Bereg, 1880. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-12 / 37. szám

37. szám. Beregszász, 1880. szeptember 12. Vl-lk évfolyam. Előfizetési díjak: "Egész évre . . . . 4 írt. © Félévre....................2 írt. © gi negyed évre ... I írt.­­ Szerkesztőség: 0 Hová a lap szellemi részét illető 0 közleményeit küldendők: SP Beregszász, Árok-utcza 43. sz. x © ------- $ 0 Kiadóhivatal: 0 rt. Hová az előfizetési és hirdetési X m it u cl i T\ » » 100­ © díjaké reclamátiók intézendők: '1 Itp t\ 11 A 11111 I MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. BEEEG­, és MEGYEI ERDEEU HETILAP. 1 Nagy wiVnyomdijaGyula | MEGYEI KIRI TANFELÜGYELŐSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. --------------+»*+•------------­Hirdetési díjak: Minden 50 szónál kisebb­­ hirdetésnél 50 kr., 100 szóig a 1 frt, stb. aránylag.­­ BÉLYEGDÍJ: Minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. Hirdetések s a nyilttérbe szánt 41 közlemények készpénz fizetés mellett fogadtatnak el. Nyilt tér sora 20 kr. 0Egyes szám 10 kr. Nihilismus. (Folytatás és vége.) Ha a politikai tért odahagyva, a köz­­társadalmi, családi és egyéni élet terére megyünk át, vigasztaló képeket itt is vajmi kevés számmal találunk. Határozott czél és irány nélküli terv­­telen tengődés itt is egész tevékenységünk. A közélet terén fáradhatlan munkás­ságuk s ön­feláldozó működésük által ki­tűnt jelesek érdemeinek elismerése, méltány­lása nem tartozik jó tulajdonságaink közé; éltükben kevesek ismertetnek el a közügyek előmozdítása körül jelesek gyanánt, de igen gyakran megtörténik az, hogy önérdek nél­küli buzgalmuk, fáradozásuk félremagya­­ráztatik s ellenszenvvel kell tal­álkozni­ok; az általános közöny gátló szirtjeinek le­rombolása közben a jó czél mellett har­­czolva a gyarló emberi véges erő és aka­rat végre kifárad, feladja nagy terveit, visz­­szavonul a tevékenység teréről, miért igye­kezzenek egyes csekély számú jobbak e köztársadalmi nih­ilizmus ellen küzdeni; mi­ért áldozzák fel a közczélokért egész éle­tüket, melynek máskülönben talán minden percze örömöket szerezhetne számukra, vagy legalább a csöndes béke nyugalmát nyúj­taná?! .. Ily körülmények miatt pang minden közügy. Pezsgő élet helyett hangtalan, si­vár közöny moha bontja be a jobb sorsra érdemes tért, a jobb jövő biztosításának egyik leglényegesebb forrását. Milyen lesz köztársadalmi életünk jö­vője, ha e nihilisztikus áramlat megszünte­tésén mindnyájan közakarattal nem műkö­dünk ?.. .... A jelenkori családi élet ecsetelé­séhez értünk. Áldott intézmény ez, maga­sabb szempontból tekintve, s azon letöröl­­hetetlen ragyogó zománczot képzeletünkkel rája festve, mely zománcz nélkül pedig az czéljának meg nem felel. És a mostani családi életszövetkezése­ken legnagyobbrészt mindjárt szembetűnik e zománcz hiánya. — Festett képek, ábrán­dos vagy önző érzelmekből származott, és nem reális alapokon nyugvó, tehát egész életre nyugalmas békét, valódi, a szó leg­nemesebb értelmében felfogott családi éle­tet nem biztosító szövetkezetek azok. A köztársadalmi életben nyilvánuló nihilizmus megölte a családi élet nemesebb irányát is. — Pillanatnyi szeszély, egyéni érdek alkotja azt legtöbb esetben. — Száz közül egy van, hol az őszinte szeretetből kifolyó, állandó egyetértés képezi a családi életre való szövetkezés alapját. — Egyet­értés és szeretet nélkül pedig nincs családi élet, vagy ha van, és megtüretik, az csak kényszerűségszülte állapot. Kényszerűségszülte állapot pedig ejt­het-e méhében valami jót? A kötelék előbb-utóbb türhetlenné vá­­likj­a vagy megszakad, vagy természetelle­nes helyzeteket, kimagyarázhatatlan állapo­tokat hoz létre, a­miből pedig köztársa­dalmi és családi tekintetben a családalkotó elemeknek semmi előnyük nincs. Tehát itt vagyunk ismét a semminél, a nihilizmusnál. .... Tekintsük meg most már a köz­társadalmi és családi élettől különváltan az egyéni életet. A semmi kötelék által nem korlátozott egyén függetlenül intézkedhetvén sorsa fe­lől, saját akaratából szabhatván meg egyéni tevékenységének irányát, határát és czél­­ját, talán főtörekvését odairányozza, hogy életének legnagyobb részét magasztos esz­mék, általános társadalmi érdekek előmoz­dítására használja fel?.. Csalódás az egész! Hisz ez esetben az emberi természet a tökéletesség fokán állana, már­pedig az írás