Bereg, 1893. (20. évfolyam, 1-54. szám)

1893-11-12 / 47. szám

BEREG Beregszász, 1893. november 12. 47. szám. XIX. évfolyam. Hivatalos közlemények. 200. E. B. sz. Felhívás az erdőbirtokosokhoz. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. ministérium a belföldi famagvaknak óhajtván érvényt szerezni, illetve a hazai erdőbirtokosa­inknak az általuk szükségelt mag jó és megfe­lelő minőségben leendő olcsóbb megszerezhetését elősegíteni; másrészt a magban bővelkedő bir­tokosnak új értékesíthetési forrást nyújtani, s egyidejűleg az újra erdősítéseket előmozdítani akarván, folyó évi 34017. számú magas intézmé­­nyével elrendelni méltóztatott, miszerint évente a felesleges, tehát eladás tárgyát képező külön­féle famagvak feljelentessenek. Hogy ezen nagyfontosságú feladatnak meg­felelni lehessen, felhivatnak a vármegyebeli erdőbirtokosok, hogy esetleg eladható bármely fajú famagvaikat, a termelési helynek megneve­zése mellett, az ungvári kir. erdőfelügyelőségnél minden év legkésőbb augusztus végéig bejelent­sék s egyidejűleg czimüket pontosan megjelöljék. Beregvármegye erdészeti bizottsága. Beregszász, 1893. évi október hó 18 án. Az erdészeti biz. elnöke: Lónyay Sándor, főispán. Valamennyi főszolgabírónak és a két város rend. tanácsának. 19129. sz. Körözés végett tudatom, hogy Szt-Miklós község kerülője az országúton egy 12 éves szürke kocza sertést bitanglóban talált, melynek ha igazolt tulajdonosa f. hó 27-ig nem jelentkeznék, az a jelzett napon Munkácson a szolgabirói hivatalnál nyilvános árverés utján el fog adatni. 19141. sz. Tudatom, hogy Zsónafalva köz­ség bírája egy szőke szőrű 1/1 éves kocza ma­­laczot talált, melynek ha igazolt tulajdonosa f. évi november hó 27 ig nem jelentkeznék, az a jelzett napon Munkácson a szolgabirói hiva­talnál nyilvános árverés utján el fog adatni. 19174. sz. Tudatom, miszerint Lakatos Jó­zsef m.-kaszonyi lakos várogvető czigány f. évi augusztus havában igazolási jegyét elvesztette 19295. sz. Tudatom, hogy Fricker József alsó-schönborni lakos folyó évi október hó 2- án Munkácson egy kitöltetlen és Fricker József mint elfogadó, Pecza György kibocsájtó és Fricker Éva forgató nevek aláírásával ellátott váltót elveszített. 19140. sz. Tudatom, miszerint Buttykay Ferencz m.-kaszonyi lakosnak Hetyen község határában lévő gulyájából egy 7 hónapos, szőke szőrű, jobb hátsó lábán B. F. jegyű borjúja elbitangolt. Beregszász, 1893. évi november hó 7-én. Joloszty Gyula, alispán. IRODALOM. Az Atheneum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 12-ik füzet. Nagyobb részét Széchy Károly, a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténet tanárának dolgozata foglalja el Zrínyi Miklósról, a XVII. század e nagy alakjáról, ki mint hadvezér és politikus, költő és hadtudományi író egyaránt kivált kortársai közül. Széchy tanulmánya felöleli egész működését, oly széleskörű tudással s oly mélyreható ítélettel méltatván azt, hogy e dolgozat min­denkor számot fog tenni a Zrínyi irodalomban. A füzet második czikkében Rupp Kornél, Gyöngyösi és Liszius László czím alatt még csak Gyöngyösi életé­ről szól, összegezvén a kutatások eddigi eredményeit. A füzetet számos szövegillusztráczió díszíti u. m. E­s­­terházy Miklós nádor arczképe, a Csáktornyai vár, a Szigeti veszedelem czim képe. Szigetvár a XVI. szá­ Az Almanachról.