Bereg, 1893. (20. évfolyam, 1-54. szám)
1893-11-12 / 47. szám
BEREG Beregszász, 1893. november 12. 47. szám. XIX. évfolyam. Hivatalos közlemények. 200. E. B. sz. Felhívás az erdőbirtokosokhoz. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. ministérium a belföldi famagvaknak óhajtván érvényt szerezni, illetve a hazai erdőbirtokosainknak az általuk szükségelt mag jó és megfelelő minőségben leendő olcsóbb megszerezhetését elősegíteni; másrészt a magban bővelkedő birtokosnak új értékesíthetési forrást nyújtani, s egyidejűleg az újra erdősítéseket előmozdítani akarván, folyó évi 34017. számú magas intézményével elrendelni méltóztatott, miszerint évente a felesleges, tehát eladás tárgyát képező különféle famagvak feljelentessenek. Hogy ezen nagyfontosságú feladatnak megfelelni lehessen, felhivatnak a vármegyebeli erdőbirtokosok, hogy esetleg eladható bármely fajú famagvaikat, a termelési helynek megnevezése mellett, az ungvári kir. erdőfelügyelőségnél minden év legkésőbb augusztus végéig bejelentsék s egyidejűleg czimüket pontosan megjelöljék. Beregvármegye erdészeti bizottsága. Beregszász, 1893. évi október hó 18 án. Az erdészeti biz. elnöke: Lónyay Sándor, főispán. Valamennyi főszolgabírónak és a két város rend. tanácsának. 19129. sz. Körözés végett tudatom, hogy Szt-Miklós község kerülője az országúton egy 12 éves szürke kocza sertést bitanglóban talált, melynek ha igazolt tulajdonosa f. hó 27-ig nem jelentkeznék, az a jelzett napon Munkácson a szolgabirói hivatalnál nyilvános árverés utján el fog adatni. 19141. sz. Tudatom, hogy Zsónafalva község bírája egy szőke szőrű 1/1 éves kocza malaczot talált, melynek ha igazolt tulajdonosa f. évi november hó 27 ig nem jelentkeznék, az a jelzett napon Munkácson a szolgabirói hivatalnál nyilvános árverés utján el fog adatni. 19174. sz. Tudatom, miszerint Lakatos József m.-kaszonyi lakos várogvető czigány f. évi augusztus havában igazolási jegyét elvesztette 19295. sz. Tudatom, hogy Fricker József alsó-schönborni lakos folyó évi október hó 2- án Munkácson egy kitöltetlen és Fricker József mint elfogadó, Pecza György kibocsájtó és Fricker Éva forgató nevek aláírásával ellátott váltót elveszített. 19140. sz. Tudatom, miszerint Buttykay Ferencz m.-kaszonyi lakosnak Hetyen község határában lévő gulyájából egy 7 hónapos, szőke szőrű, jobb hátsó lábán B. F. jegyű borjúja elbitangolt. Beregszász, 1893. évi november hó 7-én. Joloszty Gyula, alispán. IRODALOM. Az Atheneum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 12-ik füzet. Nagyobb részét Széchy Károly, a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténet tanárának dolgozata foglalja el Zrínyi Miklósról, a XVII. század e nagy alakjáról, ki mint hadvezér és politikus, költő és hadtudományi író egyaránt kivált kortársai közül. Széchy tanulmánya felöleli egész működését, oly széleskörű tudással s oly mélyreható ítélettel méltatván azt, hogy e dolgozat mindenkor számot fog tenni a Zrínyi irodalomban. A füzet második czikkében Rupp Kornél, Gyöngyösi és Liszius László czím alatt még csak Gyöngyösi életéről szól, összegezvén a kutatások eddigi eredményeit. A füzetet számos szövegillusztráczió díszíti u. m. Esterházy Miklós nádor arczképe, a Csáktornyai vár, a Szigeti veszedelem czim képe. Szigetvár a XVI. szá Az Almanachról.