Bereg, 1886 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1886-09-12 / 38. szám
38. szám. — XII. évfolyam Szerkesztőség: hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszász, Péter-utcza 732. szám. Előfizetési díjak: Egy évre . . 4 frt. Fél évre ... 2 frt. Negyed évre 1 frt. Bereg- és Ugocsamegyei iísségeinek s néptanítóinak egész évre, előre beküldve .................... 2 frt 50 kr. Egyes szám 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. Megjelenik minden vasárnap. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. Beregmegye Hirdetései-, a kir. Tanfelügyelőség-, a Közművelődési Egylet- és a Gazdasági Egyesületnek HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megyei hivatalos közlemények, 7901. sz. Az igazoló választmány elnökétől. K. I. 1886. Az igazoló választmány tisztelt tagjaihoz! A legtöbb adót fizető megyei bizottsági tagok 1887-ik évre érvényes névjegyzékének kiigazítása végett a f. év szeptember hava 20-ik napjának d. c. 1> órájára saját hivatali helyiségembe igazoló választmányi ülést hirdetek, s arra a t. választmányi tag urat ezennel meghívom. Beregszász, 1886. évi szeptember 6-án. Az igazoló választmány elnöke: Tájnel Ödön, főjegyző. 7715. szám. Beregmegye alispánjától. K. I. 1886. Tisztelt bizottsági tag úr! A törvényhatóság őszi közgyűlése a megyei székház nagytermében folyó évi szeptember 28-án reggeli 10 órakor fogja kezdetét venni, ez alkalommal a közgyűlés első tanácskozási tárgyát a jövő évi költségvetés megállapítása és azzal kapcsolatban a bereg megyei magyar közművelődési egyesület által benyújtott azon folyamodvány elintézése fogja képezni, melyben az egyesület megyei közművelődési czélokra l °/„ (egy százalék) megyei pótadó kivetését hozza javaslatba. Midőn ezen kérvény beadásáról és arról, hogy ezen kérvény a törvényhatósági őszi közgyűlés fent jelzett napján fog érdemi elintézés alá vétetni, az 1883. évi XV. t. cz. lv-ik §-ában foglalt rendelkezéshez képest értesítem, egyidejűleg tisztelt bizottsági tag urat van szerencsém ezen közgyűlésre tisztelettel meghivni. Beregszász, 1886. évi szeptember hó 6-án. Jolszty Gyula, alispán. _____1__ Beregvármegye alispánjától. K. I. Hirdetmény. A törvényhatóság 1887. évi költségelőirányzata az állandó választmány f. évi szept. 11-én tartott gyűlésén letárgyaltatván, 15 napi közszemlére az alispáni irodában kitétetett. Miről az érdeklődő közönség azzal értesittetik, hogy a költségvetést s annak egyes rovatait megtekinteni s az ellen a f. évi szeptember 28-án kezdetét veendő őszi közgyűlést megelőzőleg 5 nappal írásos észrevételeit az 1886. évi XXI. t. sz. 17. §-a értelmében az állandó választmányhoz beadni minden adófizető jogosítva van. Beregszász, 1886. szeptember 11. Jobszty Gyula, alispán. Beregszász, 1886. szeptember 12. Kiadóhivatal: hová az előfizetési, hirdetési és nyílttéri dijak küldendők. Nagy Lajos és Sallay Gyula könyvnyomdása. Hivatalos hirdetési díjak: egyszeri közlésért. 