Bereg, 1876 (3. évfolyam, 1-18. szám)
1876-09-17 / 4. szám
Beregszász 1876. Szeptember 17. 4. szám. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap délelőtt. Harmadik évfolyam ^ . Előfizetési díj: Szeptember —December 4 hóra . . . . 2 ft. Szerkesztői helyiség hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszászban Ardó-utcza 233-ik szám. Az előfizetési és hirdetés dijak Székely József pénztárnok, a reclamátiók pedig Papp Károly lapkiadó úrhoz intézendők a megyeháznál. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekből fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetési dijak: Bélyeg dij minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. Hirdetési dij: minden 50 szónál kisebb hirdetésnél 50 kr., 100 szóig 1 ft. Előfizetési felhívás. Lapunk ezen négy havi folyamára előfizetéseket folyvást elfogadunk s kérjük a megrendeléseket 2. frt. előfizetési összeggel Székely József pénztárnok úrhoz (hitelintézetihelyiség) beküldeni. Beregmegye bizottságának tisztelt tagjaihoz. A közigazgatási bizottság alakítása és más sürgős tárgyak elintézése czéljából f. hó 26-ának d. e. 10 órájára bizottsági közgyűlést hirdetek, amelybeni részvételre a bizottság t. tagjait tisztelettel meghivom. Beregszász 1876 évi Szept. hó 6-án. Horváth István főispán. Meghívás. Uray Miklós képviselőnk választóival értekezni óhajtván, a szabadelvű párt t. tagjait f. hó 22-én reggel 10 órakor az Oroszlán czimü vendéglő nagytermébeni megjelenésre kérem. Surány Szept. 12. 1876. Bay Ferencz m. k. a szabadelvű párt elnöke. Meghívás. A beregi folyam szab. és ármentesitő társulat igazgató választmányi gyűlése f. évi szeptember hó 19-én d. u. 3 órakor, közgyűlése pedig ugyancsak szeptember hó 20-ik napján d. e. 9 órakor Beregszászban a megye termében lesz megtartandó, mire az érdekeltek meghivatnak. Beregszász Szept. 4-én 1876. Horváth István társ. elnök. Nagyobb terjedelmű többszöri hirdetéseknél 10 °/o levonatik. Nyilttér sora és egyes számára 20 kr. Hirdetések s nyilttérbe szánt közlemények készpénz fizetés mellett fogadtatnak el. A gazdasági egyesülethez. (Folyt, és vége.) Napról napra látjuk, hogy szaporodnak megyénkben a gazdasági gépek, nem akarunk levonni gazdaközönségünknek, de aligha mindnyájan okszerű vizsgálat és meggyőződés mellett vitték bevásárlásaikat, az iránt hogy a megszerzett gép az illető czélra a helyi viszonyokhoz képest megfelelő leend. Belátjuk mi azt hogy gazdasági egyletünk kívánt erélyű fellépését a jelen mostoha év nagyban korlátozza, azonban azon tökéletes tétlenséget, melyben jelenleg van, halgatással mellőznünk nem szabad. Itt lenne legelőször a megyében létező mindenféle gazdasági gépek összeszámítása Azt hisszük hogy ez semmibe sem kerülne, és ha reményünknek megfelelő szám tűnne ki, aligha nem akadna válalkozó gépész városunkban egy fióktelep és kijavító műhely felállítására, és már magában ez is felette nagy nyeremény lenne sok gazdára nézve, mert nem lenne kénytelen arató, vagy cséplőgépe megromlott részleteit a legszorgosabb munka idején Budapestre, vagy legalább is Kassára küldeni. Ezen semmi egyleti költekezéssel sem járna, egy vagy több értekezletszerű összejövetel sem. Ez alkalmat adna az érdekelteknek tapasztalataik kicserélésére. Nézetünk szerint sokkal többet tanulhat a ki akár a tapasztalatból merített adatok összevetése, mint a száraz theoria olvasása által. Nemzedék lép nemzedék nyomába, adják át az öregek, saját tapasztalataikat az ifjabbaknak, azok igyekezzenek azt fejleszteni, itt a föld melyen nekünk élnünk , halnunk kell, fejlesszük annak művelése körüli ismereteinket, és ne tekintsük a gazdászatot olyan megélhetési módnak a melyhez egyébb ismeret mint a korán felkelés, és a szántásvétés szokott időbeni megtétele nem szükséges. Nincs egy egy tágasabb tér a tanulmányozásra és az ismeretek fejlesztésére, mint a gazdászati pálya, és épen a gazdasági egyesületek vannak hivatva, arra hogy a ezen ösmeretek fejlesztésének lendületet, s helyi viszonyoknak megfelelő helyes irányt adjanak. Beregmegye 1848 9-iki története. LEHOCZKY TIVADARTÓL. (Folytatás.) Az országos honvédelmi bizottság September 26-ki rendeletében az ország alsó déli részén dühöngött véres csaták s Jellasichnak Buda felé indított előnyomulása alkalmából egy önálló magyar honvédsereg alakítását elhatározván, a megyei és városi hatóságoknak kellő alkalmazkodás és előleges tájékozásul, kiállítandó ujonczok központosítására kijelöltettek a törzs és zászlóalj alakulási helyek. Egyelőre a már előbb szervezett 17 önkéntes honvéd zászlóaljon felül, most