Az Őslakó, 1933. április-július (8. évfolyam, 16-28. szám)
1933-04-16 / 16. szám
• Az őslakó« Podk. Rus magyarsága, őslakossága jogainak, érdekeinek harcosa és szószólója. Tiszteli mindenki meggyőződését, nemzeti és vallási érzését. Hirdeti a nemzetek, felekezetek, társadalmi osztályok közötti megértés és béke szükségességét, de vétót kiált az igazságtalanságnak és elnyomásnak, hangot ad az elnyomottak és igazságtalanságot szenvedők jajjának. Felelős szerkesztő: R. VOZÁRY ALADÁR Szerkesztőség: KoSSUth-UCCa 1. 16. szám MN évf. POLITIKAI ÉS TÁRSADALNlI HÍRLAP. Mukacevo—Munkács »Az őslaka$› jelszava: Igazság és egyenjogúság. Küzd az igazságért és egyenjogúságért tiszta s törvényes eszközökkel, a magyar újságíráshoz méltó hangon. Az egyénnel csak a köz szempontjából foglalkozik. A családi és magánélet küszöbén át nem lép. — Egyéni célok és érdekek szolgálatában nem áll. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Szünstelt Kör könyikenskedést F9 u. 24. könyvnyomdája Püspök u. 2. Telefon 18. ROVÁS A német hivatalos lapban megjelent a rendelkezés a németországi államhivatalnokok fajiságának, fajtisztaságának megállapítására vonatkozólag. — Aki gyanús fajiságában, azt fajkutatási eljárásnak vetik alá. — Az utódállamok területén élő magyarság előtt nem úl ez a fajisági, fajkutatási teória. Ez az a segédeszköz, mellyel több országban a magyarságot, számát gyengíteni akarták és akarják azáltal, hogy a nem magyar nevű magyarokat igyekeznek kiszakítani a magyarságból, mint nem magyarokat, hanem erőszakkal — persze a magyarság által — elmagyarosítottakat. Így akarnak pl. Petőfiből, Madáchból, Kossuthból szlovákot csinálni. — A német kulturnagyságnak nem válik díszére, hogy balkáni államtól, pl. Romániától tanul. A budapesti büntetőtörvényszék Méhestanácsa előtt a múlt hét egyik napján egy, a zsidófelekezet elleni izgatással vádolt fiatalember állott egy cikke miatt. — A fiatalember a bíróság előtt többek között azt hangoztatta, hogy cikkének a zsidók ellen irányuló kitételei a magyar nép boldogulását kívánták szolgálni. — Erre Méhes tanácselnök a következőket válaszolta: — „A revízió a magyar nép boldogulása szempontjából sokkal fontosabb, mint az, (az antiszemitizmus) amit önök hirdetnek, mely csak kárára lehet a legnagyobb magyar ’érdeknek !“ — A legközelebbi napokban lesz Washing,tonban a iMiTirr^n?tf j;r~ -ci:'.jaLinely..,f Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország diplomáciai, külpolitikai képviselői vesznek részt, hogy megmenteni, a háborútól megóvni, gazdaságilag új életre kelteni próbálják meg a világháborúval és békéivel tönkretett világot. — A konferenciát Roosvelt, Amerikának új s nagynak készülő elnöke kezdeményezte, — talán azért, hogy azt, amit nagyrészben egy amerikai elnök elődje rontott el, szintén Amerika elnöke hozza rendbe. — A nagyhatalmak konferenciájára nem nyert meghívást a magát nagyhatalomnak deklarált kisantant. — Románia és Lengyelország képviselete Washingtonban érdeklődött, hogy megjelenhetnek-e a konferencián, de kérdésükre a válasz elutasító volt, mondván: a nagyhatalmak dolgát nem akarják a kis államok dolgaival megzavarni. — Később módosították e választ azzal, hogy megjelenhetnek a konferencia színhelyén a kis államok képviselői is, de csak — meghívás nélkül. — Mit ér a sziveslátás ígérete, ha nincs a sziveslátásra — meghívás?! A csehszlovák szociáldemokraták kétféle „egységfrontja“ Kárpátalján. A csehszlovák szociádemokraták mesterek abban, hogy miként lehet egyszerre két lovon ülni egy embernek egy nyereggel. — A csehszlovák szocid/demokraták kárpátaljai szervezete egyszerre két „egységfrontban“ van benne. — Az egyik: a kommunista-szocid/demokrata egységfront, — a másik: a cseh kormánypártok kárpátaljai képviseletének koalíciós egységfrontja. Dolgozik a kárpátaljai cseh pártok kormánykoalíciós egységfrontja. A cseh kormánypártok kárpátaljai koalíciós egységfrontja nagy és állandóan gyülésező munkában van. Az