* Nagy volt egy időben a panasz a magyar írók közt, hogy sehogy se tudunk irodalmi szalont alakítani. Holott minden kultur nemzetnek van is, volt is már réges-régen! Teszem olyant, mint a párisi »Hotel Rombouelet« kétszáz év előtt, vagy Berlinben e század elején Varnhagen asszony estélyei, amelyeken a szép lelkek összejöttek és egy csésze thea mellett megállapították, hogy mi lesz a következő évben az eszthétikai divat. Három év előtti irói enqueteket is tartottak egy nagyon előkelő s épp olyan művest, mint fennkölt lelkű úrnő elnöklete alatt, amelyben fölvetették és megvitatták azt a kérdést, hogyan lehetne a magyar irodalomnak a szalont megszerezni? Kevés híja, hogy ki nem írtak pályadíjat a kérdés sikeres megoldására. Hanem azért valamennyi író, az egy Mikszáthot kivéve, aki a »Kis pipa« mellett volt, hangsúlyozta a szalon létesítésének szükségét. Igazán kár, hogy nem tűzték ki akkor azt a pályadíjat! Biztosra veszem, hogy elnyertem volna a csengő aranyokat. Mert én tudom, hogy van már irodalmi szalonunk. Lehet hogy Mikszáth is tudta, és csak azért szólt a »Kis pipa« mellett, mert ott készült hat év előtt az első magyar irodalmi szalonnak tervrajza. Ott beszélték meg ő és Wolfner egy töltött-káposztás estén az „Almanach“ kiadásának eszméjét. Hogy ki írjon bele, milyen legyen a terjedelme és külalakja? Ez a töltött-káposztás est a »Kis pipá«-ban nevezetes marad majd a magyar irodalomban, mert neki köszönhetjük az Almanachot, az első magyar írói szalont. Tizenöt-tizenhat író jön össze minden esztendőben és elmondja nézetét arról, hogy mi a szép és a jó. Elmondja pedig olyformán, hogy nem dobálódzik szépészeti jelszavakkal, nem vitatkozik irányok fölött, hanem egyszerűen benyújtja a maga kész programmját egy csinos és gondosan kidolgozott beszély alakjában. A közönség átveszi a tizenhat programmot és kiki a maga ízlése szerint kiválasztja magának azt, amely legjobban felel meg egyéni hajlamainak. A romantikus, Jókaira esküszik, a finom humor barátja Mikszáthot élvezi, a modern íróknak kedvelője választhat három-négy író közt, sőt még az sem marad árván aki a »haut gout«felé hajlik, mert ilyen is akad diszkrét formában az Almanachban. Az idei irodalmi szalont vagyis Almanachot, Mikszáth Kálmán nyitotta meg olyan előszóval, melyet ha csupán szellemesnek mondanánk, vétnénk értéke ellen. Gyönyörű hasonlatban mondja el, miért nem kell már a közönségnek az Almanachot ajánlani, s a mellett pompásan cseveg az irodalmi irányokról. Ez az előszó hasonlít az igazi szalonok előszobáihoz, ahol annyi a műkincs és a látni való, hogy alig tudunk tőle megválni. Belépvén, a magyar irodalom atyamestere, Jókay Mór fogad. Elvisz magával az ideálok világába, ahol állandó az ő tanyája és regél nekünk jó emberekről, akik szépek is, hőslelküek is, s amellett örökké ifjak. Mint ad. Almanach az 1894. évre. Szerkeszti: Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár, IX. évfolyam, III. és IV. kötet. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 1 fzt. varjas gavallér szép asszonynak adja át a szót: Szabóné Nogáll Janka, akivel az Almanach-ban most legelőször találkozunk, mond el Jókai után egy kis mesét a gyermekszobából, mely olyan bűbájos, hogy csakis szerető anyai szívből fakadhatott. Aztán jön az Irodalmi szalonban szintén mint homo novus Pekár Gyula, az Arany János szobor Toldi alakjának eredetije, és föltárja előttünk egy modern ember lelki világát. Finom pszichológia és éles megfigyelés kötik le hallgatóságát. Követi őt a modern »Ezer és egy éjszakák« költője, Tóth Béla, akinek lelke örökké ott van keleten és most is hozott onnan egy ragyogó fantáziával megalkotott történetet Orbonos Rab István uramról, aki nagy kalandor volt az Úr színe előtt, de csínytevéseit annyi ügyességgel és szeretetreméltósággal végezte, hogy szívesen megbocsátunk neki. Tolnai Lajos mély hangja váltja föl a Tóth Béláét. Kissé keserű az, amit mond, de egészséges mint az igazság. De ha ő komolynak csaknem komor, annál vigabb és pajkosabb Murai Károly, akinek történetei már úgy vannak megírva, hogy csakhamar csábítanak az eljátszásra. Szakasztott