Görög katholikus szemle, 1906. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1906-07-01 / 26. szám

1 * Újabban adakoztak a konviktusi kápolnára. Főt. Gébé Péter gimn. hittantanár ... 5 K. — ill. Milcsik Mihály lakatos az oltárlámpatartó szeg és annak megerősítése. Melles Sándor IV. g. o. t........................ 2 K. — „ Hozzáadva az eddig adomány, pénzösszeget 502 K 18 f. Összesen 509 „ 18 „ és az ajándékozott egyházi szerek. A kegyes szivű adakozók fogadják ezúton is hálás köszönetünket és árváink mennyei Atyja jutalmazza meg bőségesen jótetteket. Ungvár, 1906. junius 12. Dr. Hadzsega Bazil, papárva fi­u-intézeti (konviktusi)igazgató. Pályázat. A »Magyar Gör. Katholikusok Egye­sülete« az 1906—1907 tanévben Budapesten tanuló gör. kath. ifjúság által igénybevehető több élelemsegélyre ezennel pályázatot hirdet. Az illetékes parochusok (parochusok gyermekeinél a szomszéd parochus) által igazolt, kellő vallásosságot bizonyító, hiteles záradékkal ellátott és a családi és va­gyoni helyzetet teljesen feltáró kérvényekhez csato­landók : 1. A múlt tanévi előmenetel okmánya (teljes lec­kekönyv.) 2. A folyamodó szülőjének vagy gyámjának nyi­latkozata, melyben a kérvény kedvező elintézése esetén az Egyesület, illetve Internatus támogatására kötelezi magát. Azonos körülmények között előnyben részesülnek: 1. Az egyesületi tagok gyermekei. 2. Az árvák. 3. Azon folyamodók, kik a kérvény beérkezése után részükre megküldendő gyűjtőív kezelésében jelentős eredményeket érnek el. 4. Azon vidékek folyamodói, hol az Egyesület illetve Internatus ügye hathatósabb felkarolásban ré­szesült. Az Egyesület választmányához intézendő s folya­modó szünidei címét is feltüntető kérvények folyó évi augusztus hó 1-éig alulírott címén (Budapest, VIII. József körút 14.) küldendők be közönséges és nem ajánlott levélben. A szükséges mellékletmásolatokat, bár­mely parochus hitelesítheti. Az elintézett kérvények folyó évi szeptember hó 14-én d. u. négy órakor veendők át a lakásomon. Budapesten, 1906. junius hó 20. Dr. Demjanovich Emil, ügyvivő igazgató lr. Gazdasszony: Egy középkorú tanitóözvegy, ki a háztartás körüli teendőkhöz alaposan ért, egy oly lel­­készi vagy más úri háznál állást keres, hol önállóan s hűségesen —a fizetésre való tekintet nélkül — háztartást vezetne s csak főkép tisztességes bánásmódban része­sülne. Szives megkeresések H. Julia névre Beregszent­­miklósra kéretnek postrestante. Taní­tójelölt, ki mint kántor-tanitó sikerrel műkö­dött — hivatalban is dolgozott — lehetőleg szeptemberig nevelőnek, vagy kántornak ajánlkozik, vagy bármiféle megfelelő állást keres. R. J. tanítójelölt Kövesliget, Mármaros megye. * Buffaló cirkusz. A múlt szerdán Ungvár szen­zációja a Buffaló cirkusz volt, nagyarányú reklámjaival a várakozást annyira felcsigázta, hogy nemcsak a hely­beliek óriási tömege kereste föl az előadást, hanem a vidékről és a szomszéd vármegyékből is nagy sokaság verődött össze, úgy hogy Ungvárt ilyen idegen­forgalmat rég nem láttak. A cirkusz a vásártéren volt felállítva, s az elhelyezkedés, a sátraknak hihetetlen gyorsasággal történt összeállítása, a cirkuszhoz tartozó nyüzsgő em­bercsoport, lovak nagy száma, meglepő volt az oda kivonult nézőkre. Az előadás maga azonban a felcsigá­zott várakozást távolról sem elégítette ki, nem volt ott egyéb látható, mint amit más cirkuszok is mutogat­nak. A magas belépti díjakkal megsarcolt közönség csalódottan távozott az előadásról. * Verekedő hadkötelesek. Ungvárt sor alá állott bezői és karcsavai legények hazamenet összevesztek s olyan verekedéssel végezték be, hogy kettőjük össze­zúzott testtel a helyszínen maradt. A­ sérülteket a városi mentőkocsin