turul-nemzetséghez tartozó Árpád vérvonala Almáson, Batbajánon, Kovraton, Imiken, Attilán, Mundzukon, Mao-tunon át az i.e. 204-ben meghalt hun T’oumanig terjed. Koppány nem egyszerűen „dunántúli vezér" volt, hanem Árpád elsőszülött fiának, Tarhosnak a dédunokája, aki Géza fejedelem halála után Szent László (1077-1095) A Turul-nemzetség a X. században