Bereg, 1891 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-22 / 47. szám
47. szám. XVII. évfolyam. BEREO támogatva egymást értékekkel. Van, a ki megvesz egy kötetet Jókaiért s megismeri?edik benne Herczegh Ferenczczel, vagy Mikszáthért s kellemes ismeretséget köt Lipcsey Ádámmal. És ez az ismerkedés mindnyájokra és mindnyájunkra nézve előnyös. Mert megszoktuk, hogy az Almanach tartalma mindig olyan, hogy minden egyes darabja külön-külön megérdemli a ügyeimet. A mostani kötet, melyet a régi szerkesztő, Mikszáth Kálmán gondos keze állított össze tizenhat kisebbnagyobb elbeszélést és rajzot hoz ugyanannyi írótól. Mikszáth humoros előszava után, mely alapjában véve igen komoly intelemmel fordul az iróvilághoz, hogy a jelenkori hazai élet ismertetésének szentelje magát, Jókai Mór kezdi meg a sorozatot „A glóriás hölgy“ czímü tréfás elbeszéléssel, mely tele van az ő aranyos humorával és pompás leírásaival. Azután Beniczkyné Bajza Lenke következik egy „Égi sugár“ czimü megkapó kis vázlattal, melyben egy leánysziv története van elmondva. Tóth Béla „A beszélő kert“-rö ir tréfás bondomiával és zamatos magyarsággal török mesét. Vadnay Károly distinguált tolla „Az elsülyedt asszony“-ban kellemes folyékonysággal ír meg egy szomorú és megható történetet. Bródy Sándor „Mese a tulipánról“ czím alatt bizonyságot tesz arról, hogy a naturalisták, ha még olyan fiatalok is, igen szépen tudnak mesélni és ábrándozni, ha akarják. Békefi Antal „Véröröklés“-e izmos írói tehetségnek a szüleménye. Porzó (Agai Adolf) „A hős“ czim alatt gyermekkori reminisciencziát ad a forradalom napjaiból. Justh Zsigmond „Veres kakas“ czimü rajza megrázó a maga egyszerűségében. Hevesi József néhány lapon nagy közvetlenséggel vázolja egy ősi család utolsó sarjadékának lelki állapotát a „Bob szó előtt“, mely birtokát idegen kezekre juttatja. Herczegh Ferencz, a fiatal nemzedék legkiválóbbja, remek képet fest egy festő modelljéről „A szent“ czim alatt. Kozma Andor jóízűen ir le egy vadmagyar „szegény atyafi“-t, kit a gazdag rokonok jószívűsége semmikép sem bír meglágyítani. Lipcsey Ádám a nagyvilági élet sötétségét festi biztos vonásokkal, az „Eladó lányok“ czimű elbeszélésében. Rákosi Viktor az ő számtalan pszeudo alakjainak egyikében jókedvű dévajkodással írja meg, hogy „miért nem lett ő dalárdista“. Tábory Róbert az „Arany lelkiismeret“ czim alatt érdekes elbeszélést ad egy múlt századi temesvári királybíróról. Bársony István, a remek tollú iró „Örökre“ czim alatt állít élére egy társadalmi kérdést, melyre még folyvást nincs más megoldás, mint a kard, a párbaj, s konklúziója az, hogy a nő, ha elitéli is, gyávasága miatt, azt, akit szeret, azért mégis tovább szereti. A díszes sorozatot Mikszáth Kálmán rekeszti be „Az elképzelt méz“ czimü tréfás rajzával. Egészben tehát az uj Almanach méltó utóda a korábbiaknak s beváltotta azt, amit az előbbiek ígértek. A közönség pedig fogadja jó szívvel s élvezze e kis irói gárda szellemességét, jókedvét, szivmelegségét, gazdag tehetsége hamvas gyümölcseit. 