szállították be a kórházba. A verekedőket pedig összefogdosták. * Rész reklám a pékeknek. Az Ungvár városi képviselőtestületben egyik iparos városatya gyomorhá­borgató példákkal illusztrálta, hogy a pékműhelyek némelyike milyen tisztátalan. Elmondta hogy a kiflikben besütve bogarakat talált. A rendőrkapitány erélyes vizs­gálatot ígért, biztosítva az interpelláló városatyát, hogy jövőben a kiflik tisztábban fognak készülni s idő múl­tával a városatya bogarak helyett majd aranyat is találhat a kiflikben. CSARNOK. Kincseink, vagy első mária­ pócsi, mikolai, második mária-pócsi, pálfalvai, és krokocsói csodatevő szent képeink leírása. Irta: Uriel áldozát. (Folytatás.) A csodatevő szent kép odaitéltetik a jezsuita atyáknak. Az általunk felhozott kútfők, a csodatevő szent képnek a mikolai hívektől való elvételét, következő mó­don adják elő : Ők (a mikolai hívek) megnyugtatva lettek azon körülmény által, hogy a kép befedve tartatott és azáltal eltávolítva lett a közizgalomra való ok, mely eredhetett volna a csodatevő kép szemléletéből; továbbá, hogy a mikolai lakosságot nyugtalanította a megszám­­lálhatlan népnek szüntelen való összesereglése , és végre, hogy terhükre lett az odarendelt őrségnek zaklatása. Ezen okok annyira hatottak a mikolai hívekre, hogy ők maguk kívánták, hogy tőlük elvittessék a csodatevő szent kép és midőn Kollonics Lipót bibornok érsek odaítélte azt a jezsuita atyáknak, többé nem nyilvánítottak semmi ellenszegülést. De, hogy a románok ne is gondolhassa­nak az ellenszegülésre, Halasy István (másként Mercis Tamás) jezsuita atya eszélyes óvatosságból a kolosvári parancsnoktól kikért egy hadosztály katonái, Vizkeleti Zsigmond kolosvári plébános pedig (az ügyvizsgáló) te­kintélyes világi emberek és nemesség kíséretében, élén méltóságos Mikola László és tekintetes Harasztossy úrral, megjelentek Mikola faluban, elvették a szent képet és diadalszekeren átvitték Kolosmonostorra, ugyanazon év­ben, a Szentlélek lejövetelének ünnepe előtt. Az általunk felhozott kútfők oly igazolást adnak a dolognak: Látta a hold. Szűz, hogy a jezsuita atyák mind társai Jézus­nak, mind Mária fiai, kik nemcsak nyelvükkel és tolluk­kal, hanem vérükkel is készek oltalmazni gyarapítani és megvédeni. Anyjuk tiszteletét, ez okból őnekiek mint fiuknak tulajdonát képezi az anyai örökség. A románok­ról pedig az van mondva, hogy ők tudatlanságuknál fogva nem tudják az angyali üdvözletét sem, vagyis az Üdvözlégy Máriát elmondani méltó módon. A jezsuita atyák megtelepítve voltak Kolosmonos­­toron 1579-ik év óta, hol a Farkas-utcán (mely szent Wolfgangról lett így elnevezve) volt lakásuk és kápol­nájuk. A csodatevő szent kép először e kápolnában helyeztetett el ideiglenesen, vagyis míg előkészületek tör­téntek annak újbóli átszállítására. Onnan átvitetett Kolozs­várra ugyanazon jezsuita atyák egy­más kápolnájába, a­hol megmaradt 1715-ik évig. Azon évben bevégeztetett a kollégium épülete, akkor oda vitetett át a szent kép is az új kápolnába. Végre 1724-ik évben fölépült a kollégium nagyszerű temploma, hova nagy ünnepélyes­séggel vitetett át a szent kép, az erdélyi nemesség rész­vétele, trombiták és dobok harsogása mellett, és elhelyez­tetett a főoltáron, a­hol áll jelenleg is. 1773-ik évben eloszlottak a Jezsuita rendű atyák. Azon időtől a templom átment a Piarista atyák tulajdo­nába és a csodatevő szent kép az ő felügyeletük alatt áll. Ily módon a vetélytársak közül, kik a szent kép tulajdonába jutni igyekeztek, a jezsuita atyák voltak szerencsések sikert aratni a többiek felett. Korniss Zsig­mond gróf azon időben nagy befolyású ember Erdélyben, kénytelen volt megelégedni azon szerencsével, hogy a