* Nagy volt egy időben a panasz a magyar írók közt, hogy sehogy se tudunk irodalmi sza­lont alakítani. Holott minden kultur nemzetnek van is, volt is már réges-régen! Teszem olyant, mint a párisi »Hotel Rombouelet« kétszáz év előtt, vagy Berlinben e század elején Varnha­­gen asszony estélyei, amelyeken a szép lelkek összejöttek és egy csésze thea mellett megálla­pították, hogy mi lesz a következő évben az eszthétikai divat. Három év előtti irói enquete­­ket is tartottak egy nagyon előkelő s épp olyan művest, mint fennkölt lelkű úrnő elnöklete alatt, a­melyben fölvetették és megvitatták azt a kér­dést, hogyan lehetne a magyar irodalomnak a szalont megszerezni? Kevés híja, hogy ki nem írtak pályadíjat a kérdés sikeres megoldására. Hanem azért valamennyi író, az egy Mikszáthot kivéve, a­ki a »Kis pipa« mellett volt, hangsú­lyozta a szalon létesítésének szükségét. Igazán kár, hogy nem tűzték ki akkor azt a pályadíjat! Biztosra veszem, hogy elnyertem volna a csengő aranyokat. Mert én tudom, hogy van már irodalmi szalonunk. Lehet hogy Mik­száth is tudta, és csak azért szólt a »Kis pipa« mellett, mert ott készült hat év előtt az első magyar irodalmi szalonnak tervrajza. Ott be­szélték meg ő és Wolfner egy töltött-káposz­tás estén az „Almanach“ kiadásának eszméjét. Hogy ki írjon bele, milyen legyen a terjedelme és külalakja? Ez a töltött-káposztás est a »Kis pipá«-ban nevezetes marad majd a magyar iro­dalomban, mert neki köszönhetjük az Almanachot, az első magyar írói szalont. Tizenöt-tizenhat író jön össze minden esz­tendőben és elmondja nézetét arról, hogy mi a szép és a jó. Elmondja pedig olyformán, hogy nem dobálódzik szépészeti jelszavakkal, nem vi­tatkozik irányok fölött, hanem egyszerűen be­nyújtja a maga kész programmját egy csinos és gondosan kidolgozott beszély alakjában. A kö­zönség átveszi a tizenhat programmot és kiki a maga ízlése szerint kiválasztja magának azt, amely legjobban felel meg egyéni hajlamainak. A romantikus, Jókaira esküszik, a finom humor barátja Mikszáthot élvezi, a modern íróknak kedvelője választhat három-négy író közt, sőt még az sem marad árván aki a »haut gout«­felé hajlik, mert ilyen is akad diszkrét formában az Almanachban. Az idei irodalmi szalont vagyis Almanac­hot, Mikszáth Kálmán nyitotta meg olyan elő­szóval, melyet ha csupán szellemesnek monda­nánk, vétnénk értéke ellen. Gyönyörű hasonlat­ban mondja el, miért nem kell már a közönségnek az Almanachot ajánlani, s a mellett pompásan cseveg az irodalmi irányokról. Ez az előszó ha­sonlít az igazi szalonok előszobáihoz, ahol annyi a műkincs és a látni való, hogy alig tudunk tőle megválni. Belépvén, a magyar irodalom atyamestere, Jókay Mór fogad. Elvisz magával az ideálok világába, a­hol állandó az ő tanyája és regél nekünk jó emberekről, akik szépek is, hőslelküek is, s amellett örökké ifjak. Mint ad­. Almanach az 1894. évre. Szerkeszti: Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár, IX. évfolyam, III. és IV. kötet. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 1 fzt. varjas gavallér szép asszonynak adja át a szót: Szabóné Nogáll Janka, a­kivel az Almanach-ban most legelőször találkozunk, mond el Jókai után egy kis mesét a gyermekszobából, mely olyan bűbájos, hogy csakis szerető anyai szívből fa­kadhatott. Aztán jön az Irodalmi szalon­ban szintén mint homo novus Pekár Gyula, az Arany János szobor Toldi alakjának eredetije, és föltárja előt­tünk egy modern ember lelki világát. Finom pszichológia és éles megfigyelés kötik le hallga­tóságát. Követi őt a modern »Ezer és egy éj­szakák« költője, Tóth Béla, a­kinek lelke örökké ott van keleten és most is hozott onnan egy ragyogó fantáziával megalkotott történetet Or­­bonos Rab István uramról, aki nagy kalandor volt az Úr színe előtt, de csíny­tevéseit annyi ügyességgel és szeretetreméltósággal végezte, hogy szívesen megbocsátunk neki. Tolnai Lajos mély hangja váltja föl a Tóth Béláét. Kissé ke­serű az, amit mond, de egészséges mint az igaz­ság. De ha ő komolynak csaknem komor, annál vigabb és pajkosabb Murai Károly, akinek tör­ténetei már úgy vannak megírva, hogy csakha­mar csábítanak az eljátszásra. Szakasztott el­lentéte