50 szót" — írt 90 kr. 100 „ 1 „ 40 „ 200 „ 2 „ 40 „ Hirdetések s a nyílttérre szánt közlemények előre fizetés mellett fogadtatnak el. A közművelődési pótadó. A beregmegyei magyar közművelődési egyesület* az 1 °/0-os közművelődési pótadó kivetése iránt benyújtó indokolt kérvényét a megyei bizottsághoz, mely az ügyet a f. évi őszi rendes közgyűlésen a vármegye jövő évi költségvetésével kapcsolatban fogja tárgyalni. Az egyesület kérelmét behatóan indokolta; nem lesz azonban felesleges, ha megyénk kulturális érdekét oly közelről érintő ezen fontos kérdést még bővebben megbeszéljük. Bereg megyében az egyedül helyes népoktatási politika: arra törekedni, hogy magyar községeinkben a nép minél értelmesebbé, munkakedvelőbbé, és egészségesebbé neveltessék — a legfőbb tényező: a népiskola által; mig nem magyar községeinkben mindeme czélok mellett fő feladatunk a magyar nyelvet s a hazafias érzületet terjeszteni, megszilárdítani; népoktatásunknak azonban mindenütt valláserkölcsi alapon kell nyugodnia. Ezen czélok elérésénél legfontosabb tényező a népiskola, melynek fentartásánál amott főleg a községek és egyházak, megyénk nem magyarajkú vidékein azonban nagyrészben az állam hoznak jelentékeny áldozatot. A népiskola magára hagyatva a törvények kényszere, s a fentartók áldozatkészsége mellett sem képes kulturális és politikai feladatát kellő sikerrel megoldani; mert még mielőtt a gyermeksereget 6 éves korában gondozásába venné, — az előző 6 év alatt van a gyermek oly körülmények között, melyek erkölcsi és testi züllöttségét okozzák, — ennek következménye a nagy gyermekhalandóság is e korban , viszont sikeres működése, befolyásának üdvös eredménye teljesen veszélyeztetve van az iskola közvetlen hatásának bevégződése után, vagyis azon korban, midőn a növendék az iskola anyai gondozása alól kikerülvén, szabad szárnyára kél s tapintatos vezetés nélkül rossz irányt vehet erkölcsileg, külbefolyások s a környezet többé-kevésbé helytelen irányú hatása folytán visszaesés állhat be nála szellemileg, amikor nincs alkalma képességeit tovább fejleszteni, önképzés által a megkezdett után tovább haladni. Közművelődés tekintetében tehát három irányban kell általában a népre hatást gyakorolnunk: 1. Lehetőleg szaporítani megyénk községeiben az óvodák számát, hogy a 6 éves gyermekkorig tapasztalt nagy halandóság lehetőleg csökkenjen, ép, egészséges, rendes fegyelemhez szoktatott s kiváltképen a felvidék idegenajku lakossága közt a honi nyelvet már elsajátított gyermeksereg kerülhessen be a népiskolába és igy az feladatát könnyebben s sikeresebben megoldhassa. 2. Kellőleg gondozni a népiskolát, fejleszteni abban a vallásos-erkölcsi érzelmeken kívül a hazafias szellemet, ápolni a honi nyelvet s elsajátíttatni a növendékek által a gyakorlati élet által mindenkitől megkövetelt ismereteket. 3. Alkalmat adni az iskolából már kikerült, felserdült ifjúságnak, hogy szerzett ismereteit azután is gyarapíthassa, bővíthesse; a megtanult hazai nyelvet ne elfeledje, hanem abban magát még inkább tökéletesíthesse, azt még inkább megkedvelje ; s ez legczélszerűbben elérhető ifjúsági és népkönyvtárak felállítása által az egyes községekben. Ha már most vármegyénkben a népoktatásügy adatait figyelembe vesszük: úgy tapasztaljuk, hogy a három fontos feladat közül csak egy is, — igaz, a legfontosabb tényező — a népiskolák fentartása, teljesen igénybe veszi s kimeríti mindazon forrásait az áldozatkészségnek, mellyel közöttünk egyház, állam és községek e részben rendelkeznek. Tetemes áldozatokat hoztak és hoznak az iskolák fentartására mind a különböző hitfelekezetek, mind igen sok helyen a községek s megyénket illetőleg az egész ország megyéi közt aránylag legtöbbet áldoz népoktatásügyünk gyámolítására az állam. Bár ezen különböző hatalmas tényezők befolyása következtében népiskoláztatásunk