szent kép rövid időre megfordult várpalotájának kápol­­nájábart. Akkor azt hitte, hogy az általa eltulajdonított kincgy .egykönnyen­­nem fog elvétetni tőle, annál eleve­nebben érezte ő a veszteséget, midőn utóbb az érsek­nek meg nem változtatható határozatából a szent kép odaitéltetett a jezsuita rendnek. Fájdalmas szívvel viselvén veszteségét, az eredeti csodálatos szent képről egy hű másolatot készíttetett és azt elhelyezte házi kápolnájának oltárán. A kincs elvitele miatt mindenkinél inkább el volt keseredve Kopcsa János román nemes. Az ő megrende­léséből készült a szent kép, az ő kegyeletéből lett oda­ajándékozva a mikolai egyháznak, mely a csoda meg­történtétől teljesen uralkodott szive felett. Többé nem volt néki otthon nyugta, hanem minél gyakoribb láto­gatója lett az ő megbecsülhetetlen képének, és annak szemléleténél ugyanannyiszor keserű könyeket hullatott. Végre 1701-ik évben megért nála azon elhatározás, hogy szülőföldjén eladja ingatlan birtokát és átköltözik Kolozs­várra lakni, hogy élte végeztéig ne kelljen többé kin­csétől megvállnia. Úgy is cselekedett. Gazdag áldozatok. Miként valaha az ószövetségben a frigyszekrény sok áldást hozott az Obededom házára, úgy a mikolai csodatevő szent kép is a kolosvári jezsuita atyáknak ál­dássá és arany homokot hordó folyammá lett. Addig ők egy iskolát tartottak fenn Kolosvár elővárosában igen szerény segédeszközök mellett, amely habár más azon időbeli iskolák felett kitűnt a tudományok előadá­sának jeles módszerével és az ifjúság erkölcsös nevelé­sével, mindamellett annak fejlődése igen csendesen és késedelmesen haladt előre. Egyszerre azon hely, hol találtatott a csodatevő szent kép, nagy vonzóerővel kez­dett bírni Erdélynek minden végére, a jezsuita atyák gondoskodtak arról, hogy kincsüket állandóan fényes világításban tartsák. A csoda, melynek igazságát bizo­nyította a száznyelvű hit, magában is izgalomba szokta hozni a népet, amellett beszéltek magának a csodatevő szent képnek vonásai is, melyek földfeletti gyöngédség és kegyességgel tündököltek és a szemlélőkben elmo­­sódhatatlan benyomást hagytak. Mindjárt az első időtől szokásba vétetett a csodatevő szent képnek más temp­lomokba való ünnepélyes kivitele és onnan szintúgy ünnepélyes menetekben való visszahozatala, azon célból, hogy alkalom nyuttassék a népsokaságnak a részvételre és az által­a vallásosságra buzdíttassék. De amennyiben még azon időben igen szű­k volt azon kápolna, hol tar­tatott a csodatevő szent kép és észrevétetett, hogy a rosz időjárástól és a levegő hatásától romlásnak van kitéve, a gyakori kivitelek alkalmával pedig minden elő­vigyázat mellett is dörzsöléseket szenvedhet, azon okból elhatároztatott, hogy a körmenetekben az eredeti kép helyett egy más hasonló vitessék ki, melyet közönsége­sen vállain szokott volt kivinni a nemesi osztályból való ifjúság. Továbbá úgy lett rendelve, hogy a csoda­tevő szent kép előtt soha se szüneteljen az isteni szol­gálat, különösen az Istenszülő ünnepein. Nevezetesen, délig szentmisék végeztettek és egyházi beszédek tartot­tak, délután végeztetett a Lauretani litánia, midőn az anti­­phonákat orgona kiséret mellett egy áldozat énekelte, vecsernye után végeztetett a rózsafüzér, szintén áldozár elővezetése mellett. Úgyszintén elrendelve volt, hogy a kép sírásának évfordulati napja február 15-re megünne­peltessék, midőn a központi templom lelkésze ünnepélyes menetet vezetett a jezsuita rend templomába, ott ünne­pélyes mise végeztetett és egyházi beszéd tartatott a csoda történetéről. A jezsuita atyák úgy tudták intézni a dolgot, hogy a csodatevő szent kép az összes nép előtt általános ünnepeltetés tárgya legyen, mely