első ülésükön kimondották, hogy tiltakoznak a revízió ellen, hogy Kárpátalja az orosz népé és nem a magyarságé, hogy Bacinsky, Zajic, Curkanovic, Husnaj, Sverecky és Prokop vérükkel is megvédik Kárpátalját. Második gyűlésükön megállapították: Beszkyd kormányzó nem dolgozik, Beszkyd kormányzó,a fent felsorolt urakkal nincs jó viszonyban s nem keresi az érintkezést, Beszkyd kormányzó nincs benne a kárpátaljai koalíciós munkában (vetőmagakció, téglakartell, romániai dohány, kukorica stb.), tehát a kormánynak el kell ejtenie Beszkid kormányzót! — Hogy a cseh koalíciós pártok kárpátaljai vezetőinek egységfrontja arról is tanácskozott volna sürgősen eszközölt tanácskozásain, hogy miként enyhítsék a ruszinság ínségét, nyomorát, a munkanélküliséget és keresettelenséget, — nem tudunk. — Úgy látszik, ez számukra nem mindenekelőtti probléma! „A magyarságnak nem kell kapkodnia Az a szellem, mely egy politikai párt szélsőséges elemei által Németországban uralkodóvá lett, kezd a német határokon túl csapni s terjedni azok körében, kik telítettek az antiszemitizmussal és bizonyos okokból csak tartózkodnak annak kifejezésétől. Nincs nap, hogy ne hallanánk újabb híreket arról, hogy itt is ne lenne hatásuk a németországi antiszemitáskodásoknak, hogy egyesek ne szimpatizálnának azzal s ne volna hajlamuk magukat abban kiélni. Aggódva figyeljük ezeket a jelenségeket, mert tudjuk, hogy alaptermészetén senki sem tehet erőszakot. Másrészt azonban megnyugtató ránk nézve, hogy e jelenségek, az egyelőre hallgatólagos és elfojtott törekvések nem a magyarság köréből fakadnak. A magyarság nem rágalmazható és nem vádolható azzal, hogy a németországi eseményekkel szimpatizálna, hogy a németországi események hasonló felfogásra hajlamossá tennék. Nagy érdeke a magyarságnak, hogy ez továbbra is így legyen. A németországi antiszemitáskodások következtében ugyanis, mint látjuk, a nénisség és Németország ellen a gyűlöletnek jóságos óceánja árad. Látjuk, hogy még az.anlisz»síta mentalitású, vagy a zsidósággal egyébként m) dalában nem törődő országok, nemzetek, kül^kc c 5-ok^j«mny-t mire sietnek ebben a vonatkozj^^Naf^^rsrf \ "ellen fellépni. Neny a’ rdi !, hogy minél ngy^ai#f kárára refegenek a németségnek, " hogy a maguk nemzeti és gazdaságpolitikai céljai és törekvései érdekében kihasználják a németség és Németország-ellenes világhangulatot! A megtépázott és megszaggatott, de a most már joggal jobb napokat váró magyarságnak nem szabad olyasmit cselekednie, hogy az ártson nagy törekvéseinek, hogy azt a minden oldalról ellene leselkedők, a vád és rágalomhadjáratra a magyarság ellen mindig készen állók a maguk céljai és törekvései érdekében kihasználhassák. A magyarságnak nem szabad sem egészében, sem egyéneiben okot és lehetőséget szolgáltatnia arra, hogy újabb rágalomhadjáratot zúdíthassanak ellene, hogy azt a vádat szegezzék törekvéseivel szemben: nem kérhet igazságot, jogot, egyenjogúságot a maga számára az, ki a maga szűk körében igazságtalan, jogfosztó, ki az egyenjogúságot másokkal szemben megtagadja! Jól esik ma hallanunk a zsidó vallású, vagy zsidó nemzeti felfogású személyek részéről azt, hogy az összeomlás, a forradalom, a bolsevizmus utáni Magyarországon meg lehetett érteni az egyesek részéről felburjánzott antiszemitizmust, annak lehetett lelki, érzésbeli magyarázatát találni és adni, de soha hivatalosan a magyar kormányzat, a magyar állam tényezői antiszemita megnyilatkozásokat nem tettek, soha hivatalos kormányintézkedés a zsidóság ellen nem történt és hogy az idők múlásával a forradalmi hangulatok hullámzása megnyugtatóan és megbékéltetően elsimult, már emlékei is kezdenek felejtettekké válni. Vigyázni kell tehát nagyon, hogy azt, amit az idő s a magyar politika vezetése feledtetett és meggyógyított, ne lehessen újból feleleveníteni. A magyarságnak semmi oka sincs arra, hogy bármit is átvegyen, megtanuljon a mai németországi eseményekből. A magyarságnak lelkivilága, magatartása, hangulata