ellentéte Justh Zsigmond, aki arisztokratikus magaslatról nézi az életet, míg a nyomában járó Szomaházi István mint a méhecske virágról virágra repdes és majd a régi aktákból keres ki zamatos históriákat, majd meg a Lipótvárosnak teszi a szépet. Kozma Andor a tőzsdevilágból rajzol egy képet, amely tragikus kimenetelű, de nehogy nagyon is elszomorodjunk, Rákosi Viktor, az örökké vig Sipulus kacagtat meg egy szerelmi kalandjának elmondásával. Tábori Róbert is a gyermekszobából regél, és története azt a benyomást teszi, mintha az elbeszélő maga átélte volna. Beniczkyné Bajza Lenke, a nők kedvelt elbeszélője után, Herczeg Ferencz jön, aki éles, csaknem maró gúnynyal mutatja ki, hogy mily ellentét van elvek és tények közt. Egy fiatal ügyvéd a hőse, aki drámát ír a pénz hatalma ellen és esküvője napján vissza akar lépni, mivel a kialkudott hozományból néhány ezer forint hiányzik. Miután még Békefi Antal, a törvényszéki históriák kitűnő írója megold egy lélektani problémát, Mikszáth Kálmán, a szívélyes házigazda mondja el a maga mondókáját. Övé volt az első szó, övé az utolsó is, s ugyanaz a kedves hang, amely belépésre főszóllított, el is búcsúztat. . . . íme, kedves olvasó, az irodalmi szalon, — vagy ha jobban szeretik a már megszokott kifejezést: az Almanach 1894-re. Az ára díszes vászonkötésben 1 frt. Egy tisztességes háztól való éltes korú magyar nő, a ki minden foglalkozást jól ért, alkalmazást keres. — Bővebbet a kiadóhivatal. 33 Tisztességes családnál két hivatalnok bútorozott lakást, esetleg teljes ellátást keres. Levelek a feltételek megjelölésével H. S. G. S. alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. zadban a híres északi híd és erődítmény, melynek elfoglalásához Zrínyinek oly nagy dicsősége fűződik, Új- Zrin vára, melyet a költő építtetett és a Zrínyiemlék a kurzsaneczi (most Zrinyi-falvi) erdőben; a második czikkben eddig Gyöngyösi arczképe és aláírása. — Külön mellékletül: Geleji Katona hires Öreg Graduálja s Zrínyi Miklósnak egy nagyobb alakú remek arczképe van mellékelve a gr. Apponyi Sándor-féle gyűjteményből. — E szép vállalatból minden füzet ára 40 kr. Kapható minden könyvkereskedésben. Jókai Magyar Nábobjának illusztrált kiadásából a 16. (utolsóelőtti) füzet jelent meg az Athenaeumnál egy színes aquarell és számos szövegképpel. A füzet ára 40 kr. ,WV X , WWW ,^\\^\\%.\\^\\V\\X.\XX.\\X.',\XN\\\\V\\^\\X.\\^\\^\\^\\XMV\\XSSX.\\X\\%.\\X\\X\\V\\V\\\V\\X\\%.\\X.' Üzleti kivonat Beregszász város piaczi árjegyzőkönyvéből. — 1893. november 8. — Áruczikkek Ára írt kr. ) legnehezebb métermázsánként 6 50 Búza közép . . • • • »6 40 ) legkönnyebb. .. .6 30 Kétszeres . . . .5 20 Rozs ......4 80 Árpa ........................5 — Zab.............................5 40 Tengeri ................... . . . ..4 80 Borsó........................5 — Paszuly ...................4 80 Lencse........................5 60 Köleskása...................7 — Burgonya . . . . * • • _ V . kilogramm 1 60 MarKahűs...................— 52 Disznóhus . . . .— 60 Szalonna................... . mmázsa 68— . ........................ . kilogramm — 72 Disznózsír . . . .— 80 Szesz 36 fokú . . . . liter— 90 Pálinka ................... * * »— 42 11493./1893. sz. A munkácsi járás főszolgabirájától. Árverési hirdetmény. Alulírott főszolgabíró ezennel közhírré teszi, hogy Gombás község erdejében az erdőgondnok által kijelölt 101 drb TÚLKOROS TÖLGYFA folyó évi november hó 28-án d. e. 10 órakor Gombás község iskola helyiségében nyilvános árverés utján el fog adatni. Miről venni szándékozók azzal értesittetnek, hogy az árverési feltételeket a szolgabirói hivatalnál bármikor megtekinthetik. Munkács, 1893. november hó 8. Pintér József, 11 főszolgabíró.