végez­tetett pompával és zajjal és a részvevőknek napról-napra gyarapodó számával, mely a más vallásuaknak is nagy­szerű látványt nyújtott. Minden más ünnepélyes menetek felett népsokaságával kitűnt azon ünnep, midőn a csoda­tevő kép másolata évenkint a jezsuiták templomából ugyancsak a jezsuiták egy más templomába Monostor nevű helyre vitetett. Ezen ünnepélyre összesereglett Erdélynek egész főrendje, a nemesség és a nemesi ifjú­ság, a klérus előkelőségei, sőt maguk a püspökök is. A szentmisék alatt híres szónokok által mondattak egy­házi beszédek, vecsernye után pedig hasonló pompával és ünnepélyességgel vitetett vissza a szent kép. A ki résztvett az ünnepélyekben, csak kellemes benyomást és visszaemlékezést nyert. (Folyt. köv.) 156. oldal. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE 1906. junius hó 1. Pályázat. (Pályázatok csak az esetben közöltetnek, ha az érték járó dijak előzetesen küldetnek be. Egyszeri közlés dija 2 kor. A verebesi kántortanitói állomásra pályázatot hirdetek. A javadalom jövedelme : a hitközségtől párbér­­fa, szála­s föld jövedelme 317 K. 64 f. értékben, ál­lamsegély 514 K . összesen: 831 K. 64 f. A pályázni óhajtó kántortanitó urak felkéretnek, hogy folyamodványaikat Őnagyméltósága czimére a szük­séges mellékletekkel együtt f. év julius 14-ik küldjék be hozzám Verebes 1906 junius hó 29 én. Szluk Gyula lelkész iskolaszéki elnök. A kisannai (hánykovicai) gör. kath. kántor-ta­nítói állomásra pályázat hirdettetik. Az állomás jövedelme: 688 K. Államsegéllyel együtt: 800 K. Okleveles pályázók hitelesített okmánymásolatokkal felszerelt s a Püspök Ur Ő nagy méltóságához címzett kérvényeiket a kisannai (hanykovicai) iskolaszékhez f. évi julius hó 21-ig küldjék be. A kisannai gör. kath. isk. sz. elnöke. Az üresedésbe jött borodi kántor-tanítói állo­másra pályázatot hirdetek. Ezen állomás jövedelme : Két szobából, konyha s kamarából álló lakás és melléképületeken kívül. 1. 12 hold szántó és kaszálló évi tiszta jövedelme......................................... 19 K. 62 fll. 2. 17 köböl párbér a 10 kor. . . 170 K. — „ 3. Stóla......................................... 50 K. — „ 4. A hitközségtől fizetés . . 240 K. — „ 5. Államsegély . . . .....................210 K. — „ 6. Pótállamsegély, melynek folyósí­tása folyamatban van .............................120 K. — „­7. Szabadlegeltetés ___________________ összesen 809 K. 62 fll. A pályázók oklevéllel felszerelt kérvényeiket püspök ur Ő Excellentiájához címezve 1906 évi julius hó 19-én reggel 9 órakor Ilosván a lelkészi hivatalban megjelenni sziveskedjnek. Kelt B. Ilosván 1906. évi junius hó 21-én. ifj. Nizsalovszky János ilosvai borodi gk. lelkész iskolaszéki elnök. Főszerkesztő: KAMINSZKY GÉZA. Felelős szerkesztő: DULISKOVICH ELEK. Kiadótulajdonos: AZ „UNIÓ KÖNYVNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.“ NYÍLTTÉRI­ Nyilatkozat. Alulírottak kinyilvánítjuk és jelen sorainkkal bizonyítjuk, miszerint az ungvári „Unió Könyv­nyomda Részvény-Társaság“ által felvállalt és hitközségünk részére szállított fehér márvány­kereszttel, melyet Jendrék András ungvári kő­faragó mester úr művészileg készített s kellő szakértelemmel hitközségünkben a helyszínen Gernyésen felállított, teljesen meg vagyunk elé­gedve. Miért is a kereszt nyolczszáz korona árát szívesen megfizettük és Jendrék András kőfaragó­mester urat bárkinek is nyugodt lelkiismerettel ajánljuk. Gernyés, 1906. június hó 28-án. Hadzsega Dániel, Suszta Bazil, gernyési lelkész, tanitó. Loposda Iván, Brindzej Iván, egy. gondnok, biró. Gangur Prodán Mitru Prodán Iván Vaszily Brindzej Iván Stefán. *­ E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Next