uj 13 zászlóaljnak, ti. a 18—30-diknak alakítása rendeltetett meg s a Bereg-, Ung-, Máramaros- és Ugocsa vármegyék területéről kiállítandó 21-dik zászlóalj törzshelyéül Munkács város tűzetett ki, egyszersmind kineveztetett a zászlóaljhoz a következő tisztikar: Őrnagyul gróf Dessewffy Károly, századosokul: Ámon Ferencz, Dolinay Mihály, Benkő Rudolf; főhadnagyokul: Klima Adolf, Kiss Antal Duleskó Balázs, gróf Ráday István; hadnagyokul: Bernát Kálmán, Bay Bertalan Dobozy Dániel, Gombosi Mihály, Purkert Miksa, Melschiczky János és számfeletti hadnagyul Blanc Konstantin; később okt. 18-kán kineveztettek alorvosokká Külkey István és Virágházi Elek, okt. 24-kén pedig pótlólag Torday Ede. A toborzás útján szervezett előbbi önkéntes honvéd zászlóaljak három, ellenben az utóbb kiállított tizennyolct már négy évi szolgálati kötelezettséggel állíttattak ki. Hogy a mindenfelől beözönlött hadköteles ifjak besorozása harsány zene, vigdallás és kurjongatások közt eszközöltetett, fölösleges említenem, ez az akkor általánossá vált lelkesedés és fellángolt honszeretet hő kifolyása volt. Harsogott a „Rákóczy és Hunyady induló“ minden utczában s1 viszhangzott a város a felkiáltásoktól melyeknek a refraie e szavak valának: „Éljen a haza, Éljen az alkotmány, Éljen a magyar szabadság, Kossuth Lajos!“ satb. . . . A sorozást megyénkben Földváry Lajos honvédőrnagy eszközli. Október 10-kén már 450 ujoncz állott kiállítva sorban, kiknek számára a honvédelmi bizottmány 500 fegyvert rendelt kiadatni Mihályi Gábor, királyi biztoshoz intézett iratában. Az itt alakult zászlóalj azután az ország központja felé indíttatván, élénk részt vett a csatározásban, mig a később besorozottak e tájon tartózkodtak. Október 8-kán 893. sz. a. rendelet érkezett az országos honvédelmi bizottmánytól, melyben tudatott, hogy Jellasich egész serege Velenczénél, fejérvármegyében megveretvén, Bécs felé húzódik hogy Pákozdnál Roth és Philipovics tízezernyi serege elfogatott és lefegyvereztetett, s e szerint az osztrák támadó sereg megsemmisitése czéljából a kellő intézkedés megtétetvén, az országgyűlés rendelete folytán meghagyatott, hogy a parancs vétele után hét nap alatt, minden parancsnok tűzze ki a vár falára a nemzeti háromszinti lobogót és valamint ezt, úgy másodszor, a magyar és hozzákapcsolt országok iránti hűséget is az országos honvédelmi bizottmányhoz intézendő iratában jelentse ki. Ellenkezőleg mindenki, ki ezt tenni elmulasztja, hazaárulónak fog tekintetni s mint ilyen bárki által szabadon elfogattathatik s agyonlövettethetik . . . E rendelet a munkácsi várban jleendő kihirdetés s alkalmazkodás végett, megküldetett ugyan Laube őrnagynak, de eredménytelenül, mert e parancsnok annak teljesítését megtagadta, állítása szerint azért, mert ő a bécsi kormánytól ellenkező irányú, az okt. 3-án kelt „Manifestumban (nyilatkozványban) kifejtett rendeletet vévén, mint cs. k. katona, annak tartozik hódolni; e kibocsájtványban pedig a magyar kormány intézkedései törvényteleneknek nyilváníttatván s az ország a haditörvény alá helyeztetvén, a várak ostromállapotba tétettek. Az e válasz által felingerült közhangulatot még inkább növelé azon körülmény, hogy okt. 15. Kossuth Lajos, az országos honvédelmi bizottmány elnöke keserű szavakban irt rendeletet intézett a megyékhez, melyben a Kamarilla titkos működését rajzolván, Latour tragikus halálát tudatta s az erőszakoskodás újabb jeleiti főiemlité, hogy Simonies tábornok Sárosmegyébe betört, ki ellen az ottani kilencz megyében népfelkelést rendelt s annak főparancsnokául Pulszky Sándor alezredest kinevezé; ez iratában Simonies fejére 100 s minden egyes emberére 20 forintnyi dijt tűzött ki . . . Okt. 14-én a beregmegyei bizottmányhoz 1061. sz. a. intézett levelében pedig a Galicziából szándékolt betörés ellenében rendelé, hogy mindazon utakat és szorosokat, melyek Galicziába vezetnek, felásva és fákkal és kövekkel elrekesztve torlaszolja el s az ellenség tervezett betörését tőle kitelhető módon gátolja. Október 21-én kétszáz lőfegyver érkezvén Pestről, azokat Uray Pál első alispán az önkéntesek közt kiosztatá, valamint hogy a felküldött egy vas ágyút, lőpor és kartács golyókkal együtt, további felszerelés végett átadá a nemzetőrségnek. Ekkor tudatta Nyári Pál honvédelmi bizottmányi helyettes elnök azt is, hogy Simonics okt. 14-ben Dukláról Bécs felé visszatért. . . Okt. 24-ken Szintay János kormánybiztos Pulszky Sándor ezredessel és Eötvös Tamás őrnaggyal a vereckei határszélre kirándultak, az átjárók és utszorosok megszemlélése és eltorlaszolása végett |