2/4 évi fegyházra ítéltetett. A kassai kir. ítélőtábla azonban a beregszászi kir. törvényszék ezen ítéletét, miután Irsay József földbirtokos, kinek nevére a váltó hamisittatott, a végtárgyaláson meg mm jelent és kihallgatható nem volt, feloldotta és Irsay kihallgatása végett uj végtárgyalás megtartását rendelte el. Irsay azonban az újabb végtárgyalásra, mely f. hó 1- re volt kitűzve, sem jelent meg, és elmaradáséit betegséggel igazolta. A beregszászi kir. törvényszék ennek folytán kénytelen volt a végtárgyalást elnapolni, de egyidejüleg a pestvidéki kir. törvényszéket táviratilag az iránt kereste meg, hogy Irsay egészségi állapotát a törvényszéki orvossal vizsgáltassa meg. Azon esetben, ha Irsay a betegséget csupán elmaradásának ürügyéül hozta volna fel, őt a miatta meghiúsult végtárgyalás költségeinek viselésében marasztalta el; dr. Vécsey Gyulát pedig, ki letartóztatva volt, szabadlábra helyezte. Bunyovi végtárgyalások sorrendje a beregszászi kir. törvényszéknél. November 23-án. 1. Szándékos emberölés bűntettével vádolt Gyurics András és társa ellen. November 24-én 2. Gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettével vádolt 11 ezer egerenezné ellen. 3. Hamis esküvés bűntettével vádolt Mascsekievics Sándor és társa ellen. November 26-án. 4. Csalás és okirat-hamisítás bűntettével vádolt Ördög János és társa ellen. November 27-én. 5. Lopás bűntettével vádolt Ondrisko Vaszily és társa ellen 6. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Talpas József ellen. 7. Lopás és testi sértés bűntettével vádolt Tóth Mihály és társai ellen . Lopás bűntettével vádolt Fábián Béni ellen. 9. Lopás bűntettével vádolt Sz iinkó József ellen. 10. Fegyelmi vétséggel vádolt Scheffer Emil ellen. Törvényszéki csarnok. — A báró Vécseyék bűnügye. A f. évi julius hó 23-án megtartott végtárgyalás alkalmával — mint erről lapunk 30. számában már megemlékeztünk — dr. Vécsey Gyula és Reich Ernő magánokirat (váltó) hamisitás bűntettében bűnösnek mondatván ki, az első 2/2, az utóbbi Beregszász, 1891. november 22. A közönségi rovata: Tekintetes Szerkesztő Ur ! A folyó hó 9-iki tüzeset alkalmából jónak találta valaki, hogy a „Bereg“ 47. számának „Hírek”" rovatában a rendőrkapitányi hivatal eljárását ez alkalomé 1 is erélytelennek, lanyhának nevezze. Minthogy azok, kik a hírlapokat hírekkel látják el, köztudomás szerint ritkán birnak szakértelemmel; minthogy a rendőrkapitányság felett véleményt csak az mondhat, ki a törvény által reá ruházott száz meg száz különféle kötelességeket s hozzá azon eszközöket ismeri, mely ezen kötelezettségek teljesítése czéljából rendelkezése alatt áll, és minthogy a már idézett becsmérelő megjegyzés különben sincs indokolással kisérve, magam szempontjából elégségesnek tartanám a hírt belüldő uraságnak egyszerűen ennyit felelni: „— — maga ezt nem érti!“ Hogy azonban a t. közönség tájékozva legyen arról, hogy a kapitányi hivatal esetrőlesetre szándékosan van rágalmazva a „Bereg“ hasábjain, utalok azon rendőri intézkedésekre, melyeket a kérdéses elégett számára vonatkozólag előzőleg tettem s amelyre vonatkozó iratok nálam megtekinthetők. Aki kiváncsi, kérdezze meg Blau urat, hogy váljon „erélytelennek, lanyhának" találta-e intézkedéseimet? Hogy pedig egy tömegben levő 1000, vagy a valósághoz képest 3—400 szekérszalma rendes tűzoltóság és hozzá szükséges felszerelés nélkül sem volt megmenthető még akkor sem ha kutak lettek volna a közelben rendelkezés alatt: ez nem a rendőri közegek erélytelenségének, hanem a szalma azon különös természeti tulajdonságának róható fel, hogy