és a köztapasztalat szerint az emberi természet gyarló. Miért kívánnánk hát tőle lehetetlenséget ?.. Igen, gyarló. És gyarlóságát legna­gyobb mértékben azáltal mutatja ki, hogy egész tevékenységének központja, szerete­tének kizárólagos tárgya csupán saját sze­mélye, az imádott én. Mit aztán a közérdek az ily önmagá­ban elmerült egyénnek? Minden nagyobb és kisebb eseményt saját érdekei szempont­jából birál meg s vesz ő figyelembe. Istene önmaga, morálja az önzés. S mig közczélra fordított működésé­vel tevékeny tagja lehetne az emberiségi magasabb érdekek előmozdításán buzgólko­­dók seregének: igy önmagába vonulva s oly kis tárgyra szorítva egész gondolkozási és foglalkozási körét, mint a mily kis pont egy egyén az összemberiséggel szemben, számításba sem vehető tényezővé, egy sem­mivé törpül össze az egyetemes társada­lomra nézve. Magasabb morális forgalmak és elvek nem vezérlik. Minden semmi körülre. Csak ő maga valami, a­ki pedig tulajdonképen, ily élet elvek mellett, igazán semmi. Változtassuk meg már valahára a világ ábrázatját! A semmiből, a czéltalan törekvésekből, a közönyből, az önző törek­vések sorából emelkedjünk fel a legmagasz­­tosabb értelemben vett emberiségi közérdek, határozott munkássági irány, minden irány­ban mutatkozó közérdekeltség magaslatára, és akkor elenyészik a társadalmi ni­hilizmusnak nem csak létjoga, de esz­méje is, teljesen.­gy. Néhány szó az ármentesítő társulathoz. A beregmegyei ármentesítő társulat választmánya 1. év augusztus 16-án tartott gyűlésben a töltés­emelési munkálat árlej­tésére jelentkező pályázók közül az egyes vállalkozók ajánlatait el nem fogadta, mi­vel csekély per szent leengedést tettek, az egyes községek ajánlatai pedig szabálysze­­rű­tlen okmányok miatt nem voltak tárgyal­­hatók, mi leginkább onnan eredt, hogy az egyes községek a pályázati feltételek iránt nem voltak eleve kellőleg értesítve és fel­világosítva. Elhatároztatott tehát, hogy a töltés emelési munkálatot a társulat házilag fogja kiépíteni és pedig mindjárt az aratási szor­gos munka bevégezte után következő mun­­kacsökkenési időszakban. És ime ennek már majd­nem egy hó­napja,­­a­mikorra azt hittük, hogy a negy­ven napra tervezett töltés emelési munká­latnak alig lesz hátra egy negyedrésze) s a munkálat rendes folyama még most sincs megkezdve, holott a tiszaparti községek munkabíró lakosai várják lesik és szorgal­mazzák a munka megkezdését, kijelentvén, hogy a választmány által meghatározott díjért készek dolgozni 15 — 20 napi vára­kozásra is, míg t. i. a társulat által meg­szavazott 40 ezer frt állami kölcsönnek másik fele a kormánytól megérkezik. A munkálat megkezdésének semmi ko­molyabb akadálya nem volt. Targonczája van a társulatnak 800 darab körül, a­mi pedig tökéletesen elég, a meglévő deszka készlethez keveset kell szerezni. A munka­szerek kijavítására, kipótlására s a munká­lat megindíthatására még készletben van, a községek munkabérekért várni készek, a társulatnak személyzete a felügyeletre annyi van, a­mennyi még soha sem volt, az idő a munkálatra a lehető legkedvezőbb. Hogy ily körülmények között miért lett elhalasztva a soha vissza nem hozható legkedvezőbb idő? a munkaszerszámok ha­ladéktalan kijavítása, a felemelendő terü­leteknek mérnökileg eszközlendő kiléc­ezése s a munkálat megkezdése helyett miért hirdettetett szeptember 3-ra egy másik gyű­lés a pályázat kihirdetése nélkül beérkezett újabb ajánlatok tárgyalása végett, annak csak az elnökség és igazgatóság a meg­mondhatója. A szeptember 3-án beérkezett ajánla­tok közül Kiss Ferencz t.-szalkai lakosé volt a legfigyelemre méltóbb, ki 7% leen­gedés mellett ajánlkozott a munkát meg­tenni úgy, hogy hatezer frt értékig előle­­gesen is teljesít munkát, míg a pénz leér­kezik, a többi munkát pedig azután készíti el. A választmány többsége azonban az ajánlatot el nem fogadó­s előbbi határoza­tának végrehajtására utasítá az igazgató­ságot , s ez véleményünk szerint nagyon helyes, mert hogy a házilag eszközlendő kiépítés a társulatra nézve előnyösebb, ki­tűnik a következő rövid számításból. Az összes töltésemelési munkálat 68,1127 köbmétert tesz, mely a mérnöki árelemezés szerint Halábornál köbméterenként 42 kijá­­val, Gergelyinél 44 kijával, egy eob n­eij­e­­ken 31 1/2 kijával számítva 72614 írtba kerülne. Ezen munkálatot az egyes közseg

Next