egészen más mint a németeké. Nagyon helyesen mondotta a magyar kormányzás mai vezére: a magyarságnak nem kell idegen ideák s minták után" kapkodnia idegen ideális minták után, — a magyar irányadó eszmék nem lehetnek idegenből átplántáltak, hanem csak a magyar földből fakadók ! A német nemzet nagy, hatalmas és gazdag ma is. Kultúrája, ipara, pozíciója a nemzetek életében és körében nagyobb mint a magyarságé, óriás a mienkhez képest, de azért politikában nincs mit tanulnunk, átvennünk a németektől. A mi alkotmányos érzésünk és életünk kezdettől fogva való, — a magyar nemzet körében sohasem volt talaja annak a hűbéri rendszernek, mely a németek (és franciák) középkori életében uralta az embert, — a németeknek nincs sem Széchenyijük, sem Kossuthjuk, sem Deákjuk (ha vannak is szellem óriásaik), mert a szabadság érzésnek, alkotmányos életnek és politikának a németség körében soh’se volt olyan vitalitása mint a magyarság, a magyar nemzet életében. — A német soh’se volt igaz barátja a magyarnak. Szent Istvántól kezdve az első magyar királyok alatt örök harc volt a német császárkirályok és Magyarország között, hogy a magyarság önállóságát megtarthassa, hogy Magyarország ne kerüljön a német császárok hűbéruralma alá. A Habsburgok is németek voltak (ha nem is poroszok, birodalmi németek) és különösen azóta, amióta a bécsi császári udvari levéltár hozzáférhetővé vált, tudjuk, hogy az osztrák-német Habsburg uralom annak idején nagyobb kárára volt amagyarságnak, több vér és vagyon áldozatot vett a trófgyárságtól,mint a török járom. — Talán a világháborút is szerencsésebben úsztuk volna meg, ha nemzetünk nem sodródott volna annyira bele a német szövetségbe, vagy ha a magyar jellem engedte volna, hogy idejekorán szakítsunk azzal. — Akik a háborúban közvetlenebb érintkezésben voltak a németekkel, tudják, hogy milyen öntelt, visszataszító modorral kezelték a magyarságot, a magyar katonát. — Ma pedig hallunk német hangot, tudunk egy német tervről, mely a németség határait a Balatonnál hirdeti s kívánna végződni! Minden gondolkozó magyart önmagának kell meggyőznie arról, hogy a német eseményekkel a magyarságnak nem lehet közössége, hogy a német eseményeket és politikát a magyarság számára sem ideálnak ne tekintsük, sem követésre, vagy utánzásra méltónak ne találjuk. A magyarság minden egyes tagjának ma különös józansággal és megfontoltsággal kell haladni a jövő útján. Ez a józanság és megfontoltság pedig azt parancsolja, hogy óvakodjék minden magyar olyan megnyilatkozástól és cselekedettől, mely kárára lehetne a legcsekélyebb vonatkozásban is a magyar érdekeknek, melyet elleneink a maguk céljai, a magyarság ellen irányuló, a magyarság boldogulását gátolni akaró törekvései érdekében kihasználhatnának! A meggyőződés különféle. Természetes, hogy vannak magyar antiszemiták is (a pápa, a hercegérsekek, püspökök megnyilatkozásai, vagy pl. Balthazár püspök felfogása ellenére is), de, ha ezek igazán magyarok (mint ahogy azoknak kell lenniök), akkor ma nekik is az a kötelességük elsősorban, hogy a meggyőződésüket semmi esetre se éljék úgy ki, hogy az nemzetüknek, nemzeti érdekeiknek kárt okozó legyen. Az antiszemitizmus még sokáig fog élni az emberek körében a haladás ellenére is, de az antiszemitizmusnak is fel kell emelkednie arra a nívóra, melyet a XX. századnak kellene reprezentálnia s ez semmiesetre sem lehet pogrom, terror, uszítás, véres, embertelen, középkori vagy balkáni tónus és cselekedet. Április 15—16. Városi mozi A szezon legjobb és legújabb német operettje Csábítson el, kérem Főszereplők Liane Haid, Georg Alexander, Szőke Szakáll. Fülbemászó zene. Világvárosokban hónapokon át fut nagy sikerrel. Ha feledni akarja baját, ha szórakozni, ha szívből kacagni akar, okvetlen nézze meg ápr. 17-18-án Zoro és Huru legújabb katonakomédiáját Lépésről lépésre Ápr. 19. Marlene Dietrich, Fritz Kortner Asszony, aki után vágyódunk Ápr. 20—21. Volgahollós Némafilm népelőadás.