nagyon szeret égni s ilyenkor nem igen tűri maga mellett még az oly bátor embereket sem, mint a hírt beküldő uraság. Már a jó öreg Aesopus megírta azt, hogy Jupiter két tarisznyát akasztott nyakunkba az egyiket a magunk, másikat a mások hibáival rakta meg, amazt hátul ezt pedig elől rendelte viselni. Ugyan kérem hirhordó uraság csalja meg Jupitert! Cserélje meg egyszer a tarisznyákat! Nem bánja meg s talán elhagyja rosz szokását! S még egy kérésem van : igyekezzék nekem alkalmat adni, hogy személyesen győződhessék meg arról, hogy nem vagyok erélytelen.“ Beregszász, 1891. november 17. Balás, rendőr-kapitány. Igen találóan mondja Aesopus, hogy hibákkal vagyunk megrakva és saját hibáink iránt elnézők szeretünk lenni. Saját hibáinkat mások kára nélkül azonban bátran hordhatjuk a hátulsó tarisznyában, de nem úgy az, kinek hibái esetleg egy egész város fennállását, közbiztonságát veszélyeztetik. Szívesen hajolunk meg a rendőrkapitány úr szakértelme előtt, melyet itt működése alatt elsajátíthatott, de a fen forgó esetben nem szakértelemről van szó, hanem érésről, még pedig oly erélyről, mely nem aktákban nyilvánul, hanem melynek eredménye tettekben, a végrehajtásban keresendő. Abból vajmi kevés hasznunk van, ha a rendőrkapitány úr valakit pénzbüntetésben marasztal el, de annál nagyobb kárunk lehetett volna abból, hogy a szalma el nem hordatott. Hogy pedig az élő szalma meddig közelíthető meg, azt a rendőrkapitány úr csak azon esetben állíthatná, ha oly közel állott volna ahoz, mint az általa neheztelt hirünk írója. Azon állításunkat pedig, hogy a tűz kiütésekor a szalma tekintélyes része megmenthető lett volna, annál kevésbé cáfolhatja meg, mert akkor, midőn a helyszínére érkezett, már az egész szalmatelep lángban állott. Szerk. Isis iaiisi§iajisigiaiiHisrajisisjaiii isisei ismei isisei Isise IsieeIIsisejH I Az 1889. évi párisi világkiállításon aranyéremmel 15 kitüntetve. A SZÉTRONCSOLÓ TORD-TRIPE kiirt patkányokat, egereket és vakondokat a házi állatok legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül. Ezen szer teljesen ment arzén, strychnin, phosphor vagy egyéb házi állatokra káros alkatrészekig től. — Egy csomag 50 kr. — Könnyű kezelés ! [a Biztos siker! Használati utasítás: patkányoknál nedves !Új kenyérszeletekre a por kis mennyiségben ráhintettik; vakondoknál a por hernyókkal vagy varagott hússal kevertetik. 1 Kapható Beregvármegye részére: 1 .^Trier ZEZárolyi kereskedésében | Beregszászban. JölfG!JöI51fgJnl51fgiBl51fgjQl5]fgJ515nfö1fBJBl51fBIil51 f pnBrrglíBJBl51fBI5151fBJB151fH**************** &&&&&&&&&&& HST-^GrST JsJtt mindennemű kárpitos- és asztalosbútorokban. Szállodai, fürdői és menyasszonyi kiállítások jutányosan elfogadtatnak és gyorsan eszközöltetnek. GLUCK LAZAR első magyar BÚTORRAKTÁRA BEREGSZÁSZBAN namény-utcza 504. száma. és előszoba-berendezéseket; ágybetétek, vasi* í* I******I* 1* * * Ajánlja jól berendezett nagybani és kicsinybeni bútor-raktárát, konyhabútorok, tükrök, gyermekkocsik, lószőr és tengerifa-matraczokat a legolcsóbb árakon. 33ia,tor- és lárpitos fa,vistással a legjobban eszközöltetnek:. 8—12 Csomagolások felvétetnek. m ä ä, ai íVt wí ÜK A ÜK ÜK m ÜK iK Ä a Ä «I Ä ÜK Ä Ä Ä ÜK ÜK m Ä 1K ÜK flSk Ä Ä m ^ A ÜK ä Ä Ä ® ÜK A m a a a a a a a ÜK KT BEREGSZÁSZ,HALADÁS* KÖNYVNYOMDA, 1191, ** *