ügye máris a fejlődésnek kellő magaslatán áll, mégis sok fontos feladat néz reánk hazai közművelődésünk ügyének előmozdítása körül, nevezetesen : az óvodaügy rendezése és a népkönyvtárak felállítása, szervezése. Egyház, állam, község, megtették s megteszik kötelességüket: maradhat-e tétlen szemlélő maga a társadalom ; midőn ily terhes, nagy feladatok várnak még megoldásra s segélyt másutt már nem, csakis önmagában kereshet s találhat ? Nem kell-e hatalmas teremtő erejét mérlegbe vetnie s a síkra, az elsők közé kiállania?... *8* Budavár bevétele. 1686. szept. 2. Magas Budavárban székel Abdi pasa, Ajakéról gőg szól, szörnyen villog vasa. Büszke parancsnoka erős Budavárnak, Intésire ezrek szolgalelkün várnak. Magyarok várába magát befészkelő. Kevélyen tekint el messze kelet felé... Csöndben hömpölyg lent a szőke Duna árja, Virányos vidék a láthatárt bezárja. Viharos fellegek járnak honunk felett, Méhében mindegyik villámot rejteget. A jövendő rémes, — oly kínos a jelen; A bátor szív is megremeg önkénytelen. A vitéz magyar nép leigázva porba, Szép hazánkat dúlja barbár török csorda, Száznegyvenöt éve uralja e várat, Nyomában sóhaj kel, — köny s vérpatak árad. Hűvös szellő röppen a vár felett tova... Nagy tisztekkel telve Abdinak sátora. Fontos tanácskozmány, aggályteli arczok: Az ellenség holnap kezdi a nagy harczot. A nagy döntő harczot életre-halálra — Mindkét fél rettegve és epedve várja. Óriás és Titán had csap itten most össze, Hogy vasát egymásnak vérében fürössze. Gőgös Abdi pasát kínos álmok gyötrik; Sötéten tátongni látja a sir gödrit, S szép vitézit holtan hullani halomra. — Gonosz előérzet boszorkánya nyomja — Ellen fegyverének ragyogó tüzétől A vár ormán diszlő félhold elsötétül Holnap, — ha ott győznek, ott, a másik részen — Földönfutó, vagy tán sir lakosa lészen. Hajnali hírnökként őszi szellő lebben, Emelkedik a nap mind fénylőkben, szebben, Bíboros palástját fehérrel cseréli... Elszántan állnak a táborok vezéri. Majd szörnyű robajjal — mint kitörő Vulkán — Összecsapnak a vár falain és árkán; Pusztító tekéit ezer ágyú hányja, Halált oszt a magyar karja, buzogányja. Biztatja vitézit, — nem veszítve perczet — Nagy, döntő rohamra a hős Károly herczeg. Forró vér festi a falakat pirosra, Százával hull alá mindkét fél harczosa, Diadalkiáltás, halálhörgés, sóhaj Összevegyül ágyuk ropogásaival: Mélységbe hull a vár ormárul a félhold, Vitéz Petneházy kituzé a zászlót! Mint rohanó folyam, mely szakitá gátját, Követé a sereg vitéz kapitányját; Bomlott kéve gyanánt fut, pusztul a török, Itt egy élet száll el. .. ott egy haló hörög. Mint porszemet a szél, ha viharrá válik, Elsöprő a magyar az ellent egy szálig S jogos tulajdonát birtokába vette, Nincs hold a vár ormán; — zászló leng helyette ! Visszamosolyg a nap kéklő hegyek mögül, Karunk győzelmének még az ég is örül; Ős Duna hullámi csendesen locsognak, Nincsen vége-hossza a harczi daloknak; A győző magyar nép lakoma mellé ül, Másfél század óta most örül szivébül. Közeli bokorban zengő csalogánydal összeolvad a vig mulatók zajával. Két század repült el felettünk azóta. Ma ismét ünnep van, újra zeng a nóta. Harczi zaj, ágyuszó, halálhörgés helyett Győzelmünk emléke tölti be a keblet. Nem tör vad boszuval immár egymás ellen. Kedves baráttá lön a két dühös ellen. Büszkén elmondhatjuk : — megengedte az ég — Ti hős szellemek: „él magyar, áll Buda még!“ Bences Gusztáv