Justh Zsigmond, a­ki arisztokratikus ma­gaslatról nézi az életet, míg a nyomában járó Szomaházi István mint a méhecske virágról vi­rágra repdes és majd a régi aktákból keres ki zamatos históriákat, majd meg a­­ Lipótvá­rosnak teszi a szépet. Kozma Andor a tőzsde­világból rajzol egy képet, amely tragikus kime­netelű, de nehogy nagyon is elszomorodjunk, Rákosi Viktor, az örökké vig Sipulus kac­agtat meg egy szerelmi kalandjának elmondásával. Tábori Róbert is a gyermekszobából regél, és története azt a benyomást teszi, mintha az el­beszélő maga átélte volna. Beniczkyné­ Bajza Lenke, a nők kedvelt elbeszélője után, Herczeg Ferencz jön, a­ki éles, csaknem maró gúnynyal mutatja ki, hogy mily ellentét van elvek és té­nyek közt. Egy fiatal ügyvéd a hőse, a­ki drá­mát ír a pénz hatalma ellen és esküvője napján vissza akar lépni, mivel a kialkudott hozomány­ból néhány ezer forint hiányzik. Miután még Békefi Antal, a törvényszéki históriák kitűnő írója megold egy lélektani problémát, Mikszáth Kálmán, a szívélyes házigazda mondja el a maga mondókáját. Övé volt az első szó, övé az utolsó is, s ugyanaz a kedves hang, amely belépésre főszóllított, el is búcsúztat. . . . íme, kedves olvasó, az irodalmi sza­lon, — vagy ha jobban szeretik a már megszo­kott kifejezést: az Almanach 1894-re. Az ára dí­szes vászonkötésben 1 frt. Egy tisztességes háztól való éltes korú magyar nő, a ki min­den foglalkozást jól ért, alkal­mazást keres. — Bővebbet a kiadóhivatal. 3­3 Tisztességes családnál két hiva­talnok bútorozott lakást, esetleg tel­jes ellátást keres. Levelek a feltételek megjelölésével H. S. G. S. alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. zadban a híres északi híd és erődítmény, melynek el­foglalásához Zrínyinek oly nagy dicsősége fűződik, Új- Zrin vára, melyet a költő építtetett és a Zrínyiemlék a kurzsaneczi (most Zrinyi-falvi) erdőben; a második czikk­­ben eddig Gyöngyösi arczképe és aláírása. — Kü­lön mellékletül: Geleji Katona hires Öreg Graduálja s Zrínyi Miklósnak egy nagyobb alakú remek arczképe van mellékelve a gr. Apponyi Sándor-féle gyűjtemény­ből. — E szép vállalatból minden füzet ára 40 kr. Kapható minden könyvkereskedésben. Jókai Magyar Nábobjának illusztrált kiadásából a 16. (utolsóelőtti) füzet jelent meg az Athenaeumnál egy színes aquarell és számos szövegképpel. A füzet ára 40 kr. ,W­V X , WWW ,^\\^\\%.\\^\\V\\X.\XX.\\X.',\XN\\\\V\\^\\X.\\^\\^\\^\\XM­V\\XSSX.\\X\\%.\\X\\X\\V\\V\\\V\\X\\%.\\X.' Üzleti kivonat Beregszász város piaczi árjegyzőkönyvéből. — 1893. november 8. — Á­r­u­c­zi­k­k­e­k Ára írt kr. ) legnehezebb métermázsánként 6 50 Búza­­ közép . . • • • »6 40 ) legkönnyebb. .. .6 30 Kétszeres . . . .5 20 Rozs ......4 80 Árpa ........................5 — Zab.............................5 40 Tengeri ................... . . . ..4 80 Borsó........................5 — Paszuly ...................4 80 Lencse........................5 60 Köleskása...................7 — Burgonya . . . . * • • _ V . kilogramm 1 60 MarKahűs...................— 52 Disznóhus . . . .— 60 Szalonna................... . mmázsa 68— . ........................ . kilogramm — 72 Disznózsír . . . .— 80 Szesz 36 fokú . . . . liter— 90 Pálinka ................... * * »— 42 11493./1893. sz. A munkácsi járás főszolgabirájától. Árverési hirdetmény. Alulírott főszolgabíró ezennel közhírré teszi, hogy Gombás község erdejében az erdőgondnok által kijelölt 101 drb TÚLKOROS TÖLGYFA folyó évi november hó 28-án d. e. 10 órakor Gombás község iskola helyiségében nyilvános árverés utján el fog adatni. Miről venni szándékozók azzal értesittetnek, hogy az árverési feltételeket a szolgabirói hivatalnál bármikor megtekinthetik. Munkács, 1893. november hó 8. Pintér József, 